Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 15. Újabb lOO millió a kórháznak Egészségügyi beruházások,1380-1981 Az' idős házaspár már lefe­küdt, amikor előbb egy nagy reccsenést, majd robajt hal­lottak a szomszéd ház felől. Pillanatok alatt az udvaron voltak. A ház oldalából jó kétajtónyi darab hiányzott, aztán tehetetlenül nézték, ho­gyan roggyan meg, s hullik a földre a támasz nélkül ma­radt mennyezet. Hint a kártyavár Alig száz méterrel arrébb szomorú látvány. Az egy nap­pal korábban a szemnek még tetszetős, nagy, egykor a Bar- zó-féle téglagyár irodáinak épült ház északi vége omlott össze kártyavárként. Itt is a falak mondták fel a szolgála­tot, a tető jószerint épen a helyén maradt, a két nappal azelőtti mennyezet most 45 fokos szöget zár be a föld szintjével. Lakója szerencsére egy szobával beljebb aludt. A helyszín Nyíregyháza, a központhoz közeli Bujtos, az időpont 1981. február 12., a nálunk szokatlanul hosszúra nyúlt és hidegre sikerült tél­utó egyik kellemesen tavaszi- as napja. Jószerint el sem kezdődött még az igazi olva­dás, az alap és szigetelés nél­küli házak egyik legnagyobb ellensége, máris összedőlt a Szegfű utca 20., a László ut­ca 51., a Hunyadi út 38. és 57- es számú ház, életveszélyessé vált a 96. szám alatti épület is. S hol van még a meleg ta­vasz, az igazi olvadás ... Jócskán tél volt még, ami­kor a nyíregyházi városi ta­nácselnök mondta: előre fél­nek a tavasztól. S az ok épp a város mélyebb fekvésű ré­szein lévő régi házak sorsa fölötti aggódás volt, de mond­hatta volna — biztos mondta is — a kisvárdai, vagy a nyír­bátori tanácselnök is az idé­zett szavakat, mert ott is év­ről évre visszaköszönnek a gondok az emelkedő belvíz­szint miatt. Nemcsak bujtosi gond Kovács István, a Nyíregy­házi Városi Tanács V. B. mű­szaki Osztályvezetője is elko­morul amikor a bujtosi házak sorsáról beszélgetünk. — A gond nemcsak bujtosi, hiszen a város egész területén 50—80 centivel megemelke­dett a talajvízszint az utóbbi tíz évben. Oka a korábbinál több csapadék, de az is, hogy évről évre több a városban a burkolt úthálózat hossza, s az a csapadék, amit valamikor Sokszor írtuk, mondtuk, hogy magasztos hivatás anyának lenni, nagyszerű dolog a há­roméves „gyes”, de számta­lanszor kapott hangot az is, hogy ez a három év, a maga bezártságával, egysíkúságá­val sokszor bizony szürke, idegőrlő. Erről írni persze könnyebb, mint tenni is ellene, ezért is örömteli az a kezdeménye­zés, ami a Hazafias Népfront városi bizottságától és a Ma­gyar Vöröskereszt városi ve­zetőségétől indult ki. Előttem van egy stencile- zett szöveg, amit az említet­tek a Jósavárosban élő több, mint félezer kismama mind­egyikéhez elküldték, arról tá­jékoztatván őket, hogy klu­bot szándékoznak létesíteni a számukra, mely az ismert gondokat lesz hivatott enyhí­teni. A klub lehetőséget adna az egyéni és a közös problé­mák megvitatására, választ kaphatnak olyan kérdésekre, melyekre a tanácsadások szűkre szabott idejében mód nem nyílik. a földes utak magukba szív­tak, most a mélyebben fek­vő területekre folyik. Ma olyan városrészeken is gon­dot okoz, ahol korábban joha nem ismerték ; mi is az a ta­lajvíz. — Az okok közé sorolható, hogy a város központi része — benne a Bujtos is — hosz- szú idő óta építési korlátozás alatt áll, s az itt lévő laká­sok állapota meglehetősen le­romlott. Az ötven-hatvan éve megfelelő alap nélkül, több­ségében vályogból épített fa­lak nehezen tudnak ellenállni a víz nagy nyomásának, az időjárás hatásainak, a télen és tavasszal egymást gyorsan követő fagyásnak és olvadás­nak, s az előbb csak salétro- mossá vált, majd megpenésze- dett falak egy idő után leom­lanak. Mit tett eddig a tanács, hogy minél kevesebb gondot okozzon a Bujtoson élőknek és a károsnak a magas talaj­víz?'’ — Többek között kiépítet­tük a felszíni vízelvezető há­lózatot — mondja a műszaki osztály vezetője —, de ez csak a közterületeken jelent-- kező vizet képes elvezetni. A nyíregyháziak ismerik a buj­tosi agyagos talajt, ami mi­att talajvízszint-süllyesztést nem lehet végezni. Épp ez az állapot eredményezte, hogy Bujtost kizárta a tanács az építési területek közül, s ezt a területet jelölte ki városli­getnek. A városligetté fejlesztés tá­voli jövő, a valóság, hogy Buj­toson most 3—4000 ember él — a terület adottságai miatt többnyire mostoha körülmé­nyek között. Az utak többsé­ge — mert az ott lakók fel- töltötték — magasabban van, A klub — melynek otthont a jósavárosi klubkönyvtár adott — legelső összejövete­lén, február 23-án hétfőn dél­után három órakor a divatos és olcsó öltözködésről lesz szó, divatbemutatóval egybe­kötve, de szerepel majd a programokon a csecsemők táplálkozása, a lakáskultúra, a szépségápolás és megannyi más, érdeklődésre számot tar­tó témakör. A klub beindítását gondos előkészítés előzte meg, a szer­vezők kérdőíveket küldtek szét az érdekelteknek és a be­érkezett válaszok alapján ál­lították össze a programot. (Csak zárójelben: a kérdőíve­ket, melyekből sok hasznos információ tudható meg a kismamák mindennapjairól, érdemes lenne feldolgozni.) A Vöröskereszt és a HNF kezdeményezése tehát kitűnő, példamutató és alighanem méltó a követésre is, hiszen városainkban is százával, ez­rével élnek kismamák, akik igénylik az ilyen gondosko­dást. S. Z. mint a házak padlószintje, így a jó szándék, hogy ne le­gyen sáros az út, a visszájára fordult, s nemcsak az út jár­hatatlan, a házakat is áztatja a víz. A csapadékcsatornák tisztítását is elhanyagolták, jóllehet tanácsrendelet írja elő, hogy ingatlana előtt min­denki köteles a vízelvezetők tisztántartásáról gondoskod­ni. Belvizes kölcsön­nel új házat! Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Üjból Kovács Istváné a szó: — Lehetőség van a Buj­toson élő családoknak arra, hogy lakásukat — a város rendezési tervével összhang­ban — megerősítsék, felújít­sák, ehhez az OTP kedvező körülmények között kölcsönt biztosít. Természetesén ehhez is engedély kell. Több éves ta­pasztalatunk, hogy az ingat­lanok tulajdonosai ezzel a le­hetőséggel nem élnek, csak akkor jönnek el a tanácsra, amikor már baj van, amikor összedőlt, vagy életveszélyes­sé vált a lakás. Mit tehetünk? Még az ilyen helyzetbe került családokat is nagy nehézsé­gek árán tudjuk elhelyezni. Milyen lehetőség marad? AZ úgynevezett belvizes köl­csönnel a városrendezési tervben kijelölt helyen új la­kást építeni, amihez a tanács építési telket biztosít. Mert Bujtoson építkezni nem csak tilos, hanem ma már veszé­lyes is. Balogh József ★ Belvízvédelmi ügyeletet tart a városi tanács műszaki és fenntartó irodája ma 7 órától 18-óráig a Benczúr tér 3. szám alatt. Telefon: 11-101. Kevés bűncselekmény háborítja fel jobban az embereket, mint az, amelyiket előre eltervezett mó­don, kegyetlenül követnek el. Et­től már csak az forralja fel job­ban az ember vérét, ha a kegyet­lenkedést egy védtelen gyermek­kel szemben követik el. Az elmúlt napokban két ilyen ügyben is döntenie kellett a Mátészalkai Já­rásbíróságnak. Hicsár Károlyné 25 éves szamos- szegi lakos 1976 novemberében szülte meg Károly nevű gyerme­két. A kicsit kéthónapos korában állami gondozásba vették, aztán amikor 1979 tavaszán a tanács se­gítségével megoldódott a család lakásgondja, a két és fél éves Karcsi hazakerült. A férj távol dolgozott családjától, igy a gyer­mekek — akkorára már egy má­sik fiuk is született — gondozá­sa Hicsárnéra maradt. Jóska fiát gondozta is, de az intézetből ha­zavitt Károlyt rendszeresen verte, elhanyagolta. A bejelentések egymást érték a tanácson, így tavaly július 28- án egy bizottság ment el Hicsár- néhoz, hogy megnézzék a gyere­ket. A kis Karcsi teste tele volt sebhelyekkel, gennyes sebeit ko­szos ruhája takarta, s egy bútor­darabhoz volt kikötve, de úgy, hogy még léülni se tudjon. A mind testi, mind szellemi fejlő­désben visszamaradt gyermek egészségügyi gyermekotthonba került, a kegyetlen anyát pedig Egyetemi előkészítő- szakmunkásoknak Egyetemi, főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot indít az agrár felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága az állami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, az erdészetek­ben és az élelmiszeriparban, il­letve a mezőgazdaság más terüle­tein, továbbá a mezőgépiparban dolgozó tehetséges szakmunkások számára. Az 1981 szeptemberében kezdő­dő 10 hónapos intenzív tanfo­lyamra jelentkezhetnek mind­azok, akik a középiskolák nap­pali, esti vagy levelező tagozatán érettségi bizonyítványt szereztek, továbbá azok az érettségivel nem rendelkező szakmunkások, akik rátermettségüknél és felkészült­ségüknél fogva erőt és kitartást éreznek a felsőfokú tanulmá­nyokkal kapcsolatos magas kö­vetelményeknek a teljesítésére és nem töltötték be a 30. életévüket, — a férfiak, katonai szolgálatukat letöltötték, vagy arra alkalmat­lanok — továbbá a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezők. Kö­zülük is azok, akik legalább egy évvel a jelentkezés előtt szerez­ték a bizonyítványt és legalább három éve fizikai munkakörben dolgoznak. A tanfolyam 26 hetes, bentla­kásos és 12 hetes otthoni tanu­lással egybekötött szakaszból áll. Ennek eredményes elvégzését kö­vető sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsga letétele után a résztvevők a mezőgazdasági, élel­miszeripari, fagazdasági, műsza­ki-közgazdasági és jogi felsőokta­tási intézmények nappali, esti vagy levelező tagozatán — üzemi ösztöndíjasként — tanulhatnak tovább és szerezhetnek egyetemi vagy főiskolai diplomát. A tanfolyamra történő jelent­kezés egyik alapvető feltétele: a munkahely egyetértő ajánlása. Az érdeklődők és az érdeklődő mun­kahelyek legkésőbb március 10-ig az előkészítő bizottság szakmun? kástanfolyamának címére, Gö­döllőre, az Agrártudományi Egye­temre küldhetik be továbbtanulá­si (taníttatási) szándékukat. Az érdeklődők részére a tanfolyam részletes felvételi tájékoztatóját megküldik. Házszámok-kék zománcbíl Az utcatáblák egységesíté­séről egy 1978-ban kelt taná­csi döntés intézkedett. Az or­szágos szabványnak megfelelő feliratok gyártására akkor egy maszek vállalkozott Nyír­egyházán. Ám a tizenötször tizennyolc centiméteres mé­retű kisebb táblák — melye­ken utcanév és házszám fel­irat egyaránt lelhető —, és a sarokházakra kerülő tizenöt­ször negyvenes, utcanevet tartalmazó táblák készítése igen lassan haladt. Így aztán mikor az ingatlankezelő vál­lalat — munkaerőhiányra hi­kiskorú veszélyeztetése miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A büntetés végrehajtását a bí­róság 4 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Tavaly lett élettársa a 31 éves özv. Sipos Miklósné Tóth Lídiá­nak a 27 éves ófehértói Kozma László. Amikor összeköltöztek. Kozma magával vitte 3 éves kis­gyermekét. Egy jó hónap múlva Siposné megtudta, hogy élettársa gyermekének anyja cigány, s ettől kezdve ki nem állhatta a gyermeket. Ütötte ahol érte, az­tán megpróbálta rászedni élettár­sát, hogy vigye el a gyermeket az anyjához, vagy adja intézetbe, de Kozma nem tudta elhatározni mit tegyen. Határozott helyette Siposné: ad­dig és olyan rendszeresen verte a gyermeket, hogy annak 3 éves kora ellenére idegei teljesen fel­mondták a szolgálatot és éjsza­kánként az ágyba vizelt. Ez még jobban feldühítette a gonosz mos­tohát, s élettársával együtt szíj­jal verték a szerencsétlen gyerme­ket, napirenden voltak a fojtoga- tások, de gonoszságuk még em­bertelenebb kínzásokat is kitalál­tatott velük. Napközben nem engedték alud­ni a gyermeket, hogy éjszaka aludjon és ne zavarja az ő nyu­galmukat, ha pedig észrevették, hogy a gyerek bepisilt, egész éj­szakára a bilire kötözték, hogy nyugodtan alhassanak. Az em­A múlt évben, 1980-ban, mintegy 105 millió forint ju­tott a megyében az egészség­ügy fejlesztésére. A legna­gyobb összeget, 60 millió fo­rintot a megyei kórház re­konstrukciója emésztette fel. Ezek a munkálatok egyéb­ként 1984-ig tartanak, 1981­ben újabb százmillió forintot fordítanak erre a célra, a kórház teljes felújítása pedig mintegy 630 millió forintba kerül. Bővültek a gyermekintéz­mények is 1980-ban. Kisvár­dán 80, Újfehértón 40, Nyír­egyházán a Pacsirta utcában pedig 80 kisgyermek elhelye­zésére alkalmas bölcsőde épült. Mátészalkán viszont. jövőre lesz készen a tavaly építeni kezdett bölcsőde. És hogy a legidősebbek gondjai is enyhüljenek, Szakolyban a szociális otthon bővítéséhez láttak hozzá. Az orvosi ellátás javítását szolgálta a Nyíregyházán, a Rákóczi úton megépült három munkahelyes orvosi rendelő, a szabolcsveresmarti, lakás­sal együtt épített rendelő, va­vatkozva — lemondta a to­vábbi táblák felrakását, a névtáblák ügye a műszaki béri mivoltukból kivetkőzött élet­társak attól sem riadtak vissza, hogy a 3 éves gyermek hímvesz- szőjét elkössék, hogy ne vizelhes­sen be. Amikor a verés, a kín­zás nyomai meglátszottak, napo­kig nem engedték ki a lakásból a gyermeket. Október elején Siposné úgy megverte a gyermeket, hogy ma­ga is megijedt és következmé­nyektől való félelmében orvost hívott. Az orvos kiadta az utasí­tást, hogy vigyék a gyermeket kórházba, de amikor néhány nap múlva megtudta, hogy Siposnáék nem tettek eleget a felszólítás­nak, mentővel vitette el a gyer­meket Kozmáéktól. A Mátészalkai Járásbíróság özv. Sipos Miklósnét 8, Kozma Lászlót 10 hónap szabadságvesztésre ítél­te kiskorú veszélyeztetéséért, s Kozmát 5000 forint pénz mellék­büntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság mindkét vádlott eseté­ben 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Mindkét Ítélet jogerős. Az újságírónak nem volt alkal­ma megismerni a gyermekkínzás esetleges enyhítő körülményeit, a száraz jegyzőkönyvből azonban úgy érzi, hogy a bíróság ítélete nemigen találkozik a közvélemény igazságérzetével, aligha szolgálja a megelőzést, s nem válószínű, hogy lesz visszatartó hatása. Balogh József lamint 10 millió forint érté­kű új felszerelések, műszerek, gépek. Elkészültek a kisvár­dai kórház szigetelésének ter­vei is, mivel a kórház a bel­víz miatt megrongálódott, A megyei egészségügy 1981- es költségvetése 140 milliót irányzott elő a hálózat fej­lesztésére. Ennek legnagyobb része a megyei kórháznak jut, gépre, műszerekre pedig 12 millió kerül. Űj beruházás ebben az évben nem indul, csupán helyi létesítmények épülnek. így a mándokiak fogorvosi rendelőhöz, a nyír- császáriak pedig körzeti or­vosi rendelőhöz jutnak. Meg­kezdődik a nagykállói elme­gyógyintézet több évre terve­zett felújítása. A kocsordi kórház mosodáját, valamint a vásárosnaményi kórház fű­tését korszerűsítik. Penészle­ken az öregek napközi ottho­na épül meg. A VI. ötéves terv folyamán Nyíregyházán 40 orvosi lakás épül, de ezeknek legfeljebb az előkészítése kezdődik csak meg 1981-ben. s. z. A táblák kirakásra várnak ... irodához került. Ök új gyártó után néztek. A Lampart Zo­máncipari Művek bonyhádi zománcgyára vállalta a táblák gyártását — dicséretesen rö­vid határidővel. A kobaltkék alapra kerülő fehér feliratok a város hiva­talos térképe alapján készül­nek, darabonként átlag negy­ven forintért. A város „táblá- sítása” a Jósavárosból indult. Innen haladnak a város déli része felé. A zománctáblá­kat a házak bejárati kapu­jának, ajtajának bal oldalára, két-két és fél méter magas­ra kell elhelyezni. A tizenkét­ezer táblából már „csak” pár ezer árválkodik az iroda Benczúr téri raktárában, várva, mikor kerülhet a já­rókelők szeme elé. A Nyír­egyházi Lakásszövetkezet vál­lalta, hogy március végéig valamennyit helyére szegezi. Óvatosságot, ügyességet, s nem kevés figyelmet igényel ez a munka. Mind a hagyo­mányos, kalapácsos szegezés, mind a — betonfalaknál hasz­nálatos — szögbelövés kárt tehet a táblákban. Ha pedig a zománcréteg megsérül, nem sokáig örülhetünk a feltűnő, jól olvasható tábláknak. A rozsda egykettőre végez ve­lük. Csendes Csaba Dicséret a kezdeményezőknek Kismamaklub Jósavárosban Gyermekkínzók a vádlottak padján A BEJÁRATOK BAL OLDALÁRA KERÜLNEK OBS} Összedőlt házak Tegnap még szépnek látszott a Hunyadi út 57. számú lakás. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents