Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

Külföldre M iért kérte, hogyan kívánja hasznosí­tani önálló export­import jogát? Erre a kér­désre kértek választ az MTI munkatársai néhány olyan vállalattól, amely január 1. óta maga gon­doskodik termékeinek kül­földi értékesítéséről. Az Irodagép-ipari és Fi­nommechanikai Vállalat önálló export joga össze­függ azzal, hogy a svájci Hermes-céggel 1974 óta közösen gyártott írógépek kizárólagos exportjogának egy részéről a svájci part­ner lemondott, az írógé­peket meghatározott pia­cokon a magyar vállalat is forgalomba hozhatja. Ennyit a távirati iroda rövid tudósításából. Te­gyük hozzá a megyei, pon­tosabban vásárosnaményi eredményeket. Ugyanis az IGV éppen azért tudta növelni az írógépgyártást, mert a beregi városban az új üzem eredményesen dolgozott. A múlt évben egy új csarnokkal is gaz­dagodtak, s ennek tudha­tó be, hogy az itt dolgozó néhány száz ember egy év alatt 110 millió forint ér­tékkel növelte termelését. Egyre több alkatrészt gyár­tanak Vásárosnaményban, már rég túl vannak az egyszerű összeszerelés mű­veletén. Az exportjog a beregi emberek elismerése is, hi­szen a Hermes-cég eljárá­sa alapján még arab be­tűs írógépeket is gyártot­tak — elismerésre méltó eredménnyel. A mostani tervek pedig úgy szólnak, hogy lehetőség van a ter­melésnek az átlagosnál nagyobb ütemű bővítésére. Éppen a jó minőség, a külföldön is keresett ter­mék a záloga ennek. Lányi Botond AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Júniusban 300 lakással kezdik Líbiában épít a SZÁÉV Húsz hónap alatt egy há­romszáz lakásos városnegye­det épít fel a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­lat Líbiában. A közelmúltban járt a helyszínen Kanda Pál igazgató, tőle kértünk tájé­koztatást a nagyarányú mun­káról. A líbiai építkezésen két ma­gyar vállalat vesz részt az ÉMEXPORT szervezésében. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a főváros­tól kétszáz kilométerre egy új kisvárost épít, míg a SZÁ­ÉV a fővárosban, Tripoliban kapott megbízást az építésre. A felvonulás már februárban megkezdődik, az első mun­káscsoportok hamarosan el­indulnak az észak-afrikai or­szágba. A szerződés szerint júniustól már indítani kell az építkezést, s 1982 elejére az első száz lakást át kell adni, míg a többi a jövő év végé­re készül el. Az építkezés igen szervezett és összehangolt munkát kí­ván. Az alagútzsalus techno­lógiát választották, amellyel az egy-két emeletes házakat felhúzzák. A lakások átlagos alapterülete 70 négyzetméter lesz. A Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárában készül­nek azok a PEVA-elemek, amelyekkel a házakat kiön­tik. Á tervek a SZÁÉV-nél készültek. A nagy távolság miatt kü­lön gonddal kell megszervez­ni a szállítást. A tömeganya­gokat — a zúzott kő, homok — helyből kapják, de a laká­sokhoz szükséges különböző szerelvényeket Magyarország­ról szállítják. Érdekessége a SZÁÉV által épített házak­nak, hogy — az éghajlat mi­att — fűtés egyáltalán nem kell, elég egy üveg az abla­kon, viszont a nap heve ellen mindenütt fazsalugátereket kell felszerelni. A falakat nem tapétázzák, hanem me­szelik. Mindez megkívánja a jó minőségű munkát, hiszen a magyaroknak nyugati cé­gekkel kell versenyezniük. Az építkezés csúcsidősza­kában is csak 100—150 ma­gyar munkás vesz részt a ki­vitelezésben. A magyarok zö­mében szakmunkások vagy betanított munkások lesznek, míg a segéderő helyből ke­rül ki. Nyíregyházán több száz jelentkezőből választják ki azokat, akik a Líbiába utazó csoportba kerülnek. Külön gondot jelent a ma­gyar munkások ellátása. Val­lási tilalmak miatt sertéshúst és zsírt nem lehet fogyaszta­ni, ugyancsak tilos a szeszes ital bevitele. Ezért az ellátást a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatra bízzák, amely ed­dig is jól látta el az építőket más országokban. A munká­sok konténerházakban lak­nak majd. A munkaidő a ha­zaitól eltérő lesz, két mű­szakban napi tíz órát dolgoz­nak. Már összállítottak szá­mukra egy angol és arab nyelvű kisszótárt, hogy a legfontosabb szavakat ismer­jék. Bár a Földközi-tenger mérsékli a hőséget. így nyá­ron „csak” 37—38 Celsius-fok meleggel kell számolni, de ezek a viszonyok azt jelen­tik, hogy a kiutazók előtte gondos orvosi vizsgálaton es­nek át. Az előzetes elképzelések szerint a most épülő 300 la­kás — amelyekhez a közmű­veket is ki kell építeni — csak az első része a külföldi munkának, mert tárgyalnak még további ezer lakás épí­téséről is. Mindez nem je­lent gondot a megye építési igényeinek kielégítésében, hi­szen kis létszámmal, más be­rendezésekkel építkezik kül­földön a SZÁÉV. (1) MA Ötlet és nyitott kapu (2. oldal) o Tuzséri példák (3. oldal) Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsa el­nökének meghívására ma hi­vatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba uta­zik. (MTI) Rónán pärtküldiittseg érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására kedden Budapestre érkezett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége Iosif Banc, a politikai végre­hajtó bizottság tagja, a kb titkára vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőté­ren Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára fogadta. (MTI) Magyar és szovjet munkások baráti találkozója Kedden baráti találkozót rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A meghitt hangulatú összejöve­telen részt vett az SZKP XXVI. kongresszusa tisztele­tére indított munkaverseny­ben élen járó szovjet mun­kások — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására — hazánkban tartózkodó kül­döttsége és ott voltak a szov­jet üzemek magyarországi testvérvállalatainak képvise­lői. A baráti találkozón jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Iván Szalimon, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben havonta 10 ezer darab női divattáskát készítenek szovjet exportra. Képünk: Varga Istvánné és Répási József né a táskákat szállításhoz csomagolja. (Elek Emil felvétele) Együtt a lakossággal Kisvárda a megyei tanács rb napirendjén A megyei tanács vb leg­utóbb 1974-ben számoltatta be a KIsvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát. Ked­di ülésén az eltelt időszakról vitatott meg jelentést a vég­rehajtó bizottság. Többek kö­zött megállapították: a városi tanács és szervei — a párt­szervek irányításával ‘— kü­lönösen az utóbbi években eredményesen törekedtek a nyílt várospolitika megvaló­sítására, s ennek eredménye­ként a város fejlődése fel­gyorsult. A városban működő társadalmi, tömeg- és gaz­dálkodó szervekkel kialakí­tott jó együttműködésük egyik záloga munkájuk ered­ményének. A város lakosságának szá­ma az elmúlt öt év alatt mintegy háromezer fővel nőtt, ma megközelíti a 18 ez­ret. Az öntödei Vállalat mel­lé olyan új gazdasági egysé­gek sorakoztak fel, mint a HUNNIACOOP Baromfi-fel­dolgozó, az Egyesült Izzó és a VSZM kisvárdai gyára. Az V. ötéves terv elején az ipar termelési értéke 1 milliárd 285 millió forint volt, az 1980. évi 3 milliárd körüli. A múlt évet minden ipari üzem nye­reségesen zárta. A lakosságot ellátó kereskedelmi hálózat jobb az országosnál és két­szerese a megyei átlagnak. A piac korszerűsítésére az el­múlt két évben 45 kispavilont építettek, és fedél alá helyez­ték a zöldség-gyümölcs el­árusító területet. Ipari szol­gáltatással öt vállalat, hét szövetkezet és 180 kisiparos foglalkozik. A közelmúltban Patyolat-szalon, Gelka-szer- viz, új fodrászüzlet nyílt. Át­adás előtt áll az Elekterfém, a cipőipari, a fodrász- és ru­házati szövetkezet, valamint a VAGÉP szolgáltatóegysége. Megkezdődött a városköz­pont részleges rendezési ter­vének végrehajtása. Az el­Sztereó erősítő iraki exportra A nyíregyházi Universil Elektro­akusztikai gyárá­ban az AET—250- es sztereo erősí­tőkből iraki ex­portra 40 watt tel­jesítményűeket ké­szítenek. (Jávor László felvétele) múlt ötéves tervben város- fejlesztési célokra 312 millió forintot fordítottak. Többek között megépült 908 lakás, ebből 214 a célcsoportos. Néhány esetben az előkészítő munka lassúsága miatt a be­ruházások a tervhez viszo­nyítva későn valósultak meg. A tanácsháza és a tűzoltó-lak­tanya megépítése előbb kés­lekedés, majd anyagi forrá­sok hiánya miatt elmaradt Legnagyobb gond a belvízel­vezetés terén jelentkezik. Az egészségügyi ellátásban alapvető fejlődést jelentett a 472 ágyas kórház, illetve a rendelőintézet átadása. Ez ki­hatással volt az egész járás területén a színvonalasabb megelőző és gyógyító munká­ra. A település rohamos ipa­rosodása szükségessé tette o bölcsődei hálózat fejleszté­sét. Az elmúlt években 120- al növelték a bölcsődei he­lyek számát. Nincs előrelépés az általános iskolai tanterem­hálózat fejlesztésében. Két műszakos tanulócsoport-fog­lalkoztatással oldják meg nagy gondok árán a feladato­kat. A közművelődésben ug­rásszerű változást hozott az új művelődési ház átadása. Működése nem csak a város­ban, de vonzáskörzetében is pozitív hatást gyakorolt. A város további fejlődése — állapították meg a fel­adatok meghatározásánál — szükségessé teszi az infra­struktúra fejlesztését. Töre­kedni szükséges a belvízve­szély csökkentésére, az út-, járda- és csatornahálózat el­látottsági szintjének növelé­sére. Az intézményhálózat ja­vításában, fenntartásában szerepet vállalhatnának a városban működő gazdasági szervek. A VI. ötéves terv gazdálkodási feladatait — az elfogadás előtt — széles kör­ben ismertessék, a rangsoro­lásban szerepeljen a lakosság véleménye, így o megvalósí­tásban is jobban számíthat­nak a társadalmi hozzájáru­lásra. A nagyobb feladatok meg­követelik a testületi munka színvonalának további növe­lését. A végrehajtó bizottság támaszkodjon jobban a taná­csi bizottságok véleményére, munkájára, ezzel is növelje a vezetés demokratizmusát. Az utóbbi időben az üzemekben sokat javult a tájékoztató munka, ezt folytatni kell a lakóterületen a tanácstagok közreműködésével. A kölcsö­nös információ hozzásegít a jobb munkához, szervezi a lakosságot a társadalmi fel­adatok megvalósítására. A városi tanács vezetése az ed­diginél jobban vonzáskörzet­ben gondolkodjék, ez jobb kooperációt, együttműködést kíván a környező községek tanácsaival. A végrehajtó bi­zottság a vitában elhang­zottakkal az előterjesztést el­fogadta. Ezután személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. U K“>«' Iflagyarország Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára — Németh Károly- nak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — kedden a budapesti pártbi­zottság székházába látogatott, ahol találkozott a végrehaj­tó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tá­jékoztatást adott a XII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáról, a főváros poli­tikai és gazdasági helyzeté­ről, valamint fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismerés­sel szólt a budapesti kommu­nisták munkájáról. Hangsú­lyozta, hogy a fővárosi párt­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents