Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

1981. február 12. KELET-MAGYARORSZAG 7 Az áfészek és a kistermelés Kétszázezer kisgazdaság — 170 milliós eredmény a szakcsoportokban Kertbarátok, kistenyésztők megyei kiadványa Az elmúlt években az általános fogyasztási szövetkezetek alapve­tő feladata lett a kistermelők tá­mogatása, munkájuk szervezése és az értékesítési biztonság meg­teremtése. Annál is inkább, mi­vel a megyében 200 ezer kisgaz­daság működik. A megye bruttó mezőgazdasági termelési értéké­nek 43 százalékát állítják elő, a zöldség- és gyümölcsfélék egy- -harmadát, a nagy állatok több mint felét, mig a kis állatokkal, az állati termékek előállításával a kistermelők foglalkoznak döntő többségben. A kistermelés anyag- és eszközellátásában az áfészek kiemelkedő szerepet vállalnak. Mintegy 110 ezer kistermelővel vannak termelési és értékesítési kapcsolatban gyümölcs, zöldség, burgonya és vegyescikkek vo­natkozásában, amely nagy odafi­gyelést, rugalmas termelést segí­tő, felvásárlási és szakmai segít­séget kíván meg a megye áfé- szeinek vezetőitől és minden ille­tékes dolgozójától egyaránt. A nagy segítség mellett szól, hogy megyei szövetségünk elnök­ségének nagy„ aktivizáló szerepe van az áfészeken keresztül a kis­termelő gazdaságok körében, ösz­tönző feladat a mennyiségi ter­melés mellett a minőség, a bel­földi ellátáson túl az exportké­pességű áruk előállítása. A mi­nőségi árutermeléshez szükséges, hogy fogyasztási szövetkezeteink időben, mennyiségben és minő­ségben anyagokkal és eszközök­kel szolgálják a kistermelők munkáját. Vetőmag, műtrágya, védőszer Az elmúlt évben is több mint 1 millió tasak és egyéb nagyobb kiszerelésű vetőmagot hoztak forgalomba 251 elárusító boltegy­ségben, 122 millió forint értékű műtrágyát, növényvédő szert, mezőgazdasági szerárut, gépeket, alkatrészeket juttattak a kister­melőknek 149 bolton keresztül. 185 településen 225 elárusító he­lyen több mint 5500 vagon sze­mes és táptakarmányt, közel fél­millió különböző fajtájú zöldség­palántát, több mint 200 ezer gyü­mölcsszaporító anyagot, 4200 da­rab törzsnyulat, 500 tenyészpár galambot, 3100 előhasi kocát, több mint 4 millió darab naposbarom­fit adtak a kisgazdaságoknak. Permetezőgépből 2300-at, míg kis- traktorból 210 darabot kaptak. A jnezőgazdasági szolgáltátásp.k; \ ér­téke meghaladta a kétmillió fo­rintot. Kilenc kisgépkölcsönző is működik a megyében. Az áfészek és a kistermelők kapcsolata túlpő az egyszerű adásvételen. Az áfészek nagy gondot fordítanak a kereteikben működő mezőgazdasági szakcso­portok (kiépítésére és fejlesztésé­re. Az adatok szerint megyénk­ben 150 mezőgazdasági szakcso­port működik, tagjai száma meg­haladja a 14 ezer főt. Méhészet­tel 37, nyulászattal 47, sertéste­nyésztéssel 20, zöldségtermeléssel 17 foglalkozik és még több mint kilenc ágazati szakcsoport mű­ködik. Űj ágazatok, termőképesebb fajták A szakcsoportok tagjainak kö­zös értékesítése éves szinten meg­haladja a 170 millió forintot. Kö­zös alapjuk eléri a 10 milliót. A szövetkezetek a következő években fokozzák a nagy termő­képességű növényfajták és álla­tok beszerzését, kihelyezését és felvásárlását. Ezzel még nagyobb gazdasági sikerek eléréséhez se­gítik a kistermelőket, újabb me­zőgazdasági ágazatokat hoznak létre a szakcsoportok tömörülé­sében, aktívan segítik a termelé­si ágazatok szaktanácsadásait, mindenekelőtt a kézi munka- igényes növények termelését, újabb szakcsoportok szervezését, például a galambtenyésztő szak­csoportok létrehozását. Mikulás András MÉSZÖV A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő Kert­barátok és kistenyésztők társa­dalmi szövetsége „KERTBARÁ­TOKNAK” . elnevezéssel megje­lentette 5. kiadványát, amelyben a kertészkedéssel és a kisállatte­nyésztéssel kapcsolatos szakcik­keket, valamint a mozgalommal kapcsolatos közérdekű tudósítá­sokat tettek közzé. Kiadványu­kat eljuttatták a megyében mű­ködő klubok, szakcsoportok ve­zetőségeihez és rendelkezésre bo­csátják azoknak, akik újabb klu­bok, szakcsoportok megalakítá­sát tervezik. A mozgalmi élet e jelentős ki­adványának elkészítését minden tekintetben segítette a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a fo­gyasztási szövetkezetek megyei szövetsége és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei szervezete, valamint a nyíregy­házi központi kertbarátklub. A technikai, nyomdai kivitele­zésben jelentős segítséget nyúj­tott a Kelet-Szövker. vállalat sokszorosító üzemének „Lenin” Szocialista Brigádja. Varga Ferenc megyei szervező titkár Á fólia alatti saláta gondozása Zöldséges sikerek Csenger vidékén H kisárutermelés kifogott a tavalyi kedvezőtlen időjáráson A fejes saláta az egyik legré­gebben termesztett, legrövidebb tenyészidejű zöldségfajok egyike, ezért fólia alatti hajtatásra ki­válóan alkalmas. Tápértéke je­lentős: az ásványi sók közül el­sősorban foszfor-, vas- és mész- tartalma jelentős. Száz grammon­ként 30—40 mg C-vitamint tar­talmiadé vitamin'.és: karotip­tartálma sem elhanyagolható. A fejes saláta jól bírja az alacsony hőmérsékletet, ha palántáit gon­dosan edzettük, azok még -4-5 C-fokon sem pusztulnak el. Ta­vasszal, ha hűvösebb az időjárás és kevés a napfény — mivel kis gyökérzete igen nagy lombfelü­lettel párosul —, gyakori öntözést igényel. A salátát jól trágyázott, nitro­génben gazdag talajba célszerű ültetni. A nagyobb lombú fajtá­kat, mint pl. a Venturát, 20x20 cm-re, a kisebb lombúakat, a So­roksárit, vagy a Május királyát 15x20 cm-re telepíthetjük. Ha esőztetőszerűen, felülről ön­tözzük a növényeket, a levelek közt megrekedhet a víz és rotha­dást okozhat. A fejes saláta egyik legveszedelmesebb betegsége a salátaperonoszpóra (Bremia lac- tucae), már palántakorban meg­támadhatja a zsenge növényeket. Mivel a gomba fertőzéséhez bő­séges vízre van szükség, ezért az alsó levelek fertőződnek meg leg­először. A megtámadott levele­ken erektől határolt, nagy vilá­gossárga, majd enyhén barnuló foltok jkeletkeznek. Gyakran ész­lelhető, hogy e foltok szinte hó- lyagszerűen kiemelkednek. Ha a foltokkal szemben, a fonáki ré­szen megjelenik a kórokozó fe­héres színű penészgyepe (ami a spórák tömeeét tartalmazza) és nem védekezünk azonnal, súlyos kártételre számíthatunk. Jó hatású készítmény gyenge fertőzés esetén 0.2%-ban, erős fertőzés esetén 0,25%-ban a „gya­korlatilag nem mérgező” Ortho- Dhaltan. Akkor biztosítja a leg­hatékonyabb védelmet, ha köd- szerűen Dermetezünk vele, mert így a oermetlé egyenletesen fogja beborítani a megvédendő felüle­tet. Az Ortho-phaltan folpet ha­tóanyagú szer. élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideie 14 nan. Ennek letelte után a kezelt nö­vények szedhetők és értékesíthe­tők. Dr. Széles Csaba A számadások ideje van. A Csenger és Vidéke Áíész sikeres évet tudhat maga mögött. Tizen­két településen a 44 bolti egység 258,5 millió forintot forgalmazott, a vendéglátás árbevétele 43,5 mil­lió forint volt. Amit igazán nagy­ra becsülnek, az a ikisáru-termel- tetés és -felvásárlás értéke; 1980- ban 45 millió 700 ezer forint volt, 27 százalékkal több mint 1979- ben. Szombati Attilával, az áfész- igazgatóság elnökével a kisáru­termelés sikereit a szakcsoportok tevékenységén keresztül mértük. A nyúltenyésztők 522 mázsa nyu- lat értékesítettek, a méhészek 570 mázsa mézet, a sertéstenyész­tők 640 mázsa húst adtak piacra. Kiemelkedően működött a nö­vényvédő szakcsoport, 220 kis­kerttulajdonosnak 16-szor perme­tezték a gyümölcsösét, 860 ezer liter permetlevet használtak fel. Ennek haszna főként a 47 szá­zalékkal nagyobb gyümölcster­meléssel mérhető, amiből 5740 tonna volt az alma. A szakcsoport-tevékenység mérlegelésében szándékosan ke­rült a sor végére a zöldségter­mesztés. Mohácsi Sándor felvá­sárlási ügyvezető mondta erről elöljáróban; — A zöldségtermesztésnek itt, a szatmári részeken nem volt ha­gyománya. Az emberek többsége házikertjében még annyit sem termelt, amennyi saját háztartá­sának a szükségletét kielégítette volna. A szakcsoportot 1973-ban alakítottuk tíz fővel és még én is beléptem, hogy kilegyen a lét­szám. Nehezen indult, de egyre jobban lendületbe jött ez a tevé­kenység. 1976-ban már több mint százan foglalkoztak a zöldségter­mesztéssel és a felvásárolt áru mennyisége 416 tonna volt. — Az elmúlt évben a sok csa­padék a mi vidékünkön sem ked­vezett a zöldségtermesztésnek. Babtermesztésre például 54 szakcsoporttag szerződött, 85 ton­na terméssel számoltunk és csak 6 tonna termett összesen. Akkor vitte el a víz a termést, amikor már sokat ígért, amikor a hü­vely fejlődése a kisujj nagyságot is elérte. — Nem vette el ez a kisterme­lők kedvét? — Az már biztos, hogy nem volt szívderítő dolog, de a mező- gazdasági termelésnek ez a koc­kázata. Ilyesmivel számolni kell. „Háztáji robot" Sokoldalúan használható „háztáji robottá” fejlődött a pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kiskerti munkagépe. A kapá­lás és a kaszálás fárasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásával — kistraktor- ként is segíti a háztáji növénytermelést, állattartást. A Mecsek-alji üzemben tavaly fogtak hozzá újból a kis­motorgyártás megszüntetése miatt több évig hiányzó hazai fűnyírók előállításához. A szakemberek még abban az esz­tendőben továbbfejlesztették az alapberendezést, és kerti ka­pát is készítettek hozzá. A kétcélú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák megkezdéséig további félezret szállít az üzem a belföldi kereskedelemnek. A hasonló képességű kül­földi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munká­ra, a fuvarozás megkönnyítésére is használhatják a háztáji kisgazdaságok. A „HÓDGÉP” a MEZŐGÉP Tröszt hódme­zővásárhelyi gyára — ugyanis olyan pótkocsival jelentkezett a piacon, amelyet a pécsi szövetkezet alapberendezéséhez szerelve kiskerti traktorként lehet működtetni. Szombati Attila, a Csenger és Vidéke Afész elnöke nyilatkozik a kisárutermeiésről. Egyébként volt olyan termék is, ami jól sikerült. Sütőtököt pél­dául 81-en szerződtek és 831 ton­nát értékesítettek. Negyvenkét termelőnél a céklatermés 351 tonna volt, hárman 60 tonna ká­posztát értékesítettek. Jó termést adott a paradicsom is, 614 ton­nát. Summa, summárom: a viszony­lag kedvezőtlen év ellenére a zöldségtermelő szakcsoporttagok 1980-ban 1715 tonna zöldségfélét adtak az áfésznek, közel 7 millió forint értékben. Külön jövede­lemnek számított a „kívülállók­nak” értékesített palánta. Az Miből áll az áfész ösztönzése és segítése? A szakcsoporttagok kedvezményesen kapnak fóliasát­rat, vetőmagot, másrészt szak­előadásokat hallgatnak, tapaszta­latcseréket szerveznek. A szak- csoporttagok voltak már a me­gyében is, de megyén kívül is tapasztalatcserén. Ezenkívül leg­inkább az a vonzó, amit a la­kosság a környezetében, közvet­len szomszédjánál tapasztal. Nem titok például, hogy Csehi Ferenc 100 öl területről 38 ezer forint ér­tékű paradicsomot szedett. Sokan ismerik Porcsalmán Tur- gusz Tivadar nyugdíjast. Mi Is jártunk nála. A ház falán a „Tiszta udvar, rendes ház” elis­merő tábla csak arra utal, hogy tavasztól őszig a kis kertben pompáznak a kerti virágok, rend­ben van minden a ház körül. A porta, a nagy kert viszont kin­cset rejt. Visz és mutatja Tur- gusz Tivadar, hogy a februári hó alatt már ott a primőr. — Két fóliasátras területem van, a kisebbik 55, a nagyobbik 250 négyzetméter. Most fejes saláta van a földben, legalább 2000— 2500 tő. Ebből már március köze­pén áru lesz. Éppen a napokban akarom felhúzni a fóliát. A ki- sehbik sátrat fűtöm. Látta a fek­vő kéményt? Szítom majd a tü­zet, hadd nőjön a saláta. — Mivel fűt? — Giz-gazzal. A gyümölcsfa­nyesedékkel, csutkaizikkel, meg ami kerül. — Mennyit ér egy fej saláta? — Tavaly átlag 4 forintért ad­tam. Gyors számolás: csak a saláta 10 ezer forint, de következik a paradicsom, a paprika és a sok egyéb. — Mennyi jön össze zöldségből éves szinten? — Attól függ. Tavaly úgy 80 ezer forint. Turgusz Tivadar kertjében már zöldell a fejes saláta. Ezt mutatja Mohácsi Sándor áfész-felvásárlási ügyvezetőnek. (Elek E. felv.) áfész Csengerben rendelkezik egy központi palántanevelő teleppel, azt a szakcsoporttagok üzemelte­tik. Ezenkívül sokan foglalkoz­nak egyéni palántaneveléssel is, részben saját szükségletükre, másrészt eladásra. — A szakcsoporttagok tavaly a lakosságnak 31 ezer paprika-, 27 ezer paradicsom- és több ezer más palántát értékesítettek. Ez külön jövedelem, de az igazi nyereség — amit már említettem —, az hogy terjed a lakosság körében a zöldségtermesztés. Van, aki előbb csak saját konyhájára termeszt, később kisárutermelő lesz. Mi ezt a folyamatot ösztö­nözzük és segítjük. Élednek a kertek, közeledik a tavasz. Sok a fóliaváz Csenger környékén a kis kertekben, a gyümölcsfák között. Néhány nap és itt is, ott is felhúzzák az átlát­szó sátortetőt. Eddig 3200 négy­zetméterre elegendő fólia talált gazdára, főleg primőrtermesztés­hez, palántaneveléshez. Köti az áfész a szerződéseket is. Idén 50 milliós felvásárlást terveznek, eb­ből a zöldség több mint 7 millió. Nagy sző ez ott, ahol 10 éve egyetlen kilogramm áruzöldség sem termett. Seres Ernő HORGÁSZOKNAK A Záhonyi Lokomotív Üdülőkörzet a vasutasvárosban Pénzt nem osztogattak, február 8-án mégis tódultak az emberek Záhonyban, a MÁV művelődési házba. A vasutas horgászok, a Záhonyi Lokomotív Horgászegye­sület tagjai ezen a ködös februári vasárnapon nemcsak esedékes tisztújító közgyűlésüket tartották, hanem ünnepélyes keretek kö­zött emlékeztek meg az 1955. március 27-én alakult egyesület 25 éves jubileumáról is. Ifihorgá­szok köszöntötték az alapító ta­gokat, közöttük Czető Jánost, Ka­tó Gerzsont, Madaras Istvánt, Mádi Pált, Molnár Józsefet, Szoóh Zsigmondot, Turzó Kálmánt. Akkor, az alakuláskor harminc­négyen választották a sportnak, az okos időtöltésnek ezt a mód­ját. Nem gondoltak akkor saját vízre, halasításra. Hol volt akkor még a „Tiszta víz, rendezett víz- part”-mozgalom. Kölcsönsátor, gumicsónak A víz hasznosítására viszont már akkor is gondoltak. A módo­zatokat, igaz nem tudták. A szen­vedély hajtotta a horgászt a víz­partra. A taglétszámuk ebben az időben stagnált. A „létszámrob­banás” ^1960-ban következett be. Egyre többen kérték felvételüket. Ebben az időben valamennyien a vándorhorgászok „kérészéletét” élték. Járták a Tiszát, meg a holtágait. Az egyesület sátrakat, gumicsónakokat adott kölcsön az igénylőknek. Ma már évente háromszázan váltanak horgászengedélyt, és kö­tődnek egyre erősebb szálakkal az egyesülethez. Igaz, időközben 1975-ben kértek és kaptak saját kezelésű horgászvizet, ez a tisza- bezdédi Kerek-holtág. Azóta évről évre rendszeresen halasítják. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által alá­írt ütemterv alapján 1981-ben is 200 kiló kétnyaras pontyot és 50 kiló növényevő halat telepítenek a holtágba. A víz így jól halasí- tott. Ehhez járul a természetes szaporulat. Van a holtágban ponty, amur, busa, harcsa (tör­pe és folyami), csuka, kárász. Kis harcsa — nem törpe — Már ott tartunk — kezdte hozzászólását Nagy András, hogy nemcsak horoggal^ de hálóval is fogják előlünk a halat az orvhor­gászok. Télen is. A minap is olyan nagy léket vágtak, hogy hálóval húzták meg a vizet. Ha szól nekik az ember, nem pácba, de vízbemártással fenyegetik a horgászt. Kozma István, Molnár József, Horváth József ezt azzal toldot­ták meg: az orvhorgászok nem­csak hogy három bottal, de ge­reblyézve horgásznak. Elvisznek mindent, amit kifognak. Viszik a húsz- meg ötven dekás pontyot, a „törpének” titulált méreten aluli folyami harcsát. A hozzászólásokból kicsendül, hogy a horgászrend elsajátítása, betartása, valamint a halismeret területén az engedéllyel rendelke­ző horgászoknak is vannak tenni­valóik. Erre ráébredt a vezetőség is. A tagság oktatására, szakiro­dalom vásárlására a költségve­tésbe jelentős összeget állítottak be. Az oktatásra a tavaszi hor­gászszezon kezdetéig még van idő. Erre a tagság egyik felénél jó alkalomnak kínálkozik, mivel ők még adósok a horgászismere­ti beszámolóval. Ezeket a beszél­getéseket az egyesületeknél a feb­ruár hátralevő részében és már­ciusban, a területi engedélyek ki­adásával egy időben bonyolítják le. Az országos horgászrend tö­kéletes ismeretében nem került volna sor olyan vitákra, mint hogy két bottal, vagy három bot­tal lehet-e horgászni, vagy az olyan szóváltásokra, hogy van-e foglalt hely, vagy nincs? Nem panasznap volt ez a köz­gyűlés,, hanem horgászjövőt épí­tő együttgondolkodás. Flórát és faunát szerető emberekből verbu­válódik az egyesület tagsága. Sa­ját vizükön, a tiszabezdédi holt­ágban nemcsak lékelnek télen, hogy óvják az állományt. Ta­vasszal fásítanak, nyáron kaszál­ják a tóparti füvet, tél elején pe­dig vágják a nádat. Áradások után kihordják a vízbe sodródott fákat, gallyakat. Vagon a vízparton Az pedig, hogy egy 7 ezer mun­kást számláló nagyüzem, a zá­honyi átrakókörzet horgászegye­sülete a Lokomotív, bizonyos esetekben anyagi előnnyel is jár. A MÁV gépjárműparkjából üzem­anyag-térítés ellenében szállító- eszközöket kaptak a múlt évben is a versenyzők helyszínre szál­lításához. A saját vizen pedig, a parton az időjárás viszontagságai — a viharok, a szél, az eső, a fagy — elől mi másba húzódhat­nának be a vasutas horgászok, mint kimustrált pulmankocsiba. Jutányos áron kapták ezt js az üzemtől. A kocsi a vízpartra, igaz, nem a „saját lábán” és sí­nen, hanem kölcsönkeréken gu­rult ki. Egy horgász — egy határőr Záhony határőrközség. Az élő Tisza ott folyik kertjei alatt. Az is köztudott, hogy a határsávban csak határvizi horgászengedély- lyel lehet horgászni. — Jól megvagyunk a horgá­szokkal — hallottuk a közgyűlé­sen Spisák János határőr száza­dostól. — Mi úgy tartjuk: egy horgász — egy határőr. Az el­múlt évben ötven darab' határvizi horgászengedélyt adtunk ki. Ezt a számot lehet tovább növelni. Határőr katonáink ismerik a hor­gászrendet is. A határsávból a horgászengedéllyel nem rendelke­zőket kiutasítják. A rocsó pedig az éjjelre bedobott, bekötött zsi­nórokat automatikusan elvagdos­sa. Tizenöt négyzet- kilométeres jövő Záhony országos jelentősége is­mert. Lapunk más oldalain fejlő­désének üteméről állandó tájé­koztatást adunk. Ma már az sem titok, hogy az erőteljesen váro­siasodó település vezetői a község üdülőkörzetének kialakításán is gondolkodnak. Ezt a zsurki rész­re, mintegy 15 négyzetkilométeres területre tervezik. Ennek része a ma még száraz zsurki Zovány- holtág. Az üdülőterület kialakí­tásával — mivel az elvégzett vizs­gálatok alapján a víz megáll ben­ne — a holtágat feltöltik. A ta­nács a területet horgászkezelés­be kívánja adni. A hozzászólások azt tükrözték, hogy Záhonyban a horgászok közérzete nem rossz. Azt, hogy őszintén szóltak gondjaikról, fele­lősen a máról, jövőt láttatóan a holnapról, bizonyítja, hogy ők már az ötnapos munkahétre, a megnövekedett szabad időre gon­dolnak. Tagságuknak nemcsak programot, de horgászvizet is szeretnének. A közgyűlésen a vezetőség ju­talmazta a társadalmi munkában, a vízpart, a halállomány Őrzésé­ben példát mutató tagokat. A zá­honyi horgászok elnökének im­már sokadszor újra Szabó Lajost választották. Sigér Imre Itt a nagy testű King és a Texán Újabb galambtenyésztő csoportok alakulnak A megye áfészeinek keretein belül ma már öt galambtenyésztő mezőgazdasági szakcsoport mű­ködik. Munkájuk elismerést vált ki, a többi kisállatágazat mellett rohamosan fejlődik a galambte­nyésztés. Éves szinten 40—50 má­zsa húsgalambot vásárolnak fel áfészeink. Mind több kezdő és aktív te­nyésztő előtt ismeretes a tenyész- páronkénti évi értékesítés, amely plusz bevételt jelent a tenyész­tőnek. Ma már nem csupán kedv­telésből foglalkoznak a húsga­lamb előállításával, hanem csa­ládi bevételnek is számítják. Igen sok galambtenyésztő szóvá tette a nagy testű, szapora, a takarmányt jól hasznosító fajták mielőbbi beszerzését, mivel az ér­tékesítési húsgalamb darabon­ként alsó átvételi súlyhatára a szabvány szerint 0,50 kg/db, ami­ért az I. osztályú felvásárlási árat kaphatja meg a tenyésztő. A belföldi és az exportértékesí­tés, a tenyésztési kedv és a csa­ládi jövedelem növelése érdeké­ben az áfészek megyei szövetsége országos szinten hosszabb ideje keresi azt az előállító vállalatot, amely korlátlan mennyiségben tudná kielégíteni megyénk ga­lambtenyésztőinek igényeit. A tárgyalások eredménnyel jártak, az egyik tenyészgalamb- törzs-előállító rendszerrel aktív megállapodás jött létre: a gaz­daságos King és Texán fajtákból bármilyen mennyiségben ki tud­ják elégíteni a tenyésztők igénye­it az áfészek útján. Az ár szülő­páronként 300 forint. A galamb­ár 40 százalékát a vétel után 15 nappal, míg 60 százalékát l éven belül kell kifizetnie a tenyész­tőknek, ha az áfésszel négyéves értékesítési szerződést köt és köl­tőpáronként legalább 4 kilo­gramm húsgalambot értékesít évente. A két galambfajtából származó fiókák a 28—30 napos kirepülési idő előtt elérik a 0,50— 0,60 kg/db átlagsúlyt, amit az áfész szabvány szerint felvásárol a kialakított mindenkori felvá­sárlási áron. A galambtenyésztés növelése érdekében hasznos lenne, ha az áfészek keretében minél több ga- lambtenyésztö szakcsoport ala­kulna. A szakcsoport megalaku­lásához legalább tíz tag szüksé­ges, akik aktívan foglalkoznak húsgalamb előállításával, mert összefogással gazdaságosabb a tenyésztörzs, a táp, a ketrecek beszerzése, a szakmai tanácsadás stb. Az áfészek szakapparátusa a galambtenyésztők aktív szélesíté­séhez nagy szakmai segítséget ad. Most már a tenyésztők elha­tározásán múlik, hogy a legjob­ban termelő két galambfajta mi­nél több tenyésztőhöz eljuthas­son és így a jelenleg tartott ki­sebb testű, különböző fajtájú ga­lambokkal felcseréljék. M. A. KISTERMELŐK-KISKERTEK

Next

/
Thumbnails
Contents