Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. január 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Áteresz Levélírónk — Müller Ferenc, Gávavencsellő, Kárpát utca 7. szám alatti lakos — tizenhárom társa nevében közölte panaszát. Azt, hogy a község főutcá­jából nyíló Kárpát utcában 1956 óta laknak, de koráb­ban soha nem volt problé­májuk a belvízzel, csak az utábbi években. Mégpedig azóta — olvastuk a levél­ben —, amióta a község belvízrendezését elkezd­ték. Olvasónk véleménye szerint az átereszt építet­ték rosszul, így a vizet nem tudja elvezetni, az a Kárpát utcában gyűlik ösz- sze. Panaszt tettek már emi­att a tanácson, sőt a falu­gyűlésen is, de nem intéz­kedtek. Sőt, a helyzetük rosszabbodott azóta is, mert az eddig hasznosan működő vízelvezető árkot is betemették. A magasab­ban fekvő utcákból tehát „nyakukba” folyik a víz. A Kárpát utca lakói most különösen félnek a tavasz­tól, az esetleges gyors ol­vadástól. A panasz nyomába ered­tünk, annak figyelembevé­telével, hogy minden ilyen munka a községi tanács rendelkezésére álló pénz­ügyi keret függvénye. így van ez Gávavencsellőn is, ahol előrelátással már el­készült a belvízrendezési terv. Hozzákezdtek a ki­vitelezéséhez is, viszont azzal csak a pénzügyi le­hetőségek szerint tudnak haladni. A munkák me­netét továbbá az időjárás is meghatározza. Amint Végső Zoltán vb- titkár tájékoztatójából megtudtuk, a belvíz elve­zetésére készült rendezési terv azt a célt szolgálja, hogy a községből, illetve a belterületről a csapadék­vizet egy helyre össze- gyüjtsék és azt szivattyú­rendszerrel a Lónyai-csa- tornába átemeljék. A munkákat rendkívüli módon hátráltatja az utóbbi évek kedvezőtlen, csapadékos időjárása. De nem utolsósorban az, hogy ezzel egy időben a talajvíz­szint is igen megemelke­dett. Emiatt valóban több lakás is kárt szenvedett. Arról nem tudnak a taná­cson, hogy a csapadékvíz okozott volna komoly ron­gálódást valamelyik csa­ládi házban, épületben. Amikor a panaszügyről a tanács illetékesei infor­máltak bennünket, az idő­járás miatt a kivitelezési munka állt. ígéretet kap­tunk azonban, hogy amint enged az idő, a belvízel­vezető csatorna építését tovább folytatják és elké­szültével megoldódik le­vélíróink panasza. Örömmel vettük a meg­nyugtató választ. Termé­szetesen megértjük az egészséges türelmetlensé­get, azt, hogy levéliróink féltik a házukat, sürgetik a cselekvést. Soltész Ágnes NINCS LEVÉLPAPÍR — Egy kis pergamennel kisegí­tettek minket... ! (Kiss Ernő rajza) A magánlevelezésben meg­szoktuk, hogy közölnivalón­kat ízléses levélpapírra írjuk és hozzáillő borítékba zárjuk. Nem is olyan régen a papír­üzletekben még válogathat­tunk a szebbnél szebb cso­magolásban, vagy darabon­ként árusított levélpapírok, borítékok között. Még aján­dékba is szívesen adtunk egy tucattal. Most viszont hiába tesszük tűvé érte az üzlete­ket, nincs. Vajon mikor lesz? Bartha Mihályné, Nyíregyháza-Bórbánya, Margaretta utcai lakos EMLÉKJEGY Január 23-án többen elha­tároztuk, hogy tanári kíséret mellett megtekintjük a nyír­egyházi Krúdy moziban A nyolcadik utas: a Halál című nagy sikerű filmet. Kérésünk­re a pénztáros a 4 órás elő­adásra kiadta a jegyeket. A meglepetés akkor ért bennün­ket, amikor a jegykezelő nem engedett be a nézőtérre, mert egy-két hónap múlva leszünk 18 évesek. Hiába mondtuk, kérleltük, hogy mi csak a film miatt utaztunk Nyírbá­torból Nyíregyházára. Ezután megpróbáltuk a jegyet visz- szaváltani. Szándékunkat hallva a pénztárosnő gúnyo­san elutasított. De ekkor már a pénztár előtt szétoszlott a tömeg, s így észrevettük azt a szolidan díszelgő kis táblát, amin ez állt: „Csak 18 éven felülieknek ajánljuk!” Ez a kis mondat azonban vélemé­nyünk szerint nem azt jelen­ti, amit reklamálásunkra a pénztároshölgy kirakott, mi­szerint „Csak 18 éven felüli nézőink tekinthetik meg!” Az előző táblát időközben be­szedte és szétvágta ollóval, így hát filmet sem láttunk, s egy délutánunk, valamint pénzünk is ráment a sikerte­len mozilátogatásra. Soltész Mária nevelőtanár és a nyírbátori gimnázium IV. osztályos tanulói FELESLEGES ADMINISZTRÁCIÓ Évek óta veszem igénybe a Patyolat ágyneműakcióját. Annak idején szerződést kö­töttünk, s most, hogy a csere­feltételek változtak, új szer­ződést készítenek, melyhez mindenkinek a személyi ok­mányait, nyugdíjasoknak a nyugdíjszelvényt be kell mu­tatniuk. Mindig beszélünk az adminisztráció csökkentésé­ről. Vajon ebben az esetben nem lehetne egyszerűbb mód­szert alkalmazni? Például azt, hogy a régi szerződésre írják rá a megváltozott adatokat, s mindjárt kevesebb papír­munkával járna az egész. Kovácsné, Nyíregyháza, Szamuely téri lakos A PANASZT ORVOSOLTAK A közelmúltban több alá- írásos levelet kaptunk Győ­röcske községből. A levélírók szóvá tették, hogy a község bekötő útja járhatatlan az ott folyó építési munkák miatt. A levél arra is utalt, hogy még a személyszállító autó­busz sem tud a községbe be­menni. A panasznak utána jártunk. Az illetékesektől — a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon — megtudtuk, hogy a Belfő-csatorna meg­hosszabbításánál a 4145. sz. KPM-utat és a győröcskei be­kötő utat áteresz építése miatt kellett átvágniuk. Ezt a KPM és a községi tanács engedélye alapján tették. Az átvágáso­kat az előírásoknak megfele­lően jelzőtáblákkal, korlátok­kal és jelzőlámpákkal látták el. A rendkívül csapadékos időjárás miatf'az építési mun­kák kissé elhúzódtak. Amikor azonban a kérdéses út bal oldali félpályával elkészültek, a munkagödröt azonnal visz- szatöltötték és a forgalom ér­dekében kőburkolattal látták el az utat. Sajnos, az átázott és rosszul tömörített talaj megsüllyedt, ami néhány na­pi fennakadást akozott az autóbuszközlekedésben. Né­hány nap után az utat hely­reállították, a bekötő úton gyalagos átjárót készítettek, a közlekedés tehát zavartalan. ZSÜFOLT AUTÓBUSZ Nyíregyházán ja járási hi­vatal épületétől fél 8-kor in­duló 6-os jelzésű autóbusz minden alkalommal rendkí­vül zsúfolt. Utasai — legtöb­ben — a kórházba, a megyei sztk-rendelőintézetbe igyekvő betegek. Mivel az állomástól mindkét intézmény ugyan­csak jó messze van, az utat gyalog senki sem vállalja szí­vesen. De miért is tennék, hi­szen az autóbusz pár perc alatt „odaröpíti” az utasokat. Csakhogy ebből az utazásból mindenkinek elege van, a kis utasterű autóbuszban annyi­an vannak e reggeli járaton, hogy alig lehet megmozdulni. Csuklós autóbusz beállításá­val, vagy a reggeli órákban a járatok sűrítésével változ­tatni kellene e helyzeten. Kála Zoltán, Nyíregyháza, Petőfi utcai lakos KELLEMES CSALÓDÁSOK Eddig nem igen akadt hi­vatalos dolgom, csak most a közelmúltban, melyre felké­szültem. Rideg, hivatalos hangra számítottam, s helyet­te emberséges, jóindulatú ügyintézéssel találkoztam. Mivelhogy én is a nyugdíja­sok házának lakója lettem, ezt megelőzően dolgom akadt — úgy mint másnak is — a városi tanács igazgatási osz­tályán, az egészségügyi osztá­lyon és az ingatlankezelő vál­lalatnál. Jólesett az ott dol­gozók udvarias, segítőkész szándéka, gyors és körülte­kintő ügyintézése. Ugyancsak jó érzés töltött el, amikor az Épszer vállalat két villany- szerelőjének szakértő mun­kája révén az új lakásban egyszercsak megszólalt a rádióm és a televízióm. Lel­kiismeretességüket meg akar­tam hálálni, mire ők tiltakoz­va emelték a kezüket, mond­ván: ez kötelességük és ne sértsem meg őket. Kellemes perceimet nem tudom eltit­kolni, nem is akartam véka, alá rejteni, hátha tanulságul szolgál másoknak. Ambró Ilona Kossuth-díjas, nyugdíjas pedagógus, Nyíregyháza, Csallóköz 13. sz. alatti lakos Szerkesztői üzenetek Mosolygó Józsefné újfe­hértói, Kodica Istvánná nyírlövői, Pák Lászlóné kölesei és Pál András zá­honyi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Révész Emma barabási, Szalma Miklósné barabási, Sarkady Bertalan nyír­egyházi, Jakab Ibolya nagydobosi, Csűrök László győrteleki, Csatári Gusz­táv csengeri, Bodó Miklós­né csengersimai, Józsa Bé­la kisnaményi, Krizsa- novszki Béla nyíregyházi, Nagy József nyírbátori, Farkas Balázs kéki, Varga Ferenc nyíregyházi, Kurta László nagykállói, Vojtku József nyírteleki, Tálas Miklós nyíregyházi, Kanyó Sándorné gyügyei, Ormay László nyíregyházi, L. Nagy Sándor mándoki, özv. Sinka Jánosné tisza- szalkai, Gáspár Sándor ti- szateleki, Kovács Istvánná nagycserkeszi és Fényest Miklósné érpataki lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Nagy Erzsébet szabolcs- veresmarti, Juhász Ferenc nagykállói, Esik László tornyospálcai, Dibáczi Zol­tánná nyírbogáti, Nagy Éva jánkmajtisi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Pappné Timkó Erzsébet nyíregyházi olvasónk ész­revételére a Nyíregyházi közterület-fenntartó Vál­lalat közölte, hogy a sze­mételszállítással kapcso­latos jogos lakossági rek­lamációk csökkentésére a következő intézkedést tet­ték: belső átcsoportosítás­sal a szemétszállításnál két műszakos munkavég­zést rendeltek el. C'zv. Hadházi Mihályné nyírtéti olvasónk rekla­mációja jogos volt. A ter­melőszövetkezet vezetősé­ge intézkedett, hogy levél­írónk az őt megillető ház­táji juttatást megkapja. A közelmúltban szóvá tet­ték, hogy Nyíregyházán a Herman Ottó utcában a gom­balámpák nem világítanak. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a lámpák energiaellátá­sa földkábelről történik. A térségben korábban végre­hajtott új építés-sqrán a há­rom fázisú kábel több helyen meghibásodott. Ezért a sér­tetlen fázisvezetőre kapcsol­ták rá szerelőink ezeket a lámpákat, így most vala­mennyi gombalámpa üzemel. A sérült kábelt ki kell cse­rélnünk, melyre azonban csak az enyhébb idő beálltá­val kerülhet sor. Addig vi­szont fennáll annak a veszé­lye, hogy a pillanatnyilag még jó fázisvezető is zárlatos lehet,-s> ebbfctr' tíz éSötben aj közvilágításban ismét zava­rok keletkezhetnek. A beje­lentést köszönettel vettük. TITÁSZ vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Kedvezmény tovább­képzés esetén — A szabadság kiadásáról — A fizetés nélküli szabadság engedélyezése Csonka Istvánné tiszaberceli olvasónk férje technikusi minősítő vizsgára készül. A felkészülés érdekében Debre­cenbe kell bejárnia, amely rendszeresen egybeesik a mun­kaidejével. Kérdése az, hogy a továbbtanulás érdekében milyen kedvezmények illetik meg? Olvasónk férjét átlagkeresettel elszámolt szabad idő csak akkor illetné meg, ha a munkáltatóval tanulmányi szabadságot nem ír elő a jogszabály. Így ilyen igénnyel nem léphet fel. Útiköltség és egyéb térítés is csak tanul­mányi szerződés kötése esetén illeti meg. Megmondja Jánosné és három társa portásként dolgo­zik az egyik vállalatnál. Munkaidő-beosztásuk szerint ti­zenkét óra szolgálatot huszonnégy óra pihenőidő követ. Kérdésük az, hogy hogyan kell a szabadságnapokat ré­szükre kiadni? A dolgozó részére a szabadság munkanapokban van meghatározva. A törvényes munkaidő heti negyvennégy óra, az ügyeleti jellegű munkakörökben — mint például őr, portás — azonban a felek hosszabb munkaidőben is megállapodhatnak. Olvasóink esetében ez nem áll fenn, mert egy munkahelyen a folyamatos szolgálatot négyen látják el. A szabadságszámítás szempontjából a hét min­den munkanapja beszámít, attól függetlenül, hogy a dol­gozónak a reá érvényes munkarend szerint kell-e munkát végeznie, vagy sem. Olvasóink tehát a munkáltató eljárá­sát nem sérelmezhetik, mely szerint nemcsak azt a napot tekinti szabadságnak, amelyen szolgálatban kell lenniük. Szabó Gézáné gulácsi olvasónk második gyermekével gyermekgondozási szabadságot vett igénybe. A gyes lejár­tát követően kérésére a vállalat igazgatója harminc nap fizetés nélküli szabadságot engedélyezett. Ez alatt az idő alatt családi problémáit megoldani nem tudta, ezért mun­kába nem jelentkezett, távolmaradásának okát a munkál­tatóval nem közölte. A munkáltató 1980. szeptember 22-én és december 2-án felszólította, hogy távolmaradásának okát igazolja. Olvasónk a kétszeri felszólításnak nem tett eleget, ezt követően a munkáltató november 1-i hatállyal munkaviszonyát megszüntette és a munkakönyvét „kilé­pett” bejegyzéssel címére megküldte. Olvasónk ezt az in­tézkedést sérelmezi, mert mint írja, gyermekeivel együtt több ízben volt beteg. Olvasónk a munkáltató intézkedését nem sérelmezheti, mert 1980. január 1-vel megjelenő új jogszabály lehető­séget ad arra, hogy a munkáltató amennyiben a dolgozó egymást követő hat napon keresztül a munkahelyéről iga­zolatlanul távol marad, az utolsó munkában töltött nappal a munkaviszonyt megszűntnek tekintse és a munkaköny­vét „kilépett” bejegyzéssel adja ki. Amennyiben a dolgozó a mulasztását utólagosan kimenti, kérelmére a munkavi­szonyt helyre kell állítani. Olvasónk munkáltatója körültekintően járt el, mert mint írja, két ízben is felszólította a távolmaradás igazo­lására. Olvasónknak — miután gyermekei betegek voltak — orvosi igazolás alapján további fizetés nélküli szabad­ságot kellett volna kérnie, amit a munkáltató köteles lett volna biztosítani. Illés Jánosné kisvárdai olvasónk üzemi baleset követ­keztében három hónapig táppénzes állományban volt. Bal­esetét mint írja — a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint — figyelmetlenség okozta. Kérdése az, hogy milyen kártérí­tést igényelhet a munkáltatótól, illetve köteles-e vissza­fizetni a táppénzt? Levelében azt is leírja, hogy baleseti oktatásban 1972-ben részesült. Olvasónknak a táppénzt visszafizetni nem kell, a bal­esetből eredő teljes kárának megtérítését viszont kérheti a munkáltatótól. A kárigény benyújtására a baleseti jegy­zőkönyv felvételét követően a munkáltatónak kötelessége lett volna felszólítania A teljes kárigény kiterjed elmaradt jövedelemre, pénzbeni és nem pénzbeni járandóságokra, amelyekre a dolgozó munkaviszonya alapján jogosult. Ezen túlmenően, ha a munkaviszony keretén kívül volt rend­szeres jövedelme és azt betegsége miatt ellátni nem tudta, erre is igényt tarthat. Ha a balesete következtében ruhá­zatában vagy felszerelésében kár keletkezett, erre is igényt tarthat. Amennyiben a balesete következtében különféle kiadásai keletkeztek, mint például otthoni ápolás, gondo­zás, beteglátogatási költség, vagy ha valamilyen munkát mással volt kénytelen elvégeztetni, az ilyen kiadásait is felszámolhatja. A különféle költségek és kiadások felsoro­lására nincs mód, mert azok sokfélék lehetnek. Például telefonköltség. A munkaviszonya következtében elmaradt jövedelmének kimutatását kérheti a munkáltatótól, egyéb elmaradt jövedelmét, dologi kárát és a különböző költsé­geket saját magának kell hitelt érdemlően bizonyítani. Mentesül a munkáltató abban az esetben a kár meg­térítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a dol­gozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ezt azonban csak a baleset összes körülményeinek ismerete alapján lehet megállapítani és amelynél nem lehet figyelmen kívül hagy­ni a balesetvédelmi oktatás elmaradását sem. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs A KÁBEL SÉRÜLT

Next

/
Thumbnails
Contents