Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. február 22. o SZABOLCSI KUTATÓMŰHELYEK A levéltár Saját „anyakönyvi kivonatát”, az alapításáról szóló dokumentumot is őrzi a sok ezer irat között a Szabolcs- Szatmár megyei Levéltár. 1723-ban rendelték el a már áttekinthetetlen irathegyek rendezését. Az „archívumot” 1744-ben a nagykállói megyeházába költöztették. Nagyobb részét még a megyeszékhelyváltozás után is ott tárolták, egészen 1892-ig. A mindennapi ügyintézésben fontosabb iratokat 1872- től Nyíregyházán a jelenlegi városi tanács két szobájában őrizték. A felépült megyei tanácsháza 1893-tól 1973-ig adott otthont a folyamatosan gyarapodó, duzzadó gyűjteménynek. Jelenlegi helyére, Benczúr téri épületébe 1974 januárjában került. Ma már az egymásra rakott iratok vastagsága megközelíti a négyezer métert. (Ha egymásra raknánk ezt a papírtömeget, négyszer magasabbra nyúlna a Kékestetőnél!) Peres irat a 13. századból A legrégebbi egy pecsétnyomatos peres irat, mely még az utolsó Árpád-házi királyok idején — 1290—1295 között — keletkezett. Évszázadokra visszamenően megmaradtak Szabolcs megye közgyűlési jegyzőkönyvei. Az első 1550-ből, a török hódoltság korából való. Szintén hiánytalanok Szatmár megye közgyűléséről készült feljegyzések 1593 és 1846 között. Értékesek a XVII—XVIII. századi országgyűlési iratok. A levéltár o magyar szaúad- ságküzdelmek dokumentumainak gazdag tárháza is. A Bocskai-felkelés, a Partium — az erdélyi fejedelemséghez tartozott északkeleti megyék — iratai, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc oklevelei fontos részletekkel bővítették történeti ismereteinket. A jobbágyság és nemesség viszonyáról tudósít a nemesi törvényszék az 1629- től fennmaradt harminchárom méternyi anyaga. Az 1848—49-es szabadságharc honvédseregének kiállításához, az újoncozáshoz szép .számú dokumentum található. A megyék iratain túl a mezővárosok irattárait is magában foglalja a szabolcs- szatmári levéltár. Többek között Nyíregyházáét Az újranépesedett település közgyűléseinek napirendjeit, a lakosok ügyes-bajos dolgait 1757- től hordozzák lapjaikon a jegyzőkönyvek. Sajnálatos, hogy ugyanez községeinkről nem mondható el. A magyar irodalom és történelem kiemelkedő személyeihez találhatunk adatokat a családi levéltárakban. Említésre méltó a Czóbel család — benne a költőnő, Czóbel Minka — levelezése, a vásá- rosnaményi Eötvös, és a vajai Vay család irattára. Az elmúlt évben került be Pap községből a báró Horváth család eltűntnek hitt levéltára. A legrégibb darabja egy 1350-ben keletkezett oklevél. A másik értékes dokumentumban Mátyás királynak számol be a királyi biztos a megyei nemesség visszályáról. A kéziratos térképeket, földleírásokat, határleírásokat is gyűjti a levéltár. A közel négyszáz darabos kéziratos térkép mennyiségileg is imponáló. A legrégebbi 1796- ban készült. A megye első hiteles és aprólékos térképe pedig 1802-ből való. A feudális és polgári kor gyűjteményein túl jelentősek a szocialista kor iratai. Nagy értékűek a Tanácsköztársaság megyei eseményeit őrző dokumentumok, a felszabadulás utáni különleges néphatalmi szervek — nemzeti, igazoló, földigénylő bizottságok — iratai, a demokratikus főispánok irattárai, az első megyei termelőszövetkezetek megalakulásáról hírt adó írások. A levéltárba folyamatosan bekerülnek a tanácsok jegyzőkönyvei. Az intézmény múltját, gyűjteményét dr. Gyarmathy Zsigmonddal, a levéltár igazgatójával igyekeztünk szerbe- számba venni. Helytörténészek kincsesháza — Az értékes iratanyag csupán lehetőség — magyarázza. — Az itt dolgozók kitartó munkájának köszönhető, hogy ma már kijelenthetjük: levéltárunk a helytörtéténeti könyvtárát és a mikrofilmleolvasót. A latin, német nyelvű szövegek fordításához is kaphatnak segítséget. Tehát nemcsak a régiséget szenvedélyesen szerető „csodabogarak” tanyája a levéltár? — Az egyéni érdeklődőkön túl látogatnak ide szocialista brigádok, honismereti szakkörök. Ha jelzik szándékukat, szakszerűen bemutatjuk intézményünket — folytatja Gyarmathy Zsigmond. — Közművelődési feladatainkhoz tartozik, hogy időről időre a legértékesebb dokumentumainkból kamarakiállításokat rendezünk. Nyugdíj előtt állók gyakIsmerkedés a múlttal a levéltár csendjében.( Elek Emil felv.) netírás műhelye. Ez a jellege különösen azóta erősödött meg, hogy a hetvenes évek elején a megyei tanács vette kezelésbe intézményünket, sokat javítva a tárgyi, személyi feltételeinken. Jól felszerelt kutatószoba, szakképzett kiszolgáló személyzet segíti az iratokban búvárkodó- kat. Évente száznyolcvan-kétszáz kutató keresi fel a levéltárat, köztük húsz-harminc országosan is ismert történész. A csak itt található anyagok feltárása gazdagította o hazai történettudományt. Például a levéltári gyűjtemény alapján sikerült elemezni az 1841-es szatmári tizenkét pontot, mely messze mutató reformkövetelések összefoglalása, vagy Nyíregyháza örökváltságának, város- igazgatásának történetét. Az elmúlt századok paraszti gazdálkodásáról, életmódjáról is számos munka született, szintén a levéltár forrásainak felhasználásával. Újabban pedig a termelőszövetkezeti történetírás országosan is figyelemmel kísért kutatóműhelye erősödik az intézményben. A kutatás, a helytörténetírás legfontosabb eredményeit önálló kiadványokban jelentetik meg. Az utóbbi években adták ki a Rákóczi- szabadságharc és a Thököly- felkelés irataiból válogatott dokumentumkötetet, az üzemi és a termelőszövetkezeti történetírást segítő módszertani munkákat. A közelmúltban közreadott vaskos könyv lapjain először látott napvilágot magyarul Bél Mátyás XVII. századi latin nyelvű megyeleírása. ran kopognak: régi szolgálati időt igazoló iskolai bizonyítvány, segédlevél, mesterlevél stb. másolatait kérik. Ezek teljesítése nem egyszerű, a levéltárostól alapos, módszeres kutatást kíván. Néha a több napos munka feleslegesnek bizonyul. Hiszen csak azt találhatják' meg, amit az egykori munkáltatók annak idején a levéltárnak átadtak. A fejlődő, épülő városok is „zavarba jönnek”: hol fekszenek a régi kábelek, csatornák, hova építhetik az új lakóházakat anélkül, hogy a meglévő közművekben kárt tennének? A megnyugtató feleletet a levéltárban o korabeli tervrajzokról olvashatják le. A múltra kérdezők, a jelen gondjaira megoldást várók így találkozhatnak e kutatóműhely falai között Reszler Gábor Tiszaberceltől Bakonszegig Áz élő Bessenyei Február 24-én lesz 170 éve, hogy Bessenyei György — „Szabolcs daliája, Bihar remetéje” — örökre átadta testét az anyaföldnek, hogy „melegítsen az, itt maradva e földön, másokat az életre”. Bakonszegen, — az akkor még Pusztakovácsinak nevezett kis faluban — a Berety- tyó partján lévő öreg házának kertjében, kívánsága szerint kedves almafája alatt, tiszttartója és néhány falubeli ismerős jelenlétében temették el. Sírja több mint hetven esztendőn át jeltelen volt, — és ahogy Gólos Rezső írja — „a föld színéig süppedt, felverte a gyom”. Csak 1880 táján jutott eszébe az irodalmi élet akkori vezetőinek, hogy . a magyar felvilágosodás első írójának méltó síremléket állítsanak. Országos gyűjtést rendeztek, s az így — tehát a közadakozásból — összegyűjtött összegből állították fel a Berettyó partján ma is látható emlékkövet. S több mint egy f< ! évszázad telt el, amikor 1940-ben — a nyíregyházi Bessenyei Kör kezdeményezésére — ismét csak „társadalmi” gyűjtés eredményeként, — hamvait a megyeszékhely temetőjében helyezték el. S ahogy Csokonai a debrecenieké, Kazinczy a borsodiaké, Kisfaludy Károly a győrieké — így lett Bessenyei végképp a nyíregyháziaké. Ezért állítottunk neki köztéri szobrot, ezért neveztünk el róla főiskolát, s ezért őrzi nevét jó néhány intézmény, stúdió és szocialista brigád. Mit tudhat Bessenyeiről az a nyíregyházi ember, aki helyi irodalmi hagyományaink ápolását, múltunk megbecsülését fontosnak érzi? Azt minden bizonnyal, hogy Bessenyei nem Nyíregyházán, hanem Tiszaberce- len született, feltehetően 1747- ben. Miért csak feltehetően? Eredeti okmányok nem állnak rendelkezésünkre: a berceli református parókia anyakönyve és a sárospataki iskolai bejegyzések egyaránt elvesztek az idők folyamán. Az irodalomtudomány tehát másodlagos adatokból következtette ki az 1747-es születési évet (pl.: amikor Bessenyei 1765-ben a testőrség tagja lett, 18 éves volt stb.). Éppen a Kelet-Magyaror- szág híreiből az is tudható, hogy jelen pillanatban ez a berceli szülőház teljes felújítás alatt áll, hogy néhány év múlva — a megyei múzeum szakértő munkálatainak eredményeként — valóban méltó emlékházat találjon itt minden idelátogató, Bessenyei iránt érdeklődő turista és irodalombarát. Aki csak egyszer is felkeresi ezt a vidéket, a Bessenyeit kibocsátó környezetet, joggal nevezheti Bessenyei György szobra Nyíregyházán. (Both Pál Ambrus felvétele) majd Bessenyei életútját és életművét rendkívülinek és példamutatónak, hiszen — ahogy Kosztolányi írja — az akkoriban „analfabéta pusztáról” indulva a fényes császárváros egyik legműveltebb filozófus-írójává küzdötte fel magát. Ahogy Ady az Értől indulva jutott el az Óceánig, úgy vezette át Bessenyei a magyar irodalmat a feudális provincializmusból az európai felvilágosodott humanizmusig. Az a tény is közismert, hogy milyen feledhetetlen példát mutatott Bessenyei az önképzésre. S a megszerzett tudás birtokában olyan munkát vállalt magára, amit külföldön az enciklopédisták egész csoportja együttesen végzett el. ö maga volt a hídverő és maga a híd, amelyen a korabeli elmaradott Magyarország a haladó Európa felé közlekedett. Ennek érdekében az irodalomnak szinte csaknem minden műfajában alapvető műveket írt. Ismerősünk lehet a zsarnokkal szembeszálló Agis, „a nagy görög herceg, igaz hazafi” személye, az első magyar vígjátéki figura: Pontyi, vagy a Bécsbe utazó, tapasztalatokat szerző ifjú Tariménes alakja is. Tudjuk, hogy ő írt először a Tiszáról, s annak reggeli gyönyörűségéről felejthetetlen szépségű leíró költ ményt, S amikor 17 évi ,écsi tartózkodás után any 1 helyzete és az egyre re ó politikai körülmények n itt,kénytelen volt visszalépni a nyílt küzdőtérről, s elvonult a „világi hiúságtól”, még több mint 28 évet élt bihari remeteként a mai Bakonszegen, ahol még újabb, elmélyült alkotásokkal gazdagította a magyar irodalmat. S ma — amikor a Magyar Tudományos Akadémia végre elkezdte Bessenyei összes műveinek kritikai kiadássorozatát, melynek első kötete, A holmi rövidesen az olvasók kezébe kerül — a február 24-én Bessenyeire emlékezők tábora — főiskolások és szocialista brigádtagok egyaránt — most kezdik remélni, hogy az eddig inkább csak „eszményített és sokat emlegetett” Bessenyei műveinek tényleges megismerésével egyidőben elkezdődik a magyar felvilágosodott humanizmus reneszánsza. Bánszki István Kamarakiállítások A „profik” mellett „amatőrök” is feldolgozhatják az j iratokat, ha betöltötték ti- I zennyolcadik életévüket, j Használhatják Nyíregyháza i egyetlen szakosított helytör- 1 Durkó Gábor grafikája KM VASÄRNÄPI melléklet
