Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
1981. január 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG Á hatékonyság növelésének lehetőségei Példák a KEMÉV gyakorlatából A múlt évi pályázaton a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének második díját nyerte az a tanulmány, amely a gazdasági hatékonyság növelésének lehetőségeivel foglalkozik ipari üzemekben, vállalatoknál. A szerző, dr. Borbás Endre, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. Ezúttal a tanulmányból olyan példákat emelünk ki, amelyek a KEMÉV gyakorlatából származnak. Vadtojás a keltetőgépben A szürkefogoly tenyésztésének tapasztalatai Kemecsén A Kemecsei Állami Gazdaság fogolytelepén a hideg idő ellenére jól telelnek a foglyok. A törzsállomány tojásaiból keltetik a fogolycsibéket. A társulási forma nagy tartalék „Ma hazánkban a gazdálkodási folyamat leggyengébb láncszeme a szervezettség. Erőforrásainkkal, termelési eszközeink jelenlegi színvonalával és a munkaerő meglévő képzettségével megítélésem szerint mintegy húsz százalékkal magasabb hozamot produkálhatnánk. Fel kell ismernünk, hogy az alacsony termelékenységű, kevésbé gazdaságos vagy kevésbé korszerű saját speciális apparátusok, szervezetek hálózatának a kiépítése helyett egyes speciális, egy-egy vállalatnál nem nagy volumenű, vagy éppen nagy befektetéssel járó tevékenységek közös vállalkozásban történő megszervezésének nagy előnyei származhatnak a vállalatra nézve. Ez a mi térségünkben az öt építőipari vállalat szocialista együttműködésének a létrehozásával — amelyhez hatodikként az ÉPTEK is csatlakozott — már folyamatban van és e társulási forma a gazdasági hatékonyság növelésének nagy tartalékait hordozza magával. Az alvállalkozói kapacitások — elsősorban a Csőszerelőipari Vállalat, valamint az Országos Szakipari Vállalat —• rendkívüli beszűkülése a megye beruházáspolitikája szempontjából igen nagy gyorsasággal tette szükségszerűvé annak eldöntését, hogy a kivitelező építőipari vállalatok építsenek-e ki erős szak-szerelőipari vertikumot, avagy kitegyék gazdálkodásukat, termelési feladataik teljesítését az alvállalkozói kapacitások változó és bizonytalan alakulásának. A KEMÉV részéről erős szak-szerelőipari vertikalitást fejlesztettünk ki, amely tényező a megyei feladatok gyors, jó minőségű teljesítésében igen fontos szerepet játszott. E profilszélesítés, szerkezet- váltás a munkaellátottság mellett biztosítja a megyei beruházáspolitikai igények kielégítését. E szerkezetváltás a piaci partnerek megtartásán és bővítésén túlmenően megtérül a vállalatnak, mert meggyőződésem, hogy e vállalatpolitikai koncepció a gazdasági hatékonyság fokozásával a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának kedvező érvényesülése irányában hat. Gépállomány és munkaerő-gazdálkodás A gépesítés és a termelékenység közötti pozitív irányú összefüggés fennáll. Azonban az 1980- as piaci helyzet csak a kapacitás szinten tartását biztosította. Mindez a vállalatnál azt jelentette, hogy az orenburgi hazatelepülés folytán mintegy 30—35 millió bruttó értékű magasabb gépállomány van, mint amit a banki szerződések az évi 800 milliós kapacitásbelépéshez megállapítottak. így az állóeszközök átadás vagy hasznosítás útján történő csökkentése a gazdasági hatékonyság növelésének, a jövedelmezőség fokozásának egyik fontos tényezője. Fontosnak tartom a vezetési döntések koordinálását a gazdaságos termelési szerkezet kialakítására. Véleményem szerint optimális készletgazdálkodás csak gazdaságos termelési szerkezet kialakulása esetén következhet be. S a készletgazdálkodás maga közvetve és közvetlenül hat az eredményességre. Ezért a gazdasági hatékonyság növelése érdekében célszerű lenne, ha a termékforgalmazó TEK vállalatok betöltenék kereskedői szerepüket, lenne raktárról történő kiszolgálás. A munkahelyi készletgazdálkodásban a termelésirányító és munkahelyi szervezeteket érdekeltté kell tenni. Emberközpontú vállalatpolitika A gazdasági hatékonyság növelése szempontjából az ipari vállalatvezetés legfontosabb feladatának olyan vállalatpolitika megalkotását tartom, amelynek középpontjában az ember áll a magá termelési tapasztalataival, aminek folytán olyan munkahelyi légkör jön létre a vállalaton belül, ahol termelőerővé válik az új iránti fogékonyság, a dolgozó ember kifejtheti alkotó tevékenységét. Lényeges szempontjának tartom a vállalati magatartásnak a piac impulzusaira történő gyors reagálóképesség érvényesítését,, a rugalmas, szolid vállalati árpolitika alkalmazását. A kivitelezési átfutási időtartam jelenlegi átlagos 290 napos mértékének 10—15 százalékos csökkentése a termelésszervezés gépesítésével lehetséges, amely a hatékonyság növelésének egyik fontos tényezője lehet. Fenti, hosszú távú koncepciókat csak olyan, emberközelben élő vállalatvezetés képes sikerre vinni, amely az üzemi demokrácia talaján áll, ahol az üzemi demokrácia termelőerő és így a vállalatvezetés ki tudja teljesíteni a dolgozó emberről való gondoskodást. A gazdasági hatékonyság növelésének forrásaiként említettem a termékszerkezet korszerűsítését, a komplex szervezési tevékenységet és a tartalékok kihasználását, módszerként pedig a korszerű vállalati rendszereket, eljárásokat. A vállalati célok egy rendszerbeli egységet képeznek, ami kiinduló feltétele a hosszú távú vállalati gazdálkodás rugalmasságának.” A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál munkába állították a Stereometrograph F—11 típusú NDK gyártmányú gépet. Ez a gép — a hozzá kapcsolt számítógéppel — automatizálja a térképkészítést. Ezenkívül hasznosítható még a környezetvédelemben, a műemlék épületek helyreállításánál, a lakásrekonstrukcióknál és a nyersanyaglelőhelyek feltárásánál is. A képen: munkában az új gép. (MTI fotó: Weber Lajos felvétele — KS) A Kemecsei Állami Gazdaság 30 ezer hektáron foglalkozik vadgazdálkodással. A terület adottságai régebben — a mező- gazdasági termelési módok miatt — kedveztek a nyúl és a fogoly vadon történő tenyésztésének. Később megváltoztak a termelési módok, és ezek kedvezőtlenül befolyásolták a nyúl, illetve a fogoly ökológiai viszonyait. Ennek következtében a nyúl- és a fogolyállomány állandó jelleggel csökkent. Ezen időszak alatt viszont az őz- és a fácánállomány fokozatosan növekedett. Az utóbbihoz hozzájárult a fácán mesterséges tenyésztése is. A fogolyállomány kedvezőtlen alakulásának ellensúlyozására gazdaságunk már az 1960-as évek elején létrehozott egy kis zárt téri fogolytenyésztelepet. A telep 20 pár Franciaországból importált fogolytörzsállománnyal indult. Az ország első tenyésztelepe A tojáskeltetés és csibenevelés fokozatosan javuló eredményei Közgazdasági könyvájdonságok 1981-ben A gazdaság különféle területein dolgozók munkáját számos könyvújdonság megjelentetésével segíti ez évben is a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az új termékek, az új termelési és szervezési eljárások bevezetéséhez és elterjesztéséhez szolgál elméleti-gyakorlati ismeretekkel Perlaki Iván műve. A tervgazdaságok egyik központi kérdésköréhez, a bevezetendő új technika hatékonyságának méréséhez nyújt módszertani összefoglalót egy szovjet szerzőpáros: K. A. Jefimov és D. Sz. Lvov műve. A szervezés-vezetés témakörében jelenik meg Bauer Tamásnak a Beruházási volumen a közvetlenül irányított tervgazdaságban című munkája is. Drechsler Lászlónak A hatékonyság mérése és tervezése című kötete elsősorban gazdasági döntéseket előkészítő közgazdászok, fejlesztési és beruházási kérdésekkel foglalkozók körében tarthat számot érdeklődésre. A világgazdaság folyamatai iránt érdeklődők a Nobel-díjas svéd Bertil Ohlin könyvét vehetik kezükbe. Az interregionális és nemzetközi kereskedelem című 380 oldalas kötet a többi között megvilágítja a gazdasági tevékenység területi eloszlásának jelentőségét, s részletesen elemzi a nemzetközi kereskedelem és a tőkemozgás mechanizmusát. Káldyné Esze Magdolna a szocialista nemzetközi integráció egyik fontos területén, a termelési szakosítás és kooperáció fejlődését elősegítő, illetve ma még hátráltató tényezőket elemzi Nemzetközi kooperáció — nemzetközi vállalkozások című könyvében. Palánkai Tibornak a Nyugat-európai integráció című kötete a Közös Piac mechanizmusával, az elmúlt négy évben bekövetkezett lényeges változásokkal, többek között az olajválság hatásaival, az egységes valutarendszerrel is foglalkozik. Szilvássy Erika és Hidas János a Nemzetközi pénzügyek és külkereskedelmi fizetések gyakorlata című munkája nagyító alá vesz olyan jelenségeket is, mint a kockázati elemek, vagy a kereskedői gondosság egy-egy üzlet lebonyolításában. ösztönözték az elhatározást egy új, korszerű zárt téri fogolyte- nyésztelep megépítésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tervei alapján, saját kivitelezésben 1975-ben megépült és beüzemelt gazdaságunknál az ország első nagyüzemi zárt téri, ezerpáros fogolytenyésztelepe. Itt a tojatás szabadtéren, füvesített területen elhelyezett toja- tóbokszban történik. Az összegyűjtött tojást naponként rakjuk be a szárnyasvadkeltető gépbe. A csibék előnevelése (12 napig) két technológiával történik. Az első, az emelt szintű, drótsodronyos padlózatú nevelőkben történő nevelés. A másik a mélyalmos nevelési mód. A drótsodronyos 1000 páros fogoly törzsállomány 1976 Tojáshozam 29 711 Kikelt csibe 15 700 Kelési % 53 Felnev. csibe 4 550 Felnev. °/B 29 A Gödöllői Agrártudományi Egyetem által készített, nagyrészt külföldi tapasztalatokon alapuló fogolytenyésztési technológiai tervben 35 db to.iástyúk, 60 százalékos kelés és 60 százalékos csibefelnevelés volt előirányozva. Nem várt tojástermelési eredmény A tojás termelés ben jelentős, ugrásszerű emelkedés véleményünk szerint nagyrészt annak tulajdonítható, hogy minden évben elvégeztük a tojástermelésre történő szelektálást. Csak egyéves állományt tojatunk, és törzsállományt azoknak a tyúkoknak az utódaiból hagyjuk meg, melyeknek termelése 20—90 darab tojáshozam között van. Nagy munkát jelentett a tojótyúkok és a tojások egyedi jelölése, de ez a munka rövid idő alatt kiugró eredményt hozott. A kezdeti 30 helyett ma már tyúkonként 55 tojással számolhatunk. A tojásállomány szelektálása, a téli időszakban történő megfelelő takarmányozás, a tojatási időszakban adagolt speciális vitaminkészítmények eredményezték, hogy a kezdeti 53 százalékos kelési eredménnyel szemben 1979-ben már 72 százalékos keltetési eredményt értünk el. Nagy gondot jelentett az alacsony csibenevelési százalék. Ebben döntő fordulatot jelentett az, hogy 1978-tól import fogolyindítótápot etettünk. Az importtakarmány azonban megdrágítja a különben is elég költséges nevelést, ezért keressük a megoldást hasonló minőségű hazai indítótáp előállítására. A zárt téri fogolytenyésztés egyik nemkívánatos jelensége a tollcsipkedés, amely az árufogoly előállításánál nagy problémát okozott. A foglyok esetében a tollcsipkedés, mely gyakran kannibalizmussá is fajult — általában 4—5 hetes korban keznevelőegységekben 150 naposcsibét, a mélyalmos nevelőegységekben kétszáz darab naposcsibét helyezünk el. Mindkét esetben 10 hetes korig neveljük az állományt ezekben a berendezésekben. Tizedik hét után az állomány egy részét értékesítjük. A másik része utónevelőkbe kerül, ahol felnőtt korig (4 hónap) neveljük, majd a szükséges törzs- állomány visszatartása után a madarakat felnőtt korú madárként értékesítjük. A tenyésztés technológiájának korszerűsítését, a keltetés és csibenevelés színvonalának növekedését a következő táblázat szemlélteti : Tojatási. , keltetési és eredmények: nevelési 1977 1978 1979 32 439 53 377 52 708 20 940 36 290 37 960 64 65 72 8 800 20 300 23 600 42 56 62 dődik, és sokkal intenzívebb a fácánoknál tapasztaltaknál. Több módszer kipróbálása után a csőrkarikázás bizonyult a leghatékonyabbnak. Az alumíjjium- ból készített csőrkarikát a 4—5 hetes foglyok felső csőrkáva orrlukába helyezzük úgy, hogy az a két csőrkáva közé kerüljön, így megakadályozza a csőr teljes zárását. Értékesítési gondok A tenyésztési, tartási technológiák további finomításával úgy tapasztaljuk, hogy a fogolytenyésztésben is rövidesen a fácántenyésztéshez hasonló eredményeket tudunk elérni. Véleményünk szerint a tenyésztelep üzemeltetésének, a zárt téri fogolytenyésztés hazai megoldásának legalábbis egyelőre nem lehet elsődleges meghatározója — a jelenlegi nyereségcentrikus szemléletű gazdálkodásunkban sem — csak az eredményesség. Bizonyítja ezt esetünkben az a tény is, hogy a kezdeti eredménytelenség ellenére is tovább folytattuk a szürkefogoly- tenyésztést. Van azonban további tennivalónk is. A tenyésztelepen előállított foglyok értékesítésével ugyanis gondjaink vannak. Idehaza idegenkednek a tenyésztett fogolytól. A vadgazdák nem akarják, nem merik vállalni — a már ismert — tenyésztett fácán helyett a tenyésztett foglyok kihelyezését vadgazdálkodási területükre. Ennek ellenébe meg kellene kezdeni a tenyésztett foglyok kihelyezését az arra alkalmas területeken. A MAVAD-dal kialakított és meglévő jó kapcsolatainkat a gondok csökkentése érdekében még szorosabbá kell tennünk. Szükségünk van hosz- szú távú szerződésre, a mennyiségi és minőségi követelmények ismeretére. Kicska Antal igazgató Álapkészítés mikrocölöpözéssel Oj, a megyében eddig ismeretlen cölöpözési eljárást alkalmaz Nyírbátorban, egy 32 lakásos OTP-társasház építésénél a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A mikrocölöpös technológiát — mint szabadalmazott találmányt — a Bács megyei Állami Építőipari Vállalattól vásárolták meg. Az új módszert január 9-én mutatták be a testvérvállalat szakembereinek irányításával, s azóta is folyamatosan dolgozik a gépsor, illetve berendezés. Az épületek alapkészítésénél már korábban is alkalmazott cölöpözéses módszert a vállalat, amikor is előre gyártott vasbeton oszlopokat vertek le hét—nyolc méter mélyre. Az új eljárás lényege, hogy olyan acélcsöveket vernek le, amelyeknek az alsó végét dugó zárja. Amikor a megfelelő mélység elérése után a csövet kiemelik, a dugó ott marad, s a távozó cső után maradó Hosszú József gépkezelő előkészíti az acélcsövet az alapozáshoz. üres teret folyamatosan folyékony betonal tölti meg a gép. A dugóhoz — természetesen — betonvas is csatlakozik, így — mire a mintegy tíz centiméter vastag acélcsövet kiemelik — már el is készült a két vasbeton cölöp. A gép ugyanis egyszerre két csövet ver le, illetve szed ki. A találmány alkalmazása több szempontból is előnyös. Egyrészt gyorsabb, mint a hagyományos cölöpözés, kevésbé anyagigényes, nem kell az előre gyártott, nagyméretű oszlopok szállításával bajlódni. S bár a cölöpök sűrítésével a teherbíró képesség tetszés szerint fokozható — akár tízszintes épületet is tervezhetnek rá —, stabilabb, mint a hagyományos. Ugyanis a folyékony beton a cölöp útjába kerülő üregeket, laza szerkezetű rétegek pórusait kitölti, s kötés után jobban fogja a talajt. . Tóth Árpád Munkában a cölöpverő gép. (E. E.) Stereometrograph A jelenleg használatos legkorszerűbb, francia gyártmányú apró- vadkeltető géppel rendelkezik a gazdaság. A gépben egyszerre 10 ezer fogolytojást keltethetnek. Képünk: Potor Lászlóné gépkezelőről készült. (Elek Emil felvételei)