Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 18. Esős esztendő Hiányzott 437 óra napsütés Hideg nyár, meleg október Az elmúlt év időjárása nemcsak ismétlése volt valamelyik rossz • időszaknak, hanem jó néhány „leg”-gel is szolgált. Az Országos Meteorológiai Intézet nyíregyházi főállomásának vezetője Győré László — az ott mért adatok alapján — érdekes statisztikát állított össze erről. Kezdjük talán azzal, hogy 1980 az évszázad második legcsapadékosabb éve volt; összesen 810 millimétert mértek Nyíregyházán. Ennél több — 821 milliméter — csak 1915-ben volt. Korábban ugyan, de nem hiteles adat szerint volt még egy rekord 1878-ban, amikor 900 milliméter csapadékot jegyeztek fel. Hogy az elmúlt évi csapadék mennyire volt sok, az könnyen érzékelhető azzal: a harminc év átlagákét fokkal s januárban is több mint egy fokkal alacsonyabb az átlaghőfok. Napsütésben is rendkívül szegény évet zártunk; a sokévi 2139 átlag helyett 1980-ban csak 1538 órán át sütött a nap. S ami különösen kihatással volt a mezőgazdaságra, a tenyész- időben — április és szeptember között — 437 óra napsütés hiányzott. Nem csoda, hogy savanyú maradt sok gyümölcs és kitolódott a te- nyészidő. Hozzá tartozik még az elmúlt év időjárási mérlegéhez, hogy nyáron az átlag 21 helyett mindössze öt olyan hőségnap volt, amikor a hőmérő higanyszála elérte a 30 fokot, de a 25 fokos nyári napok száma is csak 32 volt. Legmelegebb nap — 30,8 fok — július 16, a leghidegebb ban 593 millimétert mértek, tehát 37 százalékkal keveseb- ' et, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor az évi 8,6 Celsi- rs-fok középhőmérséklet kerek egy fokkal maradt el a sokévi átlagtól, s minden hónap hűvösebb volt az általában szokásosnál. Még a legmelegebb júliusban is közel-18,5 fok — pedig januar 3U. A legtöbb csapadék július 22- én hullott, amikor zápor-zivatar kíséretében 68,1 milliméter eső esett Nyíregyházán 24 óra alatt. A legvastagabb hóréteget — 19 centimétert — január 25-én mérték az állomáson. T. Á. Cj tanácsházzal gazdagodott Gávavencsellő. A létesítményben kapott helyet a nagyközségi pártbizottság is. A tanácsi munka korszerűsítését és meggyorsítását segítő intézményt Pénzes János, a megyei tanács elnöke adta át rendeltetésének. (Paál László felv.) Több kínálat — jobb lehetőségek Várjak a vendégeket Tanácskozás megyénk idegenforgalmának helyzetéről Az ország idegenforgalmi kínálatában Szabolcs-Szatmár elfoglalt helye hosszú ideig jelentéktelen volt. Annak ellenére, hogy kulturális értékekben, természeti adottságokban a feltételek jobbak, mint amennyire ezt az országban ismerik. Lényeges változás 1973 után következett be a viszont a Tisza-parti kiránduló helyeken e tekintetben még igen sok a kívánnivaló. Kevés a fizető- vendégszállás A kereskedelmi szálláshelyek száma 1980 végén 2625 Óvodába mentek — a népi ellenőrök II százezres város kisgyermekei Aligha kell bárkinek is bizonygatni: milyen gyors ütemben is fejlődik Nyíregyháza — öt éve 93 ezer volt a város lakóinak száma, ma pedig meghaladja a 110 ezret —, de vajon növekedett-e ilyen ütemben az óvodák, a bölcsődék helyeinek száma? Összhangban vannak-e a fejlesztési tervek a gyermeklétszám várható növekedésével? Egyáltalán milyen körülmények között élnek a város bölcsődéiben, óvodáiban a gyermekek? Ilyen kérdésekre kerestek választ a népi ellenőrök, amikor a város 14 bölcsődéjéből kilencben, a 26 óvodából 19-ben végeztek vizsgálatot. Ami a gyermekintézmények elhelyezését illeti, a többség környezete megfelelő, de forgalmas, zajos út mellett van a gúszevi, ugyancsak forgalmas út és a vasút közelében a sóstóhegyi, a Márka presszó zajának hallótávolságában a Kun Béla utcai, a kocsmává züllött Jereván mellett a Benczúr téri gyermekintézmény, az öz úti, valamint a Vécsey úti bölcsőde széntüzelésű kazánjai pedig saját maguknak, de a Vécsey utcai és a Tőke úti óvodának is szennyezik a levegőjét. Megfelelőnek, inkább jónak találták a népi ellenőrök a bölcsődék, óvodák állapotát, azért is, mert sok intézmény néhány évvel ezelőtt épült, de azért is, mert karbantartásukra, felújításukra rendszeresen nagy gondot fordítanak. Érdemes szólni a gyermek- intézmények, főként az óvodák egy részének túlzsúfoltságáról is, amelyet alapvetően az eredményezett, hogy » 6 éven aluli korn=xíáiy száma lény^^sen gyorsabban íiőtt, mint amilyen lehetőség nyílt a gyermekintézmények építésére. Az V. ötéves tervben a bölcsődei helyek száma 320-szaI, az óvodai helyeké pedig 1600-zal emelkedett, mert jó'eredményeket hozott az „Együtt Nyíregyházáért”, az „Egy üzem, egy óvoda” akció, ám így is 6136 gyermeket vettek fel a meglévő 4575 óvodai helyre, ami 134 százalékos kihasználtságot jelent. Ez persze átlag, s meglehetősen nagy szóródásokat takar. Mert míg a guszevi óvodában a 155 helyre csak 144 gyermek, addig Tas utcai 200 helyre 340 gyerek jár. örvendetes dolog, hogy 1980-ban minden jogos igényt kielégítettek a bölcsődei felvételeknél, s így is csak 103 százalékos a kihasználtság, bár itt is nagy a szóródás. Kedvező tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök az óvodák, különösen pedig a bölcsődék felszereltségéről, de azért találtak olyan intézményt is. mint a Vécsey utcai bölcsőde, ahol a 12 éves, kopott fektetőkből nir.CS elegendő. Jól alkalmazkodik az intézmények nyitvatartása a szülők munkaidejéhez. Mindenütt kinyitják a kaput reggel hatkor, este hatig valamennyi intézmény nyitva tart, de vai hol fél hétkor, van ahol ej hétkor zárnak. Felső Tisza-vidéki Intéző Bi- volt megyénkben, amely 1175- zottság megalakulásával. Ettől tel több, mint öt évvel koráb- az időtől fordít az idegenfor- ban. Javult a fiatalok elszál- galomra jelentősebb támoga- lásolási lehetősége az oktatá- tást a megyei tanács és az sí intézmények kollégiumai- Országos Idegenforgalmi Ta- nak szünidőbeli bekapcsolá- nács is. A megye idegenfor- sával. Évente, mintegy ezer galmi fogadóképessége, an- fiatalt tudnak elhelyezni, nak fejlődése szorosan össze- Nem sikerült megfelelő szin- függ a megye gazdasági fejlő- ten bővíteni a fizető-vendég- désével, kulturális adottságai- látó hálózatot, öt év alatt 52 val, a tárgyi feltételek bizto- ezer négyzetméterrel bővült a kiskereskedelmi hálózat. A vendégforgalom a múlt évben elérte a 86 ezer főt, ez 23 százalékkal több, mint az öt, évvel korábbi. A külföldiek száma meghaladja a 19 ezret, amely kétszerese az 1975. évinek. A belföldi turizmus bár jelentősen fejlődött, azt a nagy vonzerőt, amelyet a megyei idegenforgalmi értékeinek feltárása óta ez jelent, nem használtuk ki kellő mértékben. * Az idegenforgalmunk számszerű és minőségi fejlesztésének feladata megkívánja a megyei idegenforgalmi helyek további feltárását. Növelni szükséges a város- környéki hétvégi pihenési helyek számát. Erre eddig is nagy igény volt, és további kereslet várható a hetenkénti szabad szombat bevezetésével. Az ifjúsági turizmus szélesítése céljából vizsgálandó a kollégiumi szálláshelyek további kihasználása. Jobb szervezést kíván az ajándék- tárgyak termeltetése és értékesítése. Camping három városban Az idegenforgalomnak jelentős bázisává fejlődik Szabolcs község. A nyíregyházi IBUSZ-központ építésével és a nyírbátori idegenforgalmi kirendeltség létesítésével bővül az utazási irodahálózat. A szálláshelyek növelése érdekében gyorsítani szükséges a régi Szabolcs szálló rekonstrukcióját, Kisvárda, Mátészalka, Vásárosnamény városokban pedig campinget kell létrehozni. Vizsgálják a sóstói Blaha Lujza fogadó rekonstrukciójának lehetőségét, valamint Nyírbátor városban egy 20—25 fős turistaszálló létesítésének feltételeit. Az 1981-ben újjá szervezendő Felső Tisza vidéki Idegenforgalmi Bizottság koordináló, irányító, és ellenőrző munkájára az eddigieknél is nagyobb szükség van. Keresni kell a rövidtávú, elsősorban a hétvégi megyei túrákat a szomszédos megyékkel való együttes programok kialakításának lehetőségét. Cs. B. sításával — állapította meg legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kétcsillagos Krúdy Az ország határát is meghaladó hírnévre tettek szert olyan rendezvények, mint a nyírségi ősz, a nyírbátori zenei napok és a kisvárdai lovasnapok. A fejlesztésben központi helyet foglalt el Sóstó idegenforgalmi centrum gyorsabb ütemű építése, elsősorban a fürdési, pihenési lehetőségek szélesítése, az olcsó szállások számának növelése, a falumúzeum létesítése. A rekonstrukcióra fordított 13 millió forintból létesült az 50 személyes, 2 csillagos Krúdy szálloda, korszerű vendéglátó kombinát, motel 40 és camping háromszáz személy részére. Kialakult az utazási irodák megyei hálózata, jelentősen javult a különjáratú autóbusz-ellátottság. Az intézkedések hatására Sóstón és a városokban előreléptünk a környezeti kulturáltságban, Jók a játékhoz a feltételek a gyermekintézmények udvarain, játszóterein, amelyeken csak tavaly közel 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzemek szocialista brigádjai azokon, a támogatásokon kívül, amelyeket a játékok, a felszerelések vásárlásához, a parkosításhoz, a járdák kiépítéséhez, az óvodák és bölcsődék festéséhez pénzben nyújtottak. Külön elismeréssel szóltak a népi ellenőrök az intézmények dolgozóinak áldozatos munkájáról, akik sokszor nehéz körülmények között eredményesen végzik munkájukat. B. J. Országos eisä Brundel-túróssal Rózsa, marcipánból Január közepén kaptam egy szál sárga rózsát. Hervadni nemigen fog, legfeljebb megkeményedni, ugyanis — levelestől — marcipánból készült. Nagy Istvánná, a nyíregyházi 51. számú Utasellátó Vállalat mestercukrásza — hófehér márványlapon, pusztán egy kés segítségével — formázta. Hogy mitől mestercukrász? 1980-ban ő nyerte a kétévenként megrendezett országos cukrászversenyt. Sza- páry tortával, Brundel túróssal. Szabadon választott díszmunkája egy marcipános csokoládétorta, míg elméleti tételeiben — a verseny két részből állt — a fagylaltkészítés rejtelmei szerepeltek. Ez utóbbi fogas kérdésnek bizonyult — munkahelyén fagylaltot nem gyárt —, de sikerült megoldani. A cukrászbajnok nem kedveli az édességet. Családja sem — egy kislánya van—, így otthon nemigen gyakorolja a szakmát. A vállalatnál •is csak egy-egy oldalát. Az utasellátó, jellegénél fogva, termékei nagyrészét porciózva, csomagolva készíti, így •klaszikus cukrászremek készítésére ritkán van lehetősége. Hasonlóképp az újdonságok kipróbálására. Gyümölcs, minden mennyiségben! — ezt diktálná a kor cukrászata, ám a mesternő szerint a közönség körében makacsul tartják magukat a megszokott, hagyományos ízek, a nehéz, vajas, cukros, csokoládés krémek. A fogyasztók ízlése ha lassabban is változik, a huszadik század mégis betört a konyhába. Fondant kavargató, csokoládét főző, kuglófsütögető, rézedényes, csörömpölve habot verő nagymamáink biztosan meglepődnének a svéd jilk-, a bianka-, vagy krémpaszta láttán. Ezek nem csak gyorsítják, könnyítik a sütést, de kívánatosabbá, ízletesebbé is teszik az édességeket. Nincs már göcsörtös szemcsés „összeugrott” krém, nem lesz matt a tortabevonat, fölösleges időt tölteni a tojás fehérje és sárgája elválasztásával. Nem kell lihegve habot verni, felfújja a sűrített levegő, — száműzhető a nyújtófa —, dolgozik helyette a hengerlő —, nem kell gyúrni, kavarni. Elvégzi a konyhai robotmonstrum. Lehet viszont újítani, szerencsés esetben — hallhatatlanná válva — Dobos vagy Gerbaut urakhoz hasonlóan bekerülni a szakácskönyvbe. Ezt szolgálják az évente megrendezett vállalati ötletnapok, ahol mindenki elkészítheti ehető újításait, találmányát. Legfeljebb másoknak nem ízlik, s akkor megeheti, amit főzött. így járt a szabolcsi töltött jonathán is. (A levágott tetejű almákat tisztítsd meg a Márványlapon készült a sárga rózsa magházától! Főzd meg citromos vízben, s vond be zselével! Az alma belsejét sárga- krémmel töltsd, s a levágott almatetőt rakd vissza! Csokoládélapon tejszínhabbal tálald!) „Lehet, hogy kiszáradt, mire a zsűri elé került. S ezért nem volt sikere” — vélekedett a mesternő. Osztom a véleményét: otthon elkészítettem a töltött jonathánt; igazán remek! Csendes Csaba TAXI A minap az állomáson taxiba szálltam. Nem volt nehéz, legalább 15 állomásozott az épület előtt. Kérdésemre, mi az oka ennek a nagyszerű kínálatnak, a vezető kifejtette az alábbiakat: Az állomás előtt lévő kocsiknak oda volt korábbi fu- varuk. Ott is maradnak, mert elmenni nem érdemes. Nem az utas miatt, hanem, mert akkor sok az üres kilométer, ami rontja a fajlagos értéket, ami egyet jelent azzal, hogy levonják a bérből a plusz üres kilométert. Vagyis mindegy, hogy a városban, a kórház előtt nincs kocsi, a taxi* sok addig várnak az állomáson, míg nem akad fuvar. Az eset ismétlődhet persze úgy is, hogy a kórház vagy a csemege előtt van túlkínálat, míg másutt vár a kedves és nagyérdemű utas. A viteldíjmérő órával felszerelt benzinüzemű bérgépkocsik ügye egyre inkább ingerli a városban közlekedőket. A sofőrök ugyanis szüntelenül panaszkodnak. Kiderül, egy autónak, melyhez két vezető jár, váltóműszakban, havi 40 ezer forintot kell teljesíteni. Ezt nem tudják úgy megoldani, hogy csak a lehetséges 191 órát vezetik, járnak éjjel, nappal. Budapesten az UEH-rádió segíti a vezetőt, s szolgálja az utast. Ott már csak akkor csapják le az órát, amikor a rendelt helyre ér a kocsi. Itt viszont, olyan dolgokkal küszködnek, ami éppen az- utazó érdeke ellen szól. Vagyis nagy lépéshátrányban vagyunk. Nem vitás: a taxi üzfet a Volánnak. Ügy is kell szervezni, irányítani, hogy kifizetődő legyen. De egyben szolgáltatás is, aminek éppen az a lényege: csak Akkor üzlet, ha az utast szolgálja. (bürget) Gyilkolt a részeg férj Családi tragédia Nyírlugoson Nyírlugos, Bem utca 31. szám. November 16. óta lakatlan a kis ház, ablakai üresen néznek a téli utcára. A két szoba, konyhás kertes háznak nem is olyan régen még voltak lakói. Itt élt családjával Nyúl János, 27 éves ács es kőműves sln!;2:íl!:!^; üi evés felesége, valamint gyermekeik: a 4 éves Jancsika és az 1 éves Gabika, öt éve voltak házasok, igaz, hogy a házasság nem volt teljesen .zavartalan. Akkor kezdődött a baj, amikor Nyúl János rendszeres vendége lett az italboltnak. Egyre többször tért haza részegen és ilyenkor bizony „szorult” a fiatalasszony. Több esetben láttak a szomszédok árulkodó kék foltokat a feleségen. A tettlegességen túl az időközben alkoholistává lett férj félté- kenységi jeleneteket rendezett, feleségét már akkor Is gyanúba keverte, ha valakinek köszönni mert az utcán. A fiätSlaSszony — aki ebben az időben gyesen volt — gyakran panaszkodott a rokonoknak, szomszédoknak, sőt beadta a valókeresetet is, de amikor térje megfenyegette, hogy „kinyírja az egész családot”, megijedt és lemondott a válásról. 1980. november 16-án vasárnap reggel Nyúl J. elment egyik ismerőséhez segédkezni. Egész napon át ivott, majd délután — a munka befejeztével — átment a kocsmába, és a bort rummal „fejelte” meg. Innen az Ismerősökhöz vezetett az útja, ivott közben pálinkát és még forrásban lévő bort is. Este 7 óra körül érkezett az anyósáék lakására, ahoi feleségével is találkozott. Az asszony hívta haza, de Nyúl még bement a konyhába énekelni. Röviddel felesége távozása után ő is elindult haza. Otthon szóváltás keletkezett közöttük, az asszony azt kifogásolta, hogy a férje miért ment Ittasan anyósáékhoz. Mivel a feleség is fogyasztott már előzőleg italt, szó szót követett, férj és feleség civakodni kezdtek. Az asszony a nyújtófával akarta megütni férjét, erre azonban nem .került sor, mert Nyúl kicsavarta a kezéből. A verekedésnek ezzel nem lett vége, mert az ittas férj ekkor felkapott az asztalról egy 26 centis bajonettet és hasba szúrta feleségét. A penge átszúrta a hasfalat, a helyszínre érkező körze-, ti orvos már csak a halál beáItta t tudta megállapítani. Letartóztatását követően Nyúl János napokig tagadta cselekményét, azt hangoztatta, hogy mikorra ő hazaért, feleségét már valaki más megszúrta. Később — a bizonyítékok hatására — tett csak beismerő vallomást. A történet, sajnos, nagyon szokványos. Hasonló esetek — ha nem Is járnak mindig ilyen súlyos eredménnyel — gyakran fordulnak elő megyénkben. Anélkül, hogy belebonyolódnánk az okok vizsgálatába, egy dolgot ez eset kapcsán is le lehet szögezni. Túl sok az a családi tragédia — feleslegesen kiontott vér, értelmetlen halál, árván maradt gyerek —, amely egyre többször, egyre gyakrabban vezethető visz- sza az alkoholhoz, a kocsmához, a mindig zsúfolt italbolthoz. Dr. Szalai István 1 '.i. ügyész
