Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. március 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Például a gumigyárban TV-PAPUCS A VIKTÓRIÁBÓL Önkritikus fiatalok JAVASLATOK, BÍRÁLA­TOK hangzanak el a mikro­fon előtt, a küldöttek ma­gukkal hozták szűkebb kol­lektívájuk örömeit és gond­jait a nyíregyházi gumigyár KISZ-küldöttgy ülésén. A szinte mindenre kiterje­dő beszámoló ébren tartja a figyelmet. Talán azért, mert kritikus és önkritikus. Idé­zet a beszámolóból: „A gyár 1976-tól dinamikusan fejlő­dött, kivéve az 1979-es évet, amikor is egy kisebb vissza­esés következett be. Ennek objektív okaként említjük az értékesítési és anyagellátási gondokat, valamint a mező- gazdasági abroncsgyárrész­leg beüzemelésével járó prob­lémákat. De közrejátszott egy-két olyan technológiai és munkafegyelmi vétség, amely nagyobb odafigyeléssel kikü­szöbölhető lett volna.” Ez már töményebb önkritika: „Be kell ismernünk, hogy alapszervezeteink nem tet­tek meg mindent az új dol­gozók beilleszkedésének elő­segítésért, vagy régi és jól dolgozók maradásáért”. AMI A LÉTSZÁMOT IL­LETI, 1977 volt a mélypont. Egy évvel korábban 1080 harminc éven aluli fiatal dol­gozott a gyárban, egy évvel később 1180. Jelenleg csak­nem 1300 harminc éven aluli dolgozója van a gyárnak, ami talán azt is jelenti, hogy ja­vult a légkör, a gumigyár vonzóbb lett a fiatalok ré­szére. „Gyárunkban jelenleg 106 szocialista brigád tevé­kenykedik, s ebből az ifjúsá­gi szocialista brigádok száma 16. Az a véleményünk, hogy az ifjúsági brigádok számá­nak növekedése nincs arány­ban a fiatalok arányának nö­vekedésével. Ennek oka, hogy alapszervezeteink nem fi­gyelték kellő mértékben az ifjúsági brigádok munkáját, nem igyekeztek lehetőséget teremteni újabb brigádok megalakítására”. Természetesen az eredmé­nyek vannak túlsúlyban. Meggyorsult például a mun­kássá válás folyamata. A nagyberuházás, a mezőgazda- sági abroncsgyárrészleg épí­tése és beüzemelése felett védnökséget vállaltak a fiata­lok. És nemcsak papíron. A gyár, valamint a VEGY- TERV, a KEMÉV és a TI- TÁSZ fiataljai többször kü­lön műszakot vállaltak a be­ruházás sikerének érdeké­ben. A próbaüzemelés alatt is számos fiatal többbet tett an­nál, ami szorosan vett mun­kaköri kötelessége. Javult az FMKT munkája. Az újító­mozgalom több éves egyhely­ben topogás után jó irányba elindult. A FELADATOKKAL, a tennivalókkal is bőségesen foglalkozik a beszámoló. „Le­gyen kiemelt feladatunk eb­ben az évben a mezőgazda- sági abroncsgyártásnál a tar­talékok feltárása, a felhasz­nált anyag, energia ésszerű csökkentése, a jobb minősé­gű termékek előállítása”. A kemping gyárrészleg fiataljai a létszám-átcsoportosítások rugalmasságát segíthetik. Hatékonyabb agitációs és propagandamunkával tovább javítható a szocialista bri­gádmozgalom. A KISZ kongresszusi le­velének vitájáról összegzés készült. Többen felvetették, hogy mindenütt és mindig meg kell teremteni a zavar­talan munka feltételeit? Job­ban ki lehetne használni az üzemi demokrácia és az ér­dekképviseleti fórumok adta lehetőségeket. A szakmun­kásképzés gyengesége, hogy nem eléggé nevel a gyakor­latra, de más iskoláknak is jobban kellene az életre ne­velni. A kezdők beilleszke­désének segítésére több időt kell szentelni a napi felada­tok mellett. Színfoltja a küldöttgyűlés­nek, hogy a leendő KISZ-ta- gok, a 19. sz. általános iskola diákjai műsorral köszöntik a jelenlévőket. A HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL: Horváth Jenő bejelenti, hogy az új gépek beüzemelésénél pluszmunkát vállalnak. Fejes István arról szól, hogy KISZ- műszakokat szerveznek üze­mükben. Figyelmeztet is: „A mennyiségi felfutás ne men­jen a minőség rovására”. Is­tenes Eszter a szabad idő hasznosabb eltöltését sürgeti. Javasolja, hogy a helyi könyvtárban legyen több mű­szaki könyv és megyénkkel foglalkozó irodalom. Palásti János felveti, hogy a vállala­ti üdülőt kevés pénzből is le­hetne gazdagítani. Adorján Istvánná a KISZ és a szak- szervezet együttműködésé­ben rejlő lehetőségekre hív­ja fel a figyelmet. Vécsi Er­zsébet kritikus megjegyzései: „Az anyagnormát néha túl­léptük. Az alapanyagban gyakran előfordul selejt. Ha hiányosságot észlelünk, egy­mást is figyelmeztessük”. így jutnak előbbre. N. L. H átul, a műhelynek be­rendezett fészerben álltunk. Kértem, me­séljen a fáról. Tarr András kezébe vett egy hasábot, az ujjait néztem. Erős, vastag ujjai voltak, de simogatott akkor az a kéz. — Cseresznye. Látja, mi­lyen szép piros a húsa? Sza­lad benne a kés, ezt a leg­könnyebb faragni. Fűszertar­tó, díszdoboz, fogas készül be­lőle. Ott, az a sápadt, már dió. A fák fejedelme. Csak az nyúljon hozzá, aki igazán tudja, mit akar. A konyhába, majd a szo­bába ballagunk. Gyári ter­méket alig lát itt az ember; szék, asztal, előszobafal, fé- sülködőtükör, mind-mind a vendéglátóm ügyességét di­cséri. A tárgyakon semmi ci­coma, s ahol díszít is, szigo­rú rend uralkodik a faragott tulipánok, rozetták között. Szigorú rend szabályozza a Tarr András munkát, mint egykor a szat­mári parasztok életét. — Jánkmajtison születtem, itt élek ma is. Mikor fogtam először kezembe szerszámot? Mióta az eszemet tudom, mindig dolgoztam. Apámnak négy hold földje volt, szük­ség volt a legkisebb gyermek Faragott tulipán A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben közel 16 ezer pár tv-papucsot készítenek finn megrendelésre. A tet­szetős, kényelmes papucsok gyártása teljesen megváltoztatta az üzem szokásos termelési rendjét. A cipő felső részeit színes gyöngyökből fűzött figurákkal díszítik a megrendelő kérésére. (Elek Emil felvétele) VALAMIKOR HÓBORTNAK SZÁMÍTOTT... Visszahódított kertek A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ helyben és a műkö­dési területéhez tartozó köz­ségekben különös gondot for­dít a szakcsoportok segítésé­re. Vannak nyúltenyésztőik, méhészeik, zöldségtermelőik, de leghíresebbek a bogyós gyümölcsöket termelők. Mél­tán. 1980-ban 42 vagon mál­na felvásárlását tervezték. A rossz év meghiúsította a ter­veket, csak 27 vagon málna termett, de idén már újra 50 vagon termésre számítanak. Emellett tavaly 5 vagon kösz­métét is értékesítettek a szakcsoport tagjai. Idei ter­vük 10 vagon. Miért híres? Dzsudzsák Mihály, a nyír- bélteki gyümölcstermesztő szakcsoport vezetője jó ér­zéssel mosolyog, amikor meg­kérdezem : — Miért híres a nyírbélte- ki málna? — Mert jól termelik. Ker­tésztechnikus vagyok. Vagy másfél évtizede, amikor el­kezdtük, sokan meg is moso­lyogtak minket. Hóbortnak számított, hogy mi gyűlésre járunk, előadásokat szerve­zünk. Most csak itt 114 tagja van a csoportnak. — Hasonló van a megyé­ben? — Nincs. Ide közel van Hajdú-Bihar. A málna szin­te átgyalogolt a megye hatá­rán, de a jónak hamar híre megy. Ma már önmagát szer­vezi a szakcsoport. — Mit segít az ÁFÉSZ? — Sokat, ök intézik a hi­vatalos ügyeinket, szervezik a vegyszer- és kisgépellátást, előadásokat, a felvásárlást. Vagyis mindent. Szerződé­sünk van a miskolci konzerv­gyárral, ez is az ÁFÉSZ gondja, de persze a mi hasz­nunk. — Mennyit ér a szakköri tagság? — Számos kedvezményt kapunk. Ingyen oltványokat, kedvezményeket a köszméte­telepítésre. Haszon és politika Deák Mihály, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályának a ve­zetője. Egy kicsit a szakkörök gazdája: — Ä gyümölcstermesztők egy kicsit példák is arra, hogy mennyi lehetőség van a szakcsoportokban. Ez nem azt jelenti, hogy a többiek nem dolgoznak. A nyúlte- nyésztők például 100 mázsa nyulat adnak le az idén. A zöldségtermesztők jelentősen besegítenek a községek pri-' mór- és félprimőrellátásába, és abba, hogy keveset utaz­tatott, friss áru kerül a bolt­jainkba. Más: az a pénz, amit kifizetünk a felvásár­láskor, a falunkban marad. Itt kerül vissza a kereskede­lembe. Az egyik bevallott cé­lunk, hogy rendszeres jöve­delemhez segítsük az embe­reket, és hogy az a tevé­kenység amit végeznek, a társadalomnak is hasznos legyen. Egy példa: negyven százalék árengedménnyel ad­juk a fóliát. Ez a kedvez­mény viszont megtérül az ál­lamnak az árubőségben, a vá­lasztékban ... — Ha egy előadót hívnak, az tiszteletdíjat kér ... — Igaz, de a korszerűbben termelő kertjében több és szebb áru terem ... Külön­ben még egy valami, amiben hiszek: a szakcsoport vala­miképpen a szövetkezés isko­lája is, és itt, ahol nincs ter­melőszövetkezet, ez különö­sen fontos. Még akkor is, ha egy-egy -gyengébb szakcso­port nem hozza azt, amit vá­runk, a segítése a szövetke­zetpolitikus kötelessége. Mennyit ér egy példa? Gucz György, a Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ elnöke: — Az, hogy ebben a me­gyében mi lettünk az elis­merten jó málna- és köszmé­tetermesztők, a szövetkeze­tünk rangja is. Persze a mál­na fontos exportcikk, az or­szágnak sem mindegy tehát, hogy mi mennyire tudjuk se­gíteni a termelőket. A példa akkor érne sokat, ha sokan ismernék. Néhány termelő sikere tette népessé a szak­csoportot ... Egy jó szakcso­port népszerűsíthet egy jó gondolatot. — Terveik? — Egy kitérőt engedjen meg: mi a szakcsoportról beszélgetünk, de csoporton kívül szervezünk mást is, pél­dául az uborka termesztését. Ezt azért mondom, mert ez­zel teljesebb a kép. A ter­veink lényege, hogy olyan munkaerőt szervezünk, moz­gósítunk, amit hasznossá ten­ni csak így lehet, hogy hor­dozói, terjesztői vagyunk a korszerű termelés módszerei­nek. Mintegy háromezer ter­melővel állunk kapcsolatban. A dolgunk ennek a három­ezer embernek a jó közérze­te. Idén különben 300 ezer málna- és 30 ezer köszméte- sarjat telepítenek a szakcso­port tagjai. Ezzel minden­képpen legalább 50 hektár­nyi, jórészt elhagyott, vagy rosszul kihasznált földet adunk vissza az országnak. Bartha Gábor Sűrítmény exportra Melléktermékből takarmány készül Rövidesen tavaszi, nyári pihenőre térnek a ZÖL­DÉRT nyíregyházi almatá­roló lésűrítő üzemének folyamatosan működő gé­pei. Az egyik részleg ta­valy októbertől üzemel, s nagyszerűen sikerült a bemutatkozása: a techno­lógiai folyamatokat auto­matikusan szabályozó, nagy teljesítményű beren­dezések révén meghárom­szorozódott a nyíregyházi léüzém ’sűrítménytermelé­se. E végtermék iránt igen nagy a kereslet a fejlett tőkés országokban, s oda a HUNGAROFRUCT köz­reműködésével exportál­ják. Pécsi András üzemveze­tő elmondta, hogy a sűrít­ményt olyan almából ké­szítik, amelyet nem kínál­hatnak megvételre sem a hazai, sem a külföldi vá­sárlóknak, de ugyanakkor a benne lévő nagyon ér­tékes, például, B/l B/2 C- vitamint, kalciumot, vasat, foszfort, gyümölcscukrot és egyéb anyagokat nem hagyják veszni. Az igen precízen kidol­gozott, szabályozott tech­nológiai folyamatok során csak a vizet párologtatják el a készítményből, amely a 69 százaléknyi száraz­anyag-tartalmával tulaj­donképpen sűrű szörphöz, vagy inkább mézhez ha­sonlít. S mivel a sűrít­ményt alacsony hőmérsék­leten gyártják, az csak­nem olyan minőségben és mennyiségben tartalmazza a vitaminokat, tápanyago­kat, mint a feldolgozatlan gyümölcs. A sűrítménygyártásnál keletkező mellékterméket, az úgynevezett almatör­köly egy részét, az igen gazdag tápanyag- és vita­mintartalma, illetve elő­nyös élettani hatása miatt a mezőgazdasági üzemek állattakarmányozásra használják. De e téren még igencsak kiaknázat­lanok a lehetőségek, ho­lott a ZÖLDÉRT olcsón adja e hasznosítható gyü­mölcshulladékot. A nyíregyházi almatáro­ló — sűrítéssel, aszalással, szeszfőzéssel, tehát vala­mennyi almával kapcso­latos ipari tevékenységé­vel — évente, mintegy 20 ezer tonna ipari almát ter­vez feldolgozni. S nagy­ban szeretné növelni a lé­üzeme kapacitásának ki­használtságát. (cselényi) munkájára is. Legeltettem a jószágot, s mit is csinálhat­tam volna közben. Faragtam. Úgy tíz-tizenegy éves lehet­tem, mikor gondoltam egy nagyot. Szerettem mindig a zenét, elcsentem hát a szom­széd citeráját, s annak min­tájára faragtam meg a ma­gamét. Negyedszázada már lassan, hogy a vasútnál keresi a ke­nyerét, bejárta közben a fél Tiszántúlt. Szakmát szeretett volna szerezni mindig, de ab­ban az időben ...! Ha szak­mát nem is, de rangot, meg­becsülést szerzett a vasútnál. Szenvedélyéről azonban so­káig még a barátai sem tud­tak. — Most nemrég az egyik vasutasnapon kiállítást ren­deztek bent a mátészalkai fő­nökségen. Elküldtem néhány faragott dobozt, ezt-azt, nem akarták elhinni, hogy én va­gyok. Azóta is sokat segít a vasút. Most legutóbb is ki­vágtak egy hatalmas, meg­öregedett cseresznyefát a tu- nyogmatolcsi állomáson, ne­kem adták ingyen. A polcon néprajzzal foglal­kozó könyvek. Találomra le­emelek egyet, a Néprajzi Le­xikon első kötete. Lapozga­tom. Oldalak szólnak az át­tört faragásról, az ékrovás­ról ..., mángorlók, súlykolók, sótartók sokasága, szebbnél szebb mintákkal díszítve. — Ez nyújtja a legtöbb se­gítséget. Persze nem arról van szó, hogy lemásolom a könyvben látottakat, de ötle­teket ad, s ebből kiindulva tervezem meg, mit is akarok. ▲ szekrényben ékrovás­sal díszített fénykép­tartó, benne a nagyob­bik lány képe. Az asztalon tenyérnyi vasalt szekér, befog­va eléjük a két villás szarvú jószág. A szekrény tetején a szövés-fonál kicsinyített esz­közei; rokka, esztováta, tilo- ló. Ráment egy fél év, míg elkészült, de megérte. A ki­sebb lány úgysem lát már ilyet, hadd tudja meg ő is, milyen volt egyszer a jánki szegényember élete. — Az az igazság, eddig csak tapogattam, kerestem a fara­gás helyes útját. Most néhány hónapja fafaragó szakkört alakítottunk a kultúrházban, együtt próbálunk dolgozni. Ott van Tarr Béla is,' akinek a munkáját már a megyeha­táron túl is ismerik. Ö veze­ti a szakkört, sokat tanulunk egymástól. Mi a legnagyobb vágyam? Úgy érteni a fához, mint egykor a tiszai faragó pásztorok. Balogh Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents