Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG A ##■ w | w Az őrs eleit ŐRSVEZETŐ LETTÉL. Fe­lelős és fontos tisztség ez. S bizony nem könnyű azt a 10—12 nálad valamivel fiata­labb, vagy éppen veled egyidős gyereket megnyerni a közös munkának. Hisz lehet, hogy kezdetben mind mást akar. Esetleg nincs is kedvük né­mely feladatot végrehajtani, amit pedig minden úttörőnek illenék. Nos, a vezetői munkád eredménye abban mutatkozik majd meg, hogy mennyire si­kerül összekovácsolrji az őrs tagjait, mennyire alakul ki közösség a kezdetben széthú­zó gyerekekből. Hat mozzanatot említünk itt meg, amely segít ebben a munkában. A kezdeményezés: az őrs tervét a gyerekek javaslatai­nak figyelembevételével ké­szítsd el. S a végrehajtás so­rán is mindig hallgasd meg és valósítsd meg a jó ötlete­ket. Ne légy hiú! Ne röstelld megfogadni a fiatalabbak ta­nácsait. S meglátod, milyen szívesen teljesítik az így szü­letett javaslatokat. A szervezés: egy-egy prog­ram csak akkor sikerülhet, ha gondos szervezőmunkával készítetted elő. Ha valami dö­cög, félresikerül, akkor in­kább árt és a gyerekeknek csalódást okoz. Akkor szerve­zel igazán eredményesen, ha minél több segítőtársad van. Ezért egy-egy feladatnál min­dig minden pajtásnak adj munkát. A végrehajtás: ne csak a tervezéskor, a végrehajtás so­rán is jusson minenkinek pontosan körülhatárolt fel­adat. S ne félj menet közben változtatni, ha valakinek jó ötlete van. Az ellenőrzés:. Az ellenőr­zésnek semmiképpen nem a hibakeresés a feladata, ha­nem*, hogy a hibákat meg­előzzétek. Akkor jó az ellen­őrzés, ha idejében felisme­ritek a hibaforrásokat. Az elemzés: fontos dolog, hisz így válik mindenki előtt világossá, hogy adott esetben mi a sikertelenség oka. De ne csak a hibákat keressétek, azt éppoly fontos megtudni, hogy mi a siker oka, hogyan sikerült jó eredményt elérni. Az értékelés: enélkül a te­vékenység nem lehet teljes, minden fontos feladat, akció után szükség van rá. Fontos, hogy az értékelésnél ne a magad, hanem a közösség véleményét mondd el. Az ér­tékelést követheti még a ju­talmazás vagy a büntetés. Nem szabad túl gyakran élni egyikkel sem, mert értékét vesztheti. Arany-egyveleg Az alábbi idézet minden sora Arany János más-más költeményéből való. Mondjátok meg a költemények címét! Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza, Csikós tarisznyáját egy szegre akasztja, Aztán csak néz, csak néz előre hajolva, Mintha idegről lőtt nyíl vesszeje volna; Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék, Annak terhe alatt nyikorog a kerék. Ágeq-qof Xusgszs v 9 '^auijoptj zsejba 'S 'ei?ieq epng -f, - '!PI°X ‘£ !P?[BSO z auipjazs ipjox 'I :satfójSaifj Úttörők rovaté Nagy Nándor (1. sz. gyakorlóiskola, Nyíregyháza) rajza A legédesebb és a leg­keserűbb Török népmese Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy híres­nevezetes szultán. Egy szép napon, amikor vendégeket várt, így szólt a szolgálójá­hoz: — Készítsd el mára a vi­lág legédesebb ételét! Megérkeztek a vendégek. A szolgáló sült bivalynyel­vet tálalt föl. A szultán megdicsérte. A következő napon azt parancsolta neki, hogy készítse el a világ leg­keserűbb ételét. A szolgáló megint sült bi­valynyelvet tálalt fel. Megharagudott a szultán. — Hát ez meg micsoda? Amikor a legédesebbet kér­tem, nyelvet hoztál, és nyel­vet hozol akkor is, amikor a legkeserűbbet kérem?! — Szultánom — felelte a szolgáló —, a nyelv mondja a legédesebbet is, a legke­serűbbet is, ezért ez a leg­édesebb és a legkeserűbb étel. A Mamus, Bence, meg Borsó a szőnyegen kuporgott. A fényképeket nézték, egy­más kezéből kapva ki az album fotóit. — Nézd, Borsó, itt a Mamus török basa korában ! —r lobogtatta Mamus terhes kisma­maképét Bence Borsó szeme előtt. \- Török basa, nagy a hasa, be­leférne hetven kacsa! — kiáltotta egyszerre a két gyerek. — Mamus, hova lett a hasadból a hetven kacsa? — tárta tágra szemeit Borsó. — Na, hol van? — Hol-hol. . . kirepültek, ugye, mama? — magyarázta kérdőn Bence. — Bizony ki — bólintott Ma­mus. — És hová? — Ide a szobába. — Ide? — nézett körül Bence. — Hisz itt egy sincs. — Dehogynem, kétszer hetven is van. — Mamus, te becsapsz — húz­ta el a száját sértődötten Bence. — Dehogy csaplak, hisz ti vagy­tok a hetven kacsa. Te is het­ven kacsa, meg a Borsó is hetven kacsa. — Méghogy mi? . Mi nem is vagyunk hetven kacsák. — Persze, hogy nem. — Akkor miért mondtad? — Csak vicceltem. Hisz én sem voltam soha török basa. — Akkor mitől volt nagy a ha­sad? Sokat ettél? — Nem, hanem mikor te is, meg a Borsó is nagyon-nagyon picik voltatok, ott laktatok ben­ne. — És az Eszter? i- Ö is. — Mind a hárman? — No, azért nem egyszerre. Először az Eszter, aztán te, utá­na meg a Borsó. — És ott mit csináltunk? — Semmit, mert még nagyon- nagyon picik voltatok. Törökbasa­anyuka — És ha nagy leszek, az én ha­samban is fog lakni egy pici va­laki? — Nem, a tiédben nem. — És a Borsóéban? — Az övében igen. — Jól van, ez nem ér! Az enyémben miért nem? BODNÁR ISTVÁN: Táncol a tél Jégpalotán gyöngyfüggöny dísz szikrázik ■ Ezüstfenyő porka havat virágzik Zúzmara hull cifra bojtos tetőre Táncol a tél táltos léptű tündére Gyémánterdő fény-zekében fölragyog Hegy tetején csikót váró csillagok Aranytálban alkonyfelhő pirosltk Tenger-szélben tündér fátyla kibomlik Hiénk a szó Csapattörténeti kiállítást készítettünk. A kiállítást az egyik folyosón helyeztük el. Böngészgettünk, keres­géltünk úttörőszobánk mindenes szekrényében és gon­doltuk, miért legyenek a régi dokumentumok éltévé a szekrénybe, hiszen ott senki sem veszi őket észre. S egyik nap elkészítettük a régi csapat-, raj- és őrsi naplókból álló, iskoladíszítésnek is beillő kiállítást. Gáli Anita úttörőtanács-titkár, Tiszavasvári A Nyíregyházi 4. számú Általános Iskolából tíz 4/d osztályos tanuló a 86 éves Hajdú Miklósné, Erzsi nénit patronálja. Ez a néni varrónő volt és nyugdíjba ment. Egyedül él. Fiáról, unokájáról és egy öreg bácsiról gon­doskodott, de se a fia, sem az unokái nem hálálják meg. Közülünk vágtak a fiúk fát neki, hogy be tudjon fű­teni, mert fűtetlen lakásban lakik. Meleg ételt is szok­tunk neki vinni, örülünk, hogy segíthetünk a néninek. Morovszki Krisztina Január 9-én zajlott le iskolánkban a „Hajrá rajok” elnevezésű vetélkedő. Minden rajból tíz gyerek verseny­zett. A mi rajunk, a Zalka Máté raj úgy tartotta he­lyesnek, ha öt lányból és öt fiúból fog állni csapatunk. Minden raj választott egy helyet, ahol szeretne verse­nyezni. Az első feladatban egy öt méterre lévő székel futva kerültünk meg. Itt a mi rajunk ért leghamarabb célba, s ezzel négy pontot szereztünk. Második feladat­ként slalomoztunk, aztán labdát gurítottunk seprűvel. Ezt még hat feladat követte. Feszült izgalommal vártuk az eredményt. A mi rajunk lett az első. Fáradtan, de örömmel mentünk valamennyien uzsonnázni. Vedres Mária Fenyő őrs, Nyírlövő Kutatjuk azokat a könyveket, melyek a régi úttö­rők életével foglalkoznak. Én is találtam egy könyvet a könyvtárban, a címe „Mini mesék”. Nagy Katalin írta. Felolvastam a könyvből egy történetet az őrsnek. Ügy kezdődik, hogy új vörös nyakkendő van a gyerekek nya­kában. A hegyen, ahol játszottak, hirtelen vihar tá­madt. Az úttörők egy kerthelyiség padjai, asztalai alá bújtak az eső elől. Mikor elállt a vihar, egymás után kerültek elő a piros csíkos ruhájú gyerekek. A nyak­kendő festette pirosra, mert régi, háborús anyag volt, bizony nem színálló! A gyerekek mégis azt mondták, hogy ilyen szép kiránduláson most voltak először. Az őrsnek nagyon tetszett a történet, mert megismer­hették belőle elődeink életét. El is határoztuk, hogy minden őrsin olvasunk egy-egy ilyen mesét. Szabó Marianna, 5/a 1. sz. gyakorlóiskola, Nyíregyháza — Mert csak a lányokéban, akikből majd nénik lesznek, azo- kéban lakhatnak a kisbabák. — A Borsóéban most miért nem lakik senki? — Mert még pici. — Az Eszter nagy és az övében se lakik senki. — Majd fog, pár év múlva — sóhajtott Mamus, réveteg szeme * valahová nagyon messze nézett. — Mamus! Mamus! t- jött be Borsó a szobába, trikója alatt sárga mackóját szorongatva. — Én vagyok most a törökba- sa-anyuka. — Én meg a törökbasa-apuka! — nyomta ki a pocakját Bence. Megfogva egymás kezét totyog­ták a szobában, ügyet sem vetve az album képeire. Mamus csillogó szemmel nézte őket, majd lefeküdve a földre, hangosan „oázni” kezdett. Pető Sándor ANTAL ATTILA: Gyöngyike Pattan a buborék-csend, helyébe sírás kereng, rákezdi Gyöngyike. Altatni hiába próba: köszörű-torkán a nóta sistergő tüze. Odafenn álommal bátyusán gurul az égi faluban csillagok szekere. Apó, ki rajta utazol! Nem jut már abból a batyuból semmi se ide? Pihenő korizás közben. (MTI fotó) Á gyűszű története Háromszáz évvel ezelőtt az emberek még nem ismerték a házi­asszonyok, a szabók és a varrónők egyik fontos eszközét — a gyű- szüt. A gyűszű a XVII. század végén született és Hollandiában talál­kozunk vele először. Létét egy Nicolas von Benschoten nevű sze­relmes ékszerész ötletének köszönheti. Ez a gáláns férfi ugyanis nem bírta elviselni, hogy menyasszonya a menyasszonyi fátyol hímzése közben összevissza szúrkálja finom ujjaeskáit. Ezért a gon­dos vőlegény aranyból „ujjsapkát” készített a lánynak, hogy meg­óvja a tűszúrások okozta „szörnyű fájdalmaktól”. A menyasszony barátnőinek is nagyon megtetszett a varrást- hímzést kényelmesebbé tevő „ujjsapka” és a gyűszű hamarosan di­vattá lett. Az ékszerész rövidesen meggazdagodott az aranyból ezüstből is később más fémekből Is készített gyűszűkön. Alig né­hány év múlva Európában már csak gyűszűivel varrtak-hímeztek. Herrantné Ambrus Katalin TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő, a függ. 6. folytatása (negyedik négyzetben: SZ). 6. Növény. 7. Oxigén, alumínium vegyjele. 8. Háziállat (—’). 9. Szülő. 11. Számos. 12. Balti szovjet állam fővárosa. 14. Keresztelő folytán létrejött rokoni fokozat. 16. El­mém. 18. Ajándékoz. 20. AGS. 21. Feltéte­lezés. 22. Részesrag. 24. Szeszes ital. 25. Torzszülött, ismert idegen szóval. 27. Fér­finév (—9. 28. Római 2, 101. 29, Villany­égők teljesítményének, fogyasztásának egysége. Függőleges: 1. Huszonnégy órai. 2. Olasz folyam. 3. Átható illat (első négy­zetben kétjegyű mássalhangzó). 4. Disznó­nak". (—’)■ 5. Az alvás képsorozata. 6. Megfejtendő. ,10. Régi katonai rang. 11. Fanyar erdei termés. 13. Gallya (—’). 14. Kosár. 15. Határozott szándék. 17. Vissza: fekhely. 19. Dániel, becézve. 21. Halott. 23. Vascsövek összeszereíésekor használt tö­mítőanyag. 24. Beáta becézve. 26. Római 1001. 27. BW. Megfejtendő: a téli ünnepkör jelentős falusi megnyilvánulásai a ... függ. 6., vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: EREDMÉNYES. BOLDOG ÜJ EVET. Könyvjutalmat nyertek: Fehér Gyöngyi Méhtelek, Ferencz Erika Tiszadada, Ga- lambosi Lajos Záhony, Kanyuk József Ti- szanagyfalu, Laskay Melinda Ibrány, Munkácsi Tünde Tiszalök, Nagy Zita Ilk, Pesti Barnabás Nyíregyháza, Sólymos László Vámosatya, Soós Tamás Öpályi, Szűcs Mónika Vásárosnamény, Toldi Ist­ván Jánd, Tóth József Nagyar, Urbán Má­ria Nyíregyháza, Vereb Zsuzsanna Nyír­egyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents