Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
1981. március 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 FIN ’81 D smét március van, ismét zászlókat — nemzetiszínű és vörös zászlókat — lobogtat a tavaszi szél, ismét megkezdődnek a forradalmi ifjúsági napok. E napok kezdete ezúttal is ezernyolcszáznegyvennyolc márciusának ünnepe, s nem véletlen, hogy most ez a kezdet a nemzeti egység jegyében ülésező népfrontkongresszus időpontjával is egybeesik. A nemzeti egység édestestvére a forradalmiság- nak, a haladásnak, hiszen ahogyan nemzeti költőnk hazafiságát a „szent Világszabadság” eszméje táplálta tűzzel; igazi hazafi ma is csak az lehet, akit a proletár internacionalizmus eszméje lelkesít. A forradalmi ifjúsági napok kezdetén jó tudnunk múltunk oly korszakairól is, amely korszakokban harcunk osztályellenségei mondták a március 15-i „ünnepi beszédet”. És emlékeznünk kell egy még sötétebb korra, amikor a magyar munkást egy nemzeti érdeknek hazudott profitéhség űzte borzalmas háborúba. És emlékeznünk kell például arra, hogy az 1919-es magyar proletárforradalom előestéjén a kormány 1848. március 15-e emlékét dicsőítette, s hogy Csepel munkássága volt igazán hű nemzeti forradalmunkhoz, amikor március 18-án, a Párizsi Kommün évfordulóján a nemzetgyűlés ellen, az áruló szociáldemokrácia ellen, a proletárdiktatúráért tüntetett. A forradalmi ifjúsági napok kezdetén emlékeznünk kell arra is, hogy negyvennyolcas zászlóinkat 1941-ben a szovjet kormánytól kaptuk vissza. A Szovjetuniótól, amely így adta népünk tudtára, hogy békét akar, hogy semmi köze Miklós cár Oroszországához, s hogy figyelmeztesse népünk akkori urait: ne kergessék a magyart ellenük háborúba. És Horthyék ismét a hamis hazafiság álpátoszával, zászlóinkat megszent- ségtelenítve küldtek meghalni a Donhoz kétszázezer magyart. E mlékezzünk: a dicsőséges, de a fasiszta szennyben meghurcolt negyvennyolcas lobogókat újra visszakaptuk 1948. április negyedikén, felszabadulásunk harmadik évfordulóján. A vörös zászló alatt harcolók előbb a szabadságot hozták el, majd — szabadságharcunk centenáriumi évében — dicső történelmünk relikviáit, nemzeti zászlóinkat adták át nekünk. Nemzeti ünnepeinken — március 15-én, március 21-én, április 4-én — a vörös és a nemzetiszínű zászló együtt repked a szélben. Tudatában kell lennünk annak, mit jelképeznek együtt, mert csak így léphetünk szabadságharcos elődeink örökébe, csak igy lehetünk forradalmi múltunkra büszke magyarok. (A) A portánál lett csak igazán ideges Bőrei, a traktoros, mikor Nyápic, a munkavédelmis az orra alá dugta a kis üvegcsövet, a szondát. Belefújt. Sose próbálta még. — Jobban kell! — dörmögött Nyápic. — Dagadjon a nyakadon az ér. Bőrei dühösen ránézett, aztán a szondára, ezt végül a szájába harapta és teli tüdőből fújni kezdte. Mit alkar ez a Nyápic? Ez a hétfő reggeli szórakozása? Ez is tudja, mikor ünnepelnek névnapot! A nyavajás! És most azt hiszi, Nyápic szondája mazsolát fogott? Szombaton idogáltak ők, nem vasárnap, nehogy hétfőn hajnalra maradjon a szuszban valami. Még hogy ő! Ittas? Sose volt az mégT Miből tartaná el a családot, ha a jogsi ugrik? Nyápictól nem félt, minek félt volna, nagyobb úr egy öreg traktoros, minthogy elébe merte volna dugni ezt az izét, hanem a nyakkendős autó ... Ha azok jó napot köszöntének, azt nehéz megúszni. Bőrei fújta, majd kiugrott a szeme. És most Nyápic azt hiszi, hogy beletüsszentett a nullás lisztbe? Ez a Nyápic, ez a Nyápic... Hej, ha ő kezelhetné ezeket a csövecskéket! Csák egy hétig, nem tovább. Meglátná, hányszor kellene Nyápicot hazaküldeni. Bőrei most már méregből veselkedett neki a kristályos üvegcsének. Hát ki iszik itt többet Nyápicnál? Néha talicskán tolták haza, nem maga ment, s a raktári dolgozó átköpött a szarván, hogy hazavinni még csak hazaviszi, de megpisil- tetni nem hajlandó. Merthogy olyankor megtörtént a baj a talicska kemény ölében. S hogy röhögtek rajta a nyáron! Nyápic úgy elázott a paprikaszedéskor, hogy jótét lelkek húzkodták be az éjjeliőr gally kalyibájába, aztán beterítették szalmával, mint régi disznóöléseken a kövér ku- cut... És ez kéri a fújást? Majd szétrobbant a szonda. A februári zárszámadáson háromszor rúgott be estig! A végén a mozivászon elé fektették hosszában a parkettára, s a kályha parázsmentőjét tették a feje alá párnának •— és ennek fúj ő? Aki a pohárcsörrenést ötven kilométerre megérzi széllel hátban, aki úgy örül egy pohár potyapiának, mint más a lottó négyesnek, aki csak azt lesi, mit locsolhatna a torka alá ... — Jól van, elég volt — mondta Nyápic, s megnézegette a szondát. — Szerencséd van. Még neki van szerencséje? Bőrei tétován indult volna a műhely felé, mikor meglátta a kis kartondobozt a portás asztalán. Bement, kivett belőle egy új szondát és odatartotta Nyápic elé: — De most te fújjad, a jóistenit! Nyápic bepanaszolta Bőreit a főagronómusnál, de az csak hatalmasat kacagott a „fegyelemsértésen”, s másnaptól barátságosabban köszönt Boréinak, a kért fegyelmi büntetést pedig azóta sem adta meg a traktorosnak. K. I. „KINEK VAN ERRE ENERGIÁJA?" Áram és olaj A MEGYE TÜZELŐ- ÉS HAJTÖANYAG-FELhasználAsa tavaly több mint 24 petaJOULE VOLT. VAGYIS A 24 UTÄN MÉG TIZENÖT NULLÁT KELLETT VOLNA ÍRNI, HOGY A PONTOS ÉRTÉKET KIFEJEZZÜK. CSAKHOGY EZ AZ IRDATLAN NAGY SZÄM SEM MOND SEMMIT ANNAK, AKI NEM SZAKEMBER. — Talán jobban elképzelhető mindez, ha olajegyenértékben számolunk — világosít fel Vass József, a körzeti energiafelügyelet vezetője. — Vagyis a megyében fűtésre, világításra, a különböző gépek, berendezések üzemeltetésére annyi energiát használtak fel, mintha 580 ezer tonna olajat égettek volna el. Kiemelkedik a Tiszántúlon Ismét viszonyításként ez a mennyiség annyi, mint az ország olajtermelésének negyede. Pedig Szabolcs-Szatmár nem tartozik a nagy energiafelhasználó megyék közé. Ugyanis az ipar szerkezete olyan, hogy nem kíván túlzott fogyasztást. — Ugyanakkor a megye eredményei kiemelkednek a Tiszántúlon — folytatja Vass József. — A múlt évben kisebb volt az energiafelhasználás, mint egy évvel korábban. A csökkenés ugyancsak olajban számítva 23,3 ezer tonnának felel meg. Három megyét, Hajdú-Bi- hart, Szolnok és Szabolcs- Szatmárt ellenőrzi a debreceni székhelyű körzeti energiafelügyelőség. A legfontosabb feladata az energiagazdálkodás állandó ellenőrzése, segítése tanácsadással, rendezvényekkel, takarékossági versennyel és konkrét műszeres vizsgálatokkal. Import helyett hazai — Télen például állandóan figyeljük az üzemek készleteit, a lakosság fogyasztását a TÜZÉP- és ÁFOR-telepe- ken — szól a magyarázat. — Amíg a vállalati jelentések hetes késéssel érkeznek be, addig mi akár 24 órán belül is megközelítő helyzetképet adunk telexjelentésünkben, így tudják, hol kevés a készlet, hová kell sürgősen szállítani. Az utóbbi évek átgondolt takarékossági intézkedései éreztették hatásukat a megye fogyasztásánál. Bizonyos mértékben hozzájárult ehhez a helyes árviszonyok kialakítása is. Ennek tudható be, hogy tavaly a folyékony tüzelőanyag — benzin, gáz- és fűtőolaj — fogyasztása 7 százalékkal csökkent, a villa- mosenergia-felhasználás a korábbi 5—6 százalékos növekedés helyett alig 1,8 százalékot ért el. S ehhez tegyük hozzá, hogy sehol sem fagyoskodtak a lakásokban, több volt a háztartási gép, s ami a legfontosabb, az ipari termelés 10—12 százalékkal emelkedett a csökkenő energiafelhasználás mellett. — Minden segítséget megadunk az üzemeknek ahhoz, hogy kevesebb energiát használjanak fel — magyarázza Vass József. — Egyik mód például az import szén helyett hazai felhasználása a kazánokban, a másik, hogy a tüzelőolaj helyett fűtőolajat, földgázt használjanak, távfűtés legyen, de talán a legtöbb keresnivalónk a mező- gazdaságban van. A hulladékok eltüzelése a gazdaságoknak is milliókat hozhat. Áz ilyen beruházásokra 30 százalékos állami támogatást adnak. Éppen a máriapócsi tsz- ből érkeztek jó hírek az ilyen kezdeményezésről, de mások is sikerrel pályázhatnának. Az energiafelügyelet a műszaki egyesületekkel együtt is sokat tesz a szemlélet változásáért. Az energiagazdálkodási egyesület a kazánfűtőknek, az elektrotechnikai és energetikusoknak szervez rendszeresen tanfolyamokat. Évek óta sikeres a nagyobb vállalatok közötti energiatakarékossági verseny. A Tiszántúl 33 vállalata közül többször ért el első helyezést az Alkaloida, kiemelkedő a vásárosnaményi forgácslapgyár, a gumigyár, a közúti építő vállalat és a konzervgyár ilyen munkája. S az országban először a termelőszövetkezeteknek is meghirdették a takarékossági versenyt. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A villamos- és hőenergia-felhasználást ötödével csökken- t tték egy év alatt. Sokszor csak legyintenek... — Sokszor csak legyintenek azok, akik a túlfűtött lakásokban nyitogatják az ablakokat — mond egy példát az energiafelügyelet vezetője. Pedig egy fok túlfűtés éppen 6 százalék energiatöbblettel jár. Persze a jó szándék nem mindenütt elég. Van, ahol figyelmeztetni kell, másutt már a bírság sem marad el. Így járt a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi üzeme, ahol többszöri figyelmeztetés után sem javítottak a gőzfelhasználáson, valóságos párafelhőbe burkolja a környéket a szabadba áramló gőz. A százezres nagyságrendű büntetés talán jobb belátásra készteti a berendezések tervezőit, karbantartóit. Nem kíván beruházást — A takarékosság sokszor nem kíván külön beruházást — állapítja meg Vass József. — Sokszor elég a berendezések, gépek rendszeres ellenőrzése, karbantartása. Különösen fontos ez a kazánoknál, ahol ha jó a beszabályozás, sokkal kevesebb fűtőanyag fogy. A szakszerű üzemeléshez műszeres beszabályozással adunk segítséget. Az Állami Energetikai és Energiabiztonság-téchnikai Felügyelet nem a hatóság szerepében akar tetszelegni. Sokkal inkább a közös érdek, a takarékosság az, amiben támogatja a gazdaságokat. Lányi Botond A nyíregyházi Nyírségi Nyomdában új könyvkötő gépet helyeztek üzembe. A termelékeny svájci automata gép a régi 12 fővel szemben csak öt főt foglalkoztat és háromszor annyi tankönyvet kötnek vele. (Elek Emil felvétele) Hi a véleménye? Szepesi Emil, a HVDSZ megyei bizottságának titkára; A szolgáltatásokról — A Helyiipari és Város- gadasági Dolgozók Szakszervezetéhez tartoznak a költségvetési üzemek is. Megyénkben van olyan, 12 éve működő költségvetési üzem, amelyben még nem alakították meg a szocialista brigádokat. Ebben az üzemben még egyetlen Kiváló dolgozó címet sem ítéltek oda. Persze nem ez a jellemző a hozzánk tartozó vállalatokra, üzemekre. De az bizonyos, hogy a szakszervezet a nevelő, tudatformáló tevékenységével javíthatja a brigádmozgalmat, elősegítheti a jobb minőségű munkát. Üzemeink szolgáltató tevékenységet végeznek, meósuk az egész megye. Ezért is fontos, hogy a téma állandó napirenden legyen. A szóban forgó vállalatok, üzemek nagyban befolyásolják a közhangulatot. Gondoljunk csak arra, hogy ha akadozik a vízellátás, szidják a Szavicsavot, ha szemetesek az utcák, a közterületfenntartó vállalatra tesznek megjegyzéseket. Több esetben .jogos a lakosság észrevétele, türelmetlensége. Ezért is fogalmaztuk' meg a megyei küldöttértekezletünkön: egyetlen napon sem szabad arról megfeledkezni, hogy a dolgozók vannak a lakosságért és nem fordítva. Vállalatainknál, üzemeinkben javult a technikai színvonal, már nem gond a fluktuáció. Ez meglátszik a munkák minőségén is. Nyíregyházán az Északi körúton lévő Patyolat szalon idén az országos legjobb hét között viselheti a kiváló minősítést. Az IKSZV tavaly rohambrigádo. kát hozott létre. A VAGÉP- nél néhány brigád (az autószerelők is) munkájuk mellé adják névjegykártyájukat. Sajnos erre még nem érett valamennyi brigád. Pár napja volt nálunk a VAGÉP igazgatója és szb-titkára, s közölték, hogy ezen a nyáron átdolgozzák a vállalati bérszabályzatukat, s majd az is a minőségi munkára serkent. Szakszervezetünk megyei bizottsága is támogatja a minőségi bérezés elterjedését. Több szolgáltatási ágban javulás érhető el a pontos bejelentésekkel is. Előfordul ugyanis, hogy hívásra a szerelő kimegy és ott derül ki, hogy más a hiba, esetleg egy más szakmának kell felvonulni. Jó lenne, ha a dolgozókat a lakosság nem kínálná itallal. Megyei bizottságunk tavaly kiadott egy körlevelet az alapszervezeteknek. Ebben azt kértük, hogy a dolgozók ne fogadjanak el borravalót és egy csepp italt sem. Közvetve tehát maga a lakosság is szilárdíthatja a fegyelmet, javíthatja a szolgáltatást. De a szolgáltatás színvonalának további javulását természetesen a Munkád mellé add a neved mozgalom és a minőségi bérezés elterjedésétől várjuk. N. L.
