Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
2 kelet-magyarorszag 1981. március 19. HÉZAGOS A JOGSZABÁLY IKSZV, kontra lakók A Kun Béla utca 22. számú ház 87 családja levelet juttatott el a megyei tanács illetékeseihez, melyben egyebek között azt sérelmezik, hogy az alig fűtött (egy radiátor van csak a földszinten) lépcsőház fűtési költségeit is nekik kell megfizetni. Felmerült, hogy jogos-e a díjak felszámolása az olyan helyiségek után, melyekben fűtőtest, vagy szigeteletlen fűtéscső nincs. Igaz, a fűtési idény végén vagyunk, — remélhetően —, de fűteni jövőre is fogunk, érdemes hát a kérdéssel foglalkozni. Mert kiderült, noha a vita a lakók, pontosabban a lakásszövetkezet, és a pénzeket kaszírozó ingatlankezelő és szolgáltató vállalat között folyik, alighanem többről, a kérdésre vonatkozó jogszabályok hézagairól van szó. Szökik a kő Diczkó József, a lakásszövetkezet elnöke így összegezte a gondokat: • — A Kun Béla utcai házban, ahol egy radiátor fűtené a lépcsőházat az előírt tizenhat fokra, minden egyes lakás tulajdonosa mintegy 30 légköbméter többletet fizet a lakásokra a lépcsőházból jutó — hideg terület után. Ez, a mai 18 forintos légköbméterenként! fűtésdíjat nézve, tekintélyes összeg. A helyzet, mint kiderült, nemcsak az említett házra vonatkozik, hanem a város legalább kétezer lakására. A lakásszövetkezet a városi tanács műszaki osztályához fordult orvoslásért, az osztály viszont utasította az ingatlankezelőt a módosításra, de ebből semmi sem lett.. — Az IKSZV arra hivatkozik — mondja a lakásszövetkezet elnöke —, hogy az energiaszolgáltatásból származó bevételeik húsz százalékkal csökkennének, ha megváltoztatnák az eddigi gyakorlatot. Az érvényes rendelkezések 20 fokot írnak elő a lakásokba, de a gyakorlat nem mindig igazolja ezt. Egy országos tanácskozáson már javasoltam, hogy a panelházaknak szánt energia mennyiségét emeljék fel, mert az, mivel nem tartják meg a technológiát, s a gyenge kivitelezés miatt nem elégséges, a hő a kelleténél jobban elszökik. — A lakosság egy része — vélekedik Baji László, az IKSZV főmérnöke —, nem veszi figyelembe a Nehézipari Minisztérium 1966-ban kiadott rendeletét, aminek módositásai 1972-ben és 1979- ben jelentek meg. A módosítások csak a díjtételek nagyságára vonatkoztak, de az alapelvet nem érintették. Hit mondanak a rendeletek? Ezek lényege kiderül az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási -Hatóságának 1981. február 4-én kelt állásfoglalásából is. „Az űj építőipari technológiák alkalmazása során a távhőellátásban részesülő lakóépületekben a lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, közös használatra szolgáló területek (pl. lépcsőház, zárt folyosó) fűtését a műszaki tervek alapján az épület hőegyensúlyára, valamint a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel kell kialakítani. Alapvetően fűtöttnek minősül az a helyiség, melynek légterében olyan bekapcsolt hőleadó berendezés (radiátor stb.) van, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű belső hőmérséklet biztosítására alkalmas. Fűtöttnek minősül azonban a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha hőelőadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményekre van méretezve, vagy ha funkcionálisan fűtést igényel és az építésügyi műszaki előírásokban meghatározott mértékű belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.” Ez tehát a lényeg, ha kissé körülményesen is fogalmazták meg. — Az állásfoglalás a lakásszövetkezetet nem elégíti ki, minket viszont kielégít — mondja Baji László. Ez alighanem, érthető. Mielőtt tovább mennénk, talán leszögezhetjük, az IKSZV a rendeletek szellemében jár el. (Az egyéb fűtési gondokat hagyjuk.) Azonban, az állásfoglalást olvasva, mégiscsak arra kell jutnunk, hogy a lakók igaza sem vitatható. Á jogszabály hézagai A következő beszélgetésnek Szirmay László megyei főenergetikus és Molnár Péter, a NYIRTERV épületgépészeti szakosztályának vezetője voltak a résztvevői. — Országos problémáról van szó — fejtegeti Szirmay László —, az IKSZV a jogszabály szellemében jár el, azonban a lakók gondja érthető. Ezért kértük az állás- foglalást is, és ezért várjuk nagyon a régen ígért, és idén remélhetőleg napvilágot látó új, egységes, távhő-szolgálta- tási szabályzatot. — Fontos ez — veti közbe Molnár Péter —, mert a jelenlegi rendelkezések némi ügyeskedésre is módot adnak. Sokszor vagyok bírósági szakértő ilyen és hasonló ügyekben, tehát tudom. Egyetlen példa: a Szamuely Az idén is meghirdették a néprajzi-nyelvjárási és honismereti-helytörténeti pályázatot. A pályázaton bárki részt vehet, több pályamunkával is. A néprajzi-nyelvjárási témakörök között a Néprajzi Múzeum javasolja egy parasztcsalád életkörülményének bemutatását 1945-től napjainkig, a paraszti gazdálkodásban használt hagyományos és új munkaeszközök a falusi kismesterségek múltjának és fennmaradásának leírását. A nyelvjárási szókincs, a tájszavak, szólások, közmondások, személynevek állatnevek, növénynevek és földrajzi nevek gyűjtésével is lehet pályázni. A felhívás közreadói ajánlják egy-egy megyei népművész, folklórcsoport tevékenységének feldolgozását. A honismereti-helytörténeti pályázatok alapvető feltétele, hogy közgyűjteménybe még be nem került történeti forrásokra, téren az IKSZV egész egyszerűen leszedette a szigetelést a fűtéscsőről, és fűtöttnek nyilvánította a helyiséget. Általában kérdéses, hogy a jogalkotó szándéka érvényesül-e? Mik azok a bizonyos hézagok? Az állásfoglalásban döntő súllyal esik latba a tervező szándéka. Azonban, a kivitelezésen a legjobb elképzelés is megbukhat, meg is bukik sokszor. Mert — Molnár Péter példája — vizsgálattal már kimutatták, hogy a panelekből sokszor hiányzik az előírt hungarocell. Rosszul illeszkednek a panelek. És sorolhatnánk. Ezek garanciálisán nem javítható hibák, hiába adja le az előírt energiát a hőszolgáltató, ha ilyen körülmények között az nem elegendő? Ha fűtöttnek minősített lépcsőház! hűtött inkább? Mi lenne, ha ilyenkor az építő, amennyiben hibázott, a tervező fizetne? Miként a környezetszennyezés esetében tetemes bírság szabható ki, miért nem szabható ki ilyenkor? Lehet, hogy néhány precedens is hatna? Fűtés a felső sxinten Akad azonban más is. Egy felső szinten lévő lakás, melynek egyik szobájában két ablak van, ráadásul felül a födém határolja, az emberek hőérzete más, mint egy meleg faiakkal körülvett szobában. Az 1978-ban kelt Magyar Szabvány azt írja elő, hogy az ilyen szobákban 23 fokra kell fűteni, mert így alakul ki a 20 foknak megfelelő hőérzet. (Három ablak esetében 25 fok az előírt.) Az IKSZV viszont, ugyancsak a rendelet értelmében a 20 fokra való fűtéshez ragaszkodik az ilyen lakások esetében is. Holott világos, hogy a jogszabálynak a Magyar Szabványt kellene követni. Lakások ezreit érintik ezek a gondok, melyek a fűtési idényben sokszor rontják a hangulatot. Ezért fontos az új rendelkezés mielőbbi megjelentetése, mégpedig egy olyan rendeleté, mely a korábbi hézagokat kitölti és egységes értelmezésre ad lehetőséget. Speidl Zoltán múzeális értékű tárgyakra, fotókra, dokumentumokra támaszkodjanak a lelőhelyek feltüntetésével, az adatközlők megnevezésével. A pályaművek felölelhetik a XVIII. század elejétől napjainkig terjedő időszak bármely tárgykörét. A javasolt témák között találjuk a városi társadalmi osztályok és rétegek életmódjának bemutatását, helyi kulturális csoportok, egyletek, intézmények történetének megírását. Szólhatnak a dolgozatok ipari, mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi vállalatok fejlődéséről, a szövetkezeti mozgalomról, a munkásosztály egységes pártjának megteremtéséért folytatott küzdelemről/ Kiemelten javasolják a szocialista brigádok és munkacsapatok történetének megírását. Az elkészült pályamunkákat 1981. augusztus 31- ig kell két példányban a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatóságához beküldeni. r •• Uzemtörténet, életmódkutatás Gyűjtőpályázatot hirdettek Üj szolgáltatóházat épít Tiszavasváriban az építő- és szolgáltatóipari szövetkezet. A 10 milliós költséggel épülő létesítményt jövő év nyarán adják át. (GB. felvétele) Kerékpározni jó — és egészséges A két kerék reneszánsza ? A kerékpár reneszánszát fogja élni — vallja két fiatal nyíregyházi közlekedési mérnök. Huba Péter és Rankli Károly (akik munkahelyükön autókkal, autóbuszokkal foglalkoznak) szívesen ülnek biciklire is. A kerekezés örömei (és a közben tapasztalt bosszúságok) arra indították őket, hogy szakmai .tudásukat latba vetve alaposabban utánanézzenek, hogyan lehetne javítani a motorosok, autósok és a kerékpárosok békés együttközlekedésén. Az eredmény egy FMKT- dolgozat, amely már a KISZ- bizottságon van: szerzőik azt szeretnék, ha az Alkotó ifjúság pályázat keretében a hivatalos szervek is felkarolnák kezdeményezésüket. A pályásat címe: „Kerékpárutak létesítésének koncepciója Nyíregyházán — A kerékpárutak forgalomtechnikai kérdései”. Sajnos, nem lehet azt megmondani, hogy pontosan hány kerékpár gurul napjainkban Nyíregyházán, de a legutóbbi forgalomszámlálás idején például azt regisztrálták, hogy az Iskola utcán 3600, a Ber-‘ csényi utcán 2100, a Simái úton 1800, a Tiszavasvári úton 1600, a Sóstói úton 1800 kerékpáros kerekezett el naponta a forgalomszámlálók előtt. Ráadásul ezek olyan helyek, ahol nagy a gépjárműforgalom is (az előbb említett utakon óránként 700— 1500 gépjárműegységet regisztráltak). Elképzelhető te- háftJíHögy autósak, kertfopáro- sok jócskán zavarják is egymást, a bicikli lassítja a forgalmat, ráadásul balesetveszélyes is — ha nem jó a közlekedésben részt vevők összhangja. A kérdés továbbá az, hogy növekedhet-e együtt az autók és a kerékpárok száma. Az autóké nyilván, hiszen országosan a következő középtávú tervidőszakban is félmillió új autót értékesítenek. De nyilvánvalóan növekedni fog a kerékpárok száma is, hiszen a növekvő benzin- és olajárak hatására többen lesznek olyanok, akik újra előveszik a kerékpárt és a rövid városi utakra azt használják majd. Nem kisebb szempont azonban az sem, hogy kerékpározni jó — és egészséges. Nyíregyháza korábban is élenjárt már a kerékpárosok pártfogolásában. Az Őrösig terjedő 5 kilométeres kerékpárút rövidsége ellenére számottevő része az országos ke- rékpárúthossznak is; kevés ilyen épült. A pályázatból kitűnik, hogy most két dolog hátráltatja a kerekezés térhódítását. Kitiltották a városközpontból a biciklistákat, s útjaink többsége keskeny, tehát valóban zavarja a forgalmat a kerékpáros. A pályázók ezért azt ajánlják, hogy a főutakkal legtöbbször párhuzamosan futó mellékutakra terelik a kerékpáros forgalmat, s teremtsék meg az összefüggő hálózatot, hogy a város bármely részéről bárhová el lehessen jutni — nem nagy kerülővel. Erre a dolgozatban javaslatokat is tesznek. Ajánlásokat fogalmaztak meg kerékpárnyomok, kerékpársávok kijelölésére, s felhívják a figyelmet: nem _ nagy plusz összegekkel lehetne kerékpárutakat építeni az útépítésekkel, korszerűsítésekkel párhuzamosan. (Példa erre a jósavárosi szervizút, s lehetőséget kínál a most épülő Üjváros is.) M. S. IV Börtön „buktatásért Elítélték a feleségverő Obsitost Nem élt jól a feleségével Obsitos György 31 éves napkori targoncavezető, tavaly szeptemberben már a válóperük is folyamatban volt. Szeptember 11-én Obsitos az esti vonattal érkezett nyíregyházi munkahelyéről. A felesége — arra gondolva, hogy italozó természetű férjének első útja a kocsmába vezet, — az apja elé küldte nyolcéves kislányukat az állomásra. Obsitos a kislánnyal bement a legelső kocstnába, ott ő maga pálinkát ivott, a kislánynak pedig fagylaltot vett. Az idő telt és a felesége megsokallta', így maga is a férj elé ment immár a kocsmához. Az asszony sem tudta azonban megakadályozni Obsitost abban, hogy a következő kocsmát is meg ne látogassa, így haza már jó ittasan érkezett. Az asszony be sem mert menni a lakásba, kinn ült le a lépcsőn. Obsitos hamarosan kijött, szidalmazni kezdte a feleségét, majd amikor ő a bántalmazástól félve menekült, kirúgta alóla a lábait. Az asz- szony beleesett egy árokba, és a férj itt is folytatta a bántalmazását. Obsitosné súlyos sérüléseket szenvedett a lábán. A bírósági eljárás során az orvosszakértő megállapította, hogy Obsitos szenvedélysze- rűen fogyaszt szeszes italt, a tavaly végrehajtott elvonókúra nem volt eredményes, mert Obsitos nem járt az ellenőrző kezelésekre. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Obsitost súlyos testi sértés miatt tíz hónap börtönre büntette és elrendelte az alkoholizmusa miatt történő kényszergyógykezelését. Az ítélet jogerős. (k) Néhány napja szokatlan sűrűséggel csengő telefonok zaja színesíti a Volán nyíregyházi utazási irodáját. Egyik belső termében helyezték el ugyanis a taxik URH-berendezé- seinek diszpécserközpontját. HÍVJA A 11 -555-ÖT... Taxi az éterből — Egy munkatársunk főállásban, 10 gépkocsivezetőnk pedig a törvények adta vállalaton belüli mellékfoglalkozásban tevékenykedik éjjel-nappal az URH-központban. Az első ütemben 18 gépkocsinkat fölszereltük a kis masinákkal — tájékoztat Franczel Mihály, taxiirányító. — S hogy mit várunk a készülékektől? Bevallom, sok mindent. Például, hogy felgyorsul a taxiközlekedés, azután kevesebb lesz az üzemanyagfogyasztás, hamarabb és könnyebben lehet majd taxit hívni, biztonságosabb és biztosabb lesz szolgáltatásunk. Egy esettel illusztrálva mindezt. Ha például valaki a tanárképző portájáról rendeli meg a 11-555-ös telefonon a gépkocsit, akkor mi azt nyugtázzuk, s azonal elindul útjára az éterben a hívás. Munkatársaink pedig szinte másodpercek alatt jelentkeznek be. Ha egyszerre többen is, az kap elsőbbséget — s természetesen fuvart — aki a — példánk esetében — a főiskolához legközelebb tartózkodik gépkocsijával. Jól jár a megrendelő is, hiszen ily módon nem a MÁV-állomás- ról vagy éppen a központ taxiállomásáról induló kocsi tarifáját kell fizetnie, pilótáinknak pedig csökken az üresjáratban megtett kilométereik száma, azaz javulnak teljesítményi mutatóik is. Még az idén újabb 12 járműbe szerelik be a szakemberek az URH-t, addig bizonyára utasaink is megszokják a taxirendelés új módját, mert úgy éreztük, hogy korábban a rossz tapasztalatok alapján nem igen vállalkoztak a taxiért telefonálásra. Haszna még a készüléknek, hogy ezzel minimálisra csökken majd a „félrevezetések” száma is. Néhány napos még csupán a nyíregyházi taxi URH. Előnyeivel, újdonságának hatásaival egyelőre még a gépkocsivezetők is ismerkednek. Ma még ritkábban szólal meg egy-egy hívó szó az éterben. De ha rájövünk előnyeire, bizonyára egyre gyakrabban cseng majd ki az a bizonyos 11-555-ös telefonkészülék is ... (kalenda)