Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
XXXVIII, évfolyam, 63. szám ____ÁRA: 1,80 FORINT 1981. március 15., vasárnapi r Ezeregyszáz résztvevővel az Építők Rózsa Ferenc Székházában Megkezdődött a Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kádár János felszólalása Szombaton reggel az építők fellobogózott, ünnepi köntöst öltött budapesti székházéban megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VII, kongresszusa. A tanácskozás 9 órai megnyitóján — Magyarország társadalmának osztályait, rétegeit képviselve — 1100 küldött és meghívott foglalt helyet. • Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Központi Bizottságának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a társadalmi életünk számos kimelkedő személyisége. A Himnusz hangjait követően a mozgalom legfőbb fórumát Kállai Gyula nyitotta meg. Méltatta a kongresszus jelentőségét, köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója; javaslat a működési irányelvek megerősítésére. Előadó: Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; 2. az országos pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója. Előadó: László Andor, a bizottság elnöke; 3. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országos pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. SARLÓS ISTVÁN: Egységben építjük szocialista hazánkat Mintegy négy és fél esztendő telt el a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta. Eseményekkel és nehézségekkel teli, de — ami a Legfontosabb — jelentős, sikerekben gazdag időszak áll mögöttünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa átfogó elemzést adott ezekről az évekről. A kongresszus helyzetünket és lehetőségeinket figyelembe véve jelölte ki a szocializmus építésének feladatait, s ezzel programot adott nemzetünknek. Országos tanácsunk, bizottságaink és mindazok, akik részesei a munkánknak, elfogadták a kongresszusi beszámoló, a határozatok megállapításait, s vállalták: részt vesznek a következő évek jövőt formáló munkájában is. Ezt tartottuk szem előtt, amikor felkészültünk a VII. kongresszusra. Arról tanácskozunk, azt keressük, hogy a nép egységét erősítő, a jólétet biztosító, a jövőt megalapozó tervek megvalósítása érdekében mi legyen a mi teendőnk. Részesei voltunk a tervek kidolgozásának és most a végrehajtás során részt kérünk minden, az anyagi, a szellemi és az erkölr esi javainkat gyarapító tevékenységből. Részt kérünk mindenből, ami javít a meglévőn és ami segít a rossz, a nem megfelelő kiküszöbölésében. A világ állandó mozgásban, fejlődésben van. Ebben a folyamatban meghatározó a szocialista országok szerepe, amelyek az államok egyenlőségén alapuló enyhülési politikát képviselik. Az emberiségnek békére, barátságra, megértésre van szüksége. Az enyhülés ellenfelei fegyverkezéssel és rágalomhadjárattal, átmenetileg elérhetik ugyan a békés folyamatok megtorpanását, — de az emiatt kialakuló politikai, gazdasági ösz- szecsapások leleplezik szándékaikat. Valljuk: végül is el fogunk jutni az enyhülés új szakaszához. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa ismét hitet tett e politika mellett. Leonyid Brezsnyev Sarlós István terjesztette elő a HNF OT beszámolóját. (Kelet-Magyarország telefotó) főtitkári beszámolója jelentős javaslatokat tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások folytatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a rakétatelepítési program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkeltő intézkedésekre. A továbbiakban Sarlós István hangsúlyozta: a Hazafias Népfront a szocialista népinemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére. A helyesen alkalmazott elveink, a jó politikai munka és az emberek együttműködési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos emberek és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a' Hazafias Népfront munkájában. Ez a részvétel azt is jelenti, hogy — a képviseleten túl — az egyházak is támogatják a művelődési, az életszínvonalunkat és az életkörülményeinket tervszerűen javító,* vagy a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. Örömmel nyugtázzuk, hogy itthon is és külföldön is képviselik a kormány békepolitikáját és azt a törekvését, hogy erősítse barátságunkat más népekkel. A szocializmus az emberre irányítja a figyelmet. Az emberre, aki érez, dolgozik, jövőt formál és felkarolja mindazt, ami szép és jó. Ezzel a törekvéssel fejleszti az ösztönös hazaszeretetet tudatossá, olyan magatartássá, amely a saját népével együtt, de sohasem más népek rovására akarja boldoggá, gazdaggá tenni a hazáját. E törekvésben keres és talál szövetségest más országok népeiben s válik a szó legnemesebb értelmében a haza hű képviselőjeként nemzetközivé. Mindenki akkor válik teljes értékű emberré, ha érzi, hogy a többiekkel egyenjogú, függetlenül attól, mi a képzettsége és a beosztása, milyenek az anyagi viszonyai, milyenek a családi körülményei. Akkor lesz jó minden tekintetben az együttélésünk, ha az egyes ember értékét az dönti el, hogy tudásából és tehetségéből mennyit ad át a közösségnek. Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehetőségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink külön-külön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegyelmezettség, a szervezettség és ha kell az utasítás érvényesülése legyen a jellemző. A demokráciát nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jogai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, hanem egymást feltételezve érvényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának. A továbbiakban a főtitkár hangsúlyozta: a Hazafias Népfront mintegy a letéteményese a demokrácia széles körű érvényesülésének. Bizottságaink helyesen járnak el akkor, ha ebben a vonatkozásban is fejlesztik a meglévő kapcsolataikat a tanácsokkal és a tanácstagokkal, hiszen a helyi gondok és fejlesztési programok sorsa az ő munkájuk eredményességétől függ. A tanácsi munka a demokrácia olyan iskolája, melynek sikere az egész társadalmi élet demokratizálódását segíti. Sarlós István ezt követően a családi élet kiegyensúlyozottságának, belső demokratizmusának, a kölcsönös megbecsülésnek és tiszteletnek’ társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Majd így folytatta: Az életre neveléshez tartozik, hogy a felnövekvő nemzedékek a legkisebb kortól kezdve tapasztalják: minden ami az élethez szükséges nagyon sok emfeer munkájának eredményeként jön létre. Ezért azt kell megtanulniok, hogy becsüljék minden emberi munka értékét, hogy így alakuljon ki a gyermekekben az a törekvés, hogy dolgozó emberként, ők is más emberek ügyét, szükségletét is szolgáló javak közvetett vagy közvetlen előállítói legyenek. Az életben tett első lépéseknél a családnak jelentős — csaknem kizárólagos — szerepe van. A gazdasági kérdésekről többek között így szólt: Jó nálunk a helyzet azért is, mert jó a gazdaságpolitikánk. A további előrehaladást biztosító gazdasági programnak tekintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint a munka minőségének javítására, az ágazatok összhangjának erősítésére, a hatékonyságra és a takarékosságra vonatkozó elképzeléseket. Kongresszusunkon is arra kérjük állampolgárainkat, jobb munkával, kezdeményezőkészséggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához. A szocialista társadalom a munka társadalma, amelyre az jellemző, hogy megbecsül minden jól végzett munkát és tisztelettel kezel minden dolgos embert. Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka és ezt ismeri el a munkabér. És mivel az emberek képességeiben, készségében és szorgalmában eltérések vannak, ennek érződnie kell a bérekben is. Túl kell lépni azon az állapoton, amikor a béreket egyenlősé- gi alapon és nem a végzett munka minősége szerint osztják el. De az emberi munka értékét nemcsak anyagi eszközökkel, hanem erkölcsi elismeréssel is lehet nyugtázni. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elismerő jó szót, a ^dicséretet nehezebben adják, mint az anyagi jutalmat. Az utóbbi években gazdaságpolitikai és erkölcsi kérdésként is állandóan napirenden van nálunk az érdekeltségi viszonyok helyzete. Tár- ' sadalmunkban a meghatározó közösségi érdek teszi lehetővé, hogy érvényesüljön a törvényeinket és erkölcseinket tiszteletben tartó keretekben a csoportérdek és az egyéni érdek. A társadalomnak nemcsak az a dolga, hogy biztosítsa, hogy a munkával arányosan anyagi eszközökhöz jussanak az állampolgáraink, hanem az is, hogy a pénz okos, célszerű felhasználásának a lehetőségeit is megteremtse. Ehhez szükséges a fogyasztási cikkek minőségi színvonalának javítása, a választék bővítése, a beszerzés megkönnyítése. Mindez nem lehet kizárólagosan állami feladat: a mi bizottságaink is tehetnek és tesznek is lépéseket azért, hogy a dolgozók megértsék: mindez a közös munka eredményességének kérdése is. A magyar nép mindig dolgos, a munkát, az alkotást szerető nép volt. Ma is az. De ez önmagában már nem elég. Ma ahhoz, hogy valaki, aki munkaszerető, jól is dolgozzék, az is szükséges, hogy szakmájában jól képzett, a világ dolgaiban tájékozott és művelt is legyen. Sarlós István befejezésül a következőket mondotta: Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: milyen legyen a szocialista emberek életmódja, milyenek legyenek életkörülményei. Azt valljuk, hogy ha a szocialista társadalom ma- gasabbrendű, akkor az ezt megteremtő embernek is ilyennek kell lennie. Ez természetesen követelményeket támaszt mindannyiunkkal szemben. A mi dolgunk, hogy feltárjuk az élet kínálta lehetőségeket állampolgáraink előtt, a mi kötelességünk, hogy azokat, akik a helyes úton járnak támogassuk a közösséget szolgáló tevékenységükben. Ahhoz, hogy ez a törekvésünk sikeres legyen, nekünk is, a Hazafias Népfront tisztségviselőinek és aktivistáinak is kell emberségben, munka- , szeretetben, közösségi magatartásban példát mutatnunk. Az egyetértés hozott el bennünket erre a kongresszusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogy eredményes munkáról számoljunk be a tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre és reméljük, hogy még inkább ismérve lesz a jövőnknek. Bízunk abban, hogy az országos tanács beszámolója találkozik az önök véleményével. Kérem, hogy a beszámolót, az állásfoglalástervezetet, az írásban kiadott jelentéseinket vitassák meg és fogadják el. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kádár János. (Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozik a népfrontkongresszus. (Kelet-Magyarország telefotó) A változó Záhony (Elek Emil felvétele) ■I KeletHlagyarország ■ ■ - _ KÖZÖS «HPtUw*5 SZOCIALISTA A NEMZ
