Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 9. Brezsnyev-üdvözlet Uszty-llimszkhe Leonyid Brezsnyev üdvözletét intézett a kelet-szibériai bratszk—uszty-ilimszk-i termelési komplexum építőihez abból az alkalomból, hogy Uszty-Ilimszkben befejezték a vízi erőmű építését és ugyanitt átadták annak a cellulózkombinátnak az első termelőegységét, amelynek építésében magyar fiatalok is részt vettek. „Az építésben, a szerelésben és az üzemeltetésben részt vevő dolgozók áldozatos munkája, valamint a KGST-országok termékeny együttműködése tette lehetővé, hogy a szibériai tajga nehéz körülményei között egy korszerű technológiával működő fafeldolgozó óriásüzemet hoztak létre” — emeli ki az üdvözlet. Tanácskozik a Namíbia-konferencia TELEX Kommentár Körút a szigetvilágban Szuzuki Zenko japán kormányfő csütörtökön megkezdett kéthetes körútja elé fokozott figyelemmel fordulnak Tokióban. Az eddiginél erőteljesebb együttműködést várnak a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával, Szingapúrral, Malaysiával és Thaifölddel. A japán üzleti körök tulajdonképpen elégedettek az ASEAN-nal folytatott kereskedelemmel. Az import értéke 1979-ben meghaladta a 16 milliárd dollárt. Mindenekelőtt nyersanyagok érkeztek a szigetországba a tagállamokból. A japán export megközelítette a tízmilliárd dollárt. Az ASEAN-államok szívesen fogadják a japán nagytőke beruházásait, s egyben biztos piacot jelentenek a japán iparcikkek és gépek számára. A miniszterelnök várhatóan most újabb hitelt és pénzügyi támogatást helyez kilátásba a fölkeresett országoknak. Ámde nemcsak gazdasági kérdések kerülnek napirendre a japán kormányfő és partnerei között. A japán irányvonal eddig — Fukuda egykori miniszterelnök megfogalmazásában — elsősorban az ázsiai béke és biztonság fenntartását szorgalmazta, hangsúlyozva azt, hogy a szigetország nem válhat katonai erővé. Kambodzsa megítélésében elsősorban a thaiföldi tárgyalás ígér — meglehet — érdekes fordulatot. Japán, bár nem tagadta meg a Pol Pot-rezsimet és felfüggesztette a Vietnamnak ígért támogatást, állítólag hajlik afelé, hogy adott esetben mégis hozzájáruljon az indokínai szocialista államok gazdasági talpraállásáh.QZ. Tokióban úgy' vélik, hogy a japán álláspont esetleg Thaiföldet arra ösztönözheti, hogy változtasson eddigi nézetein. A szerdán megnyílt genfi Namíbia-konferencián a délafrikai kormány képviselői diplomáciai sakkhúzásokkal azt szeretnék elérni, hogy már most előre rögzítsenek olyan alkotmányos pontokat, amelyek a majdani független Namíbiában biztosítanák a fehértelepesek — és közvetve Pretoria — gazdasági előjogait. A dél-afrikai küldöttséghez közelálló források szerint Pretoria a szerdán megnyílt konferencián tisztázni akarja, hogy ellensége, a SWAPO felszabadítá- si mozgalom esetleges hatalomra jutása esetén milyen mértékben mentheti meg rendkívül értékes gazdasági érdekeit a stratégiai nyersanyagokban — különösen urániumban és gyémántban — gazdag Namíbiában. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg az egyhetesre tervezett konferenciát. Nyugati diplomáciai források szerint Dél-Afrika teljes tudatában van annak, hogy egy szabad választás esetén a SWAPO győzne. Pretoria gazdasági befektetéseinek elvesztésétől fél, és méginkább attól, hogy országában a faji megkülönböztetés ellen küzdő népi mozgalom, „a fekete tömegek” jelentős bátorítást kapnának harcukhoz a SWAPO győzelmétől. LEVÉLBOMBA London térségében adták fel azt a levélbombát Margaret Thatcher brit miniszter- elnöknek, amit „elfogtak” a Victoria pályaudvar melletti elosztóban. Egyelőre csupán ennyi vált ismeretessé a kormányfő ellen tervezett merényletből. A Scotland Yard robbanóanyag-szakértői szerint a készülék súlyos sérülést okozhatott volna. Nyomatékosan fokozott éberségre szólították fel a lakosságot. A vezető politikusoknak címzett postai küldeményeket mindig különös gonddal vizsgálják át a postán, így a Thatcher asszonynak címzett csomag is azonnal gyanút keltett. STATÁRIUM TÖRÖKORSZÁGBAN A török statáriális hatóságok letartóztatták egy szélső- baloldali csoportosulás 51 tagját. A csoport számos terrorakciót és egyéb bűncselekményt követett el. így többek között hat gyilkosság — köztük egy rendőr megölése —, több fegyveres rablás és számos robbantás szerepe] a terroristák bűnlajstromán. MAMMUTLELET Kína eddigi legnagyobb mammutcsontvázára bukkantak szénbányászok Belső- Mongólia kínai tartományában. Tudósok szerint a szőrös őselefánt 5 méter magas lehetett, egy lábszára térdtől a lábfejig 1,2 méter, agyara pedig 3 méter hosszú Volt. Az első becslések szerint a csontváz jóval nagyobb, mint amelyet 1973-ban az ugyancsak kínai Heilungcsiang tartományban találtak. A bányászok napvilágra hoztak még egy másik mammutcsontvá- zat és két szőrös orrszarvú maradványait is. Genf ben tanácskozik a Namíbia-konferencia. Képünkön: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az elnökségben. (Kelet- Magyarország telefotó) A dolgozók jogai Pihenőidő, szabadság-------------------------------------------ii.--------------------------------------------A Munka Törvénykönyvének módosítása sok tekintetben erősítette a dolgozók jogait. Az egyik ilyen legjelentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyolc óráról tizenegy órára emelte fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozóknak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természetesen nem lehet mereven értelmezni, kivételesen előfordulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. Fontos tudni, most már csak olyan mértékben rendelhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozónak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőideje, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik fajtája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munkaközi szünet legfeljebb napi félóra lehet. Minden egybefüggően ledolgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár félóra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a dolgozó a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek általában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekintettel kivételt tehet, de ilyenkor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedési válalatoknál, illetőleg munkakörökben a a kollektív szerződés a havi egy alkalomnál ritkább időközökre is korlátozhatja a vasárnapi pihenőnapot. A vállalat és a szakszervezet egyetértésével a dolgozók pihenőnapjait összevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Minisztertanács által megállapított munkaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlagkeresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben kötelezhető munkavégzésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsósorban említjük a szabadságot. Az alapszabadság minden munkában töltött naptári évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkaviszonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen arányosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz többféle címen még pótszabadság is járulhat. A legáltalánosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság, amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap alapszabadsághoz még öt nap pótszabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak többféle formája van, de ezek többnyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egymással a több gyermekes anyáknak és a vak dolgozóknak járó pótszabadság, valamint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett továbbdolgozók pótszabadsága is. A módosított Munka Törvénykönyve szerint 1980. január 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pótszabadság, kivéve a radioktív sugárártalomnak kitett munkaköröket, a vakokat és a föld alatt dolgozó bányászokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az általános munkaidő-csökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett tanulmányi szabadságot említjük, amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az időszakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltétlenül, és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkeresetét, ha a munkörére előírt szakképzettséget szerez meg, ha a nappali iskola befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos tanulmányi szerződést kötött. Dr. Deák András TÖBB MINT HÉT ÉV ALATT, ÉVENTE HÁROM FORDULÓBAN, 259 ÜLÉST TARTOTTAK BÉCSBEN A KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS HADERŐ- ÉS FEGYVERZETCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSON RÉSZT VEVŐ ÁLLAMOK. TAVALY DECEMBER 18-ÁN ÉRT VÉGET A 22. ÜLÉSSZAK. Az már ugyan tisztázódott, hogy az első célok közé egy kétszakaszos megegyezés tartozik, de még az elsőhöz sem jutottak el. Annak ellenére sem, hogy más kérdésekben kialakult azonos, vagy egymáshoz nagyon közelálló álláspont, ami lehetővé tenné az említett első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésének megkezdését. Egyirányú utca A Varsói Szerződés érintett négy országa — a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság — mindhárom idei for-, dulóban terjesztett elő konstruktív kezdeményezést, kompromisszumos javaslatot. Ilyen volt a létszámadatok cseréjére, valamint az arra vonatkozó előterjesztés, hogy az első szakaszban a Szovjetunió 20 ezer, az Egyesült Államok 13 ezer fővel csökkentse a térségében lévő erőit, végül az a novemberi javaslat, hogy a két nagyhatalmat érintő megállapodás után a többi ország három évre fagyassza be haderejének létszámát. Ezzel időt nyernének a tapasztalatok leszűrésére és a második szakaszban már a többi országot is közvetlenül érintő csökkentési egyezmény kidolgozására. Ha mindemellett arra is emlékeztetünk, hogy a Szovjetunió 1979 végétől 1980 nyaráig az NDK- ból kivont 20 ezer fővel és ezer harckocsival csökkentette a térségben elhelyezett haderejét, akkor ez együttesen 40 ezer fős csökkentést jelentene az USA 13 ezer katonájának kivonásával szemben. Érdemes ezt megemlítenünk, hiszen egy évvel előbb a NATO részéről csupán 30 ezer fős szovjet csökkentést kívántak, cserébe 13 ezer amerikai visszavonásáért. A nyugatiak a tavalyi évben azonban még csak nem is válaszoltak érdemben a Varsói Szerződés négy államának javaslataira. A NATO-külügyminiszte- rek üléséről a decemberben zárult bécsi forduló utolsó ülése előtt kiadott közlemény jelezte, hogy a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentés ügyében előrelépés nélkül ért véget az esztendő. A nyugatiak kifejezik ugyan „eltökélt szándékukat” arra, hogy megállapodjanak a két fázisban történő (az elsőben a Szovjetuniót és az USA-t, a másodikban a többi résztvevőt érintő) csökkentésre, de csak azzal a megjegyzéssel reagálnak a Varsói Szerződés javaslataira, hogy „a keleti országok legutóbb korlátozott lépést tettek” az első szakasz elérése felé. Noha bevezetőben megállapítják, hogy „tárgyalásos alapon rögzített adatok alapján” kell eljutni a megegyezéshez, továbbra is egyoldalú információkat követelnek a szovjet csapatlétszámról. A paritás és erőegyensúly szerepel céljaik között, de olyan jelzőkkel („valódi” paritás, „stabilabb és méltányosabb” erőegyensúly), amelyek félreérthetetlenül elárulják az előnyszerzési törekvéseket. Hég több fegyvert? Ilyen előnyt a biztonság sérelme nélkül a Varsói Szerződés nem adhat. Ilyen módon a NATO tovább fokozná a fegyverkezési versenyt, azaz nem a fegyverzet és a haderők jelenleginél alacsonyabb, hanem magasabb szintjén születne újjá a küzdelem a paritásért és erő- egyensúlyért. Hiába vannak hát együtt a megállapodás elemei, ha közben megváltoznak a körülmények. A katonai kiadások emeléséről és az 572 rakéta Európába telepítéséről hozott NATO-határozat, amely Olaszországot is érinti, megvalósulása esetén a bécsi tárgyalást visszavetné. Ugyanígy megfordítva: ha oly hosszadalmas időhúzás után megállapodás jönne létre valamely területen, ez a többi egyirányú, azaz a biztonságot növelő tárgyalást is előmozdítaná. A most januárban kezdődő 23. forduló egybeesik az Egyesült Államok új elnökének beiktatásával. A számításba vett türelmi idő után és a Bécsben képviselt európai NATO-partnerekkel szükséges tanácskozást követően lehet majd megítélni, hogy várható-e a közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentésben előrelépés az idén? Képünkön: a haderő-csökkentési tárgyalások egyik ülése a bécsi Hofburgban. Vajda Gábor BÉCSI TÜKÖR Egy év - válasz nélkül
