Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
1981. január 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 DH-tól a 3M-ig (2.) Kevesebb dolgozóval A 3M KEVÉSBÉ ISMERT szervezési rendszer, mint a DH. A mozdulatméréses munkaelemzés célja a dolgozó munkájának olyan megszervezése, hogy minél kevesebb felesleges mozdulatot végezzen. Néhány szabolcs-szatmári nagyüzemben kísérleteztek ezzel a módszerrel, de kifejlesztett változatát a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság mutatta be tavaly az első szervezési, vezetési filmnapokon. Mátészalkán, a Magyar Optikai Művek gyárában 1976 óta foglalkoznak a 3M módszerrel, a munkahelyek kialakításánál és a folyamatok szervezésénél. Pák István, a gyár műszaki vezetője: — A folyadékmérők szerelésénél 1977-ben történt meg a szervezés 'gyakorlati alkalmazása — jó eredménnyel. Egy vízóra szerelésénél a mozdulatelemzés (és természetesen a feltételek megteremtése) után 18,6 percről 13,4 percre szorítottuk le a műveleti időt. Ez sok tíz ezres sorozatoknál nagyon jelentős megtakarításokat eredményezett. Azóta is folyamatosan foglalkozunk a szemüveglencse-gyártó munkahelyek, a kikészítő műhelyi munkafolyamatok ésszerűsítésével, az újabb típusú vízmérő szereléstechnológiájával. Most a hatásterületi vizsgálatokra fordítunk nagy gondot: egy-egy intézkedésnek mekkora területre van kihatása. Kiderült például, hogy jelentős szervezésLtartalék volt az alkatrészek egységrakomány-képzésében. Ezek mozgatásához kézikocsikat készítettünk, ami alapul szolgált a vízóraházak teljes megmunkálási folyamatára kiterjedő anyagmozgatás kidolgozásához. Előnye: sérülésmentes szállítás, az alkatrészeket nem kell számolni, jól áttekinthető az anyagok útja, könnyebb a le- és fölpakolás, s minden mindig kéznél van. A szervező munka legfontosabb eddigi tapasztalatának a MOM-ban azt tartják, hogy az eredményt nem az egymástól elválasztott szervezések hozzák, hanem teljes munkafolyamatok megszervezésére fordítják a fő figyelmet, ez megtöbbszörözi a várható eredményeket. A MOM-nál azzal is rangot adtak a munka- és üzemszervezésnek, hogy a vezetők munkája komplex megítélésének egyik döntő szempontja a szervezettségi szint, illetve az egyes szervezési feladatok jó megvalósítása lett. A Nyírségi Nyomda építéséhez jelentős hiteleket vettek fel, s a közgazdasági szabályozók is szinte kényszerítették a vállalati kollektívát a jobb szervezésre. Jáger Zoltán igazgató: — Terveink szerint 1980-ra 110 millió forint értékű munkát kellett volna elvégeznünk 600 fővel, összehasonlítható árakon végül is 150 millió értékűt végeztünk, 423 fővel. Ennek a számottevő eltérésnek egyik alapja volt az állandó munka- és üzemszervezés. Ez kellett is, mert ha nem érünk el ilyen eredményeket, aligha tudtunk volna megvalósítani öt év alatt 35,7 százalékos bérfejlesztést. A NYOMDÁBAN A NAPILAP-ELŐÁLLÍTÁS MELLETT most az egyik legfontosabb munka a tankönyvgyártás, tehát a munkaszervezés zöme is ehhez kapcsolódik. Az öt évvel ezelőtti tervük 1980-ra pOO tonna tankönyv gyártását írta elő, most valójában 800 tonnánál járnak. Sokféle módszert ötvöznek a nyomdában, míg a számukra megfelelő szervezési intézkedéseket kidolgozzák. Tapasztalatcseréken járják az országot, tanulmányozták a folyamatszervezést, s felhasználják a legújabb közgazda- sági lehetőségeket is, mint például a saját vállalatnál történő pluszmunkavállalást. A könyvgyártás megszokott technológiáját (a nyomott oldalak, ívek sorrendjének átrendezésével) kiiktatták a hajtogatást, így a vastag, hajtogatott élek későbbi levágására sincs szükség. Tizenhat dolgozót csoportosíthattak át más munkaterületekre. Ráadásul az új módszerrel végzett munka kevésbé terheli meg a gépeket, pontosabb a könyvoldalak összeillesztése és az utolsó ív nyomása után azonnal indulhat a kötés. Átrendezték a könyvgyártó sorokat is: úgy állították egymás után a gépeket, hogy sok helyen egyszerűen kiiktatták az anyagmozgatást (a nyomdában a munka természeténél fogva sok a félkész termék). — Jó tapasztalataink vannak a dolgozókkal kötött új típusú szerződésekről is. Kulcsfontosságú helyeken dolgozókkal ültünk le megbeszélni, hogyan tudnának többet nyújtani, természetesen több pénzért. Van olyan szakemberünk, aki egy nyomógép helyett kettőt gondoz, más átvállal a következő részlegtől egy munkafolyamatot, vagy végigvisz egy nagy példányszámú kiadványt. Ezeket a saját vállalatnál vállalt másodállásnak nevezhetjük, s új rendelet ad rá lehetőséget. A vállalat számára ez, és még jó néhány más szervezési intézkedés azt eredményezte, hogy esetenként két műszakban tudtuk elvégezni három műszak munkáját — számottevően kevesebb dolgozóval. A vállalkozó kedvű szakemberek jelentős pluszkeresethez is jutottak. A szervezés természetesen nemcsak zárt üzemi területen valósítható meg — erre példa többek között a TI- TÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága, ahol az üzemzavarelhárítás átlagos idejét a korábbi két óráról évek során 15 percre csökkentették. Megszervezték a gépek hálóprogram szerinti mozgatását, amellyel számottevően javult a munkagépidők kihasználása. AZ ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZÉS feladatai változatlanul fontosak. Űj módszerek bevezetésére is sok helyen készülnek, néhány vállalatunknál mór a számítógépes szervezés kifejlesztésén dolgoznak. Növekszik az érték- elemzés becsülete — de kevés az ehhez értő szakember. Az új lehetőségeket azonban mindenképpen keresni szükséges, mivel nagyobb új beruházások megyénkben az idén nem lépnek üzembe, s mint azt a megyei pártbizottság 1981. évi gazdaságpolitikai munkával foglalkozó határozata megállapítja: a termelés növekedését belső tartalékainkra, a termelékenység további javítására kell alapozni. Ehhez a munka- és üzemszervezés változatlanul sok lehetőséget kínál. Marik Sándor (Vége) A nyíregyházi főiskolai tangazdaság gyulatanyai gyümölcsfaoltvány- és feldolgozó üzemében serény munka folyik a téli napokban. Az asszonyok egy csoportja oltványokat készít nemesítéshez. (Elek Emil felvétele) ii Szétnéztek és köszönés nélkül távoztak... Jl Mit ér a diploma Gacsályban? A fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei so— hasem tartoztak a megye felsőfokú végzettségű szakemberekkel legjobban ellátott gazdaságai közé. Több oka van ennek. Legfontosabb talán a távolság, az eldugottság de az sem igen vonzza a szakembereket, hogy itt 2—3-szoros energiával lehet elérni azt az eredményt, amit máshol felmutatnak. Persze itt is egyre több az olyan termelőszövetkezet, ahol nem szorít már a szakemberhiány, de jó néhány gazdaságban égető még ez a gond. A gacsályi Dózsa Tsz-ben például csak két főiskolát végzett üzemmérnök dolgozik, de nem dicsekedhet különösképpen a csegöldi szövetkezet sem. „Gyengén állunk../1 — Az elmúlt ötéves tervidőszakban 190 szakemberre lett volna szükségünk, sajnos csak százötvenet sikerült munkába állítanunk —, mondja Károly László a fehérgyarmati városi-járási pártbizottság titkára. — Gond van még néhány helyen az első számú vezetők szemléletével is, nem mindenütt látják még be, hogy a megnövekedett feladatok elméletileg is jól felkészített szakembereket igényelnek. A gacsályi Dózsa Termelő- szövetkezet elnöke Pálinkás Sándor mondja: — Ha a számokat nézzük valóban gyengén állunk a diplomásokkal, de ha az eredményeket, már nem annyira lehangoló a kép. Tizenegy éve dolgozom itt, de a veszteséget nem ismerjük. Most is bármennyire mostoha volt az év; meglesz a másfél milliós nyereségünk. Van itt viszont a környéken olyan szövetkezet, ahol tíz diplomás is dolgozik, a veszteségük mégis eléri majd a tízmillió forintot. — Az elmúlt évtizedben hány főiskolát, vagy egyetemet végzett szakembert sikerült keríteniük? — Hármat. Kettő közülük tavaly el is ment. Gál Gedeon tsz-elnök, Aranyosi László pedig a járási pártbizottság munkatársa lett. Mikor ők elmentek a megyei tanács megígérte, hogy segítenek. Küldtek is hozzánk vagy öt fiatal mérnököt, de mikor szétnéztek, meglátták a nehézségeket, köszönés nélkül távoztak. Hotelszobát kért... Sok minden riasztotta őket. Egyrészt a távolság. . Vojt olyan fiatal mérnök, aki azt kérte, hogy béreljenek neki a fehérgyarmati hotelban szobát, mert ő szórakozni is akar esténként, erre pedig Gacsályban nincs mód. Volt aki az elnök örökké sáros gumicsizmájától rémült meg, mások a szolgálati lakást hiányolták. — Az az igazság, egyetlen ilyen lakással sem rendelkezünk, s ez eleve behatárolja a lehetőségeinket — jegyzi meg az elnök. — A szövetkezet a körülményekhez képest jól gazdálkodik, majd minden évben tisztes nyereséget ért el. Nem jutott volna ebből szolgálati lakásra is? — Tudom, hogy gyenge kifogás, de el kell mondanunk: földjeink tíz aranykorona értékűek, tehát kedvezőtlen adottságúak vagyunk, de a korábbi eredményeink miatt nem kaptuk meg az azzal járó lehetőségeket. Nem kaptunk például kedvezményt a szolgálati lakások építéséhez, s az itt dolgozó szakemberek sem kaphatták meg a fizetésüket kiegészítő állami támogatást. Tehát a szolgálati lakások hiánya csak egy az elriasztó okok között. „Akik jöttek, itthagytak bennünket11 — A szövetkezet tagja az IKR-nek. Legutóbb milyen eredményeket értek el a kukoricatermesztésben ? — A tavalyi nagyon gyenge év volt. Hatszázötven hektáron termesztettük, de csak kétszázötvenről tudtuk betakarítani a termést. Itt az átlag 30 mázsa volt hektáronként. De ennek a kedvezőtlen időjárás volt az oka. — Önök szerint a szövetkezetnek egyáltalán szüksége lehne felsőfokú végzettségű szakemberekre? — Egy közgazdászt szívesen látnánk. De nem hiszem, hogy találnánk. — Ösztöndíjjal próbálkoztak már? — Nem. De ehhez különben is a vezetőség hozzájárulása kellene. S félünk az idegenektől. Akik jöttek, azok is itt hagytak bennünket, megpróbáljuk hát helyből megoldani a vezetés gondját. Eddig úgy ahogy sikerült. De milyen áron? S egyáltalán nem biztos, hogy az a szellemi tőke, ami elég volt eddig, a későbbiekben is elég lesz. Egy percig sem vitatom, hogy a középiskolát végzett szakember í is képes megoldani a feladatokat, de a tapasztalatok azt mutatják, mérnökökkel azért mégis többre lehet jutni. Jó néhány szövetkezet példája igazolja ezt. Balogh Géza Szalagátvágás A szalagátvágás mindig jót jelent. Ilyenkor rendszerint valami új, korszerű született, amit ünnepélyes keretek között helyeznek üzembe, adnak át, avatnak fel. A látványt ismerjük, a televízióban is látjuk, rendszeresen, különösen áprilisban, május elején, augusztusban és novemberben. Igaz, az utóbbi időben történt valami. Nem minden ilyen szalagátvágás kötődik ünnephez, maga az esemény je-, lent ünnepet. A másik: az átvágok személye is változik. A legutóbbi két, vasútvil- lamosítási esemény jelentősen megmozgatta, mégpedig jófelé, a közvéleményt. Ország-világ láthatta ugyanis, hogy az ünnepélyes eseményen a nemzetiszínű szalagot egy vasutas dolgozó vágta át. Az építők és használók nevében. Az egybegyűlt vendégek szerényen oldalt álltak, miközben a legtöbbet tevők, s az újjal legtöbbet dolgozók képviselője tette az ollóval, azt, ami a dolga volt. Mindez jelzi, a MÁV-nál megértették azt a nagyon jó központi elvet, miszerint a protokolláris alkalmakat csökkenteni kell, egyes ünnepségek esetében is domborodjék ki a munka és a munkás fontossága. Különben a dolog nagyon természetes, szinte furcsa, hogy erről beszélni kell. Hogy mégis, annak az az oka, hogy esetenként túltengett a formalitás. A lényeg a munka. Az, ami létrehozza az újat. s az, amely segítségével folyik majd. S ha már a munkáról van szó, akkor hiba lenne kihagyni az ünnep perceiből is a munkást, akire pedig nagyon számít az ünneplő is akkor, amikor avat. A köz jó érzékkel vette észre és tudomásul: az aktus nem formai, hanem tartalmi kérdés. Bürget Lajos TOVÁBB BŐVÍTIK a mátészalkai szennyvíztelepet. Az 1976-ban elkészült — 4250 köbméter víz tisztítására alkalmas létesítmény 1982-ig hasonló befogadású ülepítőkkel lesz nagyobb. Az építést a KEMÉV és a budapesti víz- gépészeti vállalat végzi. A megtisztított vizet a Kraszná- ba vezetik vissza. A szennyvíztelep 1990-ig készül el teljesen. Ekkor már 15 ezer köbméter szennyvíz fogadására lesz alkalmas. A szakadék szélén „táncolt" — Egy 17 kilométeres útszakaszt csaknem másfél óra alatt hagytam magam mögött. Közben alaposan megizzadtam. Egy rallye-verseny utón történt nem Szabolcsban, hanem a Zempléni-hegyekben Gönc környékén. Azért vezényeltek a nehéz terepre, mert egy versenyző Zsiguli a szakadékba bukfencezett, ki kellett húznom. Deák György, az 5. sz. Volán Vállalat (és megyénk) egyetlen nagy teljesítményű Rába típusú autómentőjének vezetője mondta a fentieket. A megyénkben végzett munkájáról (bár kevés munkája lenne) is beszámolt. Nincsenek nagy Sztorijai. Neki minden munka szinte egyforma és nehéz, s valamennyi „esethelyre” lehangolva vonul ki. Persze a látvány is lehangoló, amely fogadja. Nyíregyháza mellett például egy teherautó a vegyesbolt pultja előtt állt meg és kormányszerkezete is elromlott, be kellett vontatnia. Az ÁFOR két tartálykocsija is árokban kötött ki a megyeszékhely térségében. Mindkét monstrumot a nagyszéná- si műhelybe kellett vontatnia. Ibrány mellett építőanyaggal megrakott pótkocsis teherautó billent a mély árokba. Ügy vonszolta ki, hogy az anyagi kár tovább ne növekedjen. A őszi sárban a nyíregyházi gumigyár udvarán egy teherautó az alvázáig lesüllyedt, húzva- emelve tudta csak kimarkolni. Középmagas, komoly, szakmáját szerető ember. Szakmai rutinja, pontossága, megbízhatósága miatt jelölték a 3 millió forintot érő, roppant erejű gépre. Ki lehet autómentő? Mint mondja, az, akinek legalább 15 éves gyakorlata van és sikeresen letette a típusvizsgát és elvégezte a könnyűgép-kezelői, meg a darukötél-kezelői tanfolyamot is. összetett szakma tehát az autómentő szakmája. A találékonyság és a rögtönzés elengedhetetlen ebben a szakmában. Deák Györgynek váltótársai is vannak. És brigádtársai, akik tehergépkocsival szállítják a mezőgazdasági árukat, az építőanyagot. A Vörös Október nevet viselő brigád kétszer nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet és ötször az aranykoszorús címet. S a brigád vezetője Deák György. Van még társadalmi megbízatása, a vállalati pártbizottságnak és a párt vb-nek is tagja. Hét évvel ezelőtt mégis szívesen vállalt egy újabb megbízatást: múnkásőr lett. Természetesen a szállító alegységbe osztották be. Gyakorlatokra, lövészetekre ő szállítja a nyíregyházi munkásőrök egy részét. Higgadtságára, biztos kezére az acélszürke egyenruhát viselők is számíthatnak. Neki is köszönhető, hogy a nyíregyházi városi munkásőregység most ötödször nyerte el a megye legjobb önálló egysége címet. (nábrádi)
