Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

1981. február 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Pillanat Levelek tanúsítják, hogy olvasóink megértő segítségére mindig számíthatunk. Most is tapasztaljuk, hogy levélíró­ink figyelme — az állam messzemenő gondoskodása mellett — a rokkantakra irá­nyul. Számtalan érdeklődésre kell válaszolnunk, hogy az ENSZ által meghirdetett rok­kantak nemzetközi éve alkal­mából tett társadalmimunka- tela,janiások révén összegyűlt pénzösszeget hova jutatthat- ják el az üzemek, vállalatok, szocialista brigádjai, kollek­tívái. Nemrég adtuk hírül, hogy éppen ma, február 25-én tart­ja nyitó közgyűlését a Moz­gássérültek Szabolcs-Szatmár megyei Egyesülete. Arról is tájékoztatást adtunk már ko­rábban, hogy az egyesületnek egy számlája van az OTP-nél, s oda a 2379-es hivatkozási szám feltüntetésével lehet át­utalni a megyében élő moz­gássérültek megsegítésére szánt összegeket. Szintén levelekből tudjuk, hogy már eddig is jó néhány kollektíva, szocialista brigád készített olyan alkalmatossá­got, járművet, amellyel a rok­kant ember a lakás négy fala közül kimozdulhat. Olyan ügyes megoldásokat találtak ki ifjú szakemberek, hogy az emeleten lakó és tolókocsira szoruló személyek sem rab­jai többé a lakásuknak. Akár egy ügyes felvonó, vagy me­redek betonlejtő segítségével a lépcsőket ki tudják iktatni, és maguk is képesek „kilépni” zárt magányukból, az utcára. Kovács Bertalanná nyír­egyházi lakos és sokan mások kórházi élményeiket közölték velünk, amint az orvosok, ápolók fáradozását látták egy- egy balesetet szenvedett em­ber gyógyításáért. A közelmúltban magunk is jártunk a Jósa András kórház baleseti sebészetén látogató­ként. Az egyik kórteremben láttuk, amint két nővér segít­ségével felkelt, majd két bot­ra támaszkodva elindult egy beteg. Mindenki lélegzetvisz- szafojtva nézte. Egy fiatal- asszony volt — akit két kis­gyermek vár otthon —, s aki hónapok óta feküdt már-már minden reményt feladva, hogy valaha még mozogni tud. Most mégis elindult. Csend ülte meg a termet, szorongással teli csend. Sike- rül-e? És sikerült. A két bot lassan belekoppant a csend­be. Aztán csoszogni kezdett a két papucs. Az első lépések voltak ezek. Az ágy végénél középkorú orvos állt. Görcsösen kapasz­kodott az ágy vasában, előre­hajolt, rámeredt a két botra, a lassan előremozduló lábakra. Aztán egyszer csak hullani kezdtek a könnyek a szoba­társak szeméből. De az orvos már nevetett. Megtört a jég, feloldódott az izgalom. Aztán körülveszik a betegek is a járni tanulót. Ha ő maguk let­tek volna talán, akik a hosszú reménytelenség után elindul­nak, ők sem lehettek volna boldogabbak. Az életnek számtalan ilyen ellesett pillanatáról lehetne írni. De nem véletlen, hogy az előbbi eset éppen most ju­tott az eszünkbe. 1981 a rok­kantak éve. A társadalom fi­gyelme most különösen rájuk irányul. Jó lenne, ha ez így folytatódna, s nemcsak kam­pányszerűen állnának ezek az emberek az érdeklődés kö­zéppontjában. Soltész Agnes A HISZÉKENYEK VÁMSZEDÖI Az utóbbi időben a közte­rületfenntartó vállalat lánc­cal rögzített szeméttárolókat helyezett el a város különbö­ző pontjain. De ugyan mit te­gyenek a házigazdák, s a ház- felügyelők, hogy az ő — ko­rántsem ilyen biztosan rög­zített — szeméttároló edé­nyüket illetéktelen személyek ne vigyék el. Sajnos, az utób­bi időben egyesek üzletszerű­en foglalkoznak ezek lopásá­val. Rejtélyes módon jól in­formáltak, pontosan tudják, hová kell új edény, hol nincs. Szomorú, hogy mindig akad vevő ezekre a lopott szemét- tárolókra, néhány forint meg­takarítása reményében vál­lalják sokan a veszélyt, vagy az esetleges büntetést. Febru­ár 16-án az ismeretlen fiatal­ember odáig merészkedett, hogy az Árpád utcában 100— 150 forintért kínálgatta a hó­na alá csapott két kukát, több tanú szeme láttára. Nem ez volt az első eset és nem ő te­szi egyedül. Jó lenne, ha a la­kosság összefogna és fellépne az ügyeskedőkkel szemben, segítenék a rendőrséget az üz­letelő személyek kézrekeríté- sében. Riskó György, Nyíregyháza, Petőfi utca 18. szám KUTYÁK KONTRASZT örülünk, hogy gyorsan fej­lődő városunkban a Malom­kerti lakótelep oly szépen bontakozik. A Kert utcai im­pozáns műút fényárban úszik, egészen a Vöröshadsereg úti kereszteződéstől. Ám úgy látszik, a villanyvezetékek kötése alkalmával valami za­var történt, mert a Vörös­hadsereg utcai világítást megszüntették. A higanygőz­égővel felszerelt lámpaoszlo­pok ott állnak árván, éjjel sötétben búslakodva. Körül­belül 200 méteres útszaka­szon csak a Jósa András Kórház kapubejárata fölötti kék-vörös felirat ad sejtel­mes fényt. Ez mind kevés e nagyforgalmú úton. Sötétben van az itt levő két autóbusz­megállóhely is. Pedig most a hóolvadás idején — különö­sen a páros oldalban levő megállóhelynél — feneketlen sár van, s nehezíti a gyalo­gos közlekedést, az autók parkírozását. Nem kellene megvárni, hogy egy baleset figyelmeztessen a sötétség megszüntetésére. M. Takács Ferenc . nyíregyházi lakos IDEJÉBEN SZÓLUNK Igaz, a hó még alig ol­vadt el, helyenként még da­gasztani lehet a sarat. A nyá­ron rendezett, füvesített vagy virággal ékesített utcai vi­rágágyásokat (azok helyét) még vígan tapossák a gyalo­gosok. Helytelenül, mert ta­vasszal nehezebb lesz ezeket rendbehozni, esetleg a fű sem sarjad majd újra. Sajnos, Nyíregyházán, a Bethlen Gá­bor utcán — az Egyház utcá­tól az Üj utcáig terjedő sza­kaszán — ha volna is lehe­tőség a parkosításra, nem él­nek az illetékesek ezzel a le­hetőséggel. Az úttest és a jár­da közötti, helyenként széles területet autóparkírozásra használják, mert ott se fű, se bokor, egyszóval amolyan senki földje. Más utcák pél­dájára pedig itt is szép, az utcát ékesítő zöldövezetet le­hetne teremteni. Takács Mihály nyíregyházi lakos — Szeretem a kutyákat, de ez azért már túlzás...! Apróság, magam sem tud­tam, mit kezdjek a panasz- szal, de akit már megkerget­tek, netán megharaptak a kutyák, bizonyára nem vé­letlenül panaszkodik. Nyír­egyházán nincs rend a ku­tyafronton. Ismerősöm, aki szóvá tette, naponta jár munkája miatt este 8 tájban a Búza utcától a Makarenko utcáig, s nincs este, amikor meg ne kergetnék a sétáló, vagy éppen szabadjára enge­dett ebek. Nem kutyaellenes — mondj-a —, de idős kora miatt futkározni sem szeret a csaholó ebek «101. Mert jó, hogy szabályozták a kutya­tartást, de az sem volna ma­ximalista követelmény, ha an­nak megtartását — akár csak ritkán is —, de valaki ellen­őrizné. Mert addig ebek har­mincadja az ebrendelet, s jobb, ha helyette kutyák vi­selkedési szokásait tanulmá­nyozza a későn hazajáró, netán futni tanul... M. S. AZ EGYÜTTÉRZÉS PÉLDÁJA Február 18-án, délelőtt 12 és 13 óra között Nyíregyhá­zán, a Kossuth téri üzletek­ben vásároltam. Az egyikből kilépve csomagjaimat ren­deztem, miközben elsőként a pénztárcámat akartam tás­kámba visszatenni. Sajnos, erre nem volt már időm, mert három tizenéves fiú köz­refogott, s az egyik kikapta kezemből a pénztárcámat, s elszaladtak. Ezt többen is lát- vak, egyikük a pénztárcával futó gyermek után eredt és sikerült a víztoronynál elfog­nia. Mint megtudtam, isme­retlen jótevőm Lupcsa Sán­dor, Tiszabezdéd, Dózsa György utca 93. szám alatti lakos volt, aki erejét nem kí­mélve azon volt, hogy a pénz­tárcámat sértetlenül vissza­szerezze. önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. Hurai Mihályné, Nyíregyháza, Táncsics Mihály utca 3. szám alatti lakos AKADOZÓ SZOLGÁLTATÁS Az M—103 jelű gáztűzhe­lyem sütője és kapcsológomb­ja még november 15-én el­romlott. Három nap múlva jelentettem az általam is­mert szerviznek, majd de­cember 14-én telefonon meg­sürgettem az intézkedésüket, akkor tudtam meg, hogy ez a javítás már a Gelkára tar­tozik. 1981. január 4-én így a kisvárdai Gelka-szervizben személyesen megrendeltem a javítást. Azóta sem jöttek. A gáztűzhelyet pedig immár hónapok óta a szerviz érdek­telensége miatt nélkülözzük. Ember János, Aranyosapáti, Lenin utca 15. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Antal Jánosné nyírmi- hálydi, Mártha Katalin gé- gényi, Tóth István nyíregy­házi lakosoknak levélben válaszoltunk. Ópris András csengeri, Czakó Béla nyírbátori, Ba­lázs Józsefné petneházi, Koszta Béla tiszavidi, Ta­kács Bertalan márokpapi, Benicsák János nyíregyházi, Szabó Erzsébet nyíregyházi, Arnóczky Józsefné sóstó- tógyógyfürdői, Lencsés Fe­renc pócspetri, Kovács Sán­dor tunyogmatolcsi, Józsa Bertalan nagyari, Berecz Mihályné nyíregyházi, He­gedűs Dezső tiszaberceli, Tarr Bertalanná fehérgyar­mati, Újhelyi Jánosné ófe­hértói, Puki István nyíregy­házi, Varga János csegöldi, Budaházi Ferenc nyírbátori, özv. Tivadar Györgyné nyíregyházi, ifj. Kovács Ber­talanná komorói, Páti And­rás urai, Kállai Zoltánná sóstógyógyfürdői, Bodnár György nyíregyházi, Borbás Józsefné jármi, Kapitor Jó­zsef szamostatárfálvi, özv. Földi Miklósné nyírmadai, Szélpál István tiszavasvári, Bor Sándorné nyíregyházi, Hunyadi Lajosné nagyecse- di, Frenyó Józsefné szamos- tatárfalvi, Petró Lajos tisza- löki, Zagyi Andrásné ibrá- nvi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Ifj. Berta Ferencné deme- cseri lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Fabók Attiláné kemecsei olvasónk ügyében a községi tanács intézkedett, a kato­nai családi segélyt határo­zattal megállapították. Fodor József kékesei la­kos visszamenőleg is meg­kapja a reklamált családi pótlékot. L. Nagy Sándor mándoki levélírónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság töb­bek között arról is tájékoz­tatta, hogy a táppénz alap­ja, a megbetegedést közvet­lenül megelőző év keresete. Réti József tiszavasvári olvasónkat értesítettük, hogy a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint 1981-ben a házastársi pótlék összege 680 Ft. A nyugellátás és a házastársi pótlék együttes összege azonban a havi 2500 Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az öregségi nyugdíj ösz- szege a havi 1820 Ft-ot meghaladja, házastársi pót­lék címén az az összeg iár.' ami a nvuedíiat havi 2500 Ft-ra egészíti ki. Az illetékes válaszol ELCSERÉLT CÍMKÉK A Fórum rovat december 31-i számában „Súlyhiányos” címmel közölt észrevételre közöljük, hogy a kérdéses gesztenyepürét vállalatunk cukrászüzeme csomagolta. Egy időszakban 50 és 25 dkg-os csomagokat készítettek és té­vedésből a címkék elcserélőd­tek. A forgalomba hozó cse­mege bolt vezetője közölte, hogy a téves címkék ellenére a gesztenyepürés csomagok a tényleges súlynak megfelelő áron kerültek eladásra. Ezt a tényt a panaszbejelentő sem tudta pontosan, mert a vásár­lást követően nem őrizte meg a számlát és egyszerre több árucikket is vásárolt. Mivel a vásárló a kérdéses geszte­nyepüré-csomagot a szerkesz­tőséghez juttatta, annak ki­cseréléséről gondoskodtunk, mint ahogy arról is, hogy a jövőben hasonló eset ne for­duljon elő. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat A fizetett szabadságról A DOLGOZÓ KÁRTÉRÍTÉSÉRŐL A HALLÁSKÁROSODÁS FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG Kemény Mihály és társa közösen használt egy szol­gálati kismotorkerékpárt, amit visszaszolgáltatási kötele­zettséggel levélírónk munkatársa vett át. Ebédszünet alatt a kerékpárt szabályszerűen lezárva a munkahelyük előtt hagyták, ahol egyébként portaügyelet van. Visszaérkezve a motorkerékpár helyén csak a levágott láncot találták. Miután a rendőrségi nyomozás eredménnyel nem járt, a munkáltató olvasónkat és munkatársát kötelezte a kár tel­jes összegének megtérítésére. Levélírónk ezt sérelmezi, mert mint leveléből is kiderül, a motorkerékpárt nem ő, hanem a munkatársa vette át. A dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart és kizárólagosan használ. A dol­gozó csak akkor mentesül a kártérítés megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Levélírónk, annak ellenére, hogy esetenként használta a motorkerékpárt, visszaszolgáltatási kötelezettséggel azt át nem vette, ezért a munkáltató őt kártérítésre nem kö­telezheti. Kovács Istvánná nagycserkeszi olvasónk arra kér vá­laszt, hogy a dolgozó rendelkezik-e a szabadsága felével? A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a szabad­ság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Az időpont meghatározásánál azonban a munkáltatónak több jogszabályi előírást kell figyelembe venni. A szabad­ság kiadása előtt a dolgozó véleményét ki kell kérni, a le­hetőségeken belül azt figyelembe kell venni. A szabadsá­got kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére lehet kiadni, de ilyenkor is hat napot egybefüggően kell bizto­sítani. Ha a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik, a munkáltató a dolgozót a szabadság megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles arról értesíteni. Az így közölt időponttól már csak közös megegyezéssel lehet el­térni. Tehát olyan jogszabály, mely szerint a szabadság igénybevételének felével a dolgozó rendelkezik, nincs. Balabán Miklós és két társa halláskárosodást szen­vedtek. A károsodás mértéke azonban nem haladja meg a tizenöt százalékot. Gyógykezelést követően a munkaügyi döntőbizottság elrendelte az elmaradt jövedelmeik meg­térítését és egyben más munkakörbe való áthelyezésüket. A munkáltató által felajánlott új munkakörben mintegy 1000,— Ft-tál lenne kevesebb az átlagbérük, amit azonban nem fogadtak el. Kérdésük: követelhetik-e a munkáltató­tól keresetveszteségük megtérítését? A halláskárosodás ma már foglalkozási betegségnek számít, amelyért a vállalat jogszabályban előírt módon felel. A további halláskárosodás megakadályozása érdeké­ben az áthelyezés kötelező, ami azonban csak közös meg­egyezéssel jöhet létre. A vállalat kárfelelőssége viszont csak akkor áll fenn, ha jogerős peres eljárásban állapítják meg. A kárfelelősség megállapítása esetén olvasóink kér­hetik az új és a régi átlagkeresetük közötti különbség rendszeres folyósítását. Annak megtagadása esetén kérel­mükkel forduljanak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Az így megállapított keresetveszteség nem végleges, mert ha a régi munkakörükben a keresetük nagyobb mértékben emelkedne, mint az áthelyezettben, kérhetik a kiegészítés felemelését. Vagyis a dolgozót mindig olyan helyzetbe kell hozni, mintha foglalkozási betegségben nem szenvedne. Gyuricska József kisvárdai olvasónk nyugdíjának fo­lyósítása mellett ez év február 1-től őr-portási munkát vál­lalt. A munkáltatóval havi 240 órás munkaidőben állapod­tak meg. Olvasónk jelenleg 25 éves munkaviszonnyal ren­delkezik, kérdése, hogy mennyi szabadság illeti meg a tárgyévre? A nyugdíjas dolgozót munkaviszony esetén ugyanazok a jogok és kötelességek illetik még, mint a nem nyugdí­jasokat. A dolgozó részére évente tizenkét nap alap- és minden munkaviszonyban töltött két év után egy nap pót- szabadság jár, ami azonban évenként tizenkét napnál több nem lehet. Olvasónk részére tehát évente összesen huszon­négy nap rendes szabadság jár, amit időarányosan kell biztosítani. Miután munkába február 1-én lépett, ebből következik, hogy tizenegyszer kettő, vagyis huszonkét nap illetti meg. Miután a törvényes munkaidőnél hosszabb mértékben állapodtak meg és feltehetően egyenlőtlen mun­kaidőben van foglalkoztatva, ez a szabadság kiadását be­folyásolja. Ezekben az esetekben mindig az egy napra eső munkaidőből kell kiindulni, amit be kell szorozni a sza­badságnapok számával, mert a szabadság munkanapokban van meghatározva. Olvasónknak tehát a napi munkaideje kilenc és fél óra — ez felel meg egy nap szabadságnak. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs * * *_ — ff M ^ rtfffiWWTfcii nsi ••• nBi H rYl y.y m vXyX ■■ ,y ■■ .y Hl .v.v. öS JöocxxX WA JU V i 7 JGl’ ^• vs JSA ’ .wv '! WOW f aa \ if / aa. \ w *». C oo > WJü 5 SS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents