Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

1981. január 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Kibővült és kéthetenként jelenik meg ezután olda­lunk. A tudomány és technika újdonságai mellett a köz­gazdaság legfrissebb eredményeivel is foglalkozunk. Az országos kitekintés és a nagyvilág hírei mellett teret adunk a Szabolcs-Szatmár megyei újdonságoknak is. Az agrár, és műszaki értelmiség, a közgazdászok eredményei egyre inkább figyelmet követelnek. Oldalunkon azt sze­retnénk elősegíteni, hogy a megyében élők is jobban meg­ismerjék ezeket az eredményeket. Merre tart a szerszámgépipar? Képünkön a Philips-cég egyik legújabb szerszámgépvezérlő be­rendezése látható, amely kétféle változatban, szakaszvezérlő és pályavezérlő kivitelben készül. Ha szükség van rá, a program egyes adatok, szavak törlésével vagy pótlásával módosítható, s az új program nyomban szalagra is lyukasztható, így visszatérő gyártás esetén újra felhasználható. A vezérlőberendezés fúró- és marógépek, esztergák és megmunkáló központok irányítására egyaránt használható. (KS) Első díjas tanulmány egy pályázaton Iparfejlesztés Szatmár-Beregben A szerszámgépeket hasz­náló iparágakban növekszik a rövidebb megmunkálási idő, a nagyobb pontosság és üzembiztonság, a mind na­gyobb rugalmasság .? iránti igény. A szerszámgépgyártók ezeknek a követelményeknek az ismeretében igyekeznek gépeiket továbbfejleszteni. Valamennyi jelentős szer­számgépgyártó ország terme­lésében lassan, de állandóan nő az NC (numerikus vezér­lésű) szerszámgépek részará­nya. Az NC-gépek gyártását forradalmasítja az integrált áramkörös elektronikus épí­tőelemek megjelenése és fo­kozatos olcsóbbodása. Mind jobban terjed a tárolóegysé­gekben elhelyezett program- vezérlés. Az NC-gépeket egy­re inkább mikrokoimputerek- kel szerelik fel, amelyek egy vagy több mikroprocesszor­A téli hónapokban gyakran lát­hatunk hóval vastagon borított gépkocsikat közlekedni. Tulajdo­nosaik annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy lesö­pörjék járműveiket. Pedig ha tudnák, hogy a kocsin hordott néhány centis hótakaró súlyos balesetek előidézője lehet, több figyelmet szentelnének e kérdés­re. A baleseti veszély fokozódá­sára egyébként osztrák kutatók figyeltek fel, akik számítások­kal is alátámasztották a gyakor­lati tapasztalatokat. Megállapí­tották, hogy két négyzetméternyi felületű gépkocsinál a ráhullott hőmennyiség akár 150—200 kiló­ból és megfelelő tárolóegy­ségekből állnak. A mini- komputerek mikrokomputer- ekkel való helyettesítése a vezérlésben lehetővé teszi az építőelemek számának csök­kentését és több vezérlési feladat kisebb költséggel va­ló megoldását. A segéd- és mellékmunka­folyamatok (szerszámváltás, munkadarab mozgatása stb.) tökéletesítése révén csökken a megmunkálási idő. A meg­munkálás sebbességének nö­vekedése erősebb meghajtó motorokat, keményebb gép­ágyakat, hőtűrőbb szerkezeti anyagokat és az építőelemek nagy számánál konstrukciós tökéletesítést igényel. Az esz­tergagépeknél a golyóorsó, a műanyagok és az erősebb meghajtás növeli a megmun­kálás pontosságát. gramm súllyal is terhelheti a karosszériát, főként annak tető- részét. Igen ám, de ezáltal a jár­mű súlypontja mintegy tíz centi­méterrel megemelkedik, s ezál­tal a billenő nyomaték (amely az autót a kanyarban felborítani igyekszik) ötven százalékkal nö­vekszik! Ennél is súlyosabb kö­vetkezményekkel jár, hogy a ko­csi tetején hordott hótömeg az első kerekek fékezési terhelését további harminc-negyven száza­lékkal növeli, aminek hatásaként az erősen tehermentesített hátsó kerekek a fékezéskor „kitörnek” a nyomvonalból: a kocsi csúszik, pörög — borul. De más kellemet­„Esőkabát" a házakon A kijevi építészmérnöki egye­tem kémiai tanszékének szakem­berei olyan szerves szilíciumve- gyületből álló védőfolyadékot ké­szítettek, amely a házakat óvja a rossz időtől. A folyadék meg­száradva, láthatatlan réteget ké­pez, amely a levegőt átengedi, de a nedvességet nem. Ukrajnában több mint kétmillió négyzetmé­ternyi épület öltött ilyen „esőka­bátot”. A szerves sziliciumvegyü- leteket a szakemberek felhasz­nálják a fémek korróziója és el­jegesedése ellen is. (APN — KS) Könyvek a gazdaság- politikáról A Kossuth Könyvkiadó ez év­ben megjelenő mintegy 200 új­donsága között a korábbinál na­gyobb hányadban szerepelnek aktuális közgazdasági és gazda­ságpolitikai kérdésekkel foglalko­zó kötetek. Ezek sorában meg­jelenik Nyitrai Ferencné műve, „A magyar gazdaság és társada­lom a hetvenes években”. Az el­múlt évtizedben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások mélyreható elemzésével átfogo képet ad a kötet a társadalom és a gazdaság jelenlegi helyzeté­ről. Csikós-Nagy Béla „Gazdaság- politika” című kötetét kézi­könyvként és tankönyvként is forgathatják majd az olvasók; a mű kifejti a gazdaságpolitiká­nak, mint tudománynak a lénye­gét, egyes alkotórészeit, azok összefüggéseit, s tudományos elemzést ad a magyar gazdaság- politika alapkérdéseiről. Napja­ink gazdaságpolitikájához kötő­dik Fekete György tanulmány- kötete is, amely „Foglalkozáspo­litikánk” címmel hagyja el a nyomdát. A mából a jövőbe ka­lauzolja az olvasót Kozma Ferenc munkája, „Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben” címmel. Egész sor új kiadvány lát nap­világot az új ötéves tervvel kap­csolatos tennivalókról. Bagota Béla—Garam József „Mit kell tudni a hatodik ötéves tervről?” című könyve népszerű formában foglalja össze az új ötéves terv­vel összefüggő legfontosabb álta­lános tudnivalókat. A kiadványok sorában első íz­ben megjelenő „Politikai gazda­ságtan! szótár” az egyetemi és a pártoktatásban segédkönyv­lenséget is okozhat a kocsiszek­rény tetején otthagyott hó. Sok ezerre tehető minden év­ben azoknak a járművezetőknek — hivatásosoknak és nem hiva­tásosoknak — a száma, akik ún. első telesek, vagyis akik most vezetnek először télen gépkocsit. Számukra az a legfontosabb sza­bály, hogy a megcsúszás „kivé­dése” érdekében kerüljenek minden hirtelen végrehajtott mozdulatot, műveletet. A gép- járművezető hóban, különösen frissen húllott hó esetében akkor jár el helyesen, ha arra számít, hogy a hó alatt még fagyott jég­réteget talál. Ilyenkor csak vég­szükség esetén használja a fék­pedált, inkább az ún. motorfék­kel csökkentse a kocsi futását. Ha „megindul” a jármű, mindig abba az irányba végezzük a kor­mányzást, amelyik irányba a ko­csi megcsúszott. Ahogy az autó kezd egyenesbe jönni, fordítsuk vissza a kormányt. Ennél a mű­veletnél a gépkocsi hirtelen kor­mányzás miatt a másik irányba is megcsúszhat, tehát fokozott óvatosságra van szükség. Ha valahol megrekedünk a hó­ban. a hajtókerekek pörgetésével rendszerint semmire sem me­gyünk. Ehelyett inkább a kocsi „hintáztatásával” végrehajtható manőverezést válasszuk: gyors mozdulatokkal először előre, majd hátrameneti sebességbe kapcsolunk, és persze a kuplun­got „az intenzív súrlódás határán tartva” a kapcsolást követően felengedjük. A „hintáztatás” eredménye végül is az lesz, hogy a kerék alatti, s mindjobban ki-. tágított süllyedések huppanóján egyszer csak felkapaszkodnak a kerekek. A havas úton a kipufogócső a hótól és a jégtől eldugulhat, ezért gyakran ellenőrizni kell. Különö­sen fontos, hogy sértetlen és jól tömített legyen a kipufogócső­rendszer. A zárt utastérbe beszi­várgó égéstermék könnyen mér­gezést, rosszullétet okozhat. Ajánlatos e veszély elkerülésére még a legcsikorgóbb hidegben is piciny rést nyitni legalább az egyik ablakon. A Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete minden évben pályázatot hirdet olyan ta­nulmányok készítésére, amelyek a megye előtt álló fontosabb közgazdasági kérdésekre adnak választ. Az 1980-as pályázat első díját az a tanulmány nyerte, amely a szatmár-beregi tájegy­ség további iparbefogadó képes­ségével foglalkozik, összefüggés­ben a munkaerőhelyzettel és az infrastrukturális ellátottsággal. A tanulmány szerzői: Garai László, dr. Hajdú Bertalanná és Héczei Béláné. „A tanulmány felméri a fe­hérgyarmati, mátészalkai és vá- sárosnaményi járás jelenlegi helyzetét, az 1970-től elért fejlő­dést, valamint a további lehető­ségeket. Az alábbiakban a tanul­mánynak a jövőre vonatkozó ré­szeiből közlünk részleteket. A tájegység munkaerő-tartaléka „A tájegységre elmondható, hogy ipari nyersanyagokban, energiahordozókban — természet- földrajzi adottságai miatt — sze­gény. Földrajzi környezete sze­rencsés, mivel két szocialista or­szággal határos és különösen a Szovjetunióval való igen intenzív külkereskedelmi kapcsolat ered­ményeként itt is jelentős volu­menű termékcsere bonyolódik le. Két évvel ezelőtt nagy közfel­tűnést keltett és világraszóló tu­dományos eredménynek számított az első, lombikban fogant cse­csemő megszületése. A „lombik­ban fogantatás” lényege az volt, hogy az anya petefészkéből ki­operált petesejtjét különleges konstrukciójú lombikban termé­kenyítették meg a férj spermájá­val, majd a megtermékenyült pe­tesejtet egy ideig mesterségesen táplálták, s miután megfelelően továbbfejlődött, visszahelyezték az anya szervezetébe. Ily módon lehetővé vált, hogy az anya, aki­nek petevezetéke elzáródott és ezért meddőnek hitték, gyerme­ket hozhasson a világra. Termé­szetes körülmények között a pe­tesejtet a férfiivarsejt a peteveze­tékben termékenyíti meg, ahon­nan az továbbvándorol a méh- be, s ott beágyazódik. Ma már arra is lehetőség van, hogy idő­sebb férfiak is utódhoz jussanak, vagy netán időközben elhunyt férfiaknak is utódaik születhes­senek, ha idejekorán gondoskod­tak róla, hogy spermájukat spe­ciális körülmények között, az ún. A BIOGAL Gyógyszergyár az elmúlt öt évben 2,2-szeresére nö­velte termelését. Az eltelt évek alatt a termékszerkezetet jelen­tős licencvásárlásokkal frissítet­ték fel: a ZYMA, CIBA — GEIGY, LABORATOIRES OM és a VIFOR cégektől beszerzett re­ceptekkel és technológiákkal —, új gyógyszerek gyártását is meg­kezdték. Ez a helyzeti energia teszi ezt a vidéket igen gazdaggá, vagyis ez is egyik fontos ipartelepítési tényezővé vált. A kishatármenti, tranzitforgalom, a villamos ener­gia, gázvezeték, a jó útviszonyok, közlekedési lehetőségeit, a ter­mészetes vízforrásokban — fo­lyókban — való gazdagság pz iparosításnál mind — mint ter­melő infrastruktúra — igen fon­tos elemek voltak és azok ma is. Emellett ez a táj még ren­delkezik az egyik legalapvetőbb termelőerővel, a munkaerővel is. Számításaink szerint a megyé­nek ebben a tájegységében a munkaerőforrásból még kb. 11 és fél ezer fő nem kereső eltartott. Közülük mintegy 5—6 ezer fő — 50—60% — olyan, aki munkaalka­lom megteremtésével még mun­kába állna. A munkát vállalók többsége a nők közül kerül ki, a férfiak közül még kb. ezren áíl- nának munkába. Ezek megoszlá­sa a tájegységen belül is eltérő. Legnagyobb számú munkaerő- tartalék Mátészalkán és környé­kén van. A termelésbe bevonha­tó munkaerő-tartaléknál azon­ban számolni kell azzal, hogy többségük semmilyen szakkép­zettséggel nem rendelkezik. Javítandó a közlekedés A közlekedés igen nagy jelen­tőségű a társadalmi és gazdasági életben egyaránt, összeköti a fel­spermabankok valamelyikében megőrizzék. Nem árt tudni, hogy harminc évvel ezelőtt egy angol orvos bukkant nyomára annak a vegyi anyagnak, amely megfele­lően védi a legérzékenyebb sej­teket — így a petesejtet és — a férfiivarsejtet is — a mélyhűtés okozta károsodásoktól (a sper­mát ugyanis igen alacsony hőfo­kon tartva raktározzák a majda­ni felhasználásig). A dán kutatók által végzett ál­latkísérlet, ha nem is egészen, de egyes momentumaiban hasonlít a „lombikbébi” létrejöttével kap­csolatos mesterséges beavatko­záshoz. A képünkön látható kis bikaborjú megszületésének az volt az előzménye, hogy egy vö­rös dán tehénből kioperáltak egy petesejtet és 25 napi mínusz 196 C-fokon való tárolás után átül­tették azt egy jersey fajtájú má­sik tehén petefészkébe. Az on- narí elindult, majd megterméke­nyült petesejtből az eredeti „bio­lógiai anya” összes tulajdonságait továbbvivő utód született. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Jelentősen fejlődött az antibio­tikumok területén végzett kuta­tómunka. Sikerült előállítani, a TOBRAMICIN nevű antibiotiku­mot és ennek tbvábbi munkái so­rán végtermékként a BRULA- MICIN injekciót. Ebből a klinikai használatú gyógyszerből a hazai egészségügyet — a hasonló nyu­gati termék kiváltásával — a BIO­dolgozó és kitermelő üzemeket, biztosítja az áruszállítást és megteremti a dolgozók eljutásá­nak lehetőségét munkahelyükre. A tájegység közlekedésének ja­vítása elsősorban a kisebb tele­pülésekkel való összeköttetés te­kintetében szükséges. A telepü­lések iparának fejlődése együtt jár saját munkaerő-tartalékuk kimerülésével, egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a kör­nyező településeken élők munka­erejét. így a három város, Má­tészalka, Fehérgyarmat és Vásá- rosnamény egyben környékének ingázási centrumtelepülése, aho­vá naponta igen sokan járnak be. Ezeknek a szállítását meg kell oldani és ez nemcsak a vál­lalatok feladata. Javítani kell a helyi közlekedést, amely ezeknél a „fiatal” városoknál még nem megoldott. Fejleszthető élelmiszeripar A megye szatmár-beregi része az ipar befogadására, bővítésére, fejlesztésére továbbra is alkal­mas. A korlátozott fejlesztési eszközök az intenzív és szelektív iparfejlesztést helyezik előtérbe, amit döntően a meglévő üzemek kihasználásának javításával és bővítésével célszerű megoldani. Az elmúlt években az új üzemek létrehozásának lehetősége és igé­nye ebben a térségben is mér­séklődött, azonban véleményünk szerint néhány élelmiszer-ipari és könnyűipari üzem (gyáregység, telep) építése indokolt. A táj­egység az ipartelepítés tényezői közül a legfontosabbakkal ren­delkezik. A munkába bevonható munka­erő — bár nem korlátlanul — még jelentős számban áll ren­delkezésre. Mivel fi tartalék nagy része nő, a munkába állás egyik feltétele a gyermekintézmények — főleg óvoda — biztosítása. A tájegység mezőgazdasági- termék-előállítása nagy volume­nű, élelmiszer-ipari nyersanya­gokban igen gazdag. Ennek fel­dolgozása több oldalról is elő­nyös lenne. Hozzájárulhatna a foglalkoztatási és a jövedelmi színvonal emelésén keresztül a népgazdaság, az üzemek és a la­kosság bevételeinek növeléséhez is. Létrejött az a szellemi bázis, amely az ipar további fejleszté­sét képes magas szinten megol­dani (középfokú oktatási centru­mok, irányítási-igazgatási in­tézményhálózat). A térség váro­sai iparfejlesztésre kijelölt tele­pülések, így a helyi pénzeszkö­zök mellett a központi területfej­lesztési alapból továbbra is ré­szesülnek. Csökkenthető az elvándorlás Az ipar további fejlesztése ked­vezően hatna az itt élők életkö­rülményeire, tovább csökkenne a nagyarányú elvándorlás a me­gyének erről a tájáról és mind többen találnák meg számításu­kat a lakóhelyükön. Sokan a naDi ingázást is szívesen vállal­nák, amennyiben az utazás kor­szerű körülmények között történ­ne és a napi utazási idő nem ha­ladná meg a másfél órát. Ehhez a műszakokhoz igazodó menet­rendek kialakítása, a járatsűrű­ség növelése az utazási csúcs­időben és a vállalati (üzemi) au­tóbuszok útvonalának koordiná­lása szükséges. Az iparfejlesztésre kijelölt te­lepülések ténylegesen betöltik centrális szerepüket. környeze­tükre minden területén vonzást gyakorolnak. Ebből eredően to­vábbi fejlesztésük indokolt, új területek bevonása már nem lát­szik célszerűnek.” GÁL látja el. A BRULAMICIN KGST-exportja jelentősen fejlő­dött az elmúlt években. Az ötödik ötéves tervben a hu­mán készítmények mellett meg­kezdték az állattápok és takar­mányadalékok gyártását. Ezek a PREMIX-készítmények az or szág minden jelentős állattenyész tő rendszerébe eljutnak. Téli „tájkép”: Trabant alulnézetben (jeges úton megcsúszott és felborult jármű). AUTÓ-MOTOR Téli veszélyek a volánnál Uj gyógyszerek a Biogalból A steril ampullaiizem Csomagolják a kész gyógyszereket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents