Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. február 8. o EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD Gyilkosság: késsel és villával Plakátjaik, jelmondataik országszerte ismertek: Törődjön többet egészségével! Az egészség érték! — hallhatjuk naponta a rádióban. Ha a televízió képernyőjén megjelenik emblémájuk a kígyóba font „OENI” kezdőbetűkkel, tudjuk: egészségünkről lesz szó. A színes, figyelemfelhívó műsorok, reklámok mögött az Országos Egészségnevelési Intézet felelősségteljes munkája áll. 1977-ben jött létre az intézet. Feladata a lakosság egészséges életre való nevelése, az egészséges életmód elsajátíttatásával az úgynevezett civilizációs betegségek megelőzése. A mozgás dicsérete Tanuljunk meg együttélni betegségünkkel — ha van. Ha nincs — akkor pedig folytassunk olyan életmódot, hogy szervezetünk kivédhesse a naponta rázúduló, egészségünkre ártalmas negatív hatások özönét. Az egészségügyi megelőzés a felvilágosítással kezdődik. Ezért az 1972-ben kiadott II. egészség- ügyi törvény a nevelést tudo- mányosan megalapozott tevé- bckenyságként írja, elő. A tör- iujvény ofctiaz egészségügyi dolnirfbésa •gozókon kívül a. társadalmi és tömeg szervezetek számára is kötelezővé tette. Az 1979-es statisztikai adatok szerint a halálokok között az első helyen az úgynevezett civilizációs betegségek állnak, így a szív- és keringési megbetegedések, daganatok, ideg- rendszeri és emésztőszervi zavarok. Ezek többsége a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. Ennek tudatában viszont egyre inkább szükség lenne az alapvető szemlélet- változásra: a rendszeres fizikai aktivitásra, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére. Életmódunk, életszínvonalunk az elmúlt 30 év alatt gyökeresen megváltozott. A növekvő szabad idő, a kulturáltság szintjének folyamatos emelkedése, a megfelelő propálya”, vagy az Edzett ifjúságért” tömegmozgalom. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni sportokat kedvelők egyre szélesedő táborát sem. Civilizációs betegségeink közé tartoznak a helytelen étkezési szokásokból eredő elhízás, a cukorbaj, a fogszuvasodás, az emésztőszervi rendellenességek és még lehetne sorolni. Mindezeket megelőzhetjük a korszerű, egészséges táplálkozással. (Az OENI kis propagandafüzeteket adott ki, amelyben a gyakoribb betegségek ajánlatos étrendjét írja le, és ellátja a beteget hasznos tanácsokkal.) „Makk Marci" A helyes személyi és környezeti higiénés nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni. Ebben is nagy segítségünkre van az Országos Egészségnevelési Intézet televíziós gyermekműsorával, a Makk Marci sorozattal. A „Makk Marci” figura széles körben felhasználható a gyermekeknek szánt személyi higiénés mondanivaló közlésére. Az elkövetkező években az Országos Egészségnevelési Intézet elsősorban az ifjúság körében szeretne nagyobb eredményeket elérni. Az elpagandamunka (nem elhanyagolható!) hatására azonban egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy sportoljanak. Különböző akciók indultak, többnyire eredménynyel. Ilyen például a „Nyitott múlt év a dohányzás elleni harc éve volt, az idén pedig o személyi, a környezeti, és a mentálhigiéné terén fejtenek ki fokozottabb propagandát. Oravecz Éva Áz erdész Nyakunk közé cserdített a tél. Az utakat jégpáncél szorítja, a határ fázósan burkolódzik vastag hógubájába. Az éjjel is esett, a fiatalabb fák roskadoznak a teher alatt. Első látásra kihalt az erdő. A csendet csak az erdészlak pulija és a szélső fák ágain néhány cinege madár hangja töri meg. Az alacsonyabb fákon madáretetők, most hozták a vámosatyai gyerekek. Fél tizenegy, délelőtt. A bockerekei erdész, Gyarmati Géza ingben áll az udvaron, majd megkönyörül rajtunk. Menjünk beljebb — mondja —, ott mégis csak melegebb van. Igaz, ő nem fázik, de ha már a vendégek oly fázósak, beszélgessünk bent, az erdészházban. A falakon szarvasagancsok, erdőt, vadat ábrázoló festmények, fényképek, a polcokon szakkönyvek. Halkan duruzsol a kályha. Jó piros beregi bor is segít felejteni a kinti hideget. — Hát viperát láttatok már? Nem!? No, hozom! Sóhajtunk, de megkönnyebbülünk, csak fényképen látjuk a kígyót, Gyarmati Géza tartja a farkánál fogva. — Azt mondják, öten fogjuk meg az országban simán, kézzel — magyarázza. — Kalmár Tibor, dr. Janisch Miklós, ők pestiek, a két fiam, meg én. Nem tudom, hogy vagyunk-e többen is, de mi, ha szükség van rá, megfogjuk. Látom, ti sem rajongtok érte, de higgyétek el, az egyik leghasznosabb állat. Minden gramm viperaméregért már 15 évvel ezelőtt is 100—120 dollárt kaptunk nyugati gyógyszergyártóktól. Drágább, mint az arany. Ráadásul az a rengeteg pocok, egér, amit elpusztít! Ne higgyétek a rengeteg vad mesét, hogy mindenkit megtámad, mindenkit halálra mar. Negyedszázada vagyok itt erdész, de csak egy vadászt mart meg, akkor is az ember volt a hibás. Rálépett a viperára, az persze védekezett. — De nemcsak keresztes viperából áll az erdő. — Nem. Legnagyobb vadunk a szarvas, de van itt őz, vaddisznó, vadmacska is. Kis vadmacskát láttatok már? Nekünk is volt egyszerre féltucat. Kint az erdőben egy farakásban születtek, az anyjuk valamiért elhagyta őket. Mi neveltük a fürdőszobában a kicsiket, aztán valahogy nyitva felejtettük az ajtót... Megszökött mind, mentek haza, vissza az erdőbe. Az erdőbe, ami a szakemberek szerint a legszebb talán az országban. Már a neve is mily’ különös: Bockerek. Sokan bizonygatják, azért hívják így, mert szép, szabályos kerek a formája. Gyarmati Géza azonban másképp magyarázza a név eredetét. Az öreg vámosatyaiak mondják, hogy a régi erdészek istállóiban mindig sok volt a borjú, vagy ahogy erre nevezik, a boci. Jó, kövér fű termett a tisztásokon, ahol kerekre híztak a bocik. A boci kerek lett, az erdő neve meg Bockerek. Igaz, nem igaz? Tulajdonképpen mindegy. A mese szép, az erdő is. Különösen most télen. A friss havon vadnyomok százai. Ez a puha, kerek a vadmacskáé, az a kisebb a rókáé, az a tenyérnyi meg a szarvasé. A patakhoz visznek a nyomok. Inni jöttek az állatok. Térdig érő hóban lépkedünk. A félcipőt még az erdészházban lerúgtuk, gumicsizmát húztunk, vastag, meleg zoknit. Mögöttünk már négy kilométer, jó megpihenni. Hatalmas tölgynek vetjük a hátunkat, a félig befagyott patak mellett állunk. Fenséges a látvány. A meder enyhe ívet rajzol, a parton, ameddig csak a szem ellát, gyönyörű fenyőfák magasodnak. Ezek már Gyarmati Géza „fiai”, amikor idekerült, negyedszázada ültette őket. Apró csemeték voltak, s mára zord, kemény férfiakká nőttek. Csoda-e hát, ha a fenyő a kedvenc fája? Pedig nem is a fenyő csábította erre a pályára. Nyíregyházán nőtt fel, az ottani erdőben töltötte a gyakornoki időt, akkor még fizetség nélkül, s hogy ott becsületesen helytállt, felvették az erdésziskolába. Erdélyben, Görgényszentimrén kezdte, de közbeszólt a háború, s majd csak 49-ben, Esztergomban szerezte meg a diplomát. — Az alföldi erdőt már ismertem, hegyekbe vágytam. így kerültem Kemencepatakra, ahol rögtön rám bíztak Regéc alatt egy nagy erdősítést. Ott ismertem meg a feleségemet is, együtt jöttünk vissza a szűkebb hazámba. Bizony, annak már huszonöt éve j.. Hirtelen vállamra teszi a kezét, s egy tölgyfa felé int. A tisztáson egy róka porosz- kál át, meg-megáll, figyel. Nem tetszik neki valami, s már ugrik is. Megérezte, hogy figyeljük. Lohol a róka, eltűnik a sűrűben, s nagy csapat fekete madarat riaszt fel távolabb. — Varjak — mondom a kavargó, károgó seregre, de az erdész kijavít. — Hollók. A varjú kisebb, a hangja sem ilyen. Ezek találtak valamit. Nézzük csak meg! Sűrű, fiatal fenyvesben botorkálunk. Szúr, csíp az ágak afertj tüjh nyafeüi^IVpgrhó zúdul. Sokasodnak á nyomok, mirid egy irányba vezet. Előttünk recseg, suhog az ág, menekülnek a ragadozók. Egy kis tisztáson őz fekszik, fele már hiányzik. Rosszul lőhették meg a vadászok, napokig szenvedhetett, míg kimúlt. A ragadozók megtalálták ... Állunk az erdei tragédia színhelyén, majd Gyarmati Géza megszólal: — A természet kemény, irgalmatlan rendje. A gyenge elpusztul, de az erős megmarad. Kavarog, hullámzik fejünk fölött a hollósereg. Akkor nyugszanak csak meg, amikor elindulunk. Újból összezáródik mögöttünk az erdő. Templomi csendben lépkedünk. Mint nagy, gótikus tornyok, magasodnak a fatörzsek, lábunk alatt apró, arasznyi fenyőfák guggolnak. Magról nőttek, szeretik , ezt a földet. — Azt mondják, az erdész nem a mának, a holnapnak él. Ki tudja, húsz év múlva talán éppen ezek a fák borulnak majd össze. S mi már rég nem leszünk, de ez az erdő akkor is élni fog. Váratlanul megnyílik előttünk az erdő, nagy tisztáson találjuk magunkat. Elhagyatva, magányosan áll a régi erdészház, a 750 hektáros erdő közepén. Itt élt majdnem húsz évig öt kilométerre minden lakott helytől Gyarmati Géza, itt töltötte legszebb napjait. A két fia is, János, meg Géza. S mit jelentenek a gyermekkori évek! Egyikőjük sem tudott elszakadni az erdőtől. János már szakképzett erdész, most készül a technikusi minősítőre, különben a nyíregyházi erdészeti üdülő gondnoka. A kisebbik fiú, Géza, Pesten faipari szakközépiskolában végzett, most a naményi ládagyárban dolgozik. De alig titkolt vágya mindkettőjüknek; erdészek akarnak lenni. — Tudják pedig, nem könnyű itt az élet. Igaz, aki egyszer megszerette, örökre hű marad az erdőhöz. Mint azok az öreg erdészek, akik amikor meghaltak, itt, az erdészház mögött temettették el magukat. Az erdésztemető felé indulunk. Mátyásmadár méltatlankodik j öttünkre, kissé távolabb harkály kopog. Átgázolunk a patakon, megkerülünk egy kis dombot, s megérkezünk. Bekerítve három gondozott sír. A fejfákon egy-egy koszorú, a felirat már nemigen olvasható rajtuk. A századforduló táján állíthatták őket, akik itt alusznak, uradalmi erdészek voltak. Haláluk után sem akartak elszakadni a bockereki erdőtől. Gyarmati Gézáékon kívül senki sem tudja talán, hogy hárman itt nyugszanak. Indulunk, vendéglátónk megy elöl. Megszólal, csendesen: — Mindenszentekkor ki-kijövünk a családdal a sírokhoz, koszorút hozunk, gyertyát gyújtunk. Megadjuk a halottaknak kijáró tiszteletet. Pedig hát ők nem is haltak meg ... fákban élnek tovább. Balogh Géza / Korszerű táplálkozás Az elmúlt években a mozgás, a helyes táplálkozás és a higiénés magatartás kialakítása volt az Egészségügyi Felvilágosítási Központ által meghatározott aktuális feladat. Hogy miért éppen ezek-íj re a témákra esett a választás? A válasz kézenfekvő: a betegségek elkerülésében ezek hiánya vagy helyteler$ alkalmazása okozhatja a leg-§ több és legveszélyesebb ártal-| mat. Ismert szólásmondások| hogy: „a mozgás sokféle orj vosságot helyettesíthet, de a világ összes orvossága serrj helyettesítheti a mozgás ha-| tását”. „Több gyilkosság tör-l tént késsel és villával, mini elismerten gyilkos eszközök-f kel”. Azt hiszem nem kelj hnzzáiuk kommentár. Folyópart. Krutilla József tusrajza.
