Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Verseny a piacért M anapság az ember százszor is meggondolja, hogy mire költse pénzét, hát még egy nagyobb gazdálkodó egység, legyen az akár nagynevű világcég, vagy maga az állam. „Munkája közben gyárunk minden dolgozója gondoljon arra, hogy a piaci versenyben sokszor még a kiváló áruit is nehéz eladni, s a vállalat eddig megszerzett jó hírnevét csak rugalmassággal, minőségjavítással és gazdaságos termeléssel tarthatja meg.” Valóban a gondos, figyelmes munka garancia a minőségre, a jó minőség pedig előfeltétele a jövedelmezőbb termelésnek és exportnak. Ez az, amire az Ikarusban rájöttek. Ügy tűnik, mindenki csak a maga (s nem más) kárán tanul. Az Ikarus példáján talán könnyebb választ keresni arra a mind gyakrabban felvetett kérdésre, hogy valóban kritikus év lesz-e 1981, a „kakas éve”? Ha hinni lehet a távolkeleti jósoknak és a tanult gazdasági jövendőmondóknak, akkor valóban nehéz esztendő elé tekintünk. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet és a világkereskedelem általános visszaesése is meglehetősen pesszimista képet vetít elénk. A fejlődés ütemének stagnálása ^ és lelassulása — mint tény — beleillik az általános képbe. Mit tehetünk mi azért, hogy megőrizzük cseppet sem lebecsülendő vívmányainkat és megalapozzuk a következő évek esetleg nagyobb ütemű fejlődését? Fel kellene végre ismerni mindenhol: elsősorban nem többet, hanem mást és jobbat kell produkálni. Az Ikarusban immár rájöttek erre. A kormányzat olyan kereteket szabott a vállalati gazdálkodásnak, amelyek közül egyre nehezebb kibúvót találni, nincs „jótékony nagybácsi” a rosz- szul álló pénzügyek rendezésére. A gazdasági vezetés a korábbinál stabilabb, ugyanakkor rugalmasabb szabályozó rendszerrel kívánja a főleg kívülről jött kényszerítő hatást az itthoni gyakorlatba átültetni. A szabályozó rendszer idén életbe léptetett kiegészítésével tovább nő a vállalatok önállósága. Mindenekelőtt az ipar- irányítás rendszere alakult át. Az Ipari Minisztérium kizárólag kormányzati, iparpolitikai elvi irányító funkciókat lát el, ugyanakkor felügyeleti szerepe megmaradt. Több országos hatáskörű szerv szerepe is megnőtt, minthogy átvették az ipari tárcától a kereskedelmi és az árügyek intézését. A z iparirányítás korszerűsítésével együtt a vállalati szervezet belső irányítási és érdekeltségi rendszere is fokozatosan átalakul. A tröszti, nagyvállalati formák felülvizsgálata, elkerülhetetlennek tűnő módosítása már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén folytatódik, remélve,- hogy az önálló vállalatok jobban és rugalmasabban alkalmazkodhatnak a piachoz és eredményesebben gazdálkodhatnak. Az export ösztönzése érdekében zöld utat kap a versengés nemcsak a piacért, hanem a külkereskedelmi jog megszerzéséért is. Végtére is nem lesz könnyű ez az év, s nemcsak az Ikarusnak kell megbirkóznia az új világ- gazdasági helyzettel és a sok tekintetben megváltozott belső feltételekkel. Sz. L. Bővíti szolgáltatásait a Magyar Autóklub RUHAIPARI SZÖVETKEZETEK 1981-ES TERVEI Több ruházati cikk exportra Tőkés bérmunka fokozására készülnek 1981-ben a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. Partnerük egy NSZK-beli cég, melynek tavaly összesen 30 ezer darab síruhát szállítottak. Idén eddig 17 és fél ezerre van már eddig szerződésük, de az év folyamán lehetőségeiket teljes mértékben kihasználják majd. A tőkés kivitelen túlmenőéit jelentős szocialista exportot is lebonyolít a szövetkezet. Férfidzsekikből és női blézerekből 38 ezer darabot szállítanak Csehszlovákiába, Romániába. Bulgáriába és a Német Demokratikus Köztársaságba. A szövetkezet kizárólag határainkon túlra termel, számításaik szerint termelési értékük 8 százalékkal, nyereségük pedig 3—3,5 százalékkal haladja túl 1980-at. Az idén mintegy 1,2 millió forintos ráfordítással, saját erőből tanműhelyt és szociális épületet létesítenek. A Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben mellényes férfiöltönyöket gyártanak egy bostoni cégnek bérmunkában. Az első időkben havonta hatezer öltönyt készítenek az amerikai partnernek, de a felfutást csak a későbbiekre tervezik. A rendkívül fejlett technológiát hozó bostoni partner igényeinek megfelelően jelentős beruházásokat valósítottak meg. 15 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére, valamint egy gőzközpont létesítésére, amelyik a korábbi 160 fokos gőz helyett 250 fokosat állít elő, mert az új gyártmányok ezt igénylik. A termelésének 90 százalékát exportáló szövetkezet az NSZK-ba női nadrágokat, a Szovjetunióba pedig 60 ezer darab gyermeköltönyt szállít. A fennmaradó 10 százalékot a hazai, elsősorban a megyei ellátás javítására használják fel. Újdonságnak számít majd Kisvárdán az a hamarosan elkészülő szolgáltatóház, melyben a szövebke- kezet 270 négyzetméteres női és férfi divatsz&tOi.ju kap helyet. A beruházás értéke négymillió forint. Fehérgyarmaton a ruhaipari szövetkezet új termékekkel, gyermekruhákkal szándékozik tovább bővíteni a tőkés kivitelt, de ezekből a cikkekből jut belföldre is. A szövetkezetben 1981 januárjában új technológiai szervezés kezdődött, melynek eredményeként a termelés 15—20 százalékos felfutását várják. Részben saját erőből beruházást is kezdenek: 4 millió forint felhasználásával még 1981-iben hozzákezdenek egy új nyersáruraktár és egy szabászat építéséhez. Ezt a fehérgyarmati városrendezési tervek is sürgetik. Remélik, hogy az új beruházás hozzájárul maid a tőkés export fokozásához. A nyíregyházi háziipari szövetkezetben új gépeken naponta 1200 gyermekpulóverre varrják fel a gallért. (Jávor L. feiv.) Műszaki bázis Mátészalkán, Nyíregyházán A szolgáltatási formák bővítését és a taglétszám növelését jelölték meg az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóiként a Magyar Autóklub Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének pénteken megtartott, kibővített vezetőségi ülésén. Az ülésen részt vett és felszólalt Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára. A beszámolóban elhangzott: az elmúlt évben a klub az országban 42 millió forintot fordított olyan beruházásokra, amely tovább javította az immár több, mint 220 ezernyi tagság szolgáltatási igényeinek kielégítését. Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg a mintegy 34 ezer magánautós mellett még másfél ezer tagja sincs a szervezetnek, a növekedés üteme 1980-ban mindössze 15 százalék volt. Márpedig a fejlesztési lehetőség, a szolgáltatás bővítése, egyenesen arányos a taglétszám növekedésével. A taglétszám növekedése lehetőséget adna a tervezett beruházások gyorsabb ütemű megvalósítására. A megyében — jelentős társadalmi segítséggel — elsőként Mátészalkán épül fel még ebben az évben egy műszaki állomás, ezt követően Nyíregyházán tervezik egy hasonló, de nagyobb kapacitású bázis létrehozását. Fokozzák a gépjárművezetőképzést, segédmotorkerékpár KRESZ-tanfolyamot és egyéb közlekedésbiztonsági előadásokat szerveznek, folytatják a népszerű turingtevékenysé- get. Jég borítja a határt Új árak a szolgáltatásban (2. oldal) Aki megduplázza önmagát (2. oldal) Különös világ? (3. oldal) Csökkent a főcsatornák vízszintje A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében speciális gépen munkálják meg a fékdobokat. Ascsilán László ellenőrzi a belső átmérő pontosságát. (Jávor László felv.) Egy évszázadra visszatekintve sem ta‘.álható a vízügyi szakemberek feljegyzéseiben olyan esztendő, mint amit mögöttünk tudunk, hogy alig-alig volt olyan nap, amikor ne kellett volna áradás, vagy belvíz ellen védekezni. Tavaly tavasszal a befagyott folyók és a hó olvadása, nyár közepén a napokig tartó felhőszakadásszerű eső okozott gondot és hatalmas károkat mind a mezőgazdaságnak, mind a mélyebb fekvésű területek lakóinak. Volt amikor 100—110 ezer hektár földet borított belvíz, szivattyúk százai és emberek ezrei dolgoztak hetekig, hogy apadjon a víz, hogy menthessék a víz alá került terményt. Ősz végére ha nem is tűnt el mindenünnen a víz, a védekezés mérséklődött, a tél elejétől a bőséges csapadék újból több ezer hektárt tett belvizessé, s a folyókon is kisebb-nagyobb árhullámok vonultak le. Az utóbbi napok hideg időjárásának hatására a belvíz- elöntések lefagytak, így most nem víz, hanem jég borít 9000 hektárt a megyében, amelyből majdnem 8000 hektár Felső-Szabolcsban van. Tovább csökkent a főcsatornák vízszintje is, s ez lehetővé tette, hogy a felsőszabolcsi öblözetben az I. fokú belvízvédelmi készültséget az öblözet stabil szivaty- tyútelepeire korlátozták a vízügyi igazgatóság dolgozói, a nyíri öblözet telepein pedig megszűnt a készültség. A munka ezután sem szünetel, a stabil szivattyútelepek üzemeltetésén kívül a csőátereszek és zsilipek tisztítását végzik. Az öt stabil szivattyú naponta 211 ezer köbméter vizet emel át a befogadó csatornákba. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1,80 FORINT ger ¥ 1981. február 1., vasárnap Szakmai tanácskozás I A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár a mezőgazdasá- : gi könyvhónap alkalmából február 4-én 13 órakor a könyvtár előadói termé- j ben szakmai tanácskozást • rendez. A mezőgazdasági ; , könyvhónap, illetve a j szakkönyv jelentőségéről i dr. Széles Csaba, a kert- ’ ' barát-szövetség megyei el- j nöke tart előadást. A : j „Kertészet és Szőlészet” { \ című lap szerepe hazánk ; kertkultúrájának fejlesz- , tésében témájú előadást í dr. Bálint György, a lap | főszerkesztője tartja. A i rendezők ezúton is kérik a : kertbarátklubok vezetőit, j vegyenek részt a rendezvé- I nyen. [jpceiet-f^n magyarost áy
