Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
1981. február 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 HELYI POLITIKA Tuzséri példák □ Szovjetunióból érkező, kincset érő faanyag többsége Tuzséron kerül feldolgozásra. Szabolcs „aranyának” jelentős részét szintién Tuzséron tárolják, innen indítják a hazai és a külföldi piacokra. A helyi tsz egyre nagyobb szerepet tölt be megyénk és hazánk élelmiszer-ellátásban. Tuzséron 3061 ember él, Komorón, a társközségben 2613-an laknak. A helyi politika alakításában 230 kommunista vesz részt. A pártmunka időszerű kérdéseiről beszélgettünk Katkó Elemérrel, a községi pártbizottság titkárával. — Sajátos nálunk a párt- munka. Két nem önálló, de országosan is jelentős üzem működik községünkben. Az Erdértnek függetlenített párttitkára van. Községi pártbizottságunk hét alapszervezet munkáját koordinálja. Az Erdértnél három alapszervezet működik, de a másik négy alapszervezet tagjai más és más munkát végeznek. Tu- zsér az ország kapujához tartozik. Nem mindegy, hogy a két üzemben milyen az export és az import. Pártbizottságunk segíti a jó módszerek elterjedését. A hűtőházból indult el például az a kezdeményezés, hogy a párttagokat időnként beszámoltatják. De egyszerre csak három-négy párttag számol be munkájáról, mindenki sorra kerül. Így azok is hallatják hangjukat, akik egyébként nem szólnak hozzá a napirendhez. — A helyi üzemek feladatainak megvalósítására hogyan tud mozgósítani a pártbizottság? — Az alapszervezetek félévenként beszámoltatják a helyi gazdasági vezetőket. Pártbizottságunk szintén félévenként foglalkozik átfogóan gazdasági témákkal. Ezek a félévi fórumok nem csak számonkérések, iránymutatások is. Pártbizottságunk az élet minden területére, így a gazdálkodásra is területfelelőst jelölt ki. A gazdasági témák területfelelőse a tsz közgazdász főkönyvelője, aki gyakorlati segítséget is tud adni. Az alapszervezetek segítői a szocialista brigádmozgalomnak. Az Erdért-telepen 35 szocialista brigád működik. Jellemző, hogy évenként 30— 35 újítási javaslatot nyújtanak be a brigádok. Korszerűsítették a termékszerkezetet. Tavaly 1,7 millió forint értékű energiát takarítottak meg. A Hungarofruct hűtőháza a minőség megóvásában, a kíméletes és pontos szállításban előbbre lépett, és megoldotta a folyamatos foglalkoztatást. A Rákóczi Tsz vagyona tölbb mint 8 millió forinttal gyarapodott az elmúlt években. Köszönhető ez annak is, hogy stabilabb lett a törzsgárda, 50 százalékkal nőtt a szakmunkások aránya, javultak a termelés műszaki feltételei. Az alapszervezetek mindhárom üzemben szervezői és „gazdái” a jobb termelőmunkának. — A tanács munkáját, a községi célok teljesítését tudják-e segíteni? — A szocialista brigádok vállalásait úgy irányítjuk, hogy a gyermekintézmények fenntartásához, bővítéséhez járuljanak hozzá. Ezzel jelentősen tehermentesítjük a tanács kasszáját. Idén el akarjuk érni, hogy Tuzsér egy-egy lakosa — a csecsemőket is beleértve — legalább 550 forint értékű társadalmi munkát végezzen. A tömegszervezetek aktivistáival közösen évente többször is egyeztetjük az igényeket a lehetőségekkel. Az igényeket persze a tanácstól tudjuk meg. A társadalmi munkában nemcsák ,a helyi üzemek dolgozóira, hanem az eljárókra, a naponta ingázókra is számíthatunk. Ezen á tavaszon vízmüvet avatunk Tuzséron, részben társadalmi összefogás eredményeként. — A személyes1 kapcsolatokat hogyan alakították ki? —A Hungarofruct vezér- igazgatója már többször is járt a pártbizottságon. Itt van az Érdért vezérigazgatójának frissen keltezett levele, amely arról értesít* hogy a nagyvállalat 10 ezer forintot ad községünk most megalakulóban levő közművelődési társulásának. Tanácselnökünk tagja a pártbizottságnak, én tanácstag vagyok. Minden fórumon, minden ifoptog, eseményen tájékoztatjuk egymástól Pártbizottságunk tagjai között univerzális mozgalmi emberek is találhatók. Olyan „húzós” elvtársak, akik több megbízatásnak is eleget tesznek. A nagy megterhelés részben hiba, de erény és eredmény is, mert a tapaszlat, a több irányú kapcsolat hasznára válik a pártmunkának. Nábrádi Lajos A nyíregyházi almatároló fűrészüzemében műszakonként ezerötszáz almásládát készítenek. (Jávor László felvétele) ÓLA) HELYETT GALLY Elveszett energia Balkányi kezdeményezés a melléktermék hasznosítására Hallottunk már néhány változatot arra, hogy a mező- gazdasági melléktermékek fűtőértéke mekkora. Négy kilogramm szalma, vagy három kilogramm akácgally egy kilogramm olaj kalóriájának felel meg. Nem légből kapott kalkuláció, alapos számítások végeredménye ez. Olyannyira megalapozott, hogy az országban ma már üzemeltetnek néhány kazánt, amelyeket olaj helyett a mezőgazdasági melléktermékekre állították át. Aki az energiafelhasználás szakkérdéseiben csak kevéssé járatos, az az egyre sűrűbben záporozó információk hatására — amelyek újításokat, ötleteket, terveket tartalmaznak — felkapja a fejét; mire jó mindez? Miért van szükség egyszeriben a rég elfelejtett és ma már semmibe nézett tüzelők után nyúlni? Keresik az olcsóbbat t A szakember tömören megadja a választ; az energia egyre nagyobb hányadot képvisel a termelési költségekben. Üzemi érdek az olcsóbb lehetőségek keresése és hasznosítása. Népgazdasági érdek, hogy a főként importált olaj, a villamos energia felhasználása csökkenjen, hiszen az árak rövid hét év alatt több mint tízszeresére növekedtek. A mezőgazdaság ma a gázolaj, a fűtőolaj egyik legnagyobb fogyasztója. Példázza ezt egyetlen üzem is. A Balkányi Állami Gazdaságban 1980-ban az erőgépek üzemeltetéséhez 450 tonna gázolajat, a szárítóberendezések, az állattenyésztő telepek és egyéb épületek fűtéséhez 962 tonna fűtőolajat használtak el. Csak e két tétel értéke 8 millió 332 ezer forint. Az erő- és önjáró gépek üzemanyagfogyasztását a takarékos módszerek alkalmazásával lehet csökkenteni. A fűtőolaj kiváltása viszont a melléktermék hasznosításával szinte korlátlan lehetőség. Hiányoznak a feltételek A gazdasági igazgatóhelyettes, Mán Gyula mondta; a négyszáz hektártól nagyobb gyümölcsösükben sok a nye- sedék. Pontosabban, ha mind a 71 ezer fáról csak néhány kilogramm gallyat vágnak le, akkor is több mint ezer tonna. Ezt minden tavasszal kitolják, elégetik, hogy ne zavarja a talaj művelést, a növényvédelmet. Aránylag nagy a gazdaság erdőterülete Is, évente 4000 köbméter haszonfát termelnek, amelynek a gallya, tuskó ja az erdőben, a területen marad, ez szintén több száz tonna. De van még a kukoricacsutka, szalma és egyéb, nem hasznosított, vagy részben hasznosított mellék- termék. Ha jól utána számolunk, tehát a gazdaság területén nemcsak 962 tonna fűtőolajjal egyenértékű energia vész el, hanem jóval több. Következhetne most az a szenzációs hír, hogy a Balkányi Állami Gazdaságban hozzáláttak egy melléktermékhasznosító program megvalósításához. Jó lenne, hasznos lenne, de nem olyan könnyű, egyszerű az átállás, mint ahogyan arról beszélgettünk. Egyelőre a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításának nincsenek meg a feltételei. Nincs az üzemek birtokában olyan technológia, amely a hulladékok hasznosítását gazdaságossá tenné és ösztönözne. Nincsenek továbbá gépek a begyűjtéshez, tömörítéshez, aprításhoz, szállításhoz, nincs olyan kazán, avagy olajtüzelésű kazánt kiegészítő berendezés, amellyel a hulladékégetés megoldható. Mindez ha lenne, úgy gondoljuk, nemcsak a Balkányi Állami Gazdaságban, de sehol a megyében nem zárkóznának el az átállástól, a fűtőolaj helyettesítésétől. Csak elégetjük... Szabolcs-Szatmár megye egyike azoknak, ahol a legtöbb hulladék, melléktermék termelődik. Közel harmincezer hektár gyümölcsöst metszünk évente és több tíz ezer tonna gallyat égetünk el a szabadban. Az állami és üzemi erdészetekben a véghasznosítás, a tisztítás és gyérítés után megint csak több tíz ezer tonna gally marad. Nem tüzeljük el soha a 8 ezer hektárnyi dohánykórót. A kilencvenezer hektár kukoricaszár jó része is a földeken marad és bár tilos, előfordul nemegyszer, hogy szalmát is égetnek a tarlón. Az olaj drága és minden bizonnyal nem is lesz olcsóbb. Ahol már üzemeltetnek akácgallyra átalakított olajtüzelésű kazánt, kiszámították: a beruházás két és fél év alatt megtérül, aztán már csak nyereség lesz. Ezt a példát kellene követni gyorsan és nagy arányokban. Seres Ernő D öme már este a pufaj'ka zsebébe süllyesztette a zsugát. Tegnap is huszonegyezéssel csapták agyon a drága időt, mert nem érkezett meg az anyag. Helyette Fineszt, a nyurga szerelőt fosztották ki. Emlegette is emiatt Álmost, a szende művezetőt, mivel nem gondoskodott anyagról. Finesz nem tud parancsolni magának. Ha meglátja Döme kezében a harminckettőt, amint harmo- nokázik vele, bizseregni kezdenek az ujjai, s ő is lapot kér. Behúzódtak a huzatos folyosó végébe, egy sarokba a készülő fürdőszoba mellé. Elmúlt már 10 óra is, verték a blattot. Se anyag, se Álmos. Csak Pityu, a gügye teát hordó fiú jött. Hozta a kannát, a kupát, s Döme, Finesz, meg a többiek szürcsöl- ték a forró védőitalt. Osztottak, káromkodtak, fázlódtak. Észre sem vették, amikor betoppant az igazgató. Nem volt idejűik szétrebbenni. Döme éppen egy lapot gusztált. Tizenhétre kérte. S éppen elengedett egy istenhozzádot, amikor meglepte őket a főnök. — Jó zsugázást, szaktársak! — köszöntötte a dolgozókat. Próbálták elrejteni a lapokat, de késő volt. — Hagyják csak, szakikám! — így az igazgató nagy nyugival.----------------------------------P--------------------------Zsugátok Csak Döme füstölgőit magában, honnan a frászból került elő ilyen istenverte zord időben az igazgató. És éppen most, amikor megfordult a lapjárás, neki kedvez Fortuna. — Huszonegy! — vágta mérgében Döme a lapokat Finesz elé és fejben számolta a bankot. — Ne felejtsd a tíz korsó tartozásod — emlékeztette Finesz. — Mióta kártyáznak? — érdeklődött az igazgató. Nyurga, a soros osztó válaszolt, akt kissé dadogott. — Re ... reggeliztünk, it... ittunk egy kis te-teát... Szóval... mun ... munkakezdés óóta. Amazok röhögtek. — Miért? — érdeklődött az igazgató. — Nincs anyag — adta meg a pontos felvilágosítást Finesz. — Tegnap sem volt. Sőt, tegnapelőtt sem. Hét elején járt itt Álmos szaktárs, a művezető. ígérte, intézkedik. Erre várunk. De holnap már péntek. Itt meg nagyon hideg van. Fázunk. Az igazgató megígérte, sürgősen intézkedik. Elköszönt, kocsiba ült, behajtott az irodába. Szólt a szőke titkárnőnek, azonnal hívja Álmost. — Mikor járt utoljára a munkahelyen? — vonta kérdőre a szende művezetőt. Álmos hemegett, kertelt, de mielőtt összefércelhetett volna valami elfogadható indokot, az igazgató torkára folytotta a szót — Ne hinodáljon, kérem! Tudja maga, milyen hidegben zsugáznak ott a maga emberei?! — Nem tudom, igazgató szaktárs — szabadkozott. — Biztos elromlott a melegítő. — Menjen ki, nézze meg! Megveszi szegényeket az isten hidege. Mi lesz ebből, ha a szakszervezet megtudja?! Persze, az sem ártana, ha anyagról is gondoskodna. Elvégre teljesítménybért fizetünk az embereknek. — Igenis, igazgató szaktárs! Azonnal intézkedem. Személyesen — válaszolta Álmos és kirohant a szobából. Délután már valóban kellemes, bi- zsergető meleget fújt a megjavított melegítő. Nem kellett tovább fagyos- kodniok Dömééknek. Finesz vigyorgott. Döme dicsérte* a főnököt, aki állta a szavát, s a pu- fajka zsebéből előkotorászta a zsugát. Felragyogtak a szemek. — Ossz, Döme! — mondta Finesz. — Majd csak megérkezik most már az anyag is. Farkas Kálmán Osztrák kooperáció írógépszalag két színben Az Irodagép-technika Vállalat nyíregyházi szervizüzeme közel tízezer irodai gép javítását végezte a múlt esztendőben megyénkben. Ezek közt legtöbb az író és számológép rohamosan fejlődik, számszerűen gyarapodik az irodák gépi felszereltsége, így a területi üzem mind nagyobb számban végez könyvelő-, számlázó-, sokszorosító-, pénztár-, zsebszámoló- és elektronikus adatfeldolgozógép-javí- tást is. , Több mint húsz műszerész szakember jár a megyében helyi — szerződésben vállalt — szervizelésekre. Az üzem múlt évi, 50 millió forint bevételi tervét némileg túlteljesítette. A közvetlen szolgáltatási tevékenység, a számok ellenére a szervizüzem bevételének kisebb hányadát adja. Bevételben többet jelent a különböző termékek gyártása. Osztrák kooperációban két színben Írógépszalagot készítenek az üzemben, amit sikeresen exportálnak; ez az export a múlt évben növekedett. Készítenek továbbá a szervizüzemben számítógépi festékkendőket, pénztárgép- festékszalagot és stencilgépszitákat. Az üzem minden dolgozója — fele nő — szakképzett műszerész. Szakmai továbbképzésük is rendszeres: itthoni és külföldi tanfolyamokon vesznek részt. a. b. Vágottan exportra Nyúlfeldolgozó Kisvárdán Kedden új üzem kezdte meg működését Kisvárdán, a Hunniacoop Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalatnál. Egy nyúlfeldolgozó vonalat állítottak be a termelésbe, s a tervek szerint az idén egymillió nyulat vágnak le Kisvárdán. A nyúl mind élőben, mind feldolgozott formában egyre inkább keresett cikk a tőkés országokban. Lassan kiépül a termelési háttér is, mind több háztáji és kisegítő gazdaságban foglalkoznak a jó jövedelmet adó nyúltartással. A kisvárdai feldolgozó ezektől a gazdaságoktól vásárolja fel a nyulat, amelynek nagy részét egy külkereskedelmi társaságon keresztül az olasz piacon értékesítik. A feldolgozó üzem építését 1979 végén kezdték el Kisvárdán. A berendezéseket a holland Stork- és Holima-cég szállította, míg a szerelést a vállalat saját szakemberei végezték el. A beruházás költségei 30 millió forintot tesznek ki. Az új üzemben 50— 100 munkást foglalkoztatnak, a termék munkaigényességétől függően. Ifc- Mezőgazdasági gépbontó telep építését tervezik a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben. A még az idén elkészülő telepen a megyéből begyűjtött selejtezésre ítélt gépeket szedik szét. A még használható anyagokat raktározzák, a fémhulladékokat pedig a MÉH-nek adják. Ezzel részben a kohászati alapanyag-ellátást segítik, de az alkatrészellátás gondjait is enyhítik.