Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
ÚJÉVI MELLÉKLET 1981. január 1. o Az ötödik ötéves terv időszakában épült fel Nyíregyháza új büszkesége, a Jósaváros, ahol több mint 20 ezer ember kapott új otthont. Megyénkén halad át a Szovjetunióból érkező 750 ezer voltos elektromos távvezeték, egyik legfontosabb energiánk hordozója. Áz V. ötéves terv milliárdjai: Tegnap nemcsak egy esztendőt zártunk, hanem egy középtávú tervidőszakot is, amelyet röviden csak V. ötéves tervnek neveztünk. Megyénk számára különösen jelentős időszak volt ez, hiszen az előző kettő — a III. és IV. — ötéves tervidőszak sok beruházása, fejlesztése után lényegében ebben az időszakban történt jelentős változás: meglevő értékeinket hasznosítottuk, s ezzel az intenzív fejlődés útjára lépett Szabolcs-Szatmár. Nagyon jelentős eredmények jelzik majd a hosszabb távú elszámolásokban — például a 15 éves -lakásépítési tervben — is ezt az öt esztendőt, mert a minőségi fejlődés mellett mennyiségileg is gazdagodott megyénk 1976 és 1980 között. öt évvel ezelőtt, amikor a középtávú tervet elfogadták, 5 milliárd 396 millió forintot szavaztak meg a megyei tanács testületének tagjai beruházásokra, s bár a számadás csak az idei év első felében várható, már most látszik, hogy jól gazdálkodtak, s legfeljebb csak ezrelékekben fejezhető majd ki az el nem költött összeg. Hogy mit jelent ez, igazán csak a szakemberek értik, de mindenki számára sejtetni enged valamit a jó gazdálkodásról, ha elmondjuk: három éve a beruházási színvonal megállapítása, két éve pedig a beruházások korlátozása nehezítette a tanácsok eredeti terveinek megvalósítását. Mindezek ellenére már most nyugodtan elmondhatjuk: a tanácsok teljesítették terveiket, végrehajtották az öt évvel ezelőtti megyei pártértekezlet határozatát s az eredmény: munkájuk nyomán 1976 és 1980 között tovább javult Szabolcs-Szatmár lakóinak alapellátása, kedvezőbbek lettek az ellátás tárgyi feltételei. Kezdjük talán a legfontosabbal, a lakásépítéssel. A tervidőszak elején a tanácsok 20 ezer lakás felépítésével számoltak, s bár még nem egészen pontos a szám, a várható végeredmény 22 600. A fejlődés, a városiasodás egyik mércéje a telepszerű több szintes lakások száma. Nos, Szabolcs-Szatmár megyének ezen a téren sincs szégyellni valója: a tervezett 6584 helyett várhatóan 7645 épül fel, annak ellenére, hogy az időközben csökkentett tanácsi pénz miatt mintegy 280-nal kevesebb tanácsi lakás épülhetett. A legtöbb lakás — 6115 — Nyíregyházán épült fel, de Kisvárdán 919 család költözhetett új otthonba, Nyírbátorban 884, Mátészalkán 753, Vásárosnaményban 379, Fehérgyarmaton 329 az öt év alatt felépített többszintes és családi házak száma. A kedvező számok ellenére még most is 110 a száz lakásra jutó családok száma. A megyei átlagos ellátottság jelentős szóródást takar, hiszen városainkban — főleg Nyíregyházán — jóval kedvezőtlenebb a helyzet a megyei átlagnál, hiszen a fokozódó urbanizáció, az iparosítás hatására a városokban és a várossá fejlődő nagyközségekben ugrásszerűen nőtt a lakosság száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a lakásigény . Dinamikusan, a megye ellátottsági helyzetéből adódóan ugrásszerűen fejlődött a kulturális ágazat az elmúlt ötéves tervben. A tervezett 5200 óvodai hellyel szemben 6458 épült fel, amelyhez- nagyon sok segítséget kaptak a tanácsok a települések lakóitól. Szinte évente szerveztek óvodaépítési akciókat, üzemek és intézmények ajánlották fel forintjaikat, hogy minél kevesebb gyerek kérelmét kelljen elutasítani. E jelentős fejlesztés és túlteljesítés ellenére még mindig 119 gyermek jut 100 óvodai helyre, vagyis — különösen a városokban — a kedvező természetes szaporulat hatására még mindig nagy a zsúfoltság. A jelentős erőfeszítések hatására javultak az oktatás feltételei: a tervezett 311 általános iskolai tanterem helyett 414-et vehettek birtokukba a gyerekek; igaz, nem mindegyik terem ebben a tervidőszakban épült, de sok helyen a napközis termek tanteremmé minősítésével, átalakításával enyhítettek a zsúfoltságon. E fejlesztésnek köszönhető, hogy 1,31-re csökkent az egy tanteremre jutó tanulócsoportok száma. A mennyiséget tekintve nem jelentős, de értékében annál inkább, hogy 75 általános iskolás gyermekkel többen kaphatnak helyet diákotthonban. Többek között ebben az ötéves tervben épült Nyíregyházán a jósavárosi 24, az Árok utcai és a Krúdy Gyula utcai 16 tantermes általános iskola, Kisvárdán a Tordai utcai és a kölesei 8 tantermes iskola, 16 tanteremmel lett gazdagabb Nyírbátor, 12 tanteremmel Nagykálló. S közben épültek a középiskolai tantermek is: a tervezett 26 helyett 40 készült el a tervidőszak alatt. Ebben az időben avathattuk a Nyíregyházi Ipari Szakközépiskolát és a Záhonyi Vasútforgalmi Szakközépiskolát, s velük együtt a tervezett 600 helyett 833 középiskolai kollégiumi helyet. Kiemelt feladat volt a megyében a szakmunkásképzés feltételeinek javítása. Ennek eredménye volt a kisvárdai 12 tantermes szakmunkásképző felépítése és a nyíregyházi 107- es bővítése, s lett yolna a mátészalkai is, de tervezési és kivitelezési gondok miatt átadása csak jövőre várható. Emiatt van eltérés a terv és a végrehajtás között: a 16 osztályteremből, a 180 tanműhelyi férhőhelyből és a 660 diákotthoni Nyíregyházán a megyei kórház udvarán épült fel az új szakrendelő. Vásárosnaményban új iparágat, az írógépgyártást honosították meg.
