Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
1981. február 12. KELET-MAGYARORSZAG 7 Az áfészek és a kistermelés Kétszázezer kisgazdaság — 170 milliós eredmény a szakcsoportokban Kertbarátok, kistenyésztők megyei kiadványa Az elmúlt években az általános fogyasztási szövetkezetek alapvető feladata lett a kistermelők támogatása, munkájuk szervezése és az értékesítési biztonság megteremtése. Annál is inkább, mivel a megyében 200 ezer kisgazdaság működik. A megye bruttó mezőgazdasági termelési értékének 43 százalékát állítják elő, a zöldség- és gyümölcsfélék egy- -harmadát, a nagy állatok több mint felét, mig a kis állatokkal, az állati termékek előállításával a kistermelők foglalkoznak döntő többségben. A kistermelés anyag- és eszközellátásában az áfészek kiemelkedő szerepet vállalnak. Mintegy 110 ezer kistermelővel vannak termelési és értékesítési kapcsolatban gyümölcs, zöldség, burgonya és vegyescikkek vonatkozásában, amely nagy odafigyelést, rugalmas termelést segítő, felvásárlási és szakmai segítséget kíván meg a megye áfé- szeinek vezetőitől és minden illetékes dolgozójától egyaránt. A nagy segítség mellett szól, hogy megyei szövetségünk elnökségének nagy„ aktivizáló szerepe van az áfészeken keresztül a kistermelő gazdaságok körében, ösztönző feladat a mennyiségi termelés mellett a minőség, a belföldi ellátáson túl az exportképességű áruk előállítása. A minőségi árutermeléshez szükséges, hogy fogyasztási szövetkezeteink időben, mennyiségben és minőségben anyagokkal és eszközökkel szolgálják a kistermelők munkáját. Vetőmag, műtrágya, védőszer Az elmúlt évben is több mint 1 millió tasak és egyéb nagyobb kiszerelésű vetőmagot hoztak forgalomba 251 elárusító boltegységben, 122 millió forint értékű műtrágyát, növényvédő szert, mezőgazdasági szerárut, gépeket, alkatrészeket juttattak a kistermelőknek 149 bolton keresztül. 185 településen 225 elárusító helyen több mint 5500 vagon szemes és táptakarmányt, közel félmillió különböző fajtájú zöldségpalántát, több mint 200 ezer gyümölcsszaporító anyagot, 4200 darab törzsnyulat, 500 tenyészpár galambot, 3100 előhasi kocát, több mint 4 millió darab naposbaromfit adtak a kisgazdaságoknak. Permetezőgépből 2300-at, míg kis- traktorból 210 darabot kaptak. A jnezőgazdasági szolgáltátásp.k; \ értéke meghaladta a kétmillió forintot. Kilenc kisgépkölcsönző is működik a megyében. Az áfészek és a kistermelők kapcsolata túlpő az egyszerű adásvételen. Az áfészek nagy gondot fordítanak a kereteikben működő mezőgazdasági szakcsoportok (kiépítésére és fejlesztésére. Az adatok szerint megyénkben 150 mezőgazdasági szakcsoport működik, tagjai száma meghaladja a 14 ezer főt. Méhészettel 37, nyulászattal 47, sertéstenyésztéssel 20, zöldségtermeléssel 17 foglalkozik és még több mint kilenc ágazati szakcsoport működik. Űj ágazatok, termőképesebb fajták A szakcsoportok tagjainak közös értékesítése éves szinten meghaladja a 170 millió forintot. Közös alapjuk eléri a 10 milliót. A szövetkezetek a következő években fokozzák a nagy termőképességű növényfajták és állatok beszerzését, kihelyezését és felvásárlását. Ezzel még nagyobb gazdasági sikerek eléréséhez segítik a kistermelőket, újabb mezőgazdasági ágazatokat hoznak létre a szakcsoportok tömörülésében, aktívan segítik a termelési ágazatok szaktanácsadásait, mindenekelőtt a kézi munka- igényes növények termelését, újabb szakcsoportok szervezését, például a galambtenyésztő szakcsoportok létrehozását. Mikulás András MÉSZÖV A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő Kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetsége „KERTBARÁTOKNAK” . elnevezéssel megjelentette 5. kiadványát, amelyben a kertészkedéssel és a kisállattenyésztéssel kapcsolatos szakcikkeket, valamint a mozgalommal kapcsolatos közérdekű tudósításokat tettek közzé. Kiadványukat eljuttatták a megyében működő klubok, szakcsoportok vezetőségeihez és rendelkezésre bocsátják azoknak, akik újabb klubok, szakcsoportok megalakítását tervezik. A mozgalmi élet e jelentős kiadványának elkészítését minden tekintetben segítette a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, valamint a nyíregyházi központi kertbarátklub. A technikai, nyomdai kivitelezésben jelentős segítséget nyújtott a Kelet-Szövker. vállalat sokszorosító üzemének „Lenin” Szocialista Brigádja. Varga Ferenc megyei szervező titkár Á fólia alatti saláta gondozása Zöldséges sikerek Csenger vidékén H kisárutermelés kifogott a tavalyi kedvezőtlen időjáráson A fejes saláta az egyik legrégebben termesztett, legrövidebb tenyészidejű zöldségfajok egyike, ezért fólia alatti hajtatásra kiválóan alkalmas. Tápértéke jelentős: az ásványi sók közül elsősorban foszfor-, vas- és mész- tartalma jelentős. Száz grammonként 30—40 mg C-vitamint tartalmiadé vitamin'.és: karotiptartálma sem elhanyagolható. A fejes saláta jól bírja az alacsony hőmérsékletet, ha palántáit gondosan edzettük, azok még -4-5 C-fokon sem pusztulnak el. Tavasszal, ha hűvösebb az időjárás és kevés a napfény — mivel kis gyökérzete igen nagy lombfelülettel párosul —, gyakori öntözést igényel. A salátát jól trágyázott, nitrogénben gazdag talajba célszerű ültetni. A nagyobb lombú fajtákat, mint pl. a Venturát, 20x20 cm-re, a kisebb lombúakat, a Soroksárit, vagy a Május királyát 15x20 cm-re telepíthetjük. Ha esőztetőszerűen, felülről öntözzük a növényeket, a levelek közt megrekedhet a víz és rothadást okozhat. A fejes saláta egyik legveszedelmesebb betegsége a salátaperonoszpóra (Bremia lac- tucae), már palántakorban megtámadhatja a zsenge növényeket. Mivel a gomba fertőzéséhez bőséges vízre van szükség, ezért az alsó levelek fertőződnek meg legelőször. A megtámadott leveleken erektől határolt, nagy világossárga, majd enyhén barnuló foltok jkeletkeznek. Gyakran észlelhető, hogy e foltok szinte hó- lyagszerűen kiemelkednek. Ha a foltokkal szemben, a fonáki részen megjelenik a kórokozó fehéres színű penészgyepe (ami a spórák tömeeét tartalmazza) és nem védekezünk azonnal, súlyos kártételre számíthatunk. Jó hatású készítmény gyenge fertőzés esetén 0.2%-ban, erős fertőzés esetén 0,25%-ban a „gyakorlatilag nem mérgező” Ortho- Dhaltan. Akkor biztosítja a leghatékonyabb védelmet, ha köd- szerűen Dermetezünk vele, mert így a oermetlé egyenletesen fogja beborítani a megvédendő felületet. Az Ortho-phaltan folpet hatóanyagú szer. élelmezés-egészségügyi várakozási ideie 14 nan. Ennek letelte után a kezelt növények szedhetők és értékesíthetők. Dr. Széles Csaba A számadások ideje van. A Csenger és Vidéke Áíész sikeres évet tudhat maga mögött. Tizenkét településen a 44 bolti egység 258,5 millió forintot forgalmazott, a vendéglátás árbevétele 43,5 millió forint volt. Amit igazán nagyra becsülnek, az a ikisáru-termel- tetés és -felvásárlás értéke; 1980- ban 45 millió 700 ezer forint volt, 27 százalékkal több mint 1979- ben. Szombati Attilával, az áfész- igazgatóság elnökével a kisárutermelés sikereit a szakcsoportok tevékenységén keresztül mértük. A nyúltenyésztők 522 mázsa nyu- lat értékesítettek, a méhészek 570 mázsa mézet, a sertéstenyésztők 640 mázsa húst adtak piacra. Kiemelkedően működött a növényvédő szakcsoport, 220 kiskerttulajdonosnak 16-szor permetezték a gyümölcsösét, 860 ezer liter permetlevet használtak fel. Ennek haszna főként a 47 százalékkal nagyobb gyümölcstermeléssel mérhető, amiből 5740 tonna volt az alma. A szakcsoport-tevékenység mérlegelésében szándékosan került a sor végére a zöldségtermesztés. Mohácsi Sándor felvásárlási ügyvezető mondta erről elöljáróban; — A zöldségtermesztésnek itt, a szatmári részeken nem volt hagyománya. Az emberek többsége házikertjében még annyit sem termelt, amennyi saját háztartásának a szükségletét kielégítette volna. A szakcsoportot 1973-ban alakítottuk tíz fővel és még én is beléptem, hogy kilegyen a létszám. Nehezen indult, de egyre jobban lendületbe jött ez a tevékenység. 1976-ban már több mint százan foglalkoztak a zöldségtermesztéssel és a felvásárolt áru mennyisége 416 tonna volt. — Az elmúlt évben a sok csapadék a mi vidékünkön sem kedvezett a zöldségtermesztésnek. Babtermesztésre például 54 szakcsoporttag szerződött, 85 tonna terméssel számoltunk és csak 6 tonna termett összesen. Akkor vitte el a víz a termést, amikor már sokat ígért, amikor a hüvely fejlődése a kisujj nagyságot is elérte. — Nem vette el ez a kistermelők kedvét? — Az már biztos, hogy nem volt szívderítő dolog, de a mező- gazdasági termelésnek ez a kockázata. Ilyesmivel számolni kell. „Háztáji robot" Sokoldalúan használható „háztáji robottá” fejlődött a pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kiskerti munkagépe. A kapálás és a kaszálás fárasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásával — kistraktor- ként is segíti a háztáji növénytermelést, állattartást. A Mecsek-alji üzemben tavaly fogtak hozzá újból a kismotorgyártás megszüntetése miatt több évig hiányzó hazai fűnyírók előállításához. A szakemberek még abban az esztendőben továbbfejlesztették az alapberendezést, és kerti kapát is készítettek hozzá. A kétcélú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák megkezdéséig további félezret szállít az üzem a belföldi kereskedelemnek. A hasonló képességű külföldi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munkára, a fuvarozás megkönnyítésére is használhatják a háztáji kisgazdaságok. A „HÓDGÉP” a MEZŐGÉP Tröszt hódmezővásárhelyi gyára — ugyanis olyan pótkocsival jelentkezett a piacon, amelyet a pécsi szövetkezet alapberendezéséhez szerelve kiskerti traktorként lehet működtetni. Szombati Attila, a Csenger és Vidéke Afész elnöke nyilatkozik a kisárutermeiésről. Egyébként volt olyan termék is, ami jól sikerült. Sütőtököt például 81-en szerződtek és 831 tonnát értékesítettek. Negyvenkét termelőnél a céklatermés 351 tonna volt, hárman 60 tonna káposztát értékesítettek. Jó termést adott a paradicsom is, 614 tonnát. Summa, summárom: a viszonylag kedvezőtlen év ellenére a zöldségtermelő szakcsoporttagok 1980-ban 1715 tonna zöldségfélét adtak az áfésznek, közel 7 millió forint értékben. Külön jövedelemnek számított a „kívülállóknak” értékesített palánta. Az Miből áll az áfész ösztönzése és segítése? A szakcsoporttagok kedvezményesen kapnak fóliasátrat, vetőmagot, másrészt szakelőadásokat hallgatnak, tapasztalatcseréket szerveznek. A szak- csoporttagok voltak már a megyében is, de megyén kívül is tapasztalatcserén. Ezenkívül leginkább az a vonzó, amit a lakosság a környezetében, közvetlen szomszédjánál tapasztal. Nem titok például, hogy Csehi Ferenc 100 öl területről 38 ezer forint értékű paradicsomot szedett. Sokan ismerik Porcsalmán Tur- gusz Tivadar nyugdíjast. Mi Is jártunk nála. A ház falán a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő tábla csak arra utal, hogy tavasztól őszig a kis kertben pompáznak a kerti virágok, rendben van minden a ház körül. A porta, a nagy kert viszont kincset rejt. Visz és mutatja Tur- gusz Tivadar, hogy a februári hó alatt már ott a primőr. — Két fóliasátras területem van, a kisebbik 55, a nagyobbik 250 négyzetméter. Most fejes saláta van a földben, legalább 2000— 2500 tő. Ebből már március közepén áru lesz. Éppen a napokban akarom felhúzni a fóliát. A ki- sehbik sátrat fűtöm. Látta a fekvő kéményt? Szítom majd a tüzet, hadd nőjön a saláta. — Mivel fűt? — Giz-gazzal. A gyümölcsfanyesedékkel, csutkaizikkel, meg ami kerül. — Mennyit ér egy fej saláta? — Tavaly átlag 4 forintért adtam. Gyors számolás: csak a saláta 10 ezer forint, de következik a paradicsom, a paprika és a sok egyéb. — Mennyi jön össze zöldségből éves szinten? — Attól függ. Tavaly úgy 80 ezer forint. Turgusz Tivadar kertjében már zöldell a fejes saláta. Ezt mutatja Mohácsi Sándor áfész-felvásárlási ügyvezetőnek. (Elek E. felv.) áfész Csengerben rendelkezik egy központi palántanevelő teleppel, azt a szakcsoporttagok üzemeltetik. Ezenkívül sokan foglalkoznak egyéni palántaneveléssel is, részben saját szükségletükre, másrészt eladásra. — A szakcsoporttagok tavaly a lakosságnak 31 ezer paprika-, 27 ezer paradicsom- és több ezer más palántát értékesítettek. Ez külön jövedelem, de az igazi nyereség — amit már említettem —, az hogy terjed a lakosság körében a zöldségtermesztés. Van, aki előbb csak saját konyhájára termeszt, később kisárutermelő lesz. Mi ezt a folyamatot ösztönözzük és segítjük. Élednek a kertek, közeledik a tavasz. Sok a fóliaváz Csenger környékén a kis kertekben, a gyümölcsfák között. Néhány nap és itt is, ott is felhúzzák az átlátszó sátortetőt. Eddig 3200 négyzetméterre elegendő fólia talált gazdára, főleg primőrtermesztéshez, palántaneveléshez. Köti az áfész a szerződéseket is. Idén 50 milliós felvásárlást terveznek, ebből a zöldség több mint 7 millió. Nagy sző ez ott, ahol 10 éve egyetlen kilogramm áruzöldség sem termett. Seres Ernő HORGÁSZOKNAK A Záhonyi Lokomotív Üdülőkörzet a vasutasvárosban Pénzt nem osztogattak, február 8-án mégis tódultak az emberek Záhonyban, a MÁV művelődési házba. A vasutas horgászok, a Záhonyi Lokomotív Horgászegyesület tagjai ezen a ködös februári vasárnapon nemcsak esedékes tisztújító közgyűlésüket tartották, hanem ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az 1955. március 27-én alakult egyesület 25 éves jubileumáról is. Ifihorgászok köszöntötték az alapító tagokat, közöttük Czető Jánost, Kató Gerzsont, Madaras Istvánt, Mádi Pált, Molnár Józsefet, Szoóh Zsigmondot, Turzó Kálmánt. Akkor, az alakuláskor harmincnégyen választották a sportnak, az okos időtöltésnek ezt a módját. Nem gondoltak akkor saját vízre, halasításra. Hol volt akkor még a „Tiszta víz, rendezett víz- part”-mozgalom. Kölcsönsátor, gumicsónak A víz hasznosítására viszont már akkor is gondoltak. A módozatokat, igaz nem tudták. A szenvedély hajtotta a horgászt a vízpartra. A taglétszámuk ebben az időben stagnált. A „létszámrobbanás” ^1960-ban következett be. Egyre többen kérték felvételüket. Ebben az időben valamennyien a vándorhorgászok „kérészéletét” élték. Járták a Tiszát, meg a holtágait. Az egyesület sátrakat, gumicsónakokat adott kölcsön az igénylőknek. Ma már évente háromszázan váltanak horgászengedélyt, és kötődnek egyre erősebb szálakkal az egyesülethez. Igaz, időközben 1975-ben kértek és kaptak saját kezelésű horgászvizet, ez a tisza- bezdédi Kerek-holtág. Azóta évről évre rendszeresen halasítják. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által aláírt ütemterv alapján 1981-ben is 200 kiló kétnyaras pontyot és 50 kiló növényevő halat telepítenek a holtágba. A víz így jól halasí- tott. Ehhez járul a természetes szaporulat. Van a holtágban ponty, amur, busa, harcsa (törpe és folyami), csuka, kárász. Kis harcsa — nem törpe — Már ott tartunk — kezdte hozzászólását Nagy András, hogy nemcsak horoggal^ de hálóval is fogják előlünk a halat az orvhorgászok. Télen is. A minap is olyan nagy léket vágtak, hogy hálóval húzták meg a vizet. Ha szól nekik az ember, nem pácba, de vízbemártással fenyegetik a horgászt. Kozma István, Molnár József, Horváth József ezt azzal toldották meg: az orvhorgászok nemcsak hogy három bottal, de gereblyézve horgásznak. Elvisznek mindent, amit kifognak. Viszik a húsz- meg ötven dekás pontyot, a „törpének” titulált méreten aluli folyami harcsát. A hozzászólásokból kicsendül, hogy a horgászrend elsajátítása, betartása, valamint a halismeret területén az engedéllyel rendelkező horgászoknak is vannak tennivalóik. Erre ráébredt a vezetőség is. A tagság oktatására, szakirodalom vásárlására a költségvetésbe jelentős összeget állítottak be. Az oktatásra a tavaszi horgászszezon kezdetéig még van idő. Erre a tagság egyik felénél jó alkalomnak kínálkozik, mivel ők még adósok a horgászismereti beszámolóval. Ezeket a beszélgetéseket az egyesületeknél a február hátralevő részében és márciusban, a területi engedélyek kiadásával egy időben bonyolítják le. Az országos horgászrend tökéletes ismeretében nem került volna sor olyan vitákra, mint hogy két bottal, vagy három bottal lehet-e horgászni, vagy az olyan szóváltásokra, hogy van-e foglalt hely, vagy nincs? Nem panasznap volt ez a közgyűlés,, hanem horgászjövőt építő együttgondolkodás. Flórát és faunát szerető emberekből verbuválódik az egyesület tagsága. Saját vizükön, a tiszabezdédi holtágban nemcsak lékelnek télen, hogy óvják az állományt. Tavasszal fásítanak, nyáron kaszálják a tóparti füvet, tél elején pedig vágják a nádat. Áradások után kihordják a vízbe sodródott fákat, gallyakat. Vagon a vízparton Az pedig, hogy egy 7 ezer munkást számláló nagyüzem, a záhonyi átrakókörzet horgászegyesülete a Lokomotív, bizonyos esetekben anyagi előnnyel is jár. A MÁV gépjárműparkjából üzemanyag-térítés ellenében szállító- eszközöket kaptak a múlt évben is a versenyzők helyszínre szállításához. A saját vizen pedig, a parton az időjárás viszontagságai — a viharok, a szél, az eső, a fagy — elől mi másba húzódhatnának be a vasutas horgászok, mint kimustrált pulmankocsiba. Jutányos áron kapták ezt js az üzemtől. A kocsi a vízpartra, igaz, nem a „saját lábán” és sínen, hanem kölcsönkeréken gurult ki. Egy horgász — egy határőr Záhony határőrközség. Az élő Tisza ott folyik kertjei alatt. Az is köztudott, hogy a határsávban csak határvizi horgászengedély- lyel lehet horgászni. — Jól megvagyunk a horgászokkal — hallottuk a közgyűlésen Spisák János határőr századostól. — Mi úgy tartjuk: egy horgász — egy határőr. Az elmúlt évben ötven darab' határvizi horgászengedélyt adtunk ki. Ezt a számot lehet tovább növelni. Határőr katonáink ismerik a horgászrendet is. A határsávból a horgászengedéllyel nem rendelkezőket kiutasítják. A rocsó pedig az éjjelre bedobott, bekötött zsinórokat automatikusan elvagdossa. Tizenöt négyzet- kilométeres jövő Záhony országos jelentősége ismert. Lapunk más oldalain fejlődésének üteméről állandó tájékoztatást adunk. Ma már az sem titok, hogy az erőteljesen városiasodó település vezetői a község üdülőkörzetének kialakításán is gondolkodnak. Ezt a zsurki részre, mintegy 15 négyzetkilométeres területre tervezik. Ennek része a ma még száraz zsurki Zovány- holtág. Az üdülőterület kialakításával — mivel az elvégzett vizsgálatok alapján a víz megáll benne — a holtágat feltöltik. A tanács a területet horgászkezelésbe kívánja adni. A hozzászólások azt tükrözték, hogy Záhonyban a horgászok közérzete nem rossz. Azt, hogy őszintén szóltak gondjaikról, felelősen a máról, jövőt láttatóan a holnapról, bizonyítja, hogy ők már az ötnapos munkahétre, a megnövekedett szabad időre gondolnak. Tagságuknak nemcsak programot, de horgászvizet is szeretnének. A közgyűlésen a vezetőség jutalmazta a társadalmi munkában, a vízpart, a halállomány Őrzésében példát mutató tagokat. A záhonyi horgászok elnökének immár sokadszor újra Szabó Lajost választották. Sigér Imre Itt a nagy testű King és a Texán Újabb galambtenyésztő csoportok alakulnak A megye áfészeinek keretein belül ma már öt galambtenyésztő mezőgazdasági szakcsoport működik. Munkájuk elismerést vált ki, a többi kisállatágazat mellett rohamosan fejlődik a galambtenyésztés. Éves szinten 40—50 mázsa húsgalambot vásárolnak fel áfészeink. Mind több kezdő és aktív tenyésztő előtt ismeretes a tenyész- páronkénti évi értékesítés, amely plusz bevételt jelent a tenyésztőnek. Ma már nem csupán kedvtelésből foglalkoznak a húsgalamb előállításával, hanem családi bevételnek is számítják. Igen sok galambtenyésztő szóvá tette a nagy testű, szapora, a takarmányt jól hasznosító fajták mielőbbi beszerzését, mivel az értékesítési húsgalamb darabonként alsó átvételi súlyhatára a szabvány szerint 0,50 kg/db, amiért az I. osztályú felvásárlási árat kaphatja meg a tenyésztő. A belföldi és az exportértékesítés, a tenyésztési kedv és a családi jövedelem növelése érdekében az áfészek megyei szövetsége országos szinten hosszabb ideje keresi azt az előállító vállalatot, amely korlátlan mennyiségben tudná kielégíteni megyénk galambtenyésztőinek igényeit. A tárgyalások eredménnyel jártak, az egyik tenyészgalamb- törzs-előállító rendszerrel aktív megállapodás jött létre: a gazdaságos King és Texán fajtákból bármilyen mennyiségben ki tudják elégíteni a tenyésztők igényeit az áfészek útján. Az ár szülőpáronként 300 forint. A galambár 40 százalékát a vétel után 15 nappal, míg 60 százalékát l éven belül kell kifizetnie a tenyésztőknek, ha az áfésszel négyéves értékesítési szerződést köt és költőpáronként legalább 4 kilogramm húsgalambot értékesít évente. A két galambfajtából származó fiókák a 28—30 napos kirepülési idő előtt elérik a 0,50— 0,60 kg/db átlagsúlyt, amit az áfész szabvány szerint felvásárol a kialakított mindenkori felvásárlási áron. A galambtenyésztés növelése érdekében hasznos lenne, ha az áfészek keretében minél több ga- lambtenyésztö szakcsoport alakulna. A szakcsoport megalakulásához legalább tíz tag szükséges, akik aktívan foglalkoznak húsgalamb előállításával, mert összefogással gazdaságosabb a tenyésztörzs, a táp, a ketrecek beszerzése, a szakmai tanácsadás stb. Az áfészek szakapparátusa a galambtenyésztők aktív szélesítéséhez nagy szakmai segítséget ad. Most már a tenyésztők elhatározásán múlik, hogy a legjobban termelő két galambfajta minél több tenyésztőhöz eljuthasson és így a jelenleg tartott kisebb testű, különböző fajtájú galambokkal felcseréljék. M. A. KISTERMELŐK-KISKERTEK
