Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
Körzeti orvos □ következő évek kiemelt feladata az egészségügy fejlesz- | tése. Ezen belül pedig, a fekvőbeteg-ellátás mellett, j elsőbbséget élvez az alapfo- I kú ellátás, tehát a felnőtt- ! és a gyermekkörzetekben, ■ valamint az üzemi rende- | lökben folyó gyógyító-meg- j előző munka. A gyógyítás személyi fel- : tételeit igyekeznek a megnövekedett követelményekkel arányosan fejleszteni. A ■ VI. ötéves tervben húszezer j fővel növekvő egészségügyi I létszámból ötezer az orvos. I A keretek adottak; jellem- I ző erre az egy körzeti or- I vosra jutó 2500 lakos arány, I a statisztikai átlag azonban számottevő eltéréseket takar. Helyettesítés, betegség, nem betöltött állás miatt ugyanis a körzetek 25 százalékában mintegy ezer körzetben több mint háromezer lakos jut egy-egy körzeti orvosra. Időszerűvé válik tehát falun, városban egyaránt a körzeti, illetve a közigazgatási határok felülvizsgálata. A lakosság áramlása, egyes vidékek viszonylagos elnéptelenedése, a városok fokozódó népsűrűsége merőben megváltoztatta a népesség megoszlását, nem kevésbé korösszetételét. A kisközségek tanácsi összevonása szintén indokolja a körzeti gyógyító-megelőző munka összpontosítását, olyan módon* hogy háromnégy kis településnek legyen közös rendelője, szükség szerint akár két-három orvossal. Ezáltal egyszerűbb lesz — jobb is — az ügyelet beosztása, tevékenysége. A jobb munkakörülmények pedig több reménnyel kecsegtetnek, hogy a lakosság nem marad ismét orvos nélkül. A sokéves tapasztalat szerint ugyanis általában, visszatérően ugyanazok a kis körzetek üresednek meg, ahol az orvos egymagában felelős mindenért, munkaideje pedig — gyakorlatilag — január 1-től december 31-ig tart. A hatékony alapellátás pillére, hogy mindenhová jusson orvos. Hogy az ország valamennyi lakosát előnyösen érintse a szabályozás tervezett új módja; az iskolás korúak, aktív dolgozók, öregek módszeres gondozása. Ez azzal kezdődik, hogy a körzeti orvos minden 14. életévet betöltő gyereket nyilvántartásba véve, gondoskodjék a rendszeres szűrésről. Ez annál is inkább fontos, mert jelenleg éppen a sok szempontból veszélyeztetett ser- dülőkorúak maradnak ki valahogyan az intézményes egészségügyi gondoskodásból. Az üzemben dolgozók szűrése, gondozása az üzemorvos feladata. Az a cél azonban mindenképpen elérendő, hogy a körzetenként ezerre tehető aktív korú emberrel az eddiginél alaposabban törődjenek. Aláhúzza ennek fontosságát a 40—50 évesek meglehetősen magas betegséggyakorisága és halálozási aránya. A cél elérésének feltétele a körzetben folyó munka minőségi változása. Az orvosnak az eddiginél jobban, ténylegesen kell támaszkodnia munkatársaira: a védőnőre, a házi betegápolónőre és az írnoki állásokat fokozatosan átvevő asszisztensekre. □ nagyobb feladathoz szakmailag is felvértezik az orvost; a városon kívül működők szakmai irányítása a területileg illetékes kórházra, rendelőintézetre tartozik. A táppénz-felülvizsgálat a kórházi belgyógyász dolga lesz, ami szintén erősíti a körzeti orvos kapcsolatát a gyógyítás egyéb fokozataival. így valósítható meg, hogy a körzeti orvos végleges, befejezett ellátásban részesítse betegeit. L. M, XXXVIII. évfolyam, 19. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. január 23., péntek Képünkön: a küldöttek egy csoportja az ülés szünetében. Jobbról a második Horváth E. magyar küldött. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Csütörtökön, az ifjúsági világfórum negyedik munkanapján a világ mintegy 60 különböző nemzeti és nemzetközi ifjúsági szervezeteinek képviselői munkabizottságokban folytatták a vitát az enyhülésről és a leszerelésről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A Finlandia-házban tanácskozó mintegy 600 küldött körében nagy érdeklődés előzte meg Burhunudin Ghiaszinak, az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség központi vezetőségé első titkárának szerdán este elhangzott beszédét. Felszólalásában Ghiaszi határozottan cáfolta azokat a propagandisztikus nyugati kijelentéseket, miszerint az Afganisztánban végbemenő változások állítólag a „forradalom exportjának” a következményei. A pozitív el nem kötelezettség politikáját folytató Afgán Demokratikus (Folytatás a 4. oldalon) Elegendő fűrészáru, bútor és forgácslap Az 1980-as létszám, 1800 fő változtatása nélkül, mintegy 5—10 százalékos forgalomnövekedést terveznek az ÉRDÉRT vállalat tuzséri gyáregységében, mégpedig úgy, hogy a költségráfordításokat sem növelik, sőt, a lehetőségekhez képest minimálisan csökkentik. Ugyancsak a korábbinál nagyobb exporttal számolnak. Habár a konkrét tervszámok még nem ismertek a tőkés kivitelt illetően, támpontul szolgálhat, hogy ezeken a piacokon 1980-ban, mintegy 110 millió forint értékű árut adtak el. A szovjet' importból származó fenyő gömbfa beérkezése a gyáregység vezetői szerint tág határok között mozog, ezért a vállalat központja és a gyáregység közösen, negyedévi programokat készít. Ennek alapján az 1981. esztendő első három hónapjában 212 ezer köbméter fát fogadnak majd, 60 ezer köbmétert raknak át a telepen. Elsődleges feldolgozás alá kerül 179 ezer köbméter, míg 116 ezer köbmétert fognak értékesíteni. A fenyőfűrészáruból ez elképzelések szerint 30 ezer köbméter érkezik majd a telepre, és a teljes mennyiséget értékesítik is. Ezeken túlmenően a hazai fenyőkből 60 ezer köbmétert dolgoznak fel, valamivel több mint a felét, fűrészáruvá. Érdekességnek számít, habár lehet, hogy jövedelmező üzlethez vezethetnek azok a tárgyalások, melyeket tőkés partnerekkel folytatnak, a fűrészpor kiviteléről. A tuzséri gyáregységben teljesítménynövelő beruházásokkal nem számolnak, elsősorban a minőség javítására törekszenek; a szociális létesítmények fejlesztésére pedig, hasonlóan a múlt évhez, 1,2 millió forintot fordítanak. A Szatmár Bútorgyár tavaly sikeres évet zárt, 1981- ben pedig a cél az elért szint megszilárdítása, valamint a minőség javítása. A céloknak megfelelően a termelés mennyiségét csupán 3 százalékkal kívánják növelni, de ezen belül a bútorok gyártása öt százalékkal emelkedik. A nyereség növekedését 8 százalékra tervezik, s ezt a hatékonyság javításával szeretnék elérni. A termelés- '■ből eredő többletet a szocialista exportbevételek fokozására fordítják, míg a belföldi értékesítést a tavalyi szinten akarják tartani. A teljesítményekkel összhangban mintegy 6 százalékos bérszintemelkedésre számítanak. Rendelet a közúti áruszállításról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a KGST Végrehajtó Bizottságának 98. üléséről, és megbízta a gazdasági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány rendeletet alkotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvarozásra, az ehhez kapcsolódó szállítmányozásokra és a gépjárműbérletre vonatkozó, 1982. január 1-én életbe lépő szabályok a korábbinál nagyobb önállóságot biztosítanak a fuvarozóknak és a fuvaroztatóknak együttműködési szerződéseik megkötéséhez. Tanácskozik az ifjúsági világfórum MA Az új tanterv vizsgája (3. oldal) Á rádió és a tévé jövő heti műsora (7. oldal) Autósport f81 (8. oldal) A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében naponta ötven különböző típusú futómű készül. Képünkön: a kerékagyakat munkálja meg Csordás Zoltán. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA FAIPARI TERVEK 1981-RE Modern gyűrűs fonógépeken dolgoznak a Magyar Posztógyár nagykállói üzemében. (Jávor László felvétele) Az új termékek értékének aránya 1981-ben 18,5 százalék lesz, ezek az 1980. őszi BNV-n sikert aratott bútorokból tevődnek össze. Márciustól a Szamos szekrénycsaládot kezdik gyártani, csakúgy, mint a Granada kárpitozott garnitúrát. Az évet a Szamos és Puma kárpitozott garnitúrákkal kezdték. A Granada II. és a Puma II. fantázianevű gyártmányok pedig az év második felének programjában szerepelnek. Idén egy jelentős, de még nem ismert összegű javító, rekonstrukciós beruházás kezdődik a vásárosnaményi forgácslapgyárban, melynek hatása többek között a minőség javulásában kell, hogy jelentkezzék. A tavalyi 575 fős létszámmal szemben, 1981-ben 600 dolgozója lesz a gyárnak, azonban a tavalyinál többet, 90 ezer köbméter forgácslapot gyártanak. A gyár dolgozói a tervek szerint négy és fél százalékos bérfejlesztésben részesülnek, (speidl) M Keletagyarország
