Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

XXXVIII. évfolyam, 2. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. január 4., vasárna] Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke január 1-én újévi kö­szöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Tisztelt honfitársaim! Kedves elvtársak! Szokásunkhoz híven hagyományosan elbúcsúztattuk az óévet, és reményteljesen köszöntjük az új esztendőt. Erőnket keményen próbára tevő esztendő van mögöt­tünk. Nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Mégis jó érzéssel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy népünk a nehezebb gazdasági körülmények között is becsü­lettel helytállt. Közös erőfeszítéseink eredménye, hogy ha szerény mértékben is, de több területen előbbre léptünk, a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőbben alakult: az elért életszínvonalunkat megvéd tűk, javultak az életkörülmények. Kedves barátaim! A távozó esztendő nem kevés gondot és még több fel­adatot hagyott ránk. Megoldásukhoz világos programot adott a XII. pártkongresszus, amikor népünk óhajával egyezően megerősítette eddigi politikánkat, és kijelölte a szocializmus építésének soron lévő feladatait. Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvénybe iktatta a VI. ötéves népgazdasági tervet. Az előirányzott szerényebb növekedési ütem és a magasabb minőségi követelmények előtérbe helyezése lehet csak a jár­ható út. Teljesen világos, hogy fejlődésünk többé nem ala­kulhat a puszta mennyiségi növekedésen, minden területen fokozott jelentősége van a szervezettebb, jobb munkának és a minőségnek. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelnünk már az idén is. Ésszerűen, takarékosan kell bánnunk anyagi és szellemi erőforrásainkkal. Jó minőségű árura, a mainál sokkal jobb szolgáltatásra, valódi értéket teremtő alkotásra van szükség az ipari és a mezőgazdasági termelésben, a kul­túrában, az igazgatásban, életünk minden területén. A mun­kaidőt mindenütt hasznos, céltudatos tevékenység töltse ki, okosabban, kezdeményezőbben és felelősebben kell dolgoz­nunk a vezetésben és a végrehajtásban egyaránt. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy eredmé­nyeinket megszilárdítsuk, a további fejlődést megalapozzuk. Nem tervezhetjük az életszínvonal jelentős emelését, de azt igen, hogy a jobb munka, az értékesebb teljesítmény na­gyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléssel járjon. Célnak ne­mes, feladatnak nagy, hogy az elért életszínvonalat meg­őrizzük, és ezzel együtt lehetőségeink szerint tovább javít­suk az életkörülményeket. Ennek megfelelően tovább folytatódik a lakásépítés, a gyermekintézmények, az oktatás és az egészségügyi hálózat fejlesztése. Munkánk eredményével összhangban tovább ja­vul életünk általános kulturáltsága és minősége. Hazánk minden becsületes polgára létbiztonságban élhet, tisztesség­gel végzett munkája szerint boldogulhat. A nehezebb felté­telek ellenére is nagy figyelmet fordítunk a sokgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az ala­csony nyugdíjból élők, a pályakezdő és családalapító fiatalok gondjainak enyhítésére. Társadalmunkban megvan a feltétele, népünkben az el­határozás és az akarat ahhoz, hogy ezt meg is valósítsuk. Kimeríthetetlen erőforrásunk népünk szorgalma, tehetsége, összeforrottsága, a fejlődő szocialista demokrácia, az együtt­gondolkodás és az együttes cselekvés. Támaszkodhatunk nagy vívmányunkra: a helyes politikával, a sok küzdelem­mel és munkával megteremtett szocialista nemzeti egységre. A szocialista összefogást, a népünk millióit ázoros egységbe fűző szövetségi politikát féltő gonddal kell óvnunk és erősí­tenünk. Tisztelt honfitársaim! A szocializmus építésében elért eredményeinkkel meg­alapoztuk tekintélyünket a világban. Ezt az erkölcsi tőkét a jövőben is arra használjuk fel, hogy hozzájáruljunk építő­munkánk nélkülözhetetlen nemzetközi feltételének biztosí­tásához, a béke megvédéséhez. Szövetségeseinkkel: a Szov­jetunióval, a Varsói Szerződés országaival vállvetve, minden haladó, békeszerető erővel összefogva azért harcolunk, hogy a béke fennmaradjon, az enyhülés folytatódjék. Küzdünk azért, hogy szűnjön meg az imperialisták által szított fegy­verkezési verseny, amely nagy anyagi terheket ró a népek­re, és fokozza a háborús veszélyt. Változatlanul hitet teszünk amellett, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásokon rendezzék, és a népek maguk döntsenek sorsuk felől. A Magyar Nép- köztársaság a békés egymás mellett élés politikáját folytatja, kapcsolatainak bővítésére törekszik a más társadalmi beren­dezkedésű országokkal is. Népünkben és hazánkban min­denki jó szövetségesre talál, aki a nemzetközi biztonságért, az enyhülésért és az egyenrangú kapcsolatok fejlesztéséért munkálkodik. Tudjuk, hogy amikor országépítő feladataink jó megoldásán fáradozunk, egyben a béke, a haladás egye­temes ügyét is előbbre visszük. Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Népünk bizakodva tekinthet előre, mert szilárd alapok­ra építheti a jövőt. Sorainkat még szorosabbra zárva, erőin­ket egyesítve fogjunk hozzá a ránk váró tennivalókhoz! Az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánok országunk va­lamennyi állampolgárának, egész magyar népünknek, né­pünk valamennyi barátjának eredményekben gazdag, bol­dog és békés új esztendőt. Elsőként kezdtek munkához az új évben Az ünnepek sora alaposan felborította a szokásos mun­karendeket. Az üzemekben, intézményekben tulajdonkép­pen csak ma kezdődik az iga­zi munkanap, azonban igen sok helyütt az új évet is mun­kával köszöntötték. Tőlük ér­deklődtünk a kezdésről. — Alig hangzott el éjfél­kor a Himnusz, máris indul­tam ellenőrzésre — fogad a nyíregyházi állomáson Ko­ronáén Gábor állomásfőnök- helyettes. — A teljes műsza­kos létszám szolgálatban volt, nyugodtan rendezték a sze­relvényeket, a vonatok idő­ben indultak. Ugyancsak a nyugodt üzem volt jellemző szombaton is. Bár a havazás miatt jóval többen — 42-en csak a váltók tisztításával foglalkoztak, azonban 10—15 perces késés volt a legtöbb a közlekedés­ben. Az erősebb karácsonyi forgalom után most a fővá­ros felé utaznak többen. Tíz mentesítő vonat indult, mindegyikre bőven volt utas. A záhonyi átrakókörzetben a szokásos forgalommal fo­gadták az új évet. A szovjet vasutasok egyenletes ütem­ben küldték az áruval rakott szerelvényeket, 10—13 érke­zett belőlük naponta. Külö­nösen a darus átrakóhelyek tettek ki magukért, hogy az érkezett küldeményeket mi­nél előbb továbbítsák. Keve­sebb a vasérc, viszont jóval több fa érkezett, mint más­kor. Ennek nagyobb része tranzitküldemény. Naponta 7—800 széles vágányú szovjet kocsit raknak ki az átrakó­körzetben. Ehhez igen jó a normál kocsik ellátása, a kül­deményeknek megfelelően válogatják őket. Az ország belseje felé félóránként in­dulnak a szerelvények. — Soha rosszabb Szilvesz­tert — vélekedik a TITÁSZ ügyeletén Varga István vil­lanyszerelő. — Szombat reg­gelig semmi gondunk sem volt. A szombat reggelre bekö­szöntött havazás azonban kissé megbolygatta a nyugal­mat: az üzemzavar-ok mun­kát adtak a négy szerelőnek és a gépkocsivezetőnek. — Hibás lett a 22 kilovol­tos vezeték, az orosi vonalon. Oros, Pazony, Nyírtura, Ka- balás és Liba-bokor áram nélkül maradt — mondja Varga István. A szél okolha­tó ezért, feltehetőleg össze­verte a vezetékeket, és zár­latos lett a vonal. A városi — nyíregyházi — körön pedig ma reggel pontosan 7 óra 2 perckor három hiba is bekö­vetkezett. Ha itt végeznek a munkával, én is indulok az orosi áramellátás kijavításá­ra. — Nem épp irigylésre mél­tó munka... — Fagyos a vezeték, csúsz­nak az oszlopok, jobbat is el túdok képzelni. — Minden eshetőségre ké­szen állnak? — A vonalhibákra igen. De ha kábelhiba lenne, akkor nehezedne a helyzet. Az előzetes terveknek meg­felelően kezdődött a termelés az év első munkanapján a Sütőipari Vállalat nyíregyhá­zi kenyérgyárában. Mint Donka Miklóstól, a gyár he­lyettes vezetőjétől megtud­tuk, náluk január 2-án, pén­teken indult a termelés, két műszakban tizenhét szakem­ber kezdte meg a sütést. Az alapanyagokat még de­cember 31-én előkészíteti :k, így nem volt akadálya máso­dikén a 21 órai kezdésnek. Hajnalra elkészült nyolcvan mázsa kenyér, s mintegy 20 ezer darab sütemény. Nem okozott gondot az éj­jel hullott hó sem a szállítás­ban. Hajnali négykor kezdték a rakodást, s reggel hétkor már minden kijelölt boltba megérkezett a kenyér, a kif­li, a zsömle, a sütemény. A szállításban kilenc gépkocsi vett részt, a teherautók üzembiztonságáról egy szere­lő gondoskodott, aki hajnalra előmelegítette a kocsikat, hogy zavartalan legyen az indulás. H óval és erős lökésekkel szöntött ránk az idő január centiméter volt a hóréteg kísért, majdnem viha- 3-ára virradóra. Nyíregyhá- átlagos vastagsága. (Részletes ros erejű széllel kö- zán a reggeli órákban hét jelentés lapunk 5. oldalán.) Havas január á jó munka terve N em ígér könnyű ál­mokat, könnyen teljesíthető felada­tokat népgazdaságunk 1981. évi terve, bár legfon­tosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is nagyon ke­ményen meg kell dolgoz­nunk, hogy egyhelyben maradhassunk. A külső és belső körül­mények, amelyek nagy­mértékben megváltoztak, jól ismertek. Mi ezekkel számolva, az új feltételek­hez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az el­ért eredményeinket meg­őrizni akarjuk. Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névreszóló munkaprogra­mot ad a társadalom min­den tagjának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi népgazdasági tervből. Eszerint ebben az eszten­dőben a nemzeti jövede­lem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 száza­lékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 szá­zalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a la­kossági fogyasztás 1,5 szá­zalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000— 3500 bölcsődei hely és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korsze­rűsítése, folytatódik a Bu­davári Palota rekonstruk­ciója, befejeződik a buda­pesti nagy sportcsarnok építése. A létrehozott nemzeti jövedelmet — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése miatt — nem használhatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valame­lyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a keveseb­bet jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a fo­lyamatban lévő építkezé­sek, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is in­díthassunk. A múlt évben beveze­tett, és eredményesnek bi­zonyult közgazdasági sza­bályozók alkalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új követel­ményeknek megfelelő át­állítása. A változás szele már sok vállalat és szö­vetkezet vitorláját kedve­ző irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a termelés és az ér­tékesítés javításával, ha­nem kalkulációs zsonglőr- ködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek címezi a terv azt a szigorú előírást, hogy erősödjék a közgaz­dasági szabályozók nor­matív jellege. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkamazko- dó, öntevékeny gazdasági munka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás ja­vítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és kész­letgazdálkodás terhét, gondját ne csupán a fő­könyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak és szak­munkások is. Á z a terv a jó mun­ka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mindannyiunknak ponto­san, szépen, jól dolgozni. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasutasok, villanyszerelők, pékek Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents