Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981. február 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Á vegyipar mindenese flz eredményesség megítélése új módon Fedezetszámítás a konzerviparban A petrolkémiai ipar egyik legfontosabb terméke a propilén. Mivel elsősorban kőolajtermékekből lehet előállítani, szorosan kapcsolódik a vegyiparon kívül az energetikához Is. Ma a világon a kőolajnak csupán 6—8 százalékát veszi igénybe a vegyipar. Sajnálatos, hogy korábban a szénhidrogén-gazdálkodásban a világon sehol sem érvényesítették kenőképpen azt az ésszerű elvet, hogy a szénhidrogénkincset — mint a vegyipar egyre nehezebben helyettesíthető nyersanyagát — utódainknak is át kell menteni, vagyis azt, hogy a lehető legkevesebbet pazaroljanak belőlük energetikai célra. A propilén három szénatomos, egy kettőskötést tartalmazó szén- hidrogén. Normál körülmények között színtelen, kémiailag erősen reakcióképes, éghető gáz. Kokszkemence gázaiban, a kőolajfinomítók krakkgázaiban és a pirolízisgázokban fordul elő. Az első ipari petrolkémiai eljárást 1920-ban éppen a kőolajfinomítókban keletkező gázok propiléntartalmának, izopropil-alko- holiá való átalakítására dolgozták ki. Az azóta eltelt 60 év alatt a propilén „felnőtté” válik. Ma számos műanyagnak, műszálnak, műkaucsuknak, növényvédő szemek és gyógyszernek nélkülözhetetlen nyersanyaga. Fontosságát jelzi, hogy a propiléntermelés már a 60-as évek közepén a harmadik helyen állt az etilén és benzol mögött, napjainkra pedig az etilén után a másodikra zárkózott fel. A propilénből számos átalakulási termék nyerhető, ezek közül a legfontosabb a prolipropilén, az akrilnitril, izopropilalko- hol, propilénoxid, kumol és oxo- származékok stb. Ezek a termékek jelentik a közvetlen nyersanyagát azoknak a gyártmáKatamarón műanyagból Leáldozóban van a motorcsónakok napja: egyre több Helyről tiltják ki vizeink szennyezőit, dobhártyánk hasogatóit. Mindez nem jelenti azonban, hogy a folyók, tavak szerelmesei vízijármű nélkül maradnak. Rájuk gondolva újfajta, hazánkban eddig még csak kevésbé ismert hajófajtával lép a közeljövőben a hazai piacra a Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet. A kéttörzsű, vitorlával felszerelt hajó, az úgynevezett Katamarán vízi túrázásra igen alkalmas, két személy csomagokkal együtt kényelmesen elfér rajta. A katamarán műanyag törzsének alapanyagát a fűzfői nitro- kémiai ipartelepektől kapja a szövetkezet, vitorlájának vásznát a Kender-, Juta- és Politex- til Vállalat, testének formáját a KEMIPLASZT Vállalat forma- tervezőivel közösen a szövetkezet szakemberei kísérletezték ki. Igen nagy előnye, hogy jóval olcsóbb, mint egy vitorláshajó, ráadásul — mivel könnyen szétszedhető és egyszerűen összeszerelhető, ugyanakkor viszonylag kis méretű gépkocsi-csomagtartón is szállítható. A nyár elején forgalomba kerül az új vízi jármű, amely bizonyára osztatlan sikert arat a vízi sportot kedvelők táborában. Képünkön: új propiléngyár részlete. (MTI Külf. Képsz.—KS) nyoknak, amelyeket fentebb felsoroltunk Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére az őszi búza megyei termésátlaga: 3,13 t volt hektáronként. A termés alakulását azonban nemcsak az elemi károk, hanem az agrotechnika és a kemizálás színvonala is befolyásolta. Ott, ahol nagyob gondot fordítottak a talajművelésre, betartották a technológiai előírásokat és 300 kg/ha műtrágya hatóanyagot használtak fel (pl. a búji „Uj Élet”, a gávavencsellői „Szabadság” és „Új Erő”, a pát- rohai „Zöld Mező”, a rakamazi „Győzelem”, illetve a három ti- szavasvári tsz-ben), a termésátlag a 4—5 tonnát is elérte. Más gazdaságokban (pl. az ököritó- fülpösi „Szamos menti”, a bátorliget! „Búzakalász”, az öm- bölyi „Kossuth”, a szamosszegi „Dózsa”, a botpaládi „Új Barázda”) a belvízen kívül a kis ada- gú műtrágya-felhasználással is összefüggésben van az alacsonyabb őszibúza-termés. A megyei műtrágya-felhasználás az utóbbi években mezőgazdasági területre vetítve 200 kg/ha, szántóföldi növényeknél pedig 240 kg/ha hatóanyag. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek zömében: 64 üzemben a felhasznált műtrágya mennyisége lényegesen kisebb, mint a növények agronómia! igénye, és amennyi a tervezett hozamok eléréséhez szükséges. Szabályozható lakásfűtés Nem távozik az ablakon át, el sem hagyja a hőközpontot az az energia, ami már felesleges lenne a fűtéshez; a veszprémi Vegyipari Egyetem géptan tanszékén kikísérletezett új szelep ugyanis gátat vet a pazarlásnak. Halász Aurél tanszékvezető egyetemi tanár irányításával a Csőszerelő Ipari Vállalat megbízásából kutatták az egycsöves fűtési rendszerek ésszerűsítésének lehetőségeit. Ezek a kevés nyersanyagból gazdaságosan gyártható, de az energiát pazarló rendszerek ugyanis nem szabályozhatók, ennélfogva gyakran a lakások alsóbb szintjein fáztak, amíg a felső emeleteken az ablakok kinyitásával kellett az utcára engedni a felesleges meleget. Ezen az áldatlan állapoton kíván segíteni a Csőszerelő Ipari Vállalat oly módon, hogy a csővel és az energiával is takarékoskodjon. A veszprémi kutatók olyan szelepet fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával — és egy rövidebb csőszakasz közbeiktatásával — tizenkét fokozatban szabályozhatják az egycsöves rendszerek hőmérsékletét, anélkül, hogy ez a szomszédos lakások fűtését zavarná. Az őszi munkák kitolódása, a betakarítások elhúzódása miatt az istállótrágyázott terület is kevesebb volt, mint a korábbi években, ezért most kell pótolni a lemaradásokat és meg kell alapozni a növénytermelés sikerét. Ahol a kalászosok őszi alapműtrágyázása elmaradt, a fej- trágyázást komplex műtrágyákkal (2:1:1 és 1:1:1 NPK arányúval) célszerűbb végezni. Ebben az esetben már korán meg kell kezdeni a műtrágyázást. Időpont és mennyiség A fejtrágyázás időpontja főleg a növények fejlettségétől függ, de befolyásolja a talaj állapota és fekvése is. A nitrogénfelvétel a bokrosodáskor és szárbaszö- késkor a legintenzívebb, ezért fontos, hogy ekkor elegendő N álljon rendelkezésre. A tél végi első fejtrágyázást sík fekvésű területeken fagyott talajra, vagy csekély hóborítású táblákon végezzük, lejtős területeken fagyott talajra és hóra az elmosódás veszélye miatt nem érdemes műtrágyát szórni. A fejtrágya mennyiségét talajvizsgálati eredmények alapján célszerű meghatározni, amire minden üzemnek megvan a lehetősége, mivel a megye mező- gazdasági területének első talaj- tápanyag-vizsgálati ciklusa lezárult. A kötöttebb szatmári, beregi, felső-szabolcsi területeken a teljes tény észidőszakra szükséges N-mennyiség 30—40%-a, a Nyírség lazább termőhelyein 50% körüli mennyiség alkalmazható fejtrágyaként. A legmagasabb termés kötöttebb talajokon 50—60 kg, lazább területeken 70—80 kg fej trágyával érhető el. A forgalomban lévő műtrágyák közül légi kijuttatás esetén a Karbamid, egyéb esetekben az Agronit vagy a Péti 28%-os nitrogén műtrágya használata az előnyösebb. Az őszi búza fejtrágyázásával egy időben elvégezhető a pozitív mészreakciójú növények mészA vállalati eredmény növelésének egyik leggyorsabb és legbiztosabb útja: a gazdaságos termékszerkezet kialakítása. A termékszerkezet korszerűsítésének viszont első feltétele a megbízható kalkuláció. Célszerűnek látszik minden vállalatnál bevezetni a termék- szerkezet alakítását is helyesen orientáló kalkulációkat fedezetszámítási módszerrel, melynél megszűnik az a hibalehetőség, hogy a termék gazdaságosságát a „nyereség” hozamán keresztül mérjék. A javasolt módszerrel a fedezeti tömeget mérjük, melyet megkapunk, ha a termelői árból a változó költségeket levonjuk. Ebben az esetben a fennmaradó összeg hozzájárulás az állandó költségek és a nyereség fedezetéhez. Ez a fedezeti összeg már elfogadható torzulással mutatja a termékek tényleges gazdaságosságát. Továbbra is gond azonban, hogy a fedezeti tömegek volumenét — az eddigi kalkulációkkal egyezően — egységnyi természetes mértékegységre (tonna stb.), termelési értékre vetítsük, vagy keressünk új vetítési alapot, ami kellő orientációt ad a nyereségtömeg növelésének lehetőségeire. A gyakorlatban csak egy vetítési alap jöhet számításba — a termelés, illetve a kibocsátás szűk keresztmetszete —, melynek esetenkénti jó megválasztása a vállalati eredmény akár többszörösét is biztosíthatja. Iparági példák Bizonyításként konzervipari példákat lehet hozni, miután az iparág jellemzője a szezonális jelleg, a gyakran változó szűk keresztmetszetek (nyersanyag, munkaerő stb.), a gépesítettség fokának és a kézi munka arányának termékenkénti jelentős eltérése, a termékváltások bő lehetősége, a különböző piacok közel korlátlan felvevőképessége. A módszer lényege, hogy az eddig hagyományos egységekre eső fedezeti összegek helyett — a szűk keresztmetszetek függvényében — más mutatókat kell figyelembe venni. így a konzerviparban az egységnyi nyersanyag felhasználására, illetve az egységnyi termelő órára eső fedezeti összeget. A termelés alapvető korlátozó tényezője ugyanis a III. negyedév kivételével a nyersanyag beszerzése, míg főleg augusztusban és szeptemberben a rendelkezésre álló élő munka a korlátozó tényező. Ezért, ha minden nyersanyagot úgy dolgoz fel a konzervipar, hogy a lehető legmagasabb fedezetet biztosítsa, illetve a m. negyedévben a létszámkapacitást meghaladó nyersanyag beérketrágyázása is. A mésztrágyázás szükségességét az is indokolja, hogy az elníúlt évben 62 000 ha- on volt belvízkár, aminek következtében kilúgozódtak és tovább savanyodtak a talajok, fizikai tulajdonságuk, szerkezetük is leromlott. A talajok elsava- nyodása veszélyezteti a műtrágyák érvényesülését is, ezért a mésztrágyázás kiterjesztése nagyfontosságú. Belvíz után fontos a mész A megye sok tsz-ében (pl. a beregdaróci „Barátság”, a nagyhalász! „Petőfi”, a napkori „Kossuth”, a leveleki „Dózsa”, a nyírbátori „Uj Barázda”) a mésztrágyázást a technológia szerves részének tekintik. Be- regdarócon nemcsak a gyümölcsösben mésztrágyáznak, hanem a lucerna- és a gyeptelepítést is mésztrágyázással kötik egybe; az a véleményük, hogy a mésztrágyázás, amelynek költsége 2 tonna/ha dózisnál 900—1000,— Ft, jó befektetés, mert az jócskán megtérül: nemcsak a termés lesz több, hanem a minőség is javul. Ráadásul saját maguk végzik, olyan időszakban, amikor a gépeket mással nem tudják foglalkoztatni, s ezáltal jelentősen javul gépeik /kihasználása is. A mésztrágyázás álló lucernánál, kalászosoknál a növényállomány kezelésére is alkalmazható. A hektáronkénti adag: kémhatásától és kötöttségétől függően szántóföldi növényeknél 1—2 tonna, téli almánál 2—3 tonna. Technológiai kérdésekben, a mészkőpor beszerzésében az üzemeknek és az egyre nagyobb érdeklődést tanúsító kertbarátoknak egyaránt rendelkezésére állunk. Dr. Margittay Miklós agrokémiai főmérnök Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás zése esetén az egységnyi élő munkára eső legmagasabb fedezetet adja, akkor garantált az elérhető nyereségtömeg felső határának közelítése. Kihasznált sajátosságok Minél rugalmasabban használja ki a vállalat a havi, napi sajátosságokat, annál jobb eredmény biztosítható. (Például a korlátlan nyersanyag-beszállítást néhány órán belül megállíthatja egy nem várt több napos eső, szárazság vagy fertőzés, amely szükségessé teszi a változtatást.) A rendszer biztosítja minden szinten a gyors döntést, különösebb számítások nélkül is. Értékesítési oldalról viszont minden esetben a legnagyobb fedezetet nyújtó piacot kell előnybe helyezni. A tényleges eredmény minden esetben függvénye az adott körülményeknek (időjárás, nyersanyag, munkaerő, műszaki kapacitás). A lehetőségeket azonban érzékelteti az a konzervgyári példa, hogy az egységnyi nyersanyag felhasználásra eső fedezet 292 rangsorolt terméknél a —0,59 Ft/kg (veszteségtől) a 23,30 Ft/kg-ig tart. Ugyanígy az egységnyi termelő órára eső fedezeti- összeg felső határa 848 forint. Ha valamennyi feldolgozandó nyersanyagot, vagyis 86 500 tonnát a legkisebb fedezetet nyújtó termékekben dolgozná fel a vállalat, úgy az 37 millió forint fedezettömeget adna. Ha ellenkező esetben a legtöbb fedezetet nyújtó termékekké dolgozná fel, abban az esetben a fedezet összege 635 millió forint lenne. Gyakorlatilag sem az alsó, sem a felső határ nem érhető el, de a két eredmény közötti, mintegy 17-szeres különbség a variációk szinte kimeríthetetlen skáláját mutatja. Termékváltás beruházás nélkül Az eredményre orientált termékszerkezet kiválasztása nem igényel beruházást, többletlétszámot, gépi adatfeldolgozást. A leggazdaságosabb termékszerkezet kiválasztásához, illetve a gyártásához az időbeni előkészítés szükséges a beérkező nyersanyagok ismeretének függvényében. A javasolt módszer valameny- nyi iparágban alkalmazható több-kevesebb hatásfokkal, miután minden vállalatnál tévesen informálhat a termékenkénti „eredményhányad” figyelemmel kísérése. Minden vállalatnak vannak termelési korlátái, így megismerhetők a szűk kereszt- metszetek, s mindenütt van lehetőség — bizonyos határokon belül — a termékváltásokra. Bajdik András (A szerző tanulmányából, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének pályázatára készített.) ¥ Uj érzéstelenítő szer Nyugatnémet kutatók új érzéstelenítő hatóanyagot — a tiofén egyik származékának amidját — fedezték fel, amely jól áthatol a csonton, s így foghúzáskor az eddig alkalmazott injekcióknál sokkal jobban érzéstelenít. A felső állcsontból való foghúzáskor például többnyire feleslegessé teszi a szájpadlásba adott kellemetlen injekciót. Továbbá az alsó állcsont őrlőfogainak kihúzásakor a legtöbb esetben két injekció helyett egy is elegendő. További előnye az új hatóanyagnak, hogy kevesebb adrenalint kell hozzá adni, ezáltal kisebb megterhelés éri a szívet és a vérkeringést. Az adrenalin, a mellékvese hormonja ugyanis többek között gyorsítja az érverést és emeli a vérnyomást. AUTÓ—MOTOR Á holnap Volgája A Gorkij Autógyár 1970 óta hozza forgalomba a Volga GAZ —24 középkategóriájú gépkocsit. Ez az autó jól bevált. Az autógyártás azonban az utóbbi években megújhodott és a GAZ—24 egynémely mutató tekintetében már nem elégítette ki a követelményeket. A Volga fejlesztése során most lényegében új autó született, amely elődeitől örökölte a legsikerültebb megoldásokat, ugyanakkor sok újdonság is jellemzi. A Volga GAZ—3102 típus motorja előkamrás gyújtású, három- hengeres. Működése a SZUTA Kémiai—Fizikai Intézet felfedezésén alapszik. A tudósok megállapították, hogy ha az üzemanyag tökéletlenül ég el, termékei rendkívüli mértékben szeny- nyezik a környezetet. Az ilyen motorban a henger mellett külön kis égőtér van. Az üzemanyag először ebben gyullad meg és ezután terjed át az égés a hengerben lévő benzinre. Az előkamrás motor a benzinfogyasztást tíz százalékkal mérsékli, az autó kipufogógázainak szén-monoxid tartalma pedig tizedére csökken. Növekedett az autó üzembiztonsága és élettartama. A korábbi 300 ezer kilométerről a gépkocsi nagyjavításáig minimálisan megtett út 350 ezer kilométerre emelkedett. Az új korróziógátló bevonat a karosszéria életét hoszabbítja meg. A Volga GAZ 3102 biztonságos a vezetőnek és az utasoknak egyaránt. A biztonsági berendezések sorát vonultatták fel a tervezők. Az új típust felszerelték például osztott fékáttétellel, halogénlámpákkal, ködfényszórókkal, biztonsági övékkel, fejtámaszokkal az első üléseken, nagy méretű első és hátsó lámpákkal és még sok-sok egyébbel. Jobban működik a szellőztető és a fűtőrendszer. Teljesen megújították a belső teret, s helyet kapott az autóban egy sztereo magnó is. Az új márka sikerrel vizsgázott az átvételi próbákon Gorkij városában, ahol a gépkocsit gyártják. Az üzemi kollektíva vállalta, hogy az SZKP XXVI. kongresszusáig legyártja az új Volgák első nagy sorozatát. A gyár teljes átállását az új Volgára 1982-re tervezik. Ez az autó csupán egy a legutóbbi újdonságok közül. Az ötéves tervidőszakban a személy- és teherautók új típusainak és azok változatainak sorát vezették be. A következő ötéves tervben minden szovjet autógyár megújítja termékeit. Így rövid idő alatt lényegesen növelik az autók kényelmét, és javítják üzemanyag-felhasználását. A gépkocsigyártás jelenleg a szovjet gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ága. 1980- ban mintegy 2,2 millió kocsit gyártottak az országban. A Szovjetunióban csupán az utóbbi években két olyan nagy üzem épült, mint a Volga menti Togliattiban lévő, évente 660 ezer kis fogyasztású Ladát gyártó vállalat, és a KAMAZ, amely 210 lóerős motorokkal felszerelt nehéz teherautókat gyárt. Jelenleg a Szovjetunióban négyszáz különböző márkájú és rendeltetésű kocsit gyártanak. Ezeket több, mint nyolcvan országba exportálják. (APN—KS) Búzanemesítés Martonvásáron Az elmúlt tfz esztendőben mez őgazdaságunknak kilenc búzafajtát adott a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete. A búzanemesítés egyik fő területe Martonvásár, ahol évente ezer nemesítési kombinációval dolgoznak a szakemberek. Ezeket a kombinációkat különféle mesterségesen előállított éghajlati viszonyok mellett vizsgálják. A képen: laboratóriumi vizsgálat. (MTI fotó: Szabó Imre felvétele —KS) Terméshozam és kemizálás Időszerű a fejtrágyázás és a mészkiszórás I TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG
