Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 4. Események címszavakban HÉTFŐ: A szovjet-lengyel gazdasági együttműködésről tár­gyalt Moszkvában Jagielski lengyel miniszterelnök-he­lyettes — Asszad szíriai elnök támogatásáról biztosította az új libanoni kormányt — Folytatódtak a merényletek Eszak-Irországban KEDD: Az amerikai kormány ötmillió dollár értékben fegy­vereket ad el a salvadori juntának — Üjévi üzenetváltás Leonyid Brezsnyev és Ronald Reagan között — Indoné­zia, Líbia és Venezuela után Nigéria is emelte az olaj árát SZERDA: Stanislaw Kania lengyel miniszterelnök látogatást tett a tengermellék városaiban — Izraeli légitámadás dél­libanoni települések ellen — Az arab liga békéltető bi­zottsága Ammanból Damaszkuszba érkezett CSÜTÖRTÖK: Görögország a Közös Piac tizedik tagja lett — Senghor szenegáli elnök lemondott, utóda az eddigi mi­niszterelnök — A tőkésországok vezetőinek újévi nyilat­kozataikban a gazdasági gondok fokozódásáról beszéltek PÉNTEK: A túszügy megoldására tett amerikai ajánlattal Te­heránba érkezett a közvetítő algériai küldöttség — Pe- kingben egy fontos pártrendezvényről hiányzott Hua Kuo-feng — Kína ENSZ-nagykövete vette át a Biztonsági Tanács elnöki tisztét SZOMBAT: Az olasz parlament rendkívüli ülése a terroriz­mus ellen teendő intézkedések ügyében — Kissinger volt amerikai külügyminiszter Szomáliából visszatért Egyip­tomba — Nigériában nemzetközi segélyakciót sürgetnek az afrikai Szahel övezetében pusztító éhségkatasztrófa következményeinek enyhítésére Á hét három kérdése O Mit jelent Görögország belépése a Közös Piac­ba? 1981. január 1-én Görög­ország csatlakozott az Euró­pai Gazdasági Közösséghez, ismertebb nevén a Közös Piachoz. A „kilencek” elneve­zés helyett így most már a „tízek” fogja járni: a nyu­gat-európai tőkés gazdasági integrációnak Görögországgal együtt már tíz tagja van. A görög belépés napja már jó előre ki volt .tűzve, a csat­lakozási' szerződést már rég aláírták, azt viszont sokáig nem lehetett tudni, valóban együtt jár-e a belépés a NATO katonai integrációjába való visszalépéssel? (Az athé­ni kormány 1974-ben lépett ki a NATO katonai szervezeté­ből, tiltakozásul-amiatt, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem akadályozta meg a Cip­rus elleni török támadást.) Múlt ősszel aztán tető alá hozták a megállapodást: 1981. január 1-től Görögország hadserege újra részt vesz az atlanti integrált katonai szer­vezetben. Ismét bebizonyoso­dott tehát, hogy a Közös Piac a NATO katonai szervezeté­nek gazdasági alépítménye... Persze, a kibővüléssel a Közös Piac gondjai aligha csökkennek, inkább csak szaporodni fognak: a görög mezőgazdaság termékei ve- télytársakként jelentkeznek az. olasz, részben pedig a francia portékák számára. A görög nemzetgazdaságnak pedig a nyugat-európai ipar­cikkek okozhatnak úgyszól­ván elviselhetetlen konkur- renciát. Természetesen ezt Athénban és a Közös Piac brüsszeli székhelyén egyfor­mán látják, s csak egy hét­esztendős átmeneti időszak végén lesz teljes a görög csatlakozás. Közben a Közös Piacon más viták is folynak, például a költségvetésről, hogy tud­niillik melyik tagállam meny­nyivel járuljon hozzá a közös költségek viseléséhez. Fran­ciaország és Belgium után az NSZK sem hajlandó vállalni a rá kirótt összeget. Emléke­zetes, hogy Nagy-Britannia már régóta küzd a maga ré­szesedésének csökkentéséért, sőt Londonban a munkáspár­ti politikusok egy része a Kö­zös Piacból való kilépést szorgalmazza. © Milyen új fordulatokat hozott a túszügy alaku­lása? 1980 utolsó napjaiban hosszadalmas tárgyalásokra került sor Washingtonban az amerikai kormány tagjai és az iráni kormány megbízásá­ból közvetítői tevékenységet végző algériai küldöttség kö­zött. Az algériai diplomaták az ismert iráni feltételeket közölték Muskie külügymi­niszterrel : Teherán mintegy 24 milliárd dollár letétbe he­lyezését követeli az algíri Meggyilkolták Olaszország terro­ristaellenes csendőrerőinek egyik tábornokát, Enrico Calvaligit (Ke- let-Magyarország telefotó) központi bankban a túszok szabadon bocsátása fejében. Reagan, a megválasztott ame­rikai elnök is nyilatkozott, sürgetve is a Carter-kor- mányzatot: rendezze az ügyet január 20-ig, azaz hivatalba lépésének napjáig. Reagan minden bizonnyal szeretne megszabadulni az olyan ter­hes örökségtől, mint amilyen a túszügy... Az új esztendő első napjai­ban érkeztek Teheránba az algériai közvetítők, táskájuk­ban az amerikai válasszal. A hírügynökségi jelentések washingtoni hivatalos közlé­sek híján csak találgatásokra szorítkoznak. Az ellenőrizhe­tetlen értesülések szerint Carter elnök az iráni követe­lések egy ró<=zét hajlandó len­ne teljesíteni: talán 6 mil- liárdot, legfeljebb 12 milliár- dot kész zárolt számlára be­fizettetni Algéria központi "bankjában. Viszont minden­képp választ vár január 16-ig: ez az utolsó határidő, ezután ugyanis már nem le­hetne a túszok hazahozata­lát lebonyolítani a Carter- kormányzás végéig. Teheránban közben a hang ismét keményebbre vált. Vannak akik a túszok bíró­ság elé állítását sürgetik, sőt, akadnak, akik a kémkedés vádjának beigazolódása ese­tére egyes túszok kivégzését emlegetik. Ami nyilván azt célozza, hogy Washingtont további engedmények megté­telére szorítsák... O Van-e lehetőség az olaszországi terror megfékezésére? A terroriz­mus véres árnyéka borult Olaszországra az esztendő­forduló napjaiban. Hiába en­gedett a Forlani-kormány a Vörös Brigádok elnevezésű terrorszervezet követelésének és hasztalan szállíttatta el a Szardínia szigetén levő Asi- narg börtönből a terrorista rabokat, a Vörös Brigádok csak újabb megtorlást he­lyeztek kilátásba amiatt, hogy egy másik börtönben, Traniban, a csendőrség egy különleges osztaga leverte az ott őrzőitek lázadását... A fenyegetéseket valóra is váltották: szilveszter napján Rómában gyilkos merényletet követtek el a carabinierik egyik tábornoka ellen. Nö­vekszik az aggodalom a ter­roristák .kezében levő bíró, Giovanni d’Urso sorsa miatt is. Igaz, egyszer-kétszer ér­kezik róla élet jel, rendszerint úgy, hogy az Espresso című hetilap szerkesztőségéhez el­juttatják a bíró fényképét. (A fotón nyakában táblával látható, amelyre a terroristák üzeneteiket, magyarul köve­teléseiket írják.) A Forlani-kormány a ter­roristákkal szembeni kemény, határozott fellépés és a velük való alkudozás végletei kö­zött ingadozik. Az olasz bal­oldal-kíméletlen harcot kö­vetel a terrorizmus ellen. A hangulatra jellemző, hogy maga Pertini köztársasági el­nök — akit következetes an­tifasiszta múltja tett vitatha­tatlan tekintélyű államférfi­vá — úgy nyilatkozott: ha netán egyszer őt is elrabol­nák a terroristák, eleve meg­tilt minden alkudozást velük, akkor is, ha ez életébe kerül­Olaszország és az olasz társadalom vezetésében gyö­keres változásokat sürgetett újévi üzenetében Berlinguer, az olasz KAP főtitkára, meg­állapítva, hogy a keresztény­demokrácia már nem képes irányítani az országot. A kor­mánypárt botrányból bot­rányba bukdácsol és képtelen megfékezni a terrort — mon­dotta. Olyan új kormánynak kell létrejönnie, amelynek politikája meghatározásában az olasz kommunisták is részt vehetnek. Pálfy József ne. Ojabb beves támadások érték Baniszadr elnököt az iráni vallási kö­rök részéről. Képünkön: az iráni államfő az első állásokban. (Ke- let-Magyarország telefotó) Államfők az áj esztendőről Leonyid Brezsnyev üdvözlete A szovjet televízió és a rádió szerda este közvetítette Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnöké­nek a szovjet néphez intézett újévi üdvöz­letét. „A szovjet emberek önfeláldozóan és lelkesen munkálkodtak a lenini jubileum nagyszerű évében — mondotta. Az 1976— 1980-as ötéves tervben sikerült nagy lépést tenni a gazdaság fejlesztésében. A nép jólé­te emelkedett. Több, mint 50 millió ember költözött új lakásba. Tovább fejlődött a szo­cialista demokrácia. A Szovjetunió népei egyetlen baráti családban élnek. Az ország védelmi képessége megfelelő szinten van”. „Az ország a magas fokú politikai tevé­kenység és az alkotó munkálkodás jegyében készülődik az SZKP XXVI. kongresszusára — folytatta Leonyid Brezsnyev. Ezt tanúsít­ja a következő ötéves terv és az 1990-ig ter­jedő időszakra vonatkozó gazdasági és társa­dalomfejlesztési terv irányélveinek megvita­tása. A Szovjetunióban kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításának, a termelés hatékony­sága növelésének, az ellátási problémák megoldásának, a közfogyasztási cikkek ter­melése fokozásának, a lakásépítésnek.” ★ Giscard d'Estaing 1981 is nehéz esztendő lesz — jelentette ki szerda esti újévi rádió- és tv-beszédében Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Az államfő, aki tavasszal előreláthatólag újabb hét esztendőre jelöltetni fogja magát a köztársasági elnökválasztásokon, azt hangoz­tatta, hogy Franciaország „nagy ország és az is kell, hogy maradjon”. A köztársasági el­nök óva intett az „ellanyhulástól, a türel­metlenségtől és a széthúzástól” — ily módon > mintegy érzékeltetve elnökválasztási kampá­nyának valószínű fő témáit is. Az államfő tízperces beszédében kétszer is utalt az 1981-ben várható „nagy nehézségek­re”, hangsúlyozta, hogy a világ „keményebb és kevésbé kiszámítható, mint korábban, és fenyegetővé is válhat”, hozzáfűzte azonban, Franciaország „meg akarja tartani rangját” a nemzetek sorában. Kekkonen Urho Kekkonen finn államfő újévi üzene­tében állást foglalt az európai leszerelési ér­tekezlet összehívása mellett és emlékeztetett, hogy a II. világháború óta kirobbant külön­böző fegyveres viszályokban mintegy 50 mil­lió ember vesztette életét. Európa különösen sebezhető — folytatta Kekkonen. E földrészen még a korlátozott atomháborúás elképzelhetetlen pusztításokat okozna. A Madridban folytatódó biztonsági tanácskozásokra hárul az a feladat, hogy a fennálló nézeteltérések ellenére megtegye az első lépést az európai leszerelési értekezlet összehívására. Kekkonen végezetül hangoz­tatta, bizakodással tölti el az atomfegyver­mentes övezetek megteremtésével kapcsola­tos tanácskozások újrafelvétele, majd állást foglalt amellett, hogy Skandináviában — a NATO-hoz tartozó Dániát és Norvégiát is beleértve — atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre. Jablonski Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke az újév alkalmából beszédet mondott a varsóti televízióban. Emlékeztetett arra, hogy az ország igen nehéz esztendőt zárt. A gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet minden területén a korábbi éveknél jóval bonyolultabb volt a helyzet. Minden vonat­kozásban megsokszorozott erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy a szükségleteket legalább részben kielégítsék. Az államfő ez­zel kapcsolatban külön köszönetét mondott a mezőgazdasági dolgozóknak, áldozatos mun­kájukért. Jablonski szólt arról, hogy 1980 nyarán, a megelőző évek gazdaságpolitikai és társada­lompolitikai hibái következtében, jelentős társadalmi konfliktusok és feszültségek ke­letkeztek az országban. Ez nagy társadalmi megrázkódtatás veszélyét rejtette magában, de sikerült a kérdést megegyezéses alapon rendezni. „Mindez a munkások tiltakozásá­nak és a párt megújulást kívánó erőinek kö­zös győzelme volt” — hangoztatta. Az államfő rámutatott, hogy 1981-ben szá­mos bonyolult problémát kell megoldani. „A megújulás programja mellett kialakulóban van a-józan ész és a felelősségtudat széles frontja, amely egyesíti a LEMP és a többi párt tagjait, a pártonkívülieket, különböző világnézetű embereket, a különböző nemze­dékeket”. Ez az erősödő egység — hangsú­„Teljes joggal jelenthetjük ki, hogy a nép és a párt egységes, és ebben a megdönthetet­len egységben rejlik az újabb sikerek záloga a kommunizmus építéséért vívott harcban.” A szovjet nép — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev — egyöntetűen helyesli és támo­gatja az SZKP, valamint a szovjet állam bél­és külpolitikáját. A Szovjetunió külpolitiká­ja világos célokat követ. Azt kívánjuk, hogy a világ valamennyi népe békében éljen. El­kötelezettségünk a szabadság, az igazságos­ság és a haladás eszméi iránt megingatha­tatlan. A szovjet emberek határozottan fel­lépnek a leszerelésért, az együttműködés megerősítéséért és egyértelmű „nemet” mon­danak a fegyverkezési hajszára, az imperia­lista politika által kiváltott viszályok továb­bi kiélezésére. — A Szovjetuniónak szerte a világon szá­mos a barátja. Az újév alkalmából legjobb kívánságainkat tolmácsoljuk a szocialista kö­zösséghez tartozó országok dolgozóinak, a kommunista és munkás-, a nemzeti demok­ratikus pártoknak, mindazoknak, akik har­colnak az imperializmus, a reakció és a há­borús veszély ellen” — mondotta Leonyid Brezsnyev. lyozta Jablonski — „a mi legfontosabb erőnk”. Rámutatott, hogy „könnyelmű ígéretek nélkül” kezdi az ország az új esztendőt. „Tu­datában vagyunk annak, hogy csak mi ma­gunk tudjuk megoldani politikai, gazdasági és erkölcsi problémáinkat, hogy csakis tő­lünk, a mi munkánktól függ a jövőnk”. Ah­hoz azonban, hogy az 1980-as esztendő ta­pasztalataiból született remények valóra vál­janak, rendre és nyugalomra van szükség”. H. Jablonski köszönetét mondott a Szov­jetuniónak és a többi szocialista országnak a Lengyelországnak nyújtott segítségért. Mint mondotta „az 1980-as év ismételten alátá­masztotta szolidáris együttműködésünk mély tartalmát”. Hangoztatta, hogy Európa érdeke „erős, szuverén szocialista Lengyelországot kíván”. Lengyelország hű volt és hű marad szövetségesi kapcsolataihoz, egyidejűleg kész együttműködni mindenkivel, aki békében, a népeket megbecsülve kíván élni” — mondot­ta a többi között a lengyel államfő. Waldheim Az óév a feszültség és a zűrzavar jegyében telt el — hangoztatta újévi üzenetében Kurt Waldheim. Az ENSZ főtitkára utalt arra, hogy világszerte konfliktusok alakultak ki, a korábbiak nem szűntek meg. Ahelyett, hogy közelebb kerültünk volna a világközös­ség szempontjából életbevágó és sürgető fel­adatok megoldásához, 1980-ban a világ a köl­csönös gyanakvás és a szembenállás felé sod­ródott, hangoztatta. A visszaesések azonban nem véglegesek, a káros irányzatokat még meg lehet fordítani — mondotta. Az óév kedvező eseményei kö­zé sorolta, hogy Zimbabwében békés úton valósult meg a többségi uralom, hogy áttö­rés jött létre a tengerjog új nemzetközi kon­venciójának kidolgozásában, s hogy a nem­zetközi szervezetek az év során óriási erőfe­szítéseket tettek a humanitárius problémák enyhítéséért. Waldheim 1981. alapvető feladatainak ne­vezte, hogy a világ túljusson azon a holt­ponton, ami megakasztotta az új, igazságo­sabb gazdasági világrend kialakítására irá­nyuló erőfeszítéseket, s hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt. Husák Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, cseh­szlovák köztársasági elnök újév alkalmából csütörtökön mondott rádió- és televíziós be­szédében megállapította: „Népünk részére az elmúlt év a politikai és gazdasági stabilitás, a kedvező társadalmi fejlődés újabb eszten­deje volt. A lényegesen nehezebb körülmé­nyek ellenére gondoskodtunk a gazdaság elő­rehaladásáról, megszilárdítottuk lakosságunk magas életszínvonalát és létbiztonságát.” Csehszlovákia tevékenyen részt vesz a szo­cialista országok erőfeszítéseiben az európai helyzet javítására, az enyhülés eredményei­nek megszilárdítására — hangoztatta a CSKP KB főtitkára, majd kijelentette: „Népünk nagy figyelemmel kíséri a Lengyel Népköz- társaságban lezajló eseményeket. Érthető, hi­szen szomszédok és szövetségesek vagyunk. Meggyőződésünk, hogy a testvéri Lengyelor­szág kommunistái, munkásosztálya és többi dolgozója meg tudnak birkózni a válságos helyzettel, és biztosítják az ország szocialista úton történő további fejlesztését. Ebben szi­lárdan számíthatnak szolidaritásunkra és támogatásunkra.” — mondotta Gustav Hu- sak. r i I IftTH ■ I I -/Ti íTSI m gg I F M W ■ ■ I ■ k W M. j

Next

/
Thumbnails
Contents