Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

A 65. ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Dísziinnepség a szovjet Déli hadseregcsoportnál Nagy mennyiségben gyártanak vákuumszivattyúkat a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál. Varga János szerelő és Hankó János meós a szivattyúkat beméri. (Elek Emil (elvétele) Palánta tavaszra Munkásnők a HÓDIKÖT tiszalöki gyáregységében. (Elek Emil (elvétele) A költségvetési üzem négymilliós értékű köztiszta­sági tevékenységet végez, a parkfenntartás, a parképítés és virágértékesítés értéke megközelíti az ötmilliót, a távhőszolgáltatási tevékeny­ség pedig meghaladja a 18 milliós nagyságrendet. Az üzem 2 millió 700 ezer forintot költ gépeinek felsze­reléseinek kicserélésére, kor­szerűsítésére. Értékben egy 450 ezer forint értékű locso- Ió-seprőkocsi emelkedik ki, de vesznek hidraulikus szere­lőállványt, kombinált gyalu­gépet, mikrobuszt, építenek ács- és asztalosműhelyt és el­készítik az üzem belső út­hálózatának egy részét. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 63. évfordulója alkalmából kedden ünnep­séget rendeztek az ideigle­Dokumentumok aláírásával Befejeződtek a magyar- vietnami tárgyalások Hanoiban kedden jegyző- A Borbándi János vezette könyv aláírásával befejező- küldöttség szerdán az ünne- dött a magyar—vietnami pélyes búcsúztatást követően gazdasági, műszaki-tudomá- Ho Si Minh városba utazik, nyos együttműködési bízott- majd Kambodzsában, és La- ság kilencedik ülésszaka, oszban tesz hivatalos látoga- Az ülésszakon megvizsgálták tást. a két ország gazdasági kap­csolatainak jelenlegi helyze­tét és az áruforgalom fej­lesztésének, a műszaki-tudo­mányos • együttműködés bő­vítésének jövőbeni lehetősé­gét. A jegyzőkönyvet ma­gyar részről Borbándi János, az MSZMP KB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, viet­nami részről pedig Do Muoi, a VKP PB póttagja, minisz­terelnök-helyettes írta alá. A Borbándi János vezette magyar kormányküldöttség vietnami látogatásának har­madik napján megkoszorúz­ta a Ho Si Mihn-mauzóleu- mot, majd a Hanoitól 30 ki­lométerre fekvő Dong Anh villanymotorgyárában tett látogatást. A 350 főt foglal­koztató gyár magyar segít­séggel épült. Az üzem egyik csarnoká­nak megtekintését követően a magyar vendégek ünnepi nagygyűlésen találkoztak a gyár munkásaival. nesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságán. Részt vett az ünnepségen Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Falu- végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi mi­niszter és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára. Ott voltak a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői, a kormány több tag­ja, a Magyar Néphadsereg tábornoki, parancsnoki ka­rának tagjai, a társfegyveres testületek több magasrangú képviselője. Megjelent Vlagyimir Pav- lovnak, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetének ve­zetésével a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének több diplomatája. A cukorrépa-termesztés ha­gyományos helyein a terme­lőszövetkezetek növelték a te­rületet. Pátrohán, Dombrá- don 400—400 hektáron vetnek majd, Nagycserkesz 270 hek­tárt szerződött, Tiszalök, Tor­nyospálca 250—250 hektárt. A cukorgyár azonkívül, hogy jó minőségi vetőmagot biztosít, igyekszik a termesztés gépe­sítésében is segíteni. Idén há­rom francia gyártmányú, úgy-- nevezett HERRIAU gépsor áll majd munkába. Egyébként az elmúlt évi cukorrépa-termesztés a ter­mésátlagot és cukortartalmat tekintve jó volt a megyében. Igaz a tavasszal bevetett te­rületből közel 2000 hektárt kivitt a víz, de a megmaradó részen hektáronként 326 má­zsa termett, 15 százalék fe­letti cukortartalommal. Az egy hektárra jutó árbevétel így meghaladta a 22 ezer fo­rintot. Készül a fóliasátor a Ságvári Tsz-ben Az idén mintegy tizennégy­ezer négyzetméter területen nevel palántát fólia alatt Nyíregyházán a Ságvári Ter­melőszövetkezet. Már csak a föld fagyának kiengedésére várnak, hogy megkezdhessék a fólia felrakását; a sátrak széleit ugyanis földdel rögzí­tik. Addig is akad munka a termelőszövetkezet felsősimái üzemegységében a palánta­nevelőknek. A negyventagú kollektíva fele gyümölcsfákat metsz, húszán pedig a talaj előkészítésén dolgoznak. Gyűjtik a palántaneveléshez elengedhetetlenül szükséges magházföldet, előkészítik a talajerő-utánpótlást biztosító szerves és műtrágyát. Ha az idő is kedvez, előreláthatóan egy hét múlva már állnak a fóliasátrak, s utána megkez­dődhet a magvak vetése is. Ebben az évben a termelő- szövetkezet közel száz hek­táron termel paradicsomot, s az ehhez szükséges palánták innen kerülnek majd ki a szabad földbe. A palántane­velő kapacitás másik, na­gyobbik felét a dohánygyár kötötte le. A szerződés értel­mében a fóliasátor alatt száz hektár beültetéséhez elegen­dő dohánypalántát nevelnek. A város ellátását segítő zöld­ségtermelésbe az idén be­vonták a háztáji gazdaságo­kat is, amelyek elsősorban paprikát, káposztaféléket és dinnyét értékesítenek majd tsz-közreműködéssel. Az eh­hez szükséges palántákat is a háztáji gazdaságok állítják elő. Kóriiázkorszerűsités, lakásfelújítás Mátészalkán ötvennyolcmillió forint ér­tékű munkát kell elvégezni ebben az évben a Mátészal­kai Városi Tanács költségve­tési üzemének — állapította meg keddi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. A munka legjelentősebb részét — 43 százalékát — az építő­ipari tevékenység jelenti. Még az év vége előtt befeje­zik a tűzoltólaktanya építését, ez több, mint 8 milliós nagy­ságrendű munka, több mint hatmillió értékű munkát vé­geznek a jövőre átadásra ke­rülő 60 személyes bölcsődén. Építenek trafóházat, végez­nek terület-előkészítő mun­kát, négy és fél millió forint értékű felújítást. A tanács­háza átalakításán ebben az évben 1 millió értékű mun­kát végeznek, ettől is na­gyobb értéket jelent a városi kórház ajtóinak-ablakainak cseréje, felújítják a nyírcsa­holyi orvosi rendelőt, a Il-es számú általános iskolát, a IV-es számú óvodát, s hozzá­látnak a nyomda épületének átalakításához is. A tanácsi lakások közül felújítják a Bajcsy-Zsilinszky u. 22. szám alatti hat, a Zalka Máté út 38. alatti két, a Ka- zinczi u. 2. szám alatti két, a Kossuth utca 23. alatti két és az Ifjúság tér 34. számú lakást. A felújítási munkák másfél milliós munkát jelen­tenek a költségvetési üzem­nek. Ha értékben kevesebb is lesz, lényegesen több lakást érint a költségvetési üzem karbantartási tevékenysége: itt a kétezer forint értékű kéményjavítástól a 150 ezer forint értékű homlokzatfesté­sig, a vakolatjavítástól a par­kettacseréig sok minden elő­fordul. A karbantartás töb­bek között az Alkotmány ut­cán a D és az O jelű épüle­teket, a Bajcsy-Zsilinszky ut­cán az 5, 7, 9, 11, 17, 22, 24, 25, 27, 30 szám alatti épülete­ket érinti, de végeznek kar­bantartást a Balassi, a Fürst, a Hajdú, a Földes Pál, az Er­kel, a Kazinczi, a Kossuth, a Kölcsey, a Rákóczi, a Ságvá­ri, a Szokolay utcákban, a Hősök terén, a Mosolygó té­ren és Jármi közben is. Városbútar zépülünk, csinoso- dunk. Mármint Nyír­egyháza város. Ter­vezik, s nemsokára készí­tik is azokat az urbánus bútorokat, melyek park­jainkat díszítik, s kínál­nak majd jó pihenést a járókelőnek, ki megfárad­tán leülni vágy. Lelkese­dem az ötletért, s bízvást lekesedni fogok a búto­rokért is, hiszen a nagy rohanásban, szép tavaszi s nyári időben jólesik a pi­henés, a nézelődés. Ami aztán még jobban örömre gerjeszt, az az, hogy ezzel is lépünk egyet a városiasodás útján. Mert nemcsak az urbanizáció, amikor sokemeletes ház épül, meg körút alakul, tér képződik. Városiasodás az is, amikor berendezzük tereinket, parkjainkat, európai színvonalon, ké­nyelmesen s remélhetően tartósan. Mert a város is olyan, mint egy családi, kertes ház. Kell az épület, ez tény, de mitsem ér mindez, ha nem övezi zöld, nem kínál pihenést az árnyas liget, ha nincs harmónai és célszerűség. Ilyennek kell lenni az emberi léptékű település­nek is, kizárva belőle min­dent, ami rideg, hideg, szürke. A megyeszékhely vezetői örömmel beszéltek a be­bútorozás terveiről. Vilá­gosan érzik, mitöbb, tud­ják, ezzel lesz otthonossá. Nyíregyháza. Jó viszont folytatni is a tervekről szóló gondolatsort. Vajon hogyan becsüljük majd a szép, tervezett berende­zést? Eddig is voltak pa­dok, és szomorúan látom, romokban hever jó részük. Csak a közterület-fenntar­tó tudná megmondani, hány tízezer forintot köl­tenek a javításra. Izgulok tehát, mégpedig kétszeresen. Először is azért, hogy mielőbb meg­legyenek a városbútorok. Másodszor azért, hogy meg is maradjanak, épen, szépen, csalogatón, ké­nyelmesen. Rajtunk is múlik majd, hogy a pénz­be kerülő, az embert szol­gáló eszközök megkímél- tessenek a rongálóktól, s hogy akiket rajtacsípnek a kártevésen, méltó bün­tetést kapjanak. [K ohanó városi éle­im tünkben pihenést kínáló berendezkedés folyik. Nem is akármilyen. Művész tervezte bútorok­kal. öregnek, hogy üldö­géljen, fiatalnak, hogy megpihenjen, lánynak- fiúnak, hogy udvaroljon, kismamának, hogy gyer­meket napoztasson. Bú- torozkodunk, szépülünk, örüljünk ennek, (bürget) Három megye iskoláiban Tanítási gyakorlaton a végzős hallgatók Hónapos tanítási gya­korlatuk félidejéhez ér­keztek a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárkép­ző Főiskola végzős hallga­tói. Az idén kétszáznyolc­van tanár és kilencvenki­lenc tanító szakos hallga­tó vesz részt a szakmai gyakorlaton, amely egy­ben a gyakorlati képzés fontos, befejező mozzana­ta. A tanítási gyakorlat el­sősorban arra hivatott, hogy a hallgatók az általá­nos iskolai oktató-nevelő­munkát folyamatában lás­sák. A tanórákon túl is­merkednek a napközi ott­honok életével, a szakköri foglalkozások tartalmával, az osztályfőnöki teendők- j kel. Bekapcsolódnak az úttörőmozgalomba. A szü­lői értekezleten és a foga­dóórákon tanulmányoz­hatják az iskola és a csa­lád kapcsolatát. Módjuk van arra is, hogy bepil­lantsanak az adott telepü­lés kulturális életébe, if­júsági mozgalmába, átél­jék a pedagógus hivatással járó feladatokat. A főiskolai oktatók, szakvezetők a hónap fo­lyamán felkeresik a hall­gatókat, segítenek a gya­korlati nehézségek megol­dásában. Ismerkednek az iskolák tárgyi és személyi feltételeivel. Meggyőződ­nek arról, valóban alkal­mas-e az intézmény az el­következendő években is szakmai gyakorlatra. Az évről évre népesebb évfo­lyamoknak ugyanis egyre több iskolai gyakorlóhely szükséges. A hónapos ta­nítási gyakorlat megszer­vezését pedig könnyítené egy állandó, a főiskolai képzési szinttel lépést tar­tó bázis-iskolahálózat. M E Kelet-K I agyarország XXXVni. évfolyam, 41. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. február 18., szerda 1EEEW' jhí Új gépsorok a cukorrépa-termesztéshez Szerződés ötezer hektárra Megyénk mezőgazdaságá­ban a cukorrépa-termesztés területileg nem tartozik a je­lentősebb ágak közé. Igaz volt idő, amikor 8—10 ezer hektáron termesztették e fon­tos élelmiszer-ipari alap­anyagot, de az elmúlt eszten­dőkben öt, öt és fél ezer hek­tárra redukálódott a terület. A csökkenés legfőbb oka a komplex gépesítés hiánya, a termesztéshez szükséges nagy­mértékű kézi munkaerő- igény. A világpiacon a cukor iránt megnőtt a kereslet, de nőtt a hazai fogyasztás is. Országos cél, hogy a VI. ötéves terv éveiben a cukorrépa-termő­terület a 100 ezer hektárt meghaladja, a cukorgyártás 500 ezer tonna fölé emelked­jék. A megye részesedése a tervezett területből 5000 hek­tár. A Szerencsi Cukorgyár­ral eddig gazdaságaink 4400 hektárt szerződtek, hiányzik még 6—700 hektár.

Next

/
Thumbnails
Contents