Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

1981. február 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Kistermelők borversenye A nyíregyházi központi kertbarátklub legutóbbi Összejövetelén neves eseményre került sor. Zsűrizték és minősítették a klub tag­jai által termelt borokat — erről számol be levelében Varga Ferenc szervező titkár. A klubvezetőség által előzőleg meghirdetett bor­versenyre 25 féle fehér és egy fajta vörös borral neveztek a kis­termelők a maguk szüretelte és saját kezelésű boraikból. Az öttagú szakzsüri Kovács Gábor főiskolai tanár — szakszőlész és borász — elnökletével a borok tisztaságát, színét, illatát, zama­tét és összbenyomását értékelte a maximálisan adható húsz pon­ton belül. A szakzsüri munkáját négy (5—5 tagú) társadalmi zsűri is segítette. A fehér borok versenyét Antal Pál bora nyerte, második he­lyezést Diószegi József, harmadikat pedig Kerülő János szerzett. A további helyezettek sorrendben: Bálint Pál, Antal Pál (egy má­sik fehér borával), és Varga Ferenc. A társadalmi zsűri sorrendjében Mandzák József, Varga Ferenc, dr. Arató István, Diószegi József, Kiss Imre és Kerülő János borai nyertek helyezést. Az egyetlen piros bor Török Pál kistermelőnek szerzett jó mi­nősítést. Mészkénléfőzés lemosó permetezéshez ' Mechanikai védekezés a gyümölcsfák betegségei ellen HORGÁSZOKNAK Zsákmány a Tiszából A kép egy eredményes tiszai horgásznap emlékét őrzi. A zsák­mány: három igazi tiszai ponty, 11,2 kilós, 3,6 kilós és 2,5 kilós „ki­adásban**. 17 kiló 30 dekás eredmény ez és hasonlók nem ritkák Szabó István, a Nyírségi Nyomda főmérnökének naplójában. A nyomdai horgászbrigád tagjai azt mondják rá: „spéci” pontyozó. A Körösök vidékén tanulta a „mesterséget”, az endrődi horgász­egyesület egyik alapítója és első elnöke volt. Amikor a neves gyo­mai nyomdából Nyíregyházára került — jó pár éve már —, első szabad órájában a Tiszát látogatta meg. Azóta is jó barátok. Hit fogtunk tavaly? 919 mázsás horgászzsákmány Most a tél végi, lemosó perme­tezések idején sok kistermelő ér­deklődik a mészkénléfőzés re­ceptje iránt. A mészkénlé gomba- és rovar- kártevők ellen lemosó permete­zéssel használatos. Atkaölő hatá­sa kiváló. Mivel ebben az évben nagy atkafertőzés várható, ezért nagyon javaslom a Novendával kevert mészkénlevet. Főzése a következőképpen tör­ténik: Legalább 30 Chancel-fok finom­ságú kénporból két súlyrészt, égetett mészből 1,1 súlyrészt és 10 súlyrész vizet kell számítani. Az 1,1 kg égetett meszet zomán­cozott, vagy vasüstbe mérve be­oltjuk 3,3 liter vízzel, majd tíz literre kiegészítjük. Olyan nagy­ságú üst szükséges, melyet a mésztej csak háromnegyed ré­széig tölt meg, ugyanis erősen habzik forralás közben. A keve- rőn megjelöljük, hogy a mésztej az üstben meddig ér és a mész­A folyamatosan fejlődő — ál­talában már lombleveles — pa­lánták egészségi állapotát java­soljuk figyelemmel kísérni, mi­vel ezeken különféle kórokozók és állati kártevők léphetnek fel. Gyakran okoz gondot a folton­ként jelentkező palántadőiés, aminek fellépését elősegíti a zsú­folt növényállomány és a túlön- tözés. A kiváltó okok megszün­tetésével és a beteg foltok fel­számolásával — Zineb 0,5%-os ol­datával történő belocsolással — védekezhetünk. Peronoszpóra el­leni megelőző védekezésként ja­vasoljuk a kis növények 10—12 naponkénti permetezését Zineb- bel (0,3%), vagy Dithane M—45­tel (0,2%). Az állati károsítok közül első­sorban a szívó kártevők jelent­tejet keverés közben forrni en­gedjük. Közben kis részletekben beleszórjuk a 2 kg kénport. A forralást 40—50 percig kell foly­tatni, miközben az elpárolgott vizet ötpercenként pótoljuk. A kén feloldódásakor és a habzás megszűntével a főzést abbahagy­juk és a sötétbarna folyadékot 15 Celsius-fokra lehűtjük, majd megmérjük a töménységet Bau- mé-fokolóval. A Baumé-fokot az a szám mutatja, ameddig a fo­koló a folyadékba süllyed. Eb­ből a törzsoldatból készítünk 5— 6 Baumé-fokos permetlevet rügy- fakadás előtt. A mészkénlé Novendával ke­verhető. Javaslom, hogy a törzs­oldatból elkészített 100 liter mész­kénlé oldathoz egy kiló Noven- dát adjunk. Egyébként a Noven- dán kívül nedvesítőszerekkel és vasgáliccal is keverhetjük a mészkénlevet. Takács Bertalan Tornyospálca, Rákóczi Tsz hetnek veszélyt. Az üvegházi molytetű folyamatosan szaporo­dik (több nemzedéke van), ezért erős fertőzés esetén csak több­szöri kezeléssel (4—5 naponkénti permetezés) lehet visszaszorítani. Alkalmazható készítmény az Ac- tellic 50 EC (0,2%) mellett az Uni- fosz 50 EC (0,1%) lehet. A levéltetvek és az időnként fellépő takácsatkák is szivogatá- sukkal lassítják a palánták fej­lődését. A speciális atkaölő szer: Mitac 20 EC (0,2%) mellett — a mindkét kártevő ellen hatásos — Bi 58 EC (0,1%) és Anthio 33 EC (0,2%) rovarölő szerekkel végez­hetjük a permetezést, szükség szerint megismételve. A házikertekben minden évben jelentős feladat a gyümölcsfák betegségek elleni védelme. A fák betegségére azonban legtöbbször csak a tünetek észlelésekor figye­lünk fel, s ilyenkor előszeretettel vesszük elő a gyorsan és látvá­nyosan ható növényvédőszereket. A kémiai anyagok használata azonban egyrészt igen költséges, másrészt feleslegesen alkalmazva a környezetet is szennyezik. A betegségek elleni védekezésre azonban a vegyszeres (kémiai) védekezésen kívül más lehetősé­günk is van. A mechanikai védekezés össze­foglalóan jelenti mindazokat az eljárásokat, amelyeket egyszerű eszközökkel (pl.: metszőolló, ké­regkaparó stb.) elvégezhetünk. A télvégi, kora tavaszi gyümölcsfa­ápolással egy menetben nagyon sok betegség áttelelő szaporító képleteit meg lehet semmisíteni, s ezzel megakadályozhatjuk nagy mértékű felszaporodásukat. A gombabetegségek nagy része a telet a lehullott levelekben vé­szeli át. A fertőzött levelek össze­gyűjtésével és elégetésével jelen­tősen csökkenthetjük pl. az alma- favarasodás, őszibarack levélfod- rosság stb., kora tavaszi fertőzési forrását. Az alma és őszibarack- lisztharmat gombafonalai elsősor­ban az egyéves vesszők rügyei­ben telelnek át. A fertőzött vesz- szők az egészségesektől jól meg­A szakcsoportok gazdálkodá­sát értékelte február 23-án a kis- várdai áfész igazgatósága. Az áfész keretén belül négy ágazat­ban működő hat szakcsoport eredményesen zárta a múlt évet. A méhész szakcsoport 53 tagja 248 kiló mézet értékesített. Az áfész 80 mázsa méhészethez al­kalmas kristálycukorral, 88 má­zsa invert cukorral, tároló edé­nyekkel járult a szakcsoport eredményes munkájához. A két nyúltenyésztő szakcso­port 140 fővel dolgozott. 517 má­zsa vágott nyulat értékesítettek. Ezt a csoportot is a szükséges eszközökkel, táppal segítette az áfész. A sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoport 273 fővel dolgozott, tizenegy új taggal gyarapodtak év közben. 1793 darab sertést ér­tékesítettek 1923 mázsa élősúly­ban. különböztethetők, mivel rügyeik fejletlenek, a csúcsrügy nem zá­ródott (rojtos). A vesszők felüle­tén a gombafonalak fehér színű bevonatot képeznek, amelyek — különösen enyhe tél után — a ta­vaszi fertőzések forrásai lehetnek. Ezeket a vesszőket metszéskor tő­ből el kell távolítani, vagy ha a fertőzés kisebb mértékű, akkor csak az egészséges részig vágjuk vissza. Különböző gombák fertőzésének hatására kéreg- és ágelhalások keletkeznek, esetleg rákos sebek képződnek. A fertőzött ágrészeket távolítsuk el, a sebeket tisztítsuk ki és sebkezelő pasztával zárjuk le. A sebek jó behatolási lehető­séget biztosítanak a különböző kórokozóknak, ezért ajánlatos olyan sebkezelő anyag használa­ta, amely egyben a kórokozók el­leni hatóanyagot is tartalmazza (Santar—SM). A mechanikai védekezés azon­ban a betegségek elleni védeke­zésnek csak egyik lehetséges módja, önmagában nem nyújt egész évben biztos védelmet. A minden évben rendszeresen el­végzett mechanikai védekezéssel viszont jelentősen csökkenteni le­het a fertőzési forrásokat, s ezzel esetenként növényvédő szert is ta­karíthatunk meg. Mónus István MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS A gyümölcstermesztő szakcso­port Kisvárdán nem értékesített árut. A fényeslitkei szakcsoport 3729 mázsa téli almát adott át, ebből 1322 mázsát önállóan, ex­portcsomagolással láttak el. Ez a szakcsoport szorosan együttmű­ködik a kertbarátklubbal, szak­mai tanáccsal, előadásokkal se­gítik egymás munkáját. Mindent összevetve az áfész szakcsoportjai 562 taggal dolgoz­tak és 11 millió 762 ezer forint értékű árut termeltek és értéke­sítettek. Az igazgatóság megálla­pította, hogy a szakcsoportok ál­tal megtermelt árukra továbbra is számítanak és munkájukhoz a lehetőségekhez képest igyekez­nek minden segítséget megadni. Ebben az évben is hasonló ered­ményeket szeretnének elérni. Elek Emil Elkészült a megye hétezres horgásztáborának évi számadá­sa. A beküldött fogási eredmény­naplók adatainak összesítésével kiderült: milyen szerencsével járták a vizeket a horgászok és milyen zsákmánnyal térték haza vízparti tanyázásaikból. Az egyesületi összesítések, de fő­képp a MOHOSZ megyei intéző- bizottságának összesítése sok érdekességet mond el a horgász­berkek ismerőinek. Azt, hogy merre mindenfelé fordultunk meg tavaly, milyen vizeken volt eredményes a türelem, miféle halak tették próbára ügyességün­ket. EGY HORGÁSZRA — TIZENHÉT KILO A Túrtól a Dráváig, a vajai öreg-tótól a Balatonig, a leve- leki tározótól Rakacáig, Császár- szállástól a Velencei-tóig minden­felé járt szabolcsi horgász. Bizo­nyítva, hogy szabad idejének okos felhasználásával még az or­szág szépséges tájainak megis­merésére is gondolt. Pedig tavaly „kemény idők” jártak a horgász­ra. Magas vízállások, fertőzött vizek, szeszélyes időjárás. Talán ennek tudható be, hogy a kifo­gott halak összes mennyiségéből mindössze 17 kilós átlag jut egy- horgászra. Persze vannak, akik szívesebben hallgatnak róla, hogy nem fogtak semmit. Akik pedig egymázsánál is többet akasztottak meg— azok is szíve­sebben hallgatnak. Mert hát — esendő az ember, még inkább ha horgász: csak a legközelebbi barát tudhatja a titkos csalire­cepteket és a nagy zsákmányok még titkosabb helyét... így hát csak a „bevallott” adatokból em­líthetünk néhányat. ezernEl többen NEM ADTAK NAPLÓT A megyében 5480 felnőtt, 791 ifi és 585 gyermek horgászjegyet vál­tottak ki tavaly. Ezek közül 701 felnőtt, 195 ifi és 235 gyermek­horgász a fogási eredménynap­lóját sem adta le. Ennek legki­sebb következménye, hogy az idén egy fél évig nem kaphat­nak horgászengedélyt. A fogási eredményeket jelentő mintegy 5700 horgász összesen 919 mázsa halat zsákmányolt az elmült év­ben. Nagy eredmény, hogy 117 mázsányi hal már saját kezelésű egyesületi vizekből származik. Csakhogy mindössze 29 mázsányi a ponty. Más egyesületek saját vizén járt vendéghorgászok 91 ■mázsányi halat fogtak és ebben 51 mázsával részesedik a ponty. Ez arra mutat, hogy ott jobban foglalkoznak a pontytelepltés- sel, mint a mi egyesületeinek. A SZALKAIAK HARMINCHAT KILÓJA A 17 kilós megyei átlagnál sok­kal jobb egyesületi átlagered­mény született néhány helyen. A mátészalkai Szatmár vidéki HE tagjai például 284 mázsányi halat fogtak. 790 horgász átlageredmé­nye Így lett 36 kiló — a legjobb a megyében. Ebbe a fogásba „be­segített” a vajai öreg-tó, ahol a lápszigetek alatt még mindig van az egykori legendás krokodilcsu­kákból, ladikostól forgatja meg a horgászt a zsinóru pő amur, kilós kárászok, bocskornyi törpehar­csák szaporítják a zsákmányt. Az egyetlen szabolcsi horgász, aki az országos rekordlistára is felke­rült: a mátészalkai Nagy Ferenc is itt fogta közel 15 kilós csu­káját. A székelyi tározón is jónak volt mondható a tavalyi zsákmány: 28 kilós átlagot ért el az ottani 49 horgász. A kisvárdai horgászok átlaga 25 kiló, 82 és fél mázsa halat fogtak, pedig ugyancsak „kitakarította” horgásztavaikat a belvíz. A kocsordi Kraszna Hor­gászegyesület 49 és fél mázsa ha­lat zsákmányolt, 225 ottani hor­gász átlaga így 22 kiló. A fe­hérgyarmatiak 14 kilós átlaga nem dicsekszik a Felső-Tisza és a Tűr, vagy a Szamos-holtágak „halbőségével”. KIS HAL — JÓ HAL? Sokmindent elárul még a zsák­mányösszesítés. Annak a szólás- mondásnak az igazát is bizonylt­ja, hogy a kis hal is — jó hal. Ugyanis a 919 mázsa megyei fo­gásból 502 (!) mázsa az „egyéb” kategóriába tartozik, ez pedig a keszegfélék és a törpeharcsák ka­tegóriája. Ogy látszik, mégis­csak „többen” vannak a vizek­ben, mint a nemes halak, köny- nyebben is horogra akadnak, mint a fifikás pontyok, vagy a, ladikborító folyami harcsák. Bár — ahogy hírlik — a csobaji holt­ágon igencsak ügyeskedni kell a sütőlapátnyi dévérekkel... A zsákmányolt halfajok kö­zött — az egyéb halakon kivül — mégis csak a ponty vezet 188 mázsával. A kifogott 108 mázsá­nyi csuka azt bizonyítja, hogy jócskán lesnek még zsákmányuk­ra ezek a krokodilpofájüak a töklevelek alatt, meg a hinárbok- rok közt. 31 mázsányi harcsa is horogra került, pedig kevés al­kalmas idő volt tavaly a harcsá- zásra. 39 mázsa amur vesztett rajta azon, hogy a horgászok kez­dik megtanulni a „legelésző” tor­pedók” horogra akasztásának fortélyait. 15 mázsa márna, 9 mázsa bálin, 17 és fél mázsa sül­lő is gazdagította a horgász „ét­lapot”, de sikerült fogni 6 má­zsányi kecsegét, sőt másfél má­zsányi angolnát is. A TISZA ÉS A TSZ-VIZEK A fogási eredményekben min­denképpen előretörtek a termelő- szövetkezetek kezelésében levő vizek. 304 mázsa halat fogtak bennük a horgászok. A Tiszára és holtágaira sem lehet azt mon­dani, hogy — a rossz vízállások dacára — mostoha volt a horgá­szokhoz. A fogási eredménynap­lók szerint a halászati termelő- szövetkezetek kezelésében levő vizekből 224 mázsa hal akadt ho­rogra, amiből 40 mázsányi a ponty. Es természetesen innen került ki a megfogott harcsa, ba­lin, márna és süllő tetemes ré­sze, természetesen a kecsege is. Kedden volt Mátyás napja. A halászok azt tartják, hogy ha jégtörő Mátyás napján csuka ke­rül a hálóba, egész évben jó lesz a fogás. Nos, kedden Tiszalöknél egymázsa csukát fogtak a halá­szok. Miután halász, horgász — nem babonás (7), jobb remé­nyekkel lássunk neki az idén, amihez jó fogást kíván e rovat vezetője, Pristyik József. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Paprikapalánták gondozása A hajtatásra szánt paprikapalán­ták gondozását, védelmét már a magvak előkészítésénél meg kell kezdeni. A magvak csávázására 5 g/1 kg vetőmag adagolásban a gombás megbetegedések ellen ORTHOCID-ot célszerű használni. A palántanevel^ben tetemes ká­rokat előidéző kórokozók sokszor a hajtatásra szánt növényállo­mány 30 százalékát is elpusztít­hatják, ezért az ellenük való vé­dekezés rendkívül fontos. A különböző betegségek közül a palántadőlést előidéző kóroko­zók (több gomba idéz elő hason­ló betegséget, illetve tünetet) a legveszedelmesebbek. Ez a be­tegség fokozottabban terjed, ha a palánták egyéb okok miatt le­gyengülnek, vagy fejlődésükben megtorpannak. A palánták gyö- kérnyaki részén a legjellegzete­sebbek a tünetek. A szártő elvi- zenyősödik, megbámul, befűződik és a növény kidől. A gomba a palántaágyban körkörösen terjed, így foltszerű lesz az állomány pusztulása. A magtakaró földet TMTD 85- tel (2—3 dkg/m2) kezeljük úgy, hogy a kimért növényvédőszerhez először tízszeres mennyiségű ho­mokot adunk, s majd ezután vé­gezzük el a bekeverést. A biztos hatás érdekében e műveletet a felhasználás előtt legalább egy Á hibás borok kezelése Az alacsony alkoholtartalmú borok esetében gyakran előfor­dulnak különböző borhibák. A meleg helyiségben történő táro­lás, a helytelen borkezelés előse­gíti a káros baktériumok és gom­bák elterjedését. Leggyakoribb bőrbetegség a vi- rágosodás. A bornak a levegővel érintkező felületén jelentkezik olyan hordóban, amely nincs te­le, fogyasztja a bor alkoholtar­talmát. A hordó állandó gondos feltöltésével megakadályozható. Ha mégis előfordul, úgy védekez­hetünk ellene, hogy a bor tete­jén lévő hártyát a lopóval átszúr­juk és a hordót teletöltjük. A hordó szájnyílásán kiáramló fe­hér színű nyálkát eltávolítjuk. A bor felületén elszaporodhatnak az ecetbaktér^iumok, amelyek a , bor alkoholtartalmát ecetsavvá, és héttel hamarabb célszerű elvégez­ni. Ha nem végeztük el a magtaka­ró föld fertőtlenítését, úgy mag­vetés után beöntözést kell alkal­mazni. Vetés után 0,2 százalék Dithane M—45 pozitív, 0,12% Chi- noin Fundazol 50 WP-ből, vagy 0,5%-os Zinebből készítünk per­metlevet és négyzetméterenként 2,5 liter adagolásával beöntözzük a magvetést. A palántákat kelés után sem szabad magukra hagyni. Az állo­mányt naponta gondosan át kell vizsgálni. Ha beteg növényeket találunk, a fertőzött foltokról az elpusztult növényeket gyökere­sen, a földdel együtt el kell tá­volítani és meg kell semmisíteni. Nem szabad kímélni a beteg folt szélén levő, még egészségesnek mutatkozó növényeket sem. Azo­kat is ki kell szedni, mert min­den bizonnyal már fertőzöttek, csak a tünetek még lappanganak bennük. A permetezést úgy kell elvégez­ni, hogy a palántákat mindenütt érje a permedé és a palánták tö- vi része és a talaj is átnedvesedjen. Mivel a palántadőlést okozó gom­bák elsődleges életfeltétele a nedvesség, ezért mérsékelten ön­tözzünk és gyakrabban szellőz­tessünk. Dr. Széles Csaba vízzé bontják. A bor szúrós ecet- szagúvá válik. Az ecetbaktéri­umokat elpusztíthatjuk hl-enként 3—4 g kén elégetésével, vagy a borhoz keverve 10—15 g borkén­nel. A barnatörött bor sárgásbarna, íze és szaga kellemetlen. A rot­hadt szőlőből származik ilyen bor. A betegség a bor fejtése után lép fel. Ezért a borként a bor fejtése előtt keverjük a borba, a betegség súlyosságától függően hl-enként 10—30 g közötti meny- nyiséget. A helytelenül kezelt hordóban a bor penészes, dohos szagú. Enyhe esetben nyílt fejtéssel, a bor szellőztetésével megszüntet­hető az erős, kellemetlen szag. Karádi István MÉSZÖV Récsi Ferenc a nyulász szakcsoport egyik alapító tagja, 1979. évi nyúltenyésztéséért „Bárdi Bálint”-éremmel tüntették ki. A kisvárdai áfész számít a fólia alatt termelt primőrök átvételére is. Negyven tonna paradicsompaprika, retek, saláta, átvételére szá­mítanak. Képünk Tóth Béla vegyészmérnök fóliasátrában készült, ahol édesanyja a hónapos retket kapálja. Á fejlődő palánták növény védelme Szakcsoportok Kisvárdán KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents