Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 47. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 25. aaaBBaaBBBaaaaaflaaaa8aaaaaaBBaaaaaaBBaanaaaaaBaBBBaflBaBaBaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaaa Kill ■■■■■■■■■■■I ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■a ■m .■aaBBaaaaaeaaaaBaaa8aaaBaaBaaBaaaaaaBaaaaaaBaaBBaaaaBaaaBaaaaBaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaBBaaanaaaaBBaaaBBaaaaaaaaaaaaaBaBBaaaBaaaaBBaaaaaaaBaaaaaaa a a Ügyek 16 735 volt 1980-ban a tanács ügyiratforgalma. Bár az egészségügy és a munkaügy a korábbi városi hatáskörből a járásra is kiszélesedett, mégis csökkenés tapasztalható, egy évvel korábban ugyanis 17 532 volt az ügyiratforgalom. A két szám közti különbség nem azt jelenti, hogy csökkent a tanácsi dolgozók munkája, hiszen az 1979-es 2786 határozattal szemben tavaly 3120 határozatot kellett hozniuk, s közben 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkent a 30 napon túl intézett ügyek aránya. A munka javulása azzal is mérhető, hogy míg 1979-ben 81 határozatot fellebbeztek meg, addig tavaly csak ötvenkettőt, s ebből másodfokon mindössze tízet változtattak meg. Közérdek — Csak biztatnak, hogy bátran javasoljunk, aztán ha mond az ember valamit, úgy se lesz belőle semmi — mondta kicsit keserű szájízzel egy munkásember egyik tanácstagi beszámolón, aztán a hozzászólások végén ismét szólásra emelkedett és elnézést kért az iménti szemrehányásért. Mi történt közben, amitől megváltoztatta véleményét? Semmi kölünüs, csak meghallott egy tanácsi tisztségviselő szájából néhány adatot, s megértette: nem a feledékenység a javaslatok megvalósításának gátja. Csupán tavaly 51 közérdekű javaslat érkezett a városi tanácshoz, s ha valameny- nyit megvalósítanák, 300 millió forint kellene hozzá. Ha csak a vendéglátókombinát felépülhetne, az magában 73 milliót érne, de az is 36 millióba kerülne, hogy nyugodtan várhassák a tavaszt a mélyen fekvő városrészeken is. Volt még javaslat út- és járdajavítássá, amelyhez 16 és fél millió kellene, villanyhálózat-bővítésre 6 millióért, s bár az elhangzott javaslatok megvalósítására egytől- egyik valóban szükség lenne, a városnak erre az egész ötéves tervre nem lesz háromszáz milliója. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Rangsorolni és amire jut, azt megoldani. Ilyen lesz egy 25 milliós nagyságrendű beruházás: a városi fűtőmű megvalósítása, amelyet — bár még nincs jóváhagyva — szeretnének a VI. ötéves tervben elkészíteni, mert enélkül korszerű technológiával nem épülhetnének a többszintes házak, ez pedig a lakásprogram megvalósítását veszélyeztetné. Közérdekű bejelentésből 94- et tartottak tavaly számon, tízzel többet, mint egy évvel korábban. A tanács dolgozói 75-öt megvizsgáltak és érdemben elintéztek, tizenkettőt más szerveknek adtak át intézkedésre, hét bejelentésre pedig a helyszínen kielégítő választ adtak a bejelentőnek. Egyedi panasz 13 volt, amelyből 12 alaposnak bizonyult. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Városkép a rajzasztalon. Átrium és láncház TERVEZIK A HOLNAP VÁROSÁT A települések fejlesztésének gyakorlati alapját a településrendezési tervek jelentik. Nyírbátor várossá válásával a megnövekedett városrendezési feladatok sürgőssé tették ezeknek a terveknek az elkészítését. A városi tanács 1979-ben a város általános rendezési tervét, a végrehajtó bizottság pedig 1980-ban a Bajcsy- Zsilinszky u., Hunyadi u., Fáy u., Császár u., Damjanich u., Madách u., Vár utca által határolt városközpont részletes rendezési tervét hagyta jóvá. A városépítés tervszerűsége érdekében a városközponttól nyugatra, keletre és délre levő lakóterületre a Várostervező Intézet a közelmúltban készítette el a részletes rendezési tervet, amelynek fő feladata azt biztosítani, hogy a területen a tömbtelkes, korszerű csoportos családi házak, valamint többszintes lakások és intézmények az adottságoknak megfelelően, tervszerűen épüljenek majd fel. A keleti és nyugati lakókörzetben 195 lakás szanálása mellett 4555 lakás elhelyezésére nyílik lehetőség, helyet kapnak természetesen a városi életformához szükséges intézmények is. A városkép kialakításánál a tervezők arra törekedtek, Nyírbátorban talán példa nélküli beépítési mód (átrium, sorház, láncház) alkalmazásánál messzemenőkig figyelembe vették a vízrajzi és terepadottságokat, s ezeket — mint a nyírségi táj értékeit — nem eltüntetni, hanem korszerűbb formában átmenteni és bemutatni kívánták. A telepszerű többszintes (maximum földszint plusz 4 emelet) beépítési területeknél a keretszerű, az utcavonalat követő és kihangsúlyozó kialakításra törekedtek a tervezők, ezzel megfelelő átmenetet alakítottak ki a tervezési terület és a városközpont között. Az ellátást szolgáló intézmények egy részét a város- központtal határos, fontos közlekedési vonalak mentén, a többszintes lakóépület földszintjén helyezték el, így a városi élet funkcióinak egészséges keveredése révén az utak, utcák élettelivé, eleven lüktetésűvé válhatnak. Az önálló épületeket igénylő közintézményeket — mint egyedi tervezésű és megjelenésű építészeti egységeket — a lakó-, zöldterületek és közlekedési vonalak találkozásánál helyezték el a tervezők, hogy ezzel is kihangsúlyozzák a megújult városszerkezet csomópontjait. A tervet a városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tervezőcsoportjának pedig a városkép megőrzését is biztosító, de a továbbfejlődési lehetőséget megteremtő gondos munkáért köszönetét és elismerését fejezte ki. Á választó kérdez B tanácstag válaszd A mindennapi munka során nyilván gyakran, ám hivatalosan ezekben a napokban találkoznak a múlt évi választás óta első ízben a tanácstagok választóikkal, hogy számot adjanak a testület, illetve saját munkájukról, hogy elmondják, felelevenítsék: mivel gazdagodott a település az elmúlt esztendőben, s milyen feladatok és lehetőségek adottak 1981-ben. hogy — lehetőség szerint — tiszteletben tartsák a város történetileg kialakult szerkezetét és a hagyományos beépítési módot. Ahol a városiasabb, közepes intenzitású beépítés vált szükségszerűvé, ott a korszerűbb, ma még A főorvos — marad 1977-ben nevezte ki a városi tanács végrehajtó bizottsága a nyírbátori Egyesített Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosává dr. Balázsy Lászlót. A kinevezés ez év március elsején járna le, ám a végrehajtó bizottság Balázsy László igazgató főorvosi kinevezését 1985. február 28-ig meghosszabította. Az indokolásban megállapították, hogy 1977 óta javult a betegellátó és megelőző munka, az intézményhez tartozó területen — a városban és a járásban — csökkent a táppénzesek száma, javultak a gyógyítás tárgyi és személyi feltételei, s jobb lett az ellenőrző munka. Nyírbátorban sokan izgalommal készülnek e szokásból hagyománnyá, majd törvényben rögzített és kötelezővé vált találkozóra, hiszen a választáskor a tanácstagoknak több mint fele először kapott bizalmat arra, hogy egy nagyobb közösség szószólója legyen a tanácsban, a testülettől pedig feladatot arra, hogy ha a település érdeke úgy kívánja, választóival együtt vegye ki cselekvőén részét a város fejlődését segítő önkéntes munkában. Korai lenne még összegezni a tapasztalatokat, hiszen a mai napig 22 tanácstag tartotta meg Nyírbátorban beszámolóját, de azt már most elmondhatjuk: e számadások újból megpezsdítették a közéletet, újabb javaslatok születtek a fejlődés meggyorsítására, s újból százak győződhettek meg arról, hogy hozzáértő, a szűkebb hazájukért tenni kész emberek kezébe került a város irányítása. Ezt igazolják a választás óta hozott döntések, például a törvényesség helyzetével foglalkozó, a bűnözések és a törvénysértések visszaszorítására hozott határozat, a hatósági ügyintézés színvonalának javítására tett intézkedéssorozat, vagy az a tanácsrendelet is, amelyik a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát rögzíti, hogy még eredményesebb legyen a testület tevékenysége. Számot adhattak a tanács tagjai a végrehajtó bizottság tevékenységéről is, amely a tavaly megtartott 12 ülésen 91 határozatot hozott. Megvitatta többek között a város és a járás közegészségügyi, állategészségügyi helyzetét, a város klubjaiban folyó munkát, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztési kérdéseit, a növényolajgyár környezetvédelmi tevékenységét, áttekintette a város óvodáinak helyzetét, számon kérte a dolgozókért hozott egészségügyi, szociális, művelődési és munkaügyi jogszabályok betartását a dohányfermentáló helyi üzemének vezetőitől, s a megvitatott napirendek után részletes feladatmeghatározásokat tartalmazó határozatokat hozott. A tanácstagok beszámolójának természetesen csak egy részét teszi ki a testület és a végrehajtó bizottság tevékenységéről szóló számadás, legalább ugyanennyi a település fejlődésével, eredményeivel, terveivel foglalkozó eszmecsere is, amely viszont természetesen nem korlátozódik erre az alkalomra, egész esztendőben esemény marad. Mire költöttek 150 milliót? Bz első munkáslakások Százötvenmillió forinttal gazdálkodott 1980-ban Nyírbátorban a városi tanács. Az összeg nagyobbik része — több mint 100 millió — a költségvetésé volt, ebből gondoskodtak az intézmények működési feltételeinek megteremtéséről, de ebből az ösz- szegből kellett a nyírbélteki szociális otthon szennyvíz- rendszerének felújítását is megkezdeni. (Talán nem mindenki tudja: a város és a járás egészségügyének, valamint munkaerő-gazdálkodásának ügye egy kézbe, a városi tanács hatáskörébe került. így bővült az intézmény- hálózat a nyírbéltekin kívül a szakolyi szociális otthonnal és a 140-es számú ipari szakmunkásképző intézettel.) Rendelő, bölcsőde Jó hír, hogy többe került a gyermekintézmény-hálózat működtetése. Az ok: szeptember elsejétől 100 személyes óvoda nyílt meg a József Attila utcában, de bővült a középiskolai menza, az általános iskolai és — a József Attila utcain kívül is — az óvodai helyek száma is. Az utak felújítására a költségvetésből 6 és fél milliót költött a tanács, ebből a pénzből a Hunyadi, a Fürst, a Báthori út felújítására jutott, s elkészíthették az Erzsébet úti bekötő szakaszt is. Épült 250 méter járda a Hunyadi utcán és tovább betonozhatták a piac területét. A felújításra fordított közel 7 millióból a vásártéri piac kerítését, a körzeti rendelőt, az 1-es számú bölcsőde mosókonyháját és raktárát, a 3-as számú iskola épületét, a zeneiskolát és a művelődési központot, a salakos kézi- és röplabdapályát, a bitumenes kézilabdapályát, a labdarúgópálya vízrendszerét és a sportpálya kerítését újították fel. Túl a vasúton A fejlesztésre költött 50 millió forintból beruházásokra 39 millió jutott. Átadtak 28 tanácsi bérlakást, elkészült 6 szövetkezeti lakás, az OTP 38 lakást épített, amelyből 14-et munkáslakásként értékesítettek. A Szabadság téri 72 lakás és szolgáltatósor építésében félig jutottak, befejezése ebben az évben várható. Befejezték a Zrínyi utcai oktatási intézmény hiánypótlási munkáit, s felépült a vasúton túli területen a 100 személyes óvoda. A város lakóinak társadalmi munkájával 3000 méter járda épült, a Rózsa Ferenc utca egy részén, az Ady, a Rákóczi és a Váci Mihály utcán, felújították a Széchenyi utca egy szakaszán, a TITÁSZ előtt és az öregek napközijének járdáit. Belvízelvezetésre majdnem 4 millió forint jutott, amelyből nyílt és zárt csapadékcsatornát építettek. A gondok ettől alig csökkentek, s a tavasz közeledtén már hozzá kell látni a nyílt árkok tisztításához, hogy a belvíz ne okozzon az előző éviekhez hasonló károkat. A nem beruházásra költött fejlesztési alap egy részét a tanács telkek kialakítására költötte: közel 6 millió forintba került 57 építési telek kialakítása. A város fejlesztését me°='annzó tervek készítése másfél millióba került. Nincs rá pénz Ebben az évben a korábbiakban megszokottól kisebb mértékben emelkedik a város fejlesztésére fordítható összeg, s ez azt is jelenti, hogy számos jogos igény kielégítésére csak később kerülhet sor. Hiába jelent egyre nagyobb gondot a művelődési és vendéglátóipari centrum hiánya, még ebben az évben sem kezdhetnek hozzá az építéséhez, mert a városnak sincs rá pénze, s központi támogatásra sem számíthat. A közel 45 millió beruházási célú fejlesztésre költhető pénzből a Szabadság téri 72 lakás és a szolgáltatósor befejezésére, 32 OTP és 12 szövetkezeti lakás, valamint a jövőre kezdődő építkezések területének előkészítésére jut. Kiemelt feladata lesz a tanácsnak ebben az évben a közterületeken elhelyezett javak védelme. ?. város tisztaságának és környezetvédelmének javítása. Női blézerek román megrendelésre. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben ötezer darab női blézert készítenek zsugorított műbőrből román exportra. Szilágyi János és Nehéz Lászlóné minősíti a blézereket. (Elek Emil felvétele) Szaporodunk Ha nem is túl nagy ütemben, Szaporodik a társadalmi események száma is' Az ü^ü,8‘- mek született, 94 pár kötött há- tek közül 74-nek volt névadója, zasságot, s 164 haláleset volt. A. 87 társadalmi esküvőt tartottak, s ki- és bejelentkezésekkel együtt 30 halott gyászszertartását szer- a természetes szaporulat az el- ® _ . . , . . múlt öt évben 300 és 350 között vezték a társadalmi szokásoknak volt. megfelelően.
