Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 17. Kommentár Herceg az idő sodrában Gustáv Husáknak, Cseh- Gustáv Húsúknak, Csehszlo- szlovákia Kommunista Pártja vákia Kommunista Pártja KB Központi Bizottsága főtitká- főtitkárának, köztársasági el- rának, köztársasági elnöknek nőknek meghívására vasár- a meghívására vasárnap rö- nap Prágában folytatott tár- vid baráti látogatásra Prágá- gyalásokat Stanislav Kania, a ba érkezett Stanislaw Kania, Lengyel Egyesült Munkás- a Lengyel Egyesült Munkás- párt KB első titkára, (balra) párt Központi Bizottságának (Kelet-Magyarország telefo- első titkára. tó). A prágai várban megtartott baráti tárgyalásokon a két kenységéről, valarnint a testvérpárt vezetői tájékoz- CSKP és a LEMP előtt a je- tatták egymást országaik len időszakban álló legfonto- helyzetéről és pártjaik tévé- sabb feladatokról. Hírek röviden Norodon Szihanuk herceg neve ismét feltűnt a világpolitikai porondon — és a világsajtó hasábjain —, méghozzá alighanem az eddigi legveszélyesebb összefüggésben. A kövérkés, franciás eleganciával öltözött férfiúról már eddig is sokat és sokfélét hallottunk. Volt — királyi család sarjaként, öröklési jogon — Kambodzsa uralkodója. aztán, afféle felvilágosult gesztusként lemondott erről a címről és „egyszerű” államfőket vezette Kambodzsát, egy i^e'g valóban a pozitív semlegesség ösvényén. Csakhogy az indokínai há- b<-»-ú idején az amerikaiaknak stratégiai okokból egész Kambodzsa kellett, területesti'1 kormányostul, mindenféle el nem kötelezettség nélkül. A „nagykönyvben” megírt, klasszikus CIA-puccs nyomán hatalomra jutott Phnom Penhben, a fővárosban egy amerikabarát generális, bizonyos Lón Nol — és az addig ázsiai viszonylatban kifejezetten jómódú, kellemes kis ország számára megkezdődött a pokolba torkolló hanyatlás szomorú szakasza. A puccsal Kambodzsára az Apokalipszis valamennyi lovagjának kíséretében rázúdult a háború. Ami ezután következett — Pol Poték rémuralma és a vietnami segítséggel harcoló népi mozgalom győzelme, majd az azt követő nehéz, de eredményes talpraállás —, az közismert. Kambodzsa népének hosszú idő után most ismét reménye van arra, hogy újra teljes értékű, emberhez méltó életet éljen. És egy ilyen pillanatban, nem akármilyen vonatkozásban került szóba Szihanuk neve. Nem kevesebbről van szó, mint egy olyan politikai és katonai kambodzsai front megteremtéséről, amely a herceg formális, de Peking, Washington és az Asean- fővárosok igazi vezetésével az eddiginél is veszélyesebb tűzfészket kíván állandósítani egy nagyon neuralgikus térségben, egy nagyon sokat szenvedett nép földjén. H. E. RAKÉTAMERÉNYLET PÁRIZSBAN Rakétamerényletet követtek el hétfőn hajnalban a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párizsi nagykövetsége ellen. A szomszédos épület udvaráról időzítéssel indított két rakéta jelentős anyagi kárt okozott, de — a kora hajnali időpont miatt — szerencsére senki sem sérült meg. A francia rendőrség eddig csak annyit közölt, hogy a támadás nyilvánvalóan „gyakorlott szakértők” műve és nem bocsátkozott találgatásokba a merénylet célját és elkövetőit illetően. A körülmények azonban arra utalnak, hogy gondosan eltervezett arabellenes provokációról van szó. KREISKY VÉLEMÉNYE BEGINRÖL „Begin nem az az ember, akivel együtt lehetne haladni a béke útján” — mondotta a MEN A hírügynökségnek adott nyilatkozatában Bruno Kreisky. A négynapos hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodó osztrák szövetségi kancellár reményét fejezte ki, hogy Izraelben olyan új kormány kerül hatalomra, amelynek elnöke „őszintébb lesz és képes lesz pozitívan hozzájárulni a békefolyamathoz”. Kreisky feltételezése szerint az Izraeli Munkapárt, ha hatalomra jutna „egészen más” politikát követne, mint a jelenlegi kormány. LÁZÁR GYÖRGY BULGÁRIAI LÁTOGATÁSÁNAK SAJTÓVISSZHANGJA A bolgár sajtó változatlanul nagy terjedelemben foglalkozik Lázár György pénteken befejeződött bulgáriai hivatalos, baráti látogatásának eredményeivel. A vasárnapi szófiai lapok teljes terjedelemben közölték a látogatásról kiadott közleményt és beszámoltak a magyarországi sajtóvisszhangról. „Gyümölcsöző párbeszéd” című kommentárjában Vladimir Prodanov a Rabotni- cseszko Delo, a BKP KB lapja vasárnapi számában rámutat, hogy Lázár György és Sztanko Todorov tárgyalásain hangsúlyozták: a két testvérpárt és testvéri ország együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd egységén alapul. A kommentátor kiemeli, hogy a két ország sokoldalú együttműködésének örvendetes eredményei nem jelentik a felső határt. 1. „Végre viszontláthattam: Marilyn Monro-et, a szexistennőt, az ötvenes és hatvanas évek amerikai nőideálját. Egyedül ült a sátorban a nevadai sivatag egyik kiszáradt sós tavának a szélén. Arra várt, hogy a „Kallódó emberek” című "film néhány drámai jelenetét leforgassák az öreg hollywoodi harcossal, Clarke Gable-el: vad lovak befogását lasszóval és gumikarikával. Tűzött a nap. Marilyn Monroe mellett óriási vödör állt, tele jéggel és pezsgősüvegekkel. Egyik üveget a másik után itta ki. Senki nem merte megszólítani. Iszonyú volt a csönd. Marilyn Monroe a semmibe meredt. Azt mondták, tíz nappal ezelőtt fejezett be Los Angelesben egy narkománia elleni elvonókúrát. Most már csak ivott ebben a gyilkos forróságban és magányban. „Soha nem fogom elfelejteni ezt a képet...” Így ábrázolja Marilyn Monroe-val való egyik találkozását Manfred L. Kreiner, aki éveken keresztül volt a Quick amerikai tudósítója. Amerikában gyakran tesznek meg embereket félistennek. Pénzzel, dicsőséggel, lármával és luxussal vonják el a kiválasztott embereket a realizmus talajáról. Elemi erővel fejeződik ki itt egy mélyen gyökerező vágy: tanácstalanságukban és egzisztenciaféltésükben a tömegek eszményképeket alkotnak maguknak, amelyekben a szerencséről, a szabadságról és a sikerről alkotott közös álmaikat látják beteljesedni. Nem véletlen, hogy az amerikai felfogás a karrier érdekében folytatott hajszát meghatározó alapelvvé tette. Majd ezeket a vágyképeket kényszerűen szétzúzzák. Az ép világ, a szerencse, melyet mindenki kíván, de maga soha nem érhet el, nem engedi meg a létüket... Ez pusztító erejű Amerikában. Kreiner olyan jelenetekre emlékszik, amelyek éppen ma fontosak —, amikor az egész világ John Lennon meggyilkolásáról beszél: Miért öli meg Amerika a bálványait? Monroe akkoriban, 1961-ben már annyira kimerült volt attól a szereptől, amit játszania kellett, hogy a forgatás alatt figyelmetlenül leejtette a lepedőt, amivel meztelen testét fedte be. Mindegy, mi történik a testemmel, mi történik velem — ezt akarta jelenteni ... Senki nem vihogott. Mindenki megértette. Marilyn Monroe ekkor 35 éves. Olyan filmek vannak már mögötte, mint a „Hogyan szerezzünk egy millió dollárt?”, „Nincs visz- szatérés” és a „Van aki forrón szereti”. Ekkor már harmadik házassága Arthur Millerrel, a repülőgépész Doughertyvel és a baseballsztár Di Maggióval való kapcsolata után szintén tönkrement. (Következik: Soha nem leszek ilyen öreg) Tótli Károly riportsorozata a Kelet-Hagyarországnak Ahol a Nap felkel Aranyat rejtő hegyek és az aranyrögök — mellettük a gyufásdoboz. (Zoltai Károly felv.) 15 ezer kilométer szovjet Távol-Keleten (1.) Nem vezettem naplót. Így hát most jegyzeteimet, notesziapjaimat forgatom, a magnófelvételeket hallgatom, újra átböngészem azoknak a napoknak a percre beosztott programját, hogy beszámolhassak a szovjet Távol-Keleten tett 19 napos utazásunkról. Hogyan is kezdődött? Azon a januári estén későre járt már, amikor a moszkvai tudósítói irodában megszólalt a telefon. A külügyminisztérium munkatársa jelentkezett. A néhány év tapasztalatából tudom, hogy ha ilyenkor telefonál, fontos mondanivalója van. — Tudunk most találkozni? — kérdezi. — Ha szükségét látod, hogyne. — Akkor ülj kocsiba, jöjjön az operatőr is és egy óra múlva találkozunk a Csehszlovák Televízió szerkesztőségében. — Rendben, indulunk. Mi lehet ez a fontos dolog? — latolgatjuk Zoltai kollégámmal, de nincs idő a töprengésre, kocsibá vágjuk magunkat, és harminc- perces autózás után az iroda vezetőjének szobájában vagyunk. Ott van már vendéglátónk is, meg néhány más kolléga. A külügy munkatársa a térkép előtt áll és mutatja a négy nap múlva kezdődő utazás útvonalát, mondja a programot. Magadán, Anadir, Bilibi- nó, Kolima, Habarovszk, Nahodka és a témák: rénszarvas pásztorok, atomerőmű, vízi erőmű, tengeri hajózás. összenézünk: remek program, legalább tizenötezer kilométer, indulás négy nap múlva. Hajnali fél hármat mutat az óra, amikor az IL—62-es óriásgép fedélzetén bekapcsoljuk a biztonsági öveket. Felbőgnek a hajtóművek, gurulás, majd a levegőbe emelkedik a gép. A távolság csaknem hétezer kilométer Magadánig, a repülési idő hét óra. Ott, az Ohotszki-tenger partján 10 órával korábban kezdődik a nap, mint Magyarországon. Hazagondolunk, meg arra, hogy életünk legrövidebb napja lesz ez. Körbeadjuk a barackpálinkás üveget, sorban meghúzzák a többiek is. Bolgár, lengyel, cseh, finn, francia, német újságírók, tévések a társak. Jól ismerem valamennyit, idestova négy éve együtt járjuk ezt a hatalmas országot, a déli köztársaságokat, Szibériát, a balti államokat, sőt az Északi-sarkon is megfordultunk együtt, az egyik sodródó jégszigetre települt kutatóállomáson. összeszokott csapat. Ismerjük már egymás rigolyáit, tiszteletben tartjuk a másik munkamódszerét és a másik bánatát is. T. a bolgár most nagyon hallgatag, a sarkkörön túli éjszakába bámul, s tudom, hogy egy éve meghalt feleségére gondol, meg a két gyerekre, akiket a szülők nevelnek. Vagy ott vám W., a lengyel, aki most élénk eszmecserét folytat F-el, a magyarral országa sorsáról, majd hirtelen vált és lányáról beszél, akit 18 évesen vitt el az infarktus. Üjabb kínálás, de ez mór bolgár konyak, Tamara a stewardess rosszallón néz ránk, miközben tálalja a vacsorát Hajnali derengés az ablakon túl, a horizonton vörös fényben úszik a nap, amely két órán keresztül útitársunk, aztán újra éjszaka. Este hét óra van Magadánban, amikor landol a gép. Mínusz 30 fok és 54 kilométeres utazás a szállodáig. Közben elmondják, hogy most már igencsak közel van Moszkva, mert ez hétórás út igazán csekélység. Egy hónapja készült _ el ugyanis az új repülőtér, amely már alkalmas az IL—62-es típusú gépek fogadására is. Korábban 12 óra volt az út, kraszno- jarszki leszállással. Szerencsés időben érkeztünk, estére, így nagyon rövid idő alatt akklimatizá- lódni tudunk. Reggel már az itt élők életritmusát vesszük fel. Kilenc órakor sajtókonferenciára hív a program. A megyei pártbizottság épületében, a pártbizottság titkára A. D. Bogdanov és a megyei tanács elnökhelyettese J. M. Vinogradov fogadja a külföldi tudósítókat. — A repülőtéren már felszálláshoz készítik elő a különgépet, hogy e néhány nap alatt minél többet lássanak, ismerjenek meg megyénk életéből — mondja a pártbizottság titkára. — Azt szeretnénk, hogy ehhez a látogatáshoz a legfontosabb információk a tarsolyukban legyenek. A jegyzettömbben a következők sorakoznak: a megye területe 1,2 millió négyzetkilométer. Partjait négy tenger hideg vize mossa, az Ohotszki-, a Bering-, a Csukcs-, és a Kelet-szibériai- tenger. Az országban az egyetlen megye, amelynek két óceánhoz van kijárata: a Csendes-óceánhoz és az Északi-Jeges-tengerhez. A megyét 1953. december 3-án alakították meg. Magában foglalja a Csukcs Autonóm Nemzetiségi Körzetet. Négy városa van. — Magadán, Anadir, Szuszuman, Pevek — és 16 járása. Ezen a hatalmas területen rendkívül szélsőséges az időjárás. A kontinentális éghajlatú zónában a téli hónapokban nem ritka a mínusz 50—60 fokos hideg, nyáron a 25— 30 fokos meleg, a tengerparti részeken mínusz 35 foknál nemigen mérnek alacsonyabb hőmérsékletet, ám az erős, kegyetlen szél alaposan próbára teszi az embert. Azt a félmilliót, akik állandó lakosai a kincses Magadánnak. A gazdasági élet vezető ágazata az ércbányászat, az ércdúsítás. Rendkívül gazdag a megye aranyban, rézben, ólomban, de van itt antimon, ón, molibdén, szén. Az aranytermelés adatai a Szovjetunió gazdasági titkai közé tartoznak. De jelentősek lehetnek a készletek, különben nem neveznék Magadánt az ország valutaműhelyének. Jelentős valutát hoz a prémtenyésztés is. Gyakran megjelennek a tundrában élő vadászok az átvevőhelyeken, értékes prémeket hozva. Nem egy nemzetközi aukción csinos summáért találtak gazdára a magadá- ni prémek. Az „élő ezüst”, az ízletes csendes-óceáni halfajták értékesítése is fontos bevételi forrás. E gazdaságban, annak birtokbavételében rejlik az utóbbi évek nagyarányú fejlődése. Az utóbbi öt évben 250 ipari objektum épült a megyében, az erőművek teljesítménye másfél évtized alatt kétszeresére növekedett. A következő tervidőszakban beruházásokra 2,9 milliárd rubelt kap a megye, azaz 14—15 százalékkal többet mint korábban. — Üvonaluk a következő lesz: Anadir—Bilibinó— Szuszuman—M j aundzsa— Kolima vízi erőmű—Talaja— Magadán. Jó repülést, sima leszállást! — búcsúznak a megyei vezetők. Északkeletnek fordul a JAK—40-es. Hegyek, befagyott folyók, a végtelen tundra fölött repül ez a remek tervezésű, három hajtóműves gép. Az operatőrök, a fotóriporterek az ablakokhoz tapadnak — nagyszerű a látvány. Ilyenkor érzi, próbálja megérteni az ember, hogy milyen fantasztikus vállalkozásba fogott ez az ország, amikor elhatározta, hogy birtokba veszi, felébreszti Szibériát, a sarkkörön túli vidékeket, a távoli, északi területeket. Anadirban már 12 óra az időkülönbség. Amikor itt a nap kezdődik, odahaza még a tegnapban élnek. (Folytatjuk) A szexistennó
