Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

Patronálok S zerdán délelőtt több száz vállalati, in­tézményi, tömeg­szervezeti vezetőnek — mint tsz-patronálónak — mondtak köszönetét a megyei pártbizottságon az V. ötéves tervben végzett társadalmi munkájukért. Sokan közülük már két évtizeddel ezelőtt ott „bá­báskodtak” a nagyüzemek születésénél, mások még korábban, jó harminc éve az első kezdeményezők­nek is segítői voltak. Nem intézkedési, hatósági jog­körrel, de hasznos taná­csokkal, előremutató ja­vaslatokkal, valamennyi­en hozzájárultak, hogy a mezőgazdaság eredményei­re egész társadalmunk büszke lehet. Dicsekvés nélkül el­mondhatjuk: minden köz- gazdasági és természeti nehézségek ellenére me­gyénk mezőgazdasága 21— 22 százalékkal ad ma több terméket, mint öt évvel ezelőtt, ami egyben azt is jelenti, az ágazat túltelje­sítette középtávú tervét. A mezőgazdasági nagyüze­mek több mint 7 milliár- dot ruháztak be, ebből többek között ötezer hek­táron felül telepítettek új gyümölcsöst, ötvenezerrel több sertést tartunk Sza- bolcs-Szatmárban, mint a tervciklus elején. A nagy­üzemek segítségével a ház­táji gazdaságok és egyéb kistermelők az áruterme­lésből 40 százalékkal ré­szesednek. Mindezeket az eredményeket kevesebb mezőgazdasági dolgozóval értük el, 1975-ben a mun­kaképes lakosságnak még 40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. 4 múlt év végére ez az arány 33 százalékra csökkent. A köszönet, az elismerés mellett vázolták a követ­kező évek patronáló mun­kájának főbb vonalait. A megyei pártbizottság to­vábbra is — elsősorban — politikai munkát kér ak­tíváitól. A termelőszövet­kezeti pártalapszervezete- ken keresztül nyújthatják a legnagyobb segítséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gazdálkodás kérdéseiben ne mondjanak véleményt, mint eddig, ezután is ja­vasoljanak módszereket, segítsék a külső kapcso­latok elmélyítését, újab­bak teremtését. Megkü­lönböztetett segítséget várnak a kedvezőtlen adottságú termelőszövet­kezetek. A megyei pártbizottság arra kéri a patronálókat, külön figyelmet fordítsa­nak az állattenyésztés mi­nőségi fejlesztésére, a ho­zamok önköltségére. A termelőszövetkezeti veze­tőkkel együtt keressék a mezőgazdasági termékek további feldolgozási lehe­tőségeit. Segítsék a térségi melioráció kibontakozását, jó előkészítését. Az ipar, a lakosság fogyasztási szükségleteihez, de nem utolsósorban az export­hoz igazodó rugalmas szer­kezetváltoztatásokat tá­mogassák. A megalapo­zott exportnövelő beruhá­zások előtt a jövőben is zöld az út, erre kaphatnak hitelt a szövetkezetek. Sok javaslatot adhatnak a nagy tapasztalatokkal ren­delkező vezetők a munka- szervezéshez, az anyag-, energia- és élőmunkával való takarékosságban, va­lamint a szellemi tőke jobb hasznosításában. K éri a megyei párt- bizottság a patro­nálókat: jelzéseik­kel, tapasztalataik tovább­adásával ezután is segít­sék a járási és megyei irá­nyító szervek munkáját. A patronálok újabb megbí­zatásától további önzetlen munkát, ennek nyomán si­kereket várunk a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődésében. Csikós Balázs AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 24. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 29., csütörtök Lázár György fogadta a jemeni küldöttség vezetőjét Lázár György, az MSZMP Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Minisztertanács elnöke fo- szerdán hivatalában fogadta gadta Abdel Ghani Abdul Abdel Ghani Abdul Kádert, Kádert, a Jemeni Szocialista a Jemeni Szocialista Párt Po- Párt PB tagját, a KB titká- litikai Bizottságának tagját, rát. (Kelet-Magyarország tele- a központi bizottság titkárát, fotó) a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tar- továbbfejlesztésének lehető- tózkodó párt- és állami kül- ségeit. döttségének vezetőjét. A szívélyes légkörű eszme­A kölcsönös egyetértés cserén jelen volt Garat Kő­szenemében folytatott meg- bért külügyminiszter-hely el­beszélésen áttekintették a két tes és Salem Fares, a JNDK ország baráti kapcsolatait, berlini nagykövetségének — valamint a fejlődő gazdasági hazánkban is akkreditált — együttműködés helyzetét és ideiglenes ügyvivője. Magyar-NDK kulturális , egyezményt írtak alá Az 1981—85. közötti idő­szakra szóló kulturális és tu­dományos együttműködési munkaterv, valamint jegyző­könyv aláírásával ért véget szerdán Budapesten a Ma­gyar—NDK Kulturális és Tu­dományos Együttműködési Bizottság nyolcadik ülése. Az okmányokat Korcsog András művelődési államtitkár, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke és NDK-beli partnere, dr. Herbert Krolikowski, kül­ügyi államtitkár látta el kéz­jegyével. Az aláíráson jelen volt Nagy János külügyi ál­lamtitkár és Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete. A középtávú munkaterv a két ország kulturális kapcso­latainak fejlesztését előirá­nyozva gazdag közös program lebonyolítását határozta meg a következő évekre. Négy turnusban, június 28—augusztus 22-ig Készülődés a nyári építőtáborozásra Az önkéntes ifjúsági építő­tábori mozgalom ez évben is jelentős mértékben járul hoz­zá a népgazdaság idényjelle­gű munkaerő-szükségletének kielégítéséhez, a fiatalok szo­cialista neveléséhez, közösségi szellemük erősítéséhez. A szervezés fő célja már nem a létszám növelése, ha­nem a minőségi munka és a pihenés eddiginél jobb felté­teleinek megteremtése. A tan­év későbbi befejezése miatt ezúttal négy turnusban júni­us 28-tól augusztus 22-ig dol­gozhatnak a fiatalok. A diákok foglalkoztatásá­nak legfőbb területe idén is a mezőgazdaság lesz: a táboro­zok több mint 80 százaléka a növényápolásban és gyü- mölcsszüretelésben segédke­zik majd. Több mint 7 ezer fiatalt fo­gadnak az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fel­ügyelete alatt működő tábo­rok. A tervek szerint az idén 9 szakmai tábort nyitnak meg a tavalyi héttel szemben. Burgonya Szabolcsból a fővárosnak Naponta 3—4 vagon burgonyát szállítanak a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetke­zet tárolójából a budapesti ZÖLDÉRT-nek. Türk Józsefné targoncás a 40 kilós zsákokat gépkocsihoz szállítja. (E. E. felv.) Kisvórdáról Amerikába Öt évre szóló kooperációs szerződést kötött a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet egy amerikai ruhagyártó és forgal­mazó céggel. Az ipari szövetkezet jelentős gépi beruházás megvalósítása után vállalta, hogy a tőkés megrendelők tech­nológiája alapján évente 120 ezer darab nadrágot, később mellénnyel ellátott öltönyt gyárt. Képünk: az amerikai cég technológusa, Roger D’ Amario a szövetkezetben már a varrásnál ellenőrzi a terméket. (Elek Emil felv.) Már építik a palántaneveié sátrakat Dohánytermelés nagyobb területen Nem kedvezett a dohány­kertészeknek az 1980-as esz­tendő időjárása. Az átlagter­més a tervezettnek csupán 55 százaléka volt. Különösen rosszul fizetett a Virginia, az előző év 850 kilogrammos átlagával szemben 380 kilo­grammot törtek. A dohány a megye egyik legfontosabb ipari növénye. Termesztésének nemcsak ha­gyományai vannak, de nor­mális időjárás mellett jöve­delmező is. Az elmúlt év rá­fizetései után kérdőjel volt, mennyiben csökkent a terme­lői kedv, nincs-e területi visszafejlődés? A Nyíregyhá­zi Dohányfermentáló Vállalat 1981-re 8125 hektár termő te­rület leszerződését tervezte, de ebből 6700 hektár a nagy­üzemi. A szerződéskötések — ki­véve a háztáji és kistermelők egy részét — befejeződtek. Tapasztalat, hogy vannak gazdaságok, ahol 81-re mér­sékelték a területet, mások viszont fejlesztették, így a tervezett területtől 200 hek­tárral több lesz a palántaki- ültetés. Szót értett a válla­lat a partnerekkel a fajta­kérdésben is. Korábban a mezőgazdasági üzemek kifo­gásolták, hogy nem megfelelő a fajtaarány, a fajtaválaszték és ez veszélyezteti a termelés biztonságát. Különösen azo­kat a dohányokat hiányolták, amelyek az időjárási szélső­ségeket jobban elviselik, sok csapadék, kevés napsütés esetén is bőven teremnek. Most a két fő dohányfaj részaránya: 60 százalék lesz a Virginia, amely mestersége­sen szárítható és 40 százalék a nagy levelű. Megjelennek a köztermesztésben olyan kül­földi és hazai fajták is, ame­lyek eddig csak kísérleti par­cellákon, vagy egészen kis területen bizonyították eré­nyeiket. A kerteszek és kutatók jó tulajdonsággal rendelkező dohánynak tart­ják a hazai előállítású Virgí­nia 76 és a nyírségi 1-es faj- tajelölteket. Idén ezeket már mintegy 800 hektáron ter­mesztik. Szintén jól vizsgáz­tak a coker típusú dohá­nyok, amelyek termesztésére a vállalat ezer hektárt szer­ződött. A termelők kívánsága tel­jesült azzal is, hogy a múlt évihez képest jelentősen nö­velték a VP—9-es és a többi barna dohányfajták területi arányát. A dohánytermesztés egész embert kívánó munka, vala­mikor a melegágykészítéstől a csomózásig keményen meg kellett dolgozni minden kilo­grammért. Ma már fizikai ér­telemben könnyebb a kerté­szek dolga, hiszen változott a technológia, a kézi erőt kivál­totta a gép. Mindez nem azt jelenti, hogy a jó termés, a jövedelmezőség elérése gye­rekjáték. Időben kell kelni ahhoz, hogy a palántanevelés, a -ki ültetés és egyáltalán a termesztés sikeres legyen. A dohánytermesztő gazdaságok többségében már hozzáláttak a palántanevelö fóliasátrak előkészítéséhez, hamarosan kezdetét veszi a magágyké­szítés, a vetés is. Az elmúlt évi tapasztalatok arra intenek — bár a legna­gyobb kárt az időjárás okoz­ta —, volt némi szerepük az alacsony termésben az embe­reknek is. Helyenként nem a követelményeknek megfelelő­en hajtották végre az agro- és termesztéstechnológiai előírá­sokat, hiba csúszott a talaj­kiválasztásba, a tápanyag­gazdálkodásba, avagy a nö­vényvédelembe. Most jó idő­járást remélünk, de ne csak ez legyen a jó termés egye­düli, kizárólagos alapja. || Kelet­Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents