Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 31. Kommentár Suarez utódlása Suarez személyében olyan politikus távozott a spanyol kormány éléről, aki 40 év után az első alkotmányosan választott miniszterelnök volt, s aki kétségtelenül sokat tett az egykori fasiszta állam demokratizálásáért, Franco örökségének fölszámolásáért. Igaz, éppen ezzel kapcsolatban érték heves támadások — nemcsak a legkonzervatívabb spanyol erők részéről, hanem pártjának jobbszárnyáról, a kereszténydemokraták soraiból is. Suarez most pártelnöki tisztségéről is lemondott, s ezzel — akarva- akaratlan — megnyitotta az utat a demokratikus Centrum Unióban a konzervatív jobboldal előtt. Tekintettel a spanyol bélés külpolitikában fennálló nézetkülönbségekre — a közös piaci csatlakozástól a NATO-tagságig, a gazdasági reformoktól a terrorizmus elleni föllépésig igen sok kérdésben ellentétesek az álláspontok —, előfordulhat, hogy Suarez távozása tartós válságot teremt az országban. A jelentős erőt képviselő baloldal, a kommunisták és a szocialisták már eddig is aggodalommal figyelték a kormány politikájában bekövetkezett fokozatos jobbratoló- dást. Ha csakugyan Calvo Sotelo eddigi miniszterelnök-helyettes lép Suarez örökébe, akkor, Madridban ez a folyamat csak erősödhet. Az 55 éves politikus ugyanis közismerten a spanyol nagytőke reménysége, s a demokratikus Centrum Unió jobbszárnyának teljes bizalmát is élvezi. Hogy a kinevezést elfogadják vagy sem, az egyelőre még bizonytalan. I. János Károly király mindenesetre már pénteken megkezdte konzultációit a politikai pártok képviselőivel. Ha Calvo Sotelo személyében végül is egyetértés születik, az egyértelműen a konzervatív erők győzelmét jelentené Spanyolországban. Gy. D. Bécsben tanácskoznak az OPEC-tagállamok pénzügyminiszterei. Az értekezlet egyik témája a fejlődő országoknak nyújtandó segítség növelése. (Kelet-Magyarország telefotó) Kardcsörtető Az USA új elnökének Kihívóan szovjetellenes, szocializmusellenes, a nemzetközi együttműködés és a békés egymás mellett élés elemi érdekei iránt feltűnő közömbösséget tanúsító kijelentésekkel mutatkozott be csütörtökön megtartott első washingtoni sajtóértekezletén Ronald Reagan, az Egyesült Államok új elnöke. Haig külügyminiszter szerdán elhangzott, meglehetősen ködös magyarázkodása után, amelyben a SALT-szerződé- sek felülvizsgálásának szükségességéről beszélt, Reagan nyíltan állást foglalt e szerződések ellen. nyilatkozat első sajtóértekezlete Demagóg formában adta tudtul, hogy semmisnek tekinti több mint tíz év és három amerikai kormányzat tárgyalásainak eredményeit. Reagan azt is megerősítette, hogy a SALT-tárgyalásokat az Egyesült Államok további feltételekhez kívánja kötni. Ennek a másik fél szempontjából elfogadhatatlan és a nemzetközi biztonságot közvetlenül veszélyeztető úgynevezett „összekapcsolási” politikának az értelmében „a tárgyalóasztalon ott kell lennie az összes egyéb folyamatban levő kérdésnek”. (Folytatás az 1. oldalról) ügyminiszter és az igazság- ügy-mimisziter tájékoztatója alapján megtárgyalta az állampolgársági és a kegyelmi ügyek elmúlt évi intézését. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a testület döntését előkészítő államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően végezték munkájukat, az egyéni elbírálás során figyelembe vették a szocialista humanizmus követelményeit is. Az Elnöki Tanács dr. Zsö- gön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkárt — érdemei elismerésével, más munkakörbe helyezése miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg dr. Medve Lászlót egészségügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Ezután az Elnöki Tanács bírákat — köztük legfelsőbb bírósági bírákat — választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. ★ A Minisztertanács dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettest tisztségéből felmentette. LEVÉL WALESÁHOZ AdanrKowalik lengyel belkereskedelmi miniszter levelet intézett Lech Walesához, a „Szolidaritás” országos egyeztető bizottságának elnökéhez. A levélben a miniszter közli, hogy március elsejével kívánják bevezetni a hús- és húskészítmények, a vaj és a cukor jegyre történő árusítását. Az erre való felkészüléshez mintegy négy hétre van szükség. Ezért kéri, hogy a „Szolidaritás” mielőbb ismertesse a jegy rendszerrel kapcsolatos állásfoglalását, amely a múlt év novembere óta várat magára. „ÓRIÁSCSECSEMÖ” Argentínában 6400 gramm súlyú, 58 centiméter hosszú gyermeket szült az argentínai Mendozá- ban egy 40 éves asszony. Az orvosok mindent megtesznek a „normálisnak” számító újszülötteknél több kilóval súlyosabb óriásbébi életben tartására, s szérummal táplálják. A gyermek anyja korábban már életet adott egy 5400 grammos csecsemőnek, most azonban kijelentette, hogy szívesen lemond a további gyermekáldásról. ÖSSZETŰZÉSEK LAKBÉREMELÉS MIATT Péntekre virradóra több helyen újabb összetűzések robbantak ki a lakásspekuláció — a renoválás címén végrehajtott kilakoltatások és a nagyarányú lakbéremelések — ellen tüntetők és a rendőrség között Nyugat-Berlin Kreuzberg kerületében. Több száz tüntető barikádokat emelt a rájuk támadó rendőrség elleni védekezésként. Az anyagi károk ismét jelentősek. Kilenc tüntetőt őrizetbe vettek. A tüntetések azután robbantak ki, hogy meghozták az első megtorló ítéletet a múlt év végén lezajlott hasonló incidensek ügyében: egy 24 éves diákot 14 hónapi szabadságvesztésre ítéltek. fp& lg — Nem tudtam, hogy vendéget vársz. — Ez az, hogy én sem. Csak benézett. Nem tilos, azt hiszem. — Nem tilos. Itt tarthattuk volna őket ebédre. — Á,' dehogy, hiszen siettek. Bizony jobb így. Eleget bántott már azelőtt is, hogy felismertem a konstrukciómat. Ez itt a lakásban ugyanaz a kaputelefon, ami tőlem származik. Nem akartam beszélni róla, hiszen a legegyszerűbb az lett volna, ha elfelejtődik. Mielőtt kimaradtam volna az egyetemről, emlékszem, még egyszer beszélgettünk Bálinttal arról a városról, amit majd megtervezünk. Én hát ebből kimaradtam, úgy látszik. Ö pedig? Nem saját ötletem volt ez a kaputelefon. Átvettem egy külföldi magazinból. Lerajzoltam magamnak. Ügy vagyok vele, hogy amíg nem tudom a sajátom gyanánt elképzelni, addig nem tudok dönteni róla, jó-e, rossz-e. Amikor már le van rajzolva, az ember szinte együtt él vele, mintegy belülről látja, s kialakul, hogy elfogadja, vagy elveti. Vizsgákra készültünk akkoriban. Egymás könyveit, jegyzeteit kérdezés nélkül használtuk bármikor, így kerülhetett Bálinthoz a rajz. A magazin, igaz, nem adta a mérnöki tervet, csak a modell fényképét, így félig-meddig ki kellett találnom azt a szerkezetet, amit megrajzoltam, ámde a telefon akkor sem az én szellemi tulajdonom. Sok más ötlettel együtt ez mind helyet kaphatott volna az ideális városban, amiről csak beszélgettünk. A kaputelefon önmagában semmi. Mezítlábra sarkantyú. Nem zavart volna, azt gondolom, ha ugyanilyen más gondolatok mérnöki megvalósításával együtt került volna elém, annak az elképzelt városnak a tervei közt, lerajzolva. De Bálint egyetlen ugyanilyen ötletet nem tett melléje, hanem fogta külön a kaputelefont és beépítette. Rosszul oldotta meg a szemétledobót, a gyerekkocsi-tárolót, a fürdőszoba vízelvezető csövének szögesését, és még sorolhatnám. Lapozgatok az újságokban, s közben a folyosón át beszélgetünk. Anna a konyhában dolgozik. Elég kicsi a lakás, nem kell kiabálni. A normális beszédhangot jól értjük, én itt, ő ott. Eltekintve a zajtól, elég nyugalmas ez a lakás. Amióta főútvonallá változtatták az utcát, megnőtt a gépkocsi-forgalom, itt jár el a troli is, hangrobbanása eleinte nyomást, fájdalmat okozott a szívemben, akkoriban kispárnámat a fejemre szorítva aludtam, s hogy, hogy nem, évek során már az utca másik oldalán, a régi lakásban is valahogy megszoktam a zajt. Utána ideköltöztünk át, az új házba, s már nem zavar any- nyira. Ezt is meg lehet szokni. Lehet, hogy más is munkál bennem ezzel a kaputelefonnal kapcsolatban — az, hogy növeli az itthoni életünkbe való közvetlen belebeszélés lehetőségét? Számomra az természetes, hogy ha valakit meg akarok látogatni, akkor telefonon felhívom, megbeszélem, a mondott időben elmegyek. Ha véletlenül, útközben döntök így, akkor pedig elmegyek a lakáshoz, s megpróbálom. Ha nincsenek otthon, nincsenek. A kaputelefon megkönnyíti ezt, már az utcáról felszólhatok. De arra is csábít, hogy lépten-nyomon felszóljanak rajta. Valahol pihenni is kell. Ezzel függ össze a törekvésem a telekre. Pihenni a természetben tudok igazán. Nekem a természet zajai kellenek ahhoz, hogy jól aludjak. A bokrok ne- szezése, a szél hangja. Az autómotorok agresszív recsegése helyett valami egészen más. — Amikor kimentéi a gyerekekhez, Bálint mondott nekem valamit. Anna az ajtóban áll, mosolyog. Kérdően nézek rá. — Sosem hittem, hogy ilyen szerény vagy. *— Én? — Te. Bálint azt mondja, hogy ez a ház tulajdonképpen a kettőtök közös munkája. S a telefon a tiéd. Te erről soha nem beszéltél. Ilyen szerény vagy? Elképedek, Anna ezek szerint büszke akar lenni rám? — Azt mondja, hogy ezt az ötletedet ő mentette meg. — Megmentette? A kaputelefont? — Így mondta. Végül is volt valami közös munkátok, amiben egyetértettetek, ez meg is valósult, bár — elmosolyodik — úgy tűnik, nem a te jóvoltodból. Bálintnak tehát, sok más mellett, ez amolyan szimbólumféle is? A barátságunk kifejeződése? S ezt Anna is így látja? Lépnem kell, kétségtelen. — Anna, Anna, te elhitted Bálint eszményi magyarázatát, látom. Mégis, mit gondolsz, miért adott más nevet a konstrukciónak Bálint, mint ahogyan én neveztem? (Folytatjuk) Madame Odette visszaemlékezik (9.) Valloné és a csábító ajándék „Nagyon meglepődtem, amikor a lakásban majdnem az egész családot ott találtam” — mesélte tovább Marlene. „Ott volt a mama, a testvérei és mindenféle rokonság — csak signora Va- lone, a felesége hiányzott. Arra azért nem vetemedett, hogy őt bemutassa...” Ezen nevetőgörcsöt kapott. 64 vagy 65 évvel, annyi lehetett akkoriban, gondosan felkészült a gáláns római kalandra, — és helyette családi körben kávézott. „Az volt a benyomásom, hogy mindany- nyian szigorúan végigmérnek, és a végeláthatatlan kézfogásoknak soha nem lesz vége... És Raf Valloné? Némileg bűntudatosnak látszott, bizonyára számolt azzal, hogy később meg fogom szidni...” Ennek ellenére nem vesztette el humorát, elment vele, hagyta, hogy lefényképezzék őket együtt — és ezzel segített neki, jobban is, mint akarta volna, hogy továbbra is beszéljenek róla. Ava Gard- nerrel megcsinálta a „Vénusz jegyében”-t, Maria Schell- lel a „Rose Bernd”-t, utolsó nagy sikerét Artur Miller „Pillantás a hídról” című művében aratta, de kétségtelenül szakmabeli krízisben volt, .nehézségei voltak a színjátszásban. „A Mademe-nak is hasonlóan ment” — mondja Odette Miron: — „Talán ez volt az, ami összekötötte őket...” Memoárjában így ír Marlene? „Talán a színészi hivatás nem méltó egy férfihoz? Egy olyan élet, mely nagyobbrészt sminkelésből, öltözködésből, „magamutogatásból” áll, inkább asszonynak való, — talán ezt írta volna szívesen, de azután bizonyára eszébe jutott Jean Gabin, a nagy szerelme, és így fejezte be a mondatot: ... azoknak a keveseknek, az igazán nagy tehetségeknek való, akiknek megvan a képességük arra, hogy méltóságot kölcsönözzenek annak a foglalkozásnak, amelyet gyakran hoznak kapcsolatba a cirkusszal”. Raf Valloné otthagyta a szakmáját, és színházi kritikus lett Rómában. A felesége, Elena Varzi és három lánya a színjátszásba vetette bele magát. „De a Madame-mal végleg elrontotta a dolgot Raf Valloné”, — meséli Odette. „Mivel Párizsban is gyakran mutatkozott vele, az már az hitte, hogy meg is nyerte őt... ” Kapcsolatuk befejezése szintén nagyon jellemző Marlene Dietrich-re. Egyik este szólt a házi telefon, és Marlene, aki mint mindig, most is slampos volt pongyolájában, szürke hajával, maga emelte fel a kagylót, mert azt hitte, hogy a házmester akar tőle valamit. „Itt Raf Valloné!” — mondta egy férfihang. „Az átkozott” — mondta Marlene, — „hogy jön ahhoz, hogy bejelentkezés nélkül megjelenjen itt? Mondja meg neki, hogy én nem vagyok itt, elutaztam, én ... ” „De Marlene!” — szakította félbe a hang. Én nem a házmester vagyok, én vagyok, Raf Valloné! Szeretnék egy ajándékot átadni neked!” Odette azt mondja, hogy csak egy éles kiáltást hallott, a Madame izgatottan felugrott, gyorsan felrántott egy parókát, és a rúzsát kereste. ' „Harminc másodperc múlva már a lakás ajtaja előtt állt. Kinyitottam az ajtót, és bevezettem a szalonba. Mikor végre megjelent, látszott, hogy elfelejtette feltenni a szempilláit... Még hallottam, ahogyan bókolt neki, de nagyon „olaszosan” csenget, ha érti, mire gondolok, — azt hiszem, hogy mindketten sokkot kaptak ezen az estén .. Én visszavonultam a konyhába, de nem kellett sokáig ott tartózkodnom ...” Három perc múlva ismét csapódott a lakásajtó, és Marlene rontott be a konyhába, magánkívül a haragtól. Odettet idézzük: „Nem! Nem!” — kiabált a Madame. „Mit képzel ez a disznó egyáltalán! Még alig tegező- dött össze velem, és máris az ágyba akar vinni! Mit képzel? Az én koromban! Nem tudom, mit tehettem, hogy ez egyáltalán az eszébe jutott ... !” Ah, és közben csak arról volt szó, hogy bejelentés nélkül érkezett. „A legnevetségesebb a csábító ajándéka volt” — emlékezik vissza Odette Miron. „Amit olyan sürgősen és személyesen kellett a Madame kezébe adnia — az egy nagy tábla csokoládé volt”. A szovjet autóipar jelenti Kéiz az új típusú Volga próbaszériája Propán-bután gázzal működő változattal Befejezéshez közelednek az új típusú szovjet Volga gépkocsi, a GAZ—3102 típusszámú autó próbaüzemei. A gyár a gépkocsik első próbaszériáját az SZKP közelgő XXVI. kongresszusára adja át használatra. Az új Volga külső képe keveset változott ugyan, műszaki tulajdonságai azonban annál több változást hoztak. A legnagyobb újdonság az úgynevezett elő- kamerás motor alkalmazása. Az új motorral — változatlan teljesítmény mellett — jóval kevesebb az üzemanyag-fogyasztás: 100 kilométeren országúton általában három literrel csökkent a felhasznált benzin mennyisége. A kocsi gyorsulása is megjavult: 16 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 kilométeres sebességre. A kocsi kétkörös fékrendszerrel, az első kerekeken tárcsafékkel készül, az eddiginél szélesebb acélradiál köpenyekkel szerelik fel a kerekeket. Eltűnik a külső antenna, az antennát a belső tükör keretébe építik. A hátsó ablak fűthető, az új típusú, négyszögletes fényszórókat mosórendszerrel lehet menet közben megtisztítani a szennyeződéstől. A gépkocsi tengelytáva valamelyest megnőtt s az első tengely szélessége is nagyobb. Ennek ellenére a karosszéria fő vonalai megmaradtak. Újdonság a pótkerék elhelyezése is: a csomagtérből kikerül, így jelentősen megnő a csomagtér befogadóképessége. A gyári tervezők egyébként most készítik el az új Volgához a propán-bután gázzal működő motor prototípusát. Az eddigi adatok szerint a gázüzemű motor adottságai igen jók lesznek. TELEX
