Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
, 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 23. Orgonasíp, a kenyérért SORSOLÁS, NEGYED KILENCKOR Gépkocsit — urnából Nyírcsászáriban megállít minket a kép; akár az orgonasíp az a három gyerek. Pankotai Gyöngyi, Katalin és Zoltán. — Honnan? Hová? — Kenyérért a boltba. — Négyen? — Hát nem szép így? Nincs, aki vigyázna rájuk otthon, az ajtót meg gyerekekre sohase zárom ... — A férje? — Kőműves. Dolgozik. Én vagyok munka nélkül itthon ... Az orgonasíp maga a tagadás, az asszony arcán a félmosoly talán a legtisztább öröm. (Jávor—Bartha) ★ Betanított szakmunkás- képző tanfolyam kezdődött a napokban Tornyospálcán, a helyi termelőszövetkezet szervezésében. A 126 órás tanfolyamon harmincnyolc asszony ismerkedik meg a dohánytermesztés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Az órákat a helyi termelőszövetkezet és a Máriapócsi Dohánytermesztési Társulás szakemberei vezetik. — Kár, hogy nem egy órával hamarabb jött — ezzel fogadott Jászai Ferenc, a nyíregyházi VAGÉP használtautó-telepének áruforgalmi vezetője. Huszonöt jelentkező volt egy Volgára. Ilyenkor nincs mit tenni, sorsolunk. Á piros nyer Sorsolás szinte minden reggel van. Utána pedig jöhet az üveges. A várakozók idegességükben naponta kiszedik a beüvegezett ajtóból a gittet. — Hogy zajlik a sorsolás? Egy urnába — mutat a fekete műbőrrel bevont műanyag kosárra, aminek közepén gumírozott lyuk, épp befér rajta egy kéz — annyi pingpong- labdát teszünk, ahány jelentkező van. Sokan családostul jönnek, úgy nagyobb az esély. A labdák közül egyik piros. A vevők személyi igazolványait megkeverjük, mint a kártyát, ezek sorrendjében húznak gazdáik a labdák közül. A piros nyer. Viheti a kocsit, ha kifizette a vételárat. Esetleg, ha azt közülettől vásároltuk, mint a ma reggeli Volgát, elég a felét kifizetni. A másik felére 24 havi OTP- törlesztést adunk. így aztán ma 7 ezerért jó állapotban lévő Volgán távozhatott a szerencsés vevő. Díjtalanul elhajthat A közületektől származó kocsikra majdnem mindig sorsolni kell. Ezek műszaki állapota "■**-' Polski Fiat, Zsiguli, Volga a leggyakoribb márka — megbízható szinten van tartva, s nagy vonzerő a részletfizetési kedvezmény is. A magánkézben lévők ugyanezt a „tulajdonságát” a típus adja. Az 1200-as ZsiguGazdára várva... lit, a kis Polskit és a Trabantot keresik legtöbben. De a mikrobuszok sem melegednek meg nálunk. Ha néha bejön egy-egy Skoda, Barkas, rögtön elkapkodják. Hogy a néhány éve született rendelet után leadott Mercedeseket kik vették, azt nem tudja már megmondani az áruforgalmi vezető, de arra emlékszik, a tavaly februárban 280 ezerért elkelt Merci várományosai között is sorsolás döntött. Arról viszont, hogy menynyit ér egy kocsi, műhelyünk szakemberei, s a műszerek döntenek. Bárki üzemképes autóját átveszik — a három évnél fiatalabb kocsikat pedig csak rajtuk keresztül lehet eladni — ha az tiszta, télen fagyállóval feltöltött, tankjában legalább 10 liter benzin van, s a biztosítás esedékes félévi díját kifizette az eladásnál jelenlévő tulajdonos. Aki a vizsgálat után, mely próbaútból, a műszaki állapot vizsgálatából és szemrevételezésből áll, díjtalanul elhajthat kocsijával, ha nem találja megfelelőnek a kínált árat. Tavasz - a kaktuszházban Szerencse, vagy kár (?), hogy Kovács Árpád Paposon nem egy pár lovat kapott megőrzésre ismerősétől. Hisz akkor r-most egy’‘ménesről kéne gondoskodnia. Történt ugyanis — immár tizenhét éve —, hogy egy mátészalkai ismerőse néhány kaktuszát nyárra, míg üdülni megy, megőrzésre hozzá vitte. Vigyázzon rá! Hogy, hogy nem, a gyűjtemény nála maradt, s gyarapítani kezdte. Sikerrel. Ma ezerötszáz kaktuszfajt mondhat magáénak. A fólia alatt jóleső tavasz, s tengernyi kaktusz fogad. A közhiedelemmel ellentétben a nula fok fölötti hőmérséklet már elegendő számukra. Kora délután van, melegebb még a levegő, de reggelre bizony lehűl. Az elképzelhetetlenül változatos formák, gömb, hegyes, lapos, bordázott vagy sima, mellett a színek is meghökkentően sokfélék. A zöld mellett citromsárga éppúgy lelhető, mint szürke, korall vagy napszínű. Kovács Árpád telente — ilyenkor van rá idő —, több, mint háromszáz partnerrel levelez. Űj fajokat szerez, a saját gyűjteményéből pedig szívesen ajándékoz. Pénzért nem ad, de a melegház egy részét az ajándékozásra váró kaktuszok foglalják el. Mellettük, egy kisszéken, hajlított csövű hajlakkfúvó alkalmatosság. Mindössze ez védi a gyűjteményét az esetenként jelentkező kártevők ellen. Növényeit különben sohasem permetezi. A vendégszerető botanikus kapuja mindenki előtt nyitva áll Amint körbevezet a kétezer-háromszáz négyszögölnyi birodalmában, a kert egy „örökmozgó” keze munkájáról beszél. Mindenféle díszcserjék, gyümölcsfák. A mus- kotályos zsályával a musko- tályos borokat kezelik, — összedörzsölve a növényt az ismerős illat árad belőle —, egy másik, kékre fagyott bogyó a vörös borok természetes festéke. Egy helyen a hóból bokomyi apró lila virág kandikál. Hátul hatalmas szelídgesztenyefa, a kert sarkában naspolya. Mutat havasszépét és ánizst, dérbabért és hegyi babért. Csendes Csaba Később visszahozza — Van-e valami hátországa annak, hogy ön most a beregi táj vendége, kiállítást nyit, előadást tart, megyénk vendéglátó-ipari szakembereinek, üzletvezetőknek, szakácsoknak, cukrászoknak, a nagyon fiatal gasztronómiai társaság tagjainak? — Üjságot írok, szerkesztek, és nagyon örülök, hogy ezúttal interjúalany vagyok. Ha megengedi elmondok valamit: egyáltalán nem véletlen, hogy most itt beszélgetünk. 56 éves vagyok, ebből 36 évet dolgoztam a vendéglátásnál és most nemrégen fedeztem fel Bereget. Ha valaki hisz az idegenforgalomban, akkor rá kell döbbennie, hogy ez az országnak egy nagyszerű értékekkel és lehetőségekkel rendelkező tája. Nem mondom meg, hogy hol, Kisvárda környékén voltak nagyon rossz gasztronómiai tapasztalataim, de olyan gulyást ettem a Fenyves csárdában, (Bakta- lórántháza a szerk.) hogy abból idegenforgalmat lehetne Egy év: 230 négytalálatos lottó Szabolcsban Fortuna ügynökei — Sokan meg is teszik — jegyzi meg Jászai Ferenc. Tíz-tizenöt százalékot hozzácsapnak az itt kínált árhoz, s kiviszik a szabad piacra. De ott, az irreális árak miatt, ritkán adnak el autót. Rendszeresen figyeljük a nyíregyházi, a környékbeli városok piacainak forgalmát is; elég gyér. Így aztán a tulaj egy hét múlva visszahozza a kocsit, s itthagyja. Készpénzért vagy bizományba. Előbbiért 2 százalékkal alacsonyabb árat adnak. Ha bizományba veszik át, kiálSzelvényárusító bizományosok. Akik rendszeresen lottóznak, totóznak, azok nemcsak ismerik, hanem várják is őket. Meg is érkeznek minden héten, s kínálják a szerencsét hozó szelvényeket, a nyerési lehetőségeket. Venni pedig kell. Mi is lenne, ha nem játszanák meg a számokat, megmaradna a kidolgozott tipp, és akkor húznák ki a nagynyereményt? Még rágondolni is rossz. Az elmúlt csütörtökön jöttek össze tanácskozásra az OTP megyei igazgatóságának tárgyalótermében azok a magánbizományosok, akiknek feladata rendszeresen megkérdezni: „Megvette már az e hetit?” Meg bizony! Mint megtudtuk, az elmúlt évben tetőzött a megyében is a szelvényforgalom értéke. Azonban nem panaszkodhatnak a lottózók, totózók sem: Szabolcs-Szatmárban az 1980-as év nagynyereményekben is a leggazdagabb volt. Csak a kétszázharminc négyes, a harminchét tizen- hármas és tizenhárom plusz egyes révén közel tizenötmillió forint ütötte a játékosok markát. Fortuna és ügynökei tehát — jól dolgoztak ... csinálni. A táj csodálatos, a műemlékei szinte páratlanok. Egyáltalán nem véletlen, hogy itt vagyok ... — A találkozó gazdag programjában a filmvetítésen és a kiállításon túl jelentős szerepet kaptak a szakmáról folyó beszélgetések. Mit várt és mit kapott ezektől a beszélgetésektől? — Közvetlenül a beszélgetés után azt mondom, hogy lényegesen többet, mint amennyit számítottam. Ennek a tájnak nagyszerű szakemberei vannak és bármennyire nagy gond az utánpótlás, egyébként erről beszéltünk legtöbbet, a szakemberképzés és a szakembernevelés gondjainak előbb vagy utóbb meg kell oldódniok. Ez most pénzbe kerül ez most ráfordítás, holnap viszont kimutatható haszon. Csárdák, bisztrók, jó és egyéni ízű fogadók kellenének erre a tájra. Én hiszek abban, hogy a hagyományok megőrzése a népi kultúra őrzése éppen olyan fontos, mint egy falra akasztható tányér megmentése vagy egy százéves recept őrzése. Egyetemes kultúránk része az is amit főzünk és ha az idegenforgalom azt kívánja a házigazdától, hogy régi parasztházat mutasson neki, hogy műemlékhez vigye el, hogy hangulatos csárdában adjon neki enni, akkor a házigazda kötelessége, hogy ne csak cseréptálat, hanem e tájhoz illő ízeket is kínálni tudja. Ismétlem: a főzés tudománya a nemzeti hagyományok egyik résztartománya. — Beregben és Szatmár- ban is én a táj teljesebb felfedezését hiszem. Szeretném, hogy az idegenforgalmi felfedezés ne pettyezze be, ne rontsa meg a tájat. Ez bármilyen furcsa, á szakemberek dolga. Bartha Gábor Rács mögött a gumigyári „zseni" Ellopta a vezérlőberendezést Egy született zsenit dugott börtönbe a napokban meglehetősen hosszú időre a Nyíregyházi Járás- bíróság. Fizikatanárok és mérnökök hallgathatták volna ámul- va: hogyan akart távvezérelt automatát barkácsolni otthon az a 27 éves nyíregyházi Kracskó János, aki valamikor az általános iskola hat osztályát végezte el, így hát ha tanítottak is vele egy évig fizikát, az csupán mechanika volt és az elektromosságról csak úgy szerezhetett ismereteket, ha bedugta az ujját a konnektorba. Zsenijével Kracskó is tisztában lehetett, mert dolgozni nem akart, ha pedig véletlenül mégis rászánta magát, hogy valahol leadja a munkakönyvét, hamar kitelt neki az esztendő. Vagy mert észrevette, ott komolyan azt várják tőle, hogy dolgozzék, vagy mert megtetszett neki valami és azt nyornDan hazavitte. Volt is vele baja már 17 éves korában a bíróságnak, de azóta is megjárta vagy ötször a börtönt. Legutóbb majdnem 10 napig bírta ki egy munkahelyen Kracskó, de hogy ott járt, azt még hosszú évekig megemlegetik volt főnökei és munkatársai, mert amit néhány perc alatt művelt, azzal olyan hatalmas kárt okozott, hogy példátlan a nagy gyár történetében. Történt, hogy 1980. augusztus 24-én Kracskót vasárnapi ügyeletre osztották be több társával a nyíregyházi gumigyárban. Áru nem érkezett, meglehetősen unalmasan telt az idő, így hát Kracskó hasznos munka után nézett: a 33 éves nyíregyházi Csabina László scgédmunkástársával azt latolgatták, mi az, amit könnyű ellopni és eladni sem lesz nehezebb. Kracskó a gumimatracokra tippelt, aztán elmentek a vulkanizáló melletti konténerhez, Csabina bebújt és kiadott majdnem ötezer forint értékű terméket. Ügy döntöttek, hogy a lopott gumimatracot és -párnát lerakják a gyár kerítése mellett, munka után Csabina kimegy, Kracskó pedig kiadogatja a száj rét a kerítésen. Így is történt. Délután Kracskó a keverőüzembe ment, ahol néhány nappal korábban már megcsodálta a gyár lelkét, a vezérlőpultot és a bemérő műszerfalat. A terv akkor megszületett, hiszen a csoportvezetőnek már akkor elfecsegte, hogy milyen jó lenne abból kiszerelni az integrált áramköröket. Augusztus 24-én egy csavarhúzóval a kezében jelent meg a műszerfal előtt. Megbontotta a csavarkötést és hozzálátott a szereléshez. Fölösleges lenne felsorolni, miket szedett ki, hiszen a tápegységek és a panelek neve csak a szakembereknek mond valamit, tény hogy néhány perc alatt hatszázezer forint értékű műszer került Kracskó sza- tyorjába. A véletlen ekkor még kedvezett neki* összetalálkozott az ellenőrző kőrútján lévő csoportvezetővel, de egy hazugsággal kivágta magát szorult helyzetéből. A lopott értéket sikerült a kerítés mellé csempészni, s este Viski János 32 éves nyíregyházi segédmunkás segítségével elvinni. Másnap az abroncsgyár leállt, s a 600 ezer forintos kár mellett 900 ezer forint értékű termelés- kieséssel járt, míg üzemképessé tették a vezérlőberendezést. Kracskó otthon cafatokra szedte a vezérlőpaneleket, közben rájött, hogy nem tudja elkészíteni a távvezérelt automatát sem, ezért elhatározta, hogy a kiszerelt anyagokat eladja, s árából lakáskörülményeit rendezi. Hát ez nem sikerült, Kracskó lebukott, s kiderült közben az is, hogy korábban, míg az Universilnél dolgozott, több mint háromezer forint értékű elektromos alkatrészt lopott, a kótaji művelődési házat 5100 forint értékű felszereléssel károsította meg, s közben több mint 10 ezer forint gyermektartásdíj fizetésével maradt adós. A bűncselekmény-sorozatáért a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Kracskó Jánost — mint többszörös visszaesőt — halmazati büntetésül 3 és fél év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, 4 évre eltiltotta a közügyektől és elrendelte szigorított őrizetét, ami további 5 év fegyházfit jelent. Csabina Lászlóra 1 év — végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztést, a büntetett előéletű Viski Jánosra másfél év börtönt szabtak ki, s két évre eltiltották a közügyektől. A bíróság kötelezte Kracskót a kótaji művelődési háznak okozott kár megtérítésére, a Taurus Gumiipari Vállalat polgári peres úton kérheti kára megtérítését. A Csabinára kiszabott büntetés jogerős, Kracskó és Viski ügyében a megyei bíróság dönt. (baloerh) A kaktuszház egy részlete. (Both Pál Ambrus felvétele)
