Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
Nyíregyháza a VI. ötéves tervben A mikor a városi pártbizottság a lakosság elé tárja a Nyíregyháza újabb 5 éves tanácsi tervének kidolgozását segítő elképzelését, azt reméli: újabb észrevételek, javaslatok gazdagítják majd a közös út kijelölését Ilyen remény továbbá, hogy megismervén és alakítván a majdani tervet nagyon sok városlakó érzi majd sajátjának a benne foglaltakat és értékes tettekkel vesz majd részt a célokat megvalósító közös munkában. (Folytatás a 2. oldalon) kelést ad az elmúlt 5 esztendőben elért eredményekről, mindarról, amiben előbbre tudott lépni Nyíregyháza. Megjelöli azokat az okokat is, amelyek közrejátszottak néhány tervezett cél elmaradásában, illetve újabb város- politikai feszültségeket szültek. Előre tekintő szándékkal mérték fel a városban korábban a lakosság elképzelését a városfejlesztésről, s a szakemberek bevonásával már hosszabb ideje tart a valós célok körvonalazása, több előkészítő frázison ment át a rülhetetlenül figyelembe kell venni. Ilyen például, hogy — mint a most nyilvánosság elé kerülő anyagból is kiderül — az V. ötéves terv idején Nyíregyháza a város szerepkörét meghatározó feladatok ellátásában előre lépett. A gyors fejlődés azonban nem volt ellentmondásoktól mentes. Egyrészt látványos középületek jelentek meg, nagy ütemű volt a lakásépítés, országosan is figyelmet keltőén bővült gyermekintézmény-hálózatunk. Ugyanakkor nem valósult meg az a kívánt cél, hogy a tartósan fennmaradó városrészek, — a peremterület — kommunális ellátását közelítsük a városi átlagszinthez. Lépéshátrányba került a lakosságot és a város gazdaságát kiszolgáló közintézményhálózat. Minden előrejelzést felülmúlt a népesség gyarapodása s ez azzal is járt, hogy a szép eredmények és a nagy erőfeszítések ellenére növekedett a lakás-' igénylők száma. Szorító gondok mutatkoznak a kommunális, kulturális, a kereskedelmi ellátásban. Zsúfoltak az iskolák, az óvodák, hají- tásnyira a centrumtól még mindig sok a járda nélküli, sáros utca. M indezek meghatározó szerepet töltenek be, amikor egy új időszak fejlesztési irányát kell a lehető legszélesebb városközösség egyetértésével felvázolni, majd végső elhatározásként tervbe önteni. Nyíregyháza VI. ötéves tervének egyik leglényegesebb feladata — összhangban a népgazdaság teherbíró képességével, a városi pártértekezlet határozataival — a lakosság alapvető szükségleteinek a kielégítése. Természetesen ez az alapellátás a korábbi időszakokban megteremtett, tiszteletre méltó színvonalat foglal magába, bővülvén az időközben jelentkező igényekkel. Ha tehát azt mondjuk: csak az alapellátásra van pénz, s másra nincs, ez önmagában egy változó — és nagyobb igényeket támasztó — ellátást jelent, aminek teljesítése jó városi közérzetet ad. Elég, ha csupán a bölcsődékre, óvodákra, iskolákra gondolunk: az itteni „alapellátás” sok-sok gyermek korszerű, megnyugtató elhelyezését, a róluk történő gondoskodást jelenti. Másik ilyen fő terület a várospolitikáhan, a fejlesztésben a lakásprogram folytatása. őszintén és nyíltan kell szólni róla, hogy — összhangban az új lakásgazdálkodási elvekkel — 'e téren lényeges tartalmi, szervezeti változás következik be a következő öt évben Nyíregyházán. Lényegesen csökken a tanácsi bérlakások száma és ^növekszik az OTP-, a lakásépítő szö^tkezÉ*i.,jlakások mennyisége. Ezzél már most * * szembe kell nézni; mert ellenkező esetben a kevésbé rászorultak a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig állnak majd sorba állami lakásért, amely egyre inkább szociálpolitikai célokat szolgál majd. Aztán tovább: jelentős ösz- szeget kénytelen áldozni a város a létkérdéssé vált szennyvízgond megoldására, az egységes szennyvízrendszer kiépítésére. Öröm, hogy 1983- ban már „bejön” a Tisza vize Nyíregyházára, de ahhoz, hogy a ma még vízvezeték nélkül lévő 50 utcában is megvalósuljon az ellátás, jelentős társadalmi összefogás kívántatik. Aztán folytathatjuk a feszültséglistát a zsúfolt általános iskolákkal, azokkal az új feladatokkal, melyekkel e téren szembe kell néznünk. A Kert utca látképe Cj óvoda a Kun Béla úton Város sz taten 3||| MELLÉKLET 1981. február 21. Q J ól bevált gyakorlat, hogy jelentős döntés meghozatala előtt a megyeszékhelyen élő lakossághoz fordul az MSZMP nyíregyházi Városi Bizottsága. Szeles ’ körű'1 'párbeszédét kezdeményez a szőkébb pátriában otthonra talált, azért dolgozni, áldozni kész emberekkel a város vezető párt- testülete. Most az teremt alkalmat erre a tömeges fórumra, hogy — miként az egész népgazdaságban — véget ért egy jelentős tervidőszak a város életében és most kell rögzíteni az újabb fél évtized legfontosabb feladatait. Az eredmények, a tapasztalatok összegzése, a célok kijelölése most sem égy szűkebb kollektíva munkáját foglalja csupán magába. A Nyíregyházára jellemző nyílt várospolitika ereje éppen abban van, hogy ötvöződik benne a várostervező-fejlesztő szakemberek tudományosan megalapozott véleménye a települést benépesítő, az új városnegyed toronyházait otthonná tevő lakosok elképzelésével. A vágyak és a valóság, a kívánalmak és a lehetőségek ily módon történő egybehangolása képezte eddig is a város dinamikus fejlődésének alapját. A városi pártbizottság január közepén tűzte napirendre azt a közös gondolkodásra késztető dokumentumot, amely „A városfejlesztés, a városgazdálkodás VI. ötéves tervi koncepciója” címet viseli. Ez a dokumentum értéhatodik 5 éves terv kidolgozását segítő-meghatározó dokumentum. Ez a sok elképzelést felvető koncepciq még nem a y^gjeges . terv. Mjhden sorában, valamennyi pasz- szusában élő igények, megoldásra váró gondok szerepelnek — a terv ennél szűkebb lesz. Miként a városi pártbizottság tagjai, úgy a település lakosai is tudatában vannak annak, hogy az igényeknek mindenkor korlátot szabtak a lehetőségek. Különösen így van ez napjainkban, amikor gazdasági életünk ismert nehézségei közepette támaszt szinte naponként újabb és újabb igényeket a városfejlesztéssel szemben a rohamosan gyarapodó lakosságA városi pártbizottság mégis úgy véli: a korlátozott lehetőségek mellett is indokolt a lakosság elé tárni, kisebb és nagyobb kollektívákkal közösen megvitatni a koncepciót. Nem valamiféle kívánsághangverseny ez, hanem megfontolt töprengés afölött: hol vannak még feltáratlan tartalékaink, s hogy miként tudjuk a legeredményesebben felhasználni meglévő erőnket, lehetőségeinket Mielőtt bárki hozzálátna a város elmúlt öt évét és jövendő fél évtizedét felölelő dokumentum áttekintéséhez, tanulmányozásához, néhány hangsúlyos jellemzőt kikeSzéna téri lakások
