Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

y Kelet­magyarorszag Kísérletek N apjainkban a szocialis­ta pedagógia is tan­tervi, módszerbeli, is­kolaszerkezeti reformokat sürget. Társadalmi igény, hogy a nevelési gyakorlatot sürgősen meg kell szabadí­tani a visszahúzó, kölönc­ként ható örökségtől, mert az iskola csak így lehet al­kalmas terepe a szocialista nevelésnek. A korszerű tan­anyagot, az új módszereket, szervezeti formákat az ál­talánossá tétel előtt a gya­korlatban is ki kell próbál­ni: életképesek-e? Közvéleményünk évek óta némi gyanakvással, sőt fenntartással szemléli az is­kolákban folyó pedagógiai kísérleteket. Az ellenérzés mögött egyrészt óvatos kon­zervativizmus, netán a pa- lavesszős hagyományok megőrzésének szándéka rej­lik, másrészt egyfajta tájé­kozatlanság. Nem kevesen élnek ugyanis abban a tévhitben, hogy a pedagógiai kísérle­tek laboratóriumi körülmé­nyek között folynak, holott minden egyes ilyesfajta kí­sérlet maga az eleven élet, teljes értékű nevelési gya­korlat, melyben a pedagó­gus nagyfokú felelősségtu­dattal vesz részt, tehát nem egyszerű megfigyelő, mint egy laboráns. A kísérletek nem zilál­hatják szét az iskolák min­dennapi életét, a gyerekek és a nevelők megszokott munkaritmusát, ugyanakkor nem vezethetnek az általá­nos pedagógiai normák föl­rúgásához, semmibe vevésé- hez, a lógáshoz sem. Sok­sok példa igazolja, hogy a kísérleti osztályokban ma­gasabbak a követelmények, mint másutt, és ennek kö­vetkeztében a tanulók tevé­kenysége is sokkal gazda­gabb. A kísérletben részt vevő pedagógusnak azon­ban tehertétel, ugyanis jó­val többet dolgoznak, mint mások. A felkészülés ren­geteg időt vesz igénybe, a tanórai munka intenzitása is megnő, munkaigényesebb a tanulók teljesítményének ellenőrzése, nem is szólva a tapasztalatok rendszeres elemzéséről, földolgozásáról. Itt is érvényes a régi peda­gógiai igazság: a siker első számú tényezője mindig a pedagógus. tw\ inden reform eleve kétesélyes: vagy be- váltja a hozzáfűzött reményeket, vagy nem. És emiatt nem szabad elcsüg­gedni, lemondani a kezde­ményezésekről, mert volta­képpen a kudarc is ered­mény, bármennyire meg­hökkentőnek látszik is ez első pillantásra; hiszen egy utat sorompóval zár le: nem haladhátunk tovább raj­ta, más irányban kell el­indulnunk. Heves harcok Salvadorban Á junta légiereje a békés lakosságot támadta Salvadorban változatlan hevességgel folynak a har­cok. Az ADN „hírügynökség értesülései szerint a hazafiak az ország 14 tartománya kö­zül már hétnek a jelentős ré­szét ellenőrzésük alatt tart­ják. A hírügynökségek idézik a Neue Zürcher Zeitung című lapot, amely csütörtöki szá­mában megjelent helyszíni tudósításában kiemeli: a ha­zafiak ezrei indultak táma­dásra a hegyekből, ahol az el­múlt hónapokban meghúzód­tak, és a kezdeményézés — legalábbis részben — a bal­oldali fegyvereseké. A lap beszámol arról, hogy Santa Ana városában a kor­mánycsapatok számos tisztje és katonája átállt a felkelők­höz, és ez azt mutatja, hogy a juntának számolnia kell a saját soraiban levő ellenfelei­vel is. Az amerikai külügyminisz­tériumban fenyegetően értés­re adták: Washington le fog­ja állítani a Nicaraguának nyújtott 75 millió dolláros gazdasági segélyt, amennyi­ben Managua beavatkozik a salvadori harcokba. Mint is­meretes, Jósé Napoleon Duar­(Folytatás a i. oldalon) Országos propagandista tanácskozás Debrecenben A világnézet-formálás tapasztalatai és feladatai a pro­pagandamunkában címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött pénteken Debrecenben, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A rendezvényen az oktatási igazga­tóságok vezetői és tanárai, valamint Hajdú-Bihar megye pártpropagandistái vesznek részt. Megjelent a tanácskozá­son Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője is. A 250 résztvevőt Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd négy előadás hangzott el A szo­cializmus dialektikája a propagandamunkában, Szövetségi politika, világnézeti vita, dialógus, Az értelmiségi ifjúság, ifjú értelmiség világnézeti arculata és A világnézet-formálás pedagógiai feladatai a pártoktatásban címmel. Az országos propagandista tanácskozás szombaton szekcióülésekkel foly­tatódik, majd plenáris ülésen fejeződik be. 1981-ben tovább épül Nyíregyháza legújabb lakó­negyede, a Szamuely-lakótelep. Az építők — mint az a képen is látható — télen sem pihennek. (Jávor László felvétele) Tervegyeztetés az idei szállításokról A szovjet fél részéről G. A. Poroh köszönti a tárgyalás résztvevőit. Magyar—szovjet vasúti tárgyalások Nyíregyházán A múlt évi szállításokat ér­tékelik, az idei terveket egyeztetik azon a tárgyalás- sorozaton, amely pénteken délelőtt kezdődött Nyíregyhá­zán. A magyar és szovjet vas­utak képviselői, a külkeres­kedelmi szervek megbízottai a nyitó plenáris ülést a me­gyei tanács vb-termében tar­tották. A megjelenteket, köz­tük Hosszú Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát László András, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese kö­szöntötte a vendéglátó megye nevében. A tárgyalást Szabó Béla, a Magyar Államvasu­tak vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. Elmondta, hogy már ha­gyományai vannak ennek az értekezletnek, amikor az ér­tékelés mellett helyet kap a hiányosságok elemzése, hogy a következő év szállításában azokat kiküszöböljék. A múlt évben sok gond volt a vasúti szállítással. A vasúton kívüli okok miatt nem tudtak min­den szállítási igényt mara­déktalanul kielégíteni. A tárgyalás színhelyéül azért választották Nyíregyhá­zát, mert a múlt év második felében önálló üzemigazgató­sággá szervezték Záhonyt, s a megye legnagyobb üzemé­nek elismerése a szabolcsi tárgyalás. Emellett fontos a Debreceni Vasútigazgatóság munkája is, hiszen rajtuk ke­resztül bonyolódik le a for­galom. A szovjet küldöttség veze­tője, G. A. Poroh, a Ívovi vasutak igazgatója válaszbe­szédében hangsúlyozta, hogy eddig is tisztában voltak a záhonyi átrakókörzet nagy je­lentőségével. A múlt évi munkában a határkörzeti vasutasok kiemelkedően lát­ták el feladatukat, nem csak rajtuk múlott, hogy szovjet részről nem mindig tudták fogadni a felkínált árumeny- nyiséget Azonban egy év alatt egymillió tonnával nőtt a forgalom, s ennek a nagy mennyiségnek az átrakása és szállítása komoly felada­tot jelent. Az idén hasonló szintű szál­lítás várható, ezért rtlár most fel kell készülni a nagy mennyiségek fogadására és szállítására. Fokozottan igénybe kell venni a többi közlekedési ágat is, hogy a megnövekedett szállítási igé­nyeknek eleget tegyenek. A plenáris ülés után január 20-ig szekcióüléseken folytat­ják a magyar—szovjet vasúti tárgyalásokat, s 20-án írják alá a záró jegyzőkönyvet. A tárgyalásokon megállapítot­ták, hogy a Szovjetunióból Magyarországra közel tízmil­lió tonna áru érkezett, több, mint 3 millió tonnát szállítot­tak hazánkon keresztül más országokba. A magyar export 2,6 millió tonnát tett ki, a tranzit szállítások meghalad­ják az 1 millió tonnát. A szekcióüléseken szó esik a fo­gadási feltételek biztosításá­ról, a rakodás és szállítás to­vábbi korszerűsítéséről, a tengelyátszereléssel való szál­lításról, a nagyarányú gabo­na- és autóbuszexport lebo­nyolításáról. Hasznosítják a tartalékokat- 1981 terveiről tanácskoztak Mátészalkán Gondokkalteli, mégis ered­ményes esztendőt zártak Má­tészalkán és a járásban — hangzott el a városi-járási pártbizottság pénteki ülésén, amelyen az elmúlt évet érté­kelték, s megvitatták az idei feladatokat. Az eredmények között szóltak arról, hogy a városban és a járásban nincs veszteséges üzem. Az ipar termelése mintegy ötö­dével emelkedett, s a terme­lés növekedésének több mint 90 százalékát eredményezte a termelékenység javulása — hangsúlyozta a vb értékelé­sében dr. Kanyó László, a városi-járási pártbizottság titkára. Az összegezett adatok azon­ban nem mutatják, hogy jó néhány helyen nehezen tud­tak megbirkózni a feladatok­kal. Növekedett, de arányá­ban még mindig kevés az itt készülő exporttermék, s vá­ros, járás többségében kor­szerű iparától több nyereség­re is telne. Körültekintő, gon­dos, a tartalékokat jobban feltáró tervekre van tehát szükség — fogalmazta meg a pártbizottság. A mezőgazdaságban külö­nösen nehéz volt az idei esz­tendő: a szántóterület fele, az ültetvények több mint 90 százaléka súlyosan károso­dott. Elismeréssel szólt a pártbizottság a károk pótlá­sát szolgáló intézkedésekről, a mezőgazdaságban dolgozók helytállásáról. A megyei párt- bizottság augusztusi felhívá­sára a közös gazdaságok 5,3 millió forintos eredményt nö­velő intézkedéseket tettek. A költségek és az energiagaz­dálkodás javításával, a ki­egészítő tevékenységek bőví­tésével a legtöbb termelőszö­vetkezetben ellensúlyozni tud­ták a nyereségcsökkenést, né­hol az eredményeket is nö­velni tudták (Csenger, Ho- dász, Jármi, Vaja, Kocsord, Mérk, Nyírcsaholy termelő- szövetkezeteiben, a Szamos menti Állami Tangazdaság­ban). Az állattenyésztés mindkét ágában nőtt a ter­melés. Gondot jelentettek vi­szont az állattenyésztési. re­konstrukciók, korszerűsíté­sek, a jól képzett szakmun­kások hiánya. Az idei feladatokat is szám­ba vették. Az iparban a jobb minőségű termékek, a terv- szerűség, a hatékonyabb munka, az ésszerű költség- gazdálkodás a fő cél, ame­lyekkel a tavalyi négymil- liárd forintos termelési érté­ket tovább lehet növelni. Szorgalmazták a munkások képzését, továbbképzését. Egyre több üzemben állítják követelménynek a több szak­ma megszerzését, hogy a vál­tozó munkákhoz rugalmasab­ban alkalmazkodhassanak a termelésben. A feladatok között is sok szó esett arról, hogy megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek segítésére, vezeté­sére, szakemberellátására. A kedvezőtlen talajállapotok miatt különösen sokat törőd­nek a talajjavítással, vízren­dezéssel. A városépítésben kiemelke­dő évet zártak, ezek alapján folytatják Mátészalka üte­mes fejlesztését, lakás- és üz­letpolitikáját, javítják egész­ségügyi és oktatási hálózatát. A felszólalók közül legtöb­ben a minőség javításának lehetőségeiről, a mezőgazda- sági üzemek fejlesztéséről, az áruszállítás legnagyobb gond­járól, a gyakran tapasztalha­tó vagonhiányról beszéltek. A testület ülésén részt ve­vő dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára a megyei tervekről, ezen belül a szatmári térség hosszabb távú fejlesztési lehetőségeiről szólt. Felhívta a figyelmet-, hogy az utóbbi évek vizsgá­latai azt igazolták: a kedve­zőtlen adottságú tsz-ekben is sok a kihasználatlan lehető­ség, fontos a jobb szervezés, a kezdeményezőkészség. Hang­súlyozta: a jelenlegi gazdásá ­gi helyzetben is van mód az életkörülmények javítására, ezt több jól működő üzem példája bizonyítja. A MOM, a sütőipar, a tyukodi kon­zervüzem, a malomipar, a tangazdaság újítani tudott, túlteljesítette terveit. A tele­pülésfejlesztésben is változ­tatnak: a jövőben még job­ban építenek — az állami tá­mogatások mellett — a lakos­ság és az egyes termelő kol­lektívák erejére. « AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |XXXVIII. évfolyam, 14, szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 17., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents