Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. január 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Könnyű nekik? M. J-né vásárosnaményi le­vélírónk arról panaszkodik, hogy két gyermeket nevelt fel, miközben nem tudott munkát vállalni. így nem szerzett nyugdíjjogosultságot, s bizony ez fájó pontja ma is, mert a férje tsz-nyugdíja, s a háztájijuttatás mellé bi­zony felférne az ő kis nyug­díja, pénze is. Megjegyzi levélírónk: „... könnyű manapság a kis­gyermekes anyáknak, min­denütt előnyben részesülnek. Élvezik a segélyeket, a sza­badságot. Nem gond, ha beteg a gyermek, táppénzt kapnak, s otthon maradhatnak gyó­gyulásukig a kicsinyeik­kel ...” A levélből a „könnyű ne­kik” megjegyzés ragadott meg, amit nemcsak öregek szájából hallani gyakorta, ha­nem a fiatalok, felnőttek minden korosztálybeli egy­aránt hangoztatja. Amolyan divatos kijelentéssé vált. Az egyedülálló mondja a családosnak: könnyű neki, férje, gyermekei vannak, nem tudja mi a magány, biztos hát­teret érez. Neki igazán nincs oka a panaszra. Az idős ember mondja: könnyű a fiataloknak, előttük az élet, s ma mennyi lehető­ségük van. Jóval több mint nekik volt, színesebb, válto­zatosabb, gazdagabb az éle­tük. Mégis panaszkodnak. Ugyan miért? A fiatal szintén mondja: könnyű az öregeknek, nincse­nek igényeik, nem hajszolják magukat, azt teszik amihez kedvük van. Napjainkban a társadalom messzemenően gondoskodik róluk. Van se­gély, szociális gondozó, szo­ciális otthon, öregek napközi otthona. Nyugdíjuk van, s akinek nincs — ha rászo­rult — méltányosságból pénz­beli támogatást kap, hogy megélhessen. Nincsenek a fiatalok által sem magukra hagyva. Sorolhatnánk, hogy ki ki­nek az életét látja egysze­rűbbnek, könnyebbnek. Le­hetne felelgeni egymásnak tovább. A beosztott mondja a főnöknek, könnyű neki, az ő fizetéséből. A főnök is mond­hatja ugyanakkor, hogy könnyű a beosztottnak, csak a saját munkájáért felel. Ha vége a munkaidőnek, leteszi a szerszámot, a tollat és kész, nincs gondja tovább, míg ő cipeli otthonába is. így van ez, így látja az em­ber, ha csak felületesen nézi a dolgokat, s nem törődik a másik gondjával, bajával. Kétségtelen: egyszerűbb az életet így szemlélni, s a má­sik baját csak ennyivel elin­tézni: könnyű neki. Mondjuk ezt, sajnos, gyakorta azért, mivel a másik terhe csak azért könnyű, mert nem mi cipeljük. A saját ügyeinknek tulajdonítunk csak fontossá­got, a másé ahhoz képest semmi. A tárgyilagosság azonban itt sem árt. Sőt, szükséges a humanitáshoz, hiszen úgy tu­dunk egymáson segíteni, ha azonosulunk mások problé­máival is. Soltész Ágnes A TAXISOFŐR ÖNKENYESKEDÉSE Mélységesen felháborított az eset, amely január 14-én délelőtt a megyei kórház előtt történt velünk. Zajta községből súlyos beteg édes­apánkat mentővel szállítot­tuk a kórházba. Amikor már biztos kezekben tudtuk, a Mátészalkára 11.10-kor indu­ló vonattal akartunk haza­utazni. Az állomásra taxival juthattunk már csak ki, mert az időnk kevés volt. Beül­tünk a JC 12—28-as rend­számú kocsiba, sajnos ez nem tudott elindulni, mű­szaki hiba miatt. A gépko­csivezető a javításhoz látott. Az idő sürgetvén az előt­tünk álló JC 34—99-es taxi­ba akartunk átszállni. Ezt azonban az előbbi taxis meg­akadályozta és 8,— Ft-ot kért tőlünk. Nem fizettünk, mert a kocsi egy lépést sem tett velünk. Erre felszólította a kollégáját, hogy „most már el ne vidd őket”. Mi pe­dig hiába hivatkoztunk arra, hogy egyikünk beteg, s a csatlakozás miatt rendkívül fontos volna, hogy e vonatot elérjük. Hiába való volt a kérlelésünk, gyalog és autó­busszal próbáltunk kijutni az állomásra. Vonatunk azonban már elment. Beteg nővérem sírva volt kényte­len tudomásul venni, hogy csak másnap hajnalban ér­het haza Zajtára, egy önké­nyeskedő taxisofőr miatt. Schwarzkopf József Mátészalka, Münnich Ferenc tér 9. Érdekes felajánlás, nemes célért A segíteni akarásnak is­mételten egy szép példájá­nak voltunk élvezői, mi a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolglátató Vállalat nyug­díjasai. A vállalat KISZ-esei elhatározták, hogy egy napig lemondanak szenvedélyük­ről, a cigarettázásról, s az így megtakarított pénzüket összegyűjtötték, s a pénzből az egyedülálló nyugdíjasokat megajándékozták. A törődés, s a figyelmesség mindannyi­unkat meghatott és nagyon jólesett. Ezúton is köszönjük az ajándékot. A megajándékozottak ne­vében: özv. Viroszt Istvánné Nyíregyháza, Felszabadulás utca 21. szám A SZOKÁS HATALMA Az újság is hírül adta, no meg az új utcanévtáblák is jelzik, hogy Nyíregyházán utcanévcsere történt a közel­múltban. A volt Szabadság tér — az ott elhelyezett szo­borhoz és impozáns parkhoz méltóan a Lenin tér nevet kapta, s az egykori Lenin tér — ahol a Krúdy mozi is van — pedig lett a Szabad­ság tér. Ez a névcsere a pos­tai kézbesítésben, — a kül­demények téves címzése mi­att — jelenleg bonyodalma­kat okoz. Még a „nagy” hi­vatalok is tévesztenek, s így a postai küldemények varga­betűt írnak le, míg a cím­zetthez eljutnak. Jó lenne tehát, ha e névváltoztatásra mostanában jobban odafi­gyelnének a levelet, értesí­tést, vagy netán csomagot küldők, saját érdekükben, hiszen csak a pontos címzés­sel tudja a posta az illetéke­sekhez eljuttatni a küldemé­nyeket. ZSÚFOLTSÁG A BUSZON SEGÍTSÉGET KÉRÜNK Feleségem 10 éve rokkant, tolókocsival tud csak közle­kedni, eléggé zárt világban él így. Van ugyan egy Tra­bant Hycomat kocsink, de gondot jelent, ha valahová elmegyünk, hogy a tolóko­csit nem vihetjük magunk­kal, mert a kocsiba nem fér bele. Tehát feleségem kény­telen a kocsiban maradni, s legyen bármilyen szép a ter­mészet, vagy érdekes látni­való, ő továbbra is a zárt vi­lágban érzi magát. Lehetsé­ges, hogy van olyan ötletes szakember, vagy egy kollek­tíva, egy szocialista brigád, amely ötletesen a tolókocsit át tudná alakítani össze- csukhatóvá, s így a kocsink csomagtartójába helyezhet­nénk esetenként a tolókocsit. Ha valaki tudna segíteni, öt­letet adni, kérem írjon, vagy keressen meg. — Milyen Centrum-nap van? — Az ma nincs, csak az orosi buszra várnak sorban... Az Őrösről bejáró dolgo­zók utazási helyzete tűrhe­tetlen. Szeretnénk, ha a dél­utáni órákban rásegítő jára­tot indítana a Volán válla­lat, legalább az iskolaszezon­ban. Különösen fontos volna ez a 14.45 és a 16.45, vala­mint a Nyíregyházáról Oros- ra induló szombati 13.45-ös járatoknál. Kérésünket in­dokolja: legyen az munka­szüneti nap vagy hétköznap, olyan zsúfoltság van az au­tóbuszokon, hogy a megen­gedett 144 főnek a sokszorosa — olykor a háromszorosa is — tolong és nyomorog az au­tóbuszban, hiszen mindenki sietne haza, nem akar lema­radni. így aztán kénytelen elviselni a „tömegnyomort”. Előfordul, hogy például a Centrum Áruház oldalánál lévő megállóban 15—20 per­cet is eltöltünk a felszállás­sal. Ez nemcsak az utasok idegeit őrii, hanem a gépko­csivezetőjét, és veszélyezteti a személyszállítás biztonsá­gát is a túlzsúfoltság. Fekete Klára 65 utazó társa nevében Oros, Vezér u. 174. sz. alatti lakos Kukucska István Nyíregyháza, Erdősor 8. szám Szerkesztői üzenetek Pákái Zoltánná nyíregy­házi, Hrabovszky Zoltánná tiszaszentmártoni, Ostor­házi János nyírbogáti, Bé­res István vásárosnaményi, Bakos Jánosné kocsordi, Tudlik Andrásné ófehértói olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. Bállá Barnáné nyíregy­házi, Gáli Jánosné tisza- vasvári, Szedlár Györgyné nyírszőlősi, Kukucska Ist­ván nyíregyházi, L ehoczki András győrteleki, Jónás Józsefné kisvárdai, id. Tóth Zsigmond tyukodi, Kurucz Sándor tiszalöki, Dani Gusztávné fülesdi, Koszta Dezső tiszavidi, Burkódi András nagyhalászi, Gonda Andrásné kisfástanyai, Bakk Béláné méhteleki, Bí­ró Gergely encsencsi, ifj. Berta Ferencné demecseri, Kővári József kisvárdai, Magéra Józsefné nyíregy­házi, Tóth Andrásné tisza- vasvári, Balogh Antal tu- zséri, Réti József kékesei, Kováts József nyíregyházi, Müller Gyula gávavencsel- lői, özv. Bécsi Józsefné encsencsi, Lakó János kék­esei, Pilák Zsuzsa gávaven- csellői, Juhász Jánosné ti- szavasvári, Sztaskó Mihály nyírteleki, Szegedi Károly baktalórántházi, Kücsös Sándor tunyogmatolcsi, Ko­vács Nóra nyíregyházi és Varga Béla győrteleki la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Jáczku Miklösné nyírkér- csi és Pap János rohodi ol­vasóink kedves köszönő so­raikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Dibáczi Zoltán nyírbogá­ti lakos panaszát a kom­munális szolgáltató válla­lat orvosolta. özv. Kópis Lajosné piri- csei olvasónkat tájékoztat­tuk, hogy a termelőszövet­kezet helyesen intézkedett, amikor háztáji juttatás cí­mén 15 mázsa csöves kuko­ricát adott levélírónknak. A január 14-i Fórum ro­vatunkban többek közt Nagy József nyírmadai le­vélírónk jogi kérdésére is válaszoltunk. Tájékoztatá­sul elmondjuk, hogy a cikkben leírtak nem a Nyírmada Arany János ut­ca 66. szám alatt lakó Nagy Józsefet, sem pedig a meg­egyező nevű Nyírmada, Ár­pád utca 14. szám alatti lakost érintette, hanem egy harmadik — hasonló nevű — személy érdeklő­désére válaszoltunk. Az előbbieket az említett cí­men lakó személyek kéré­sére közöltük, akiknek örökléssel kapcsolatosan semmilyen problémájuk nincs. Az illetékes válaszol .A REKLÁM IGAZ VOLT 1980. november 19-én „Rek­lám és valóság” címmel a zá­honyi LIGNIMPEX-kiren- deltség szocialista brigádjá­nak panaszát közölték. Az ál­taluk beszállított papírhulla­dék átvételével foglakozó il­letékeseket megkérdeztük. El­mondták, hogy a brigád által átadott színes és fekete-fehér újságot vegyesen kötegelték, ugyanakkor vállalati eredetű hulladékot is szállítottak. Az átvevő kérte, hogy a vegyes hulladékot válogassák át, mert ilyen formában szab­vány szerint csak vegyespa- pír-minőségben tudja átven­ni. A brigád tagjai erre nem vállalkoztak, a minősítést el­fogadták, csak az átvételi árat kifogásolták. A jelenleg ér­vényben lévő szabályozók szerint, amennyiben a válla­lati eredetű hulladékot KISZ- szervezet, vagy szocialista brigád szállítja be, az áru el­lenértékét szocialista szektori áron (0,40 Ft/kg) a vállalat egyszámlájára kell átutalni, hivatkozva a brigád nevére. A fentiek értelmében tehpt az átvevőnk szabályosán jáVt el, s a minőségnek megfele­lő árat fizette a hulladékért. Amennyiben ugyanezt az árut magánszemélyként szál­lítják a telepre, a vegyes mi­nőségért, akkor sem tudtuk volna a 3 Ft/kg egységárat fizetni, mivel az az akciónk ideje alatt is — amelyről a hirdetés szólt — csak a kü­lönválogatott fekete-fehér új­ságra vonatkozott. Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Váll. Debrecen A termelőszövetkezeti jogsegélyszolgálatról Minisztertanácsi határozat és TOT-irányelv írja elő, hogy a termelőszövetkezeti tagok egyéni érdekvédelmére a tsz-ekben is megszervezzék a jogsegélyszolgálatot. A mező- gazdasági szövetkezeti jogsegélyszolgálat célja a termelő- szövetkezetekben dolgozók érdekeinek jogi szolgálata, a tájékoztatás, tanácsadás, és meghatározott körben a szük­séges mértékű jogi segítségnyújtás. Ezenkívül eljárhat mindezekben az ügyekben, amelyeket az irányelv felsorol. A jogsegélyszolgálat igénybevételére jogosult személyek a tsz-ben dolgozó tagok, a nyugdíjas járadékos tagok, a kö­zös munkában rendszeresen részt vevő családtagok, az al­kalmazottak, a tsz-szakmunkás és ösztöndíjas tanulói, az elhunyt tsz-tag és alkalmazott eltartott hozzátartozói. A jogsegélyszolgálat ekkor adhat jogi segítséget, és láthatja el a tag képviseletét, ha: — A tagsági viszonnyal kapcsolatos és a társadalom- biztosítási ügyekben feltehetően jogszabálysértés történt, vagy a tag súlyos méltánytalanságot okozó, illetőleg a szo­cialista erkölcsöket sértő intézkedést sérelmez. Olyan ügyekben, mint a gyermektartási díj megállapítása, folyó­sítása, összegének megváltoztatása, szülőtartás, házastársi tartás, tartási, életjáradéki szerződések, lakás bérbeadása, használata, a háztáji gazdaságokban termelt termények, termékek, vagy nevelt állatok értékesítése, valamint a ház­táji gazdálkodást érintő beszerzések. Ingatlan tulajdonának átruházása akkor, ha a szövet­kezet által szervezett, vagy támogatott lakásépítés, illető­leg -értékesítés keretében a tag a szövetkezet másik tagjá­val, vagy szocialista szervezettel köt szerződést. Lakásügy, építési engedélyezési eljárás, bölcsődei, kollégiumi felvétel, gyámhatósági, szociálpolitikai ügyek. A területi szövetség ez ideig a jogsegélyszolgálatot a tiszavasvári Munka, nagykállói Virágzó Föld, Székelyi Bú­zakalász, bökönyi Kossuth, nyíregyházi Ságvári, leveleki Dózsa termelőszövetkezetekben szervezte meg. Folyamat­ban van: máriapócsi Rákóczi, napkori Kossuth, varsány- gyürei Tisza, szabolcsbákai Rákóczi, pátrohai Zöld Mező, nyírmeggyesi Petőfi mezőgazdasági tsz-ekben a jogsegély- szolgálat megszervezése. A szövetség elnöksége által hozott határozatnak megfelelően azt tervezzük, hogy 1981. év vé­gére legalább 25 tsz-ben hozzunk létre jogsegélyszolgála­tot. Ez már közel 20 ezer ember érdeke — és jogvédelmé­nek ellátását teszi lehetővé. A mezőgazdasági szövetkeze­tek előtt álló gazdasági és társadalmi feladatok sikeres megoldásához, a tagsági érdekvédelem elmélyítéséhez nél­külözhetetlen, hogy a tagok tisztában legyenek jogaikkal, kötelességeikkel, a szocialista törvényesség és a szocialista demokrácia elvei alapján éljenek ezekkel a jogokkal, és teljesítsék a kötelezettségeiket. A közösségi érdek az is, hogy a tagok általános jogismerete gazdagodjék, közéleti aktivitásuk fokozódjék. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy csökkenjen a hiva­talos ügyeik intézése miatt a közös munkából kiesett idő, ennek jelentőségét aláhúzza, hogy több szövetkezetben már gond a munkaerőhiány, különösen egyes szakterületeken és munkakörökben. Társadalmi és egyéni érdeket egyaránt szolgál, hogy a tagok ügyei a különböző szerveknél minél gyorsabban és eredményesebben intéződjenek. A jogsegélyszolgálat bevezetése valamennyi olyan szerv számára haszonnal jár, amelyeknél a tagok ügyeiket intéz­ni kívánják. A jogsegélyszolgálati feladatokkal megbízott szakember azt a szervet keresi meg, amely az ügy elinté­zésére jogosult, hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A jogsegélyszolgálat megszervezéséről, igénybevételének lehetőségéről, helyéről és idejéről a mezőgazdasági szövet­kezet a dolgozókat megfelelő módon tájékoztatja. A dolgo­zókat arról is tájékoztatják, hogy az adott szövetkezetben ki, vagy kik látják el a jogsegélyszolgálatot. A dolgozó bizalommal fordulhat a jogsegélyszolgálat­hoz, mert az ott lévő szakember köteles megbízatása során megtudott titkot megőrizni. A jogsegélyszolgálat a dolgozó részére ingyenes, a szakember a tevékenységéért a dolgo­zótól semmilyen anyagi juttatást nem kérhet és nem is fogadhat el. Dr. Nyitrai Zoltán TESZÖV-főmunkatárs .vAv.,.v.vAVA%v.vÄViv;v;v;w;v;v;w.ViViV.,iV.v.v/.5v*vAVÄWiv;w.vAv.,.%ViViV.,.v.v.,.v.v .vXvW’ yl# _ XvXWvXvttXvXvttlvttXW^ • ••••••• MBMr //•V«V»*V»ViV* •••••••»••••••••••••>••»•« ••••••••••••••••••••••• XvXvX *>: ggg? ..\y.v.v.%v.v.;.;.v..v^.,...,.. .. >>»:•:• H •>: ,iri. "vX-Xy .•.v.v.v mm mUMBf&ssXtw Hr*i —w . . ■■ .. .v.v.v •»»>>!■ H ■■ v.v.v. HBI .V ■■■ .v IH >v.v.v %*•*•*•*•*•*•* . •%* •*•*•%*•*/•*•*■ . m ■ Vt *•*•*•*•*•*«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents