Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
1981. január 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Út Tiszavasvári lakossága nevében írtak levelet — tavaly novemberben — az Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozói. Röviden a következőket: „ ... a biztonságos közlekedés érdekében kérjük segítségüket. Tiszavasvári belterületén az útra felhordott és el nem takarított sár miatt a gyalogosnak, gépjárművel közlekedőknek egyaránt balesetveszélyes a közlekedés. A legutóbbi közlekedési baleset is — amely halálos kimenetelű volt — jórészt a felhordott sár miatt következett be. A további tragikus balesetek elkerülése érdekében kérjük a segítségüket.” A levél megérkezését követően megkerestük a tiszavasvári községi tanács vezetőit. Dr. Mészáros József, a szakigazgatási szerv vezetője elsősorban az 1980-as esztendő rendkívüli időjárása okozta objektív körülményekre utalt. Arra, hogy a rendkívül csapadékos időjárás nehéz helyzet elé állította a mezőgazdasági üzemeket Ti- szavasváriban is. Elhúzódott a betakarítás, a járművek tömege hordta — a kérdéses időben — a betakarított terményt a vasútállomásra. Az útra került sarat nem tudták folyamatosan letakarítani, noha a termelőszövetkezetek külön letakarító munkást állítottak a kritikus posztokra. De mint a panaszos levél is bizonyítja, és mi magunk is láttuk: a nagyközség útjai rendkívül sárosak, balesetveszélyesek voltak az őszi, nedves, csapadékos időszakban. HIÁNYZIK A TETŐ Nyírtelek—Jakus-bokori autóbuszmegállóban a váróhelyiség falai már állnak. Társadalmi munkában készült el, a tanács adta az anyagot, mi pedig munkánkkal mozdítot- , tűk elő, hogy még a kemény tél beállta előtt a széltől, hótól védelmet nyújtó helyiség elkészüljön. Ez csak részben sikerült, mert a tetőszerkezethez szükséges anyagot még a mai napig sem kaptuk meg. Nap mint nap tettre készen várjuk az anyagot, mert szeretnénk fedelet tudni a buszmegállóban várakozó 10—15 gyermek feje felett. Dankó Pál Jakus-bokori lakos NYITOTT LÉPCSÖHÁZ Számtalanszor kértük a házkezelőséget, hogy az épületünk negyedik emeletén levő lépcsőházi ablakot csináltassák meg: az üvegét és hogy zárható legyen. Augusztusban kértük először és azóta többször is. Mindig azt válaszolták, hogy a munkalapot már kiállították. Ez a mi problémánkat nem oldja meg, csak a konkrét cselekvés, ha az ablakot beüvegezik, hogy a lakások melege ne a szabadba távozzék. Mert most így van. Havi 800—1200 forintot fizetnek fűtés címén az itt lakók, s a melegnek egy része — a fenti okok miatt — haszontalanul távozik a nyitott ablakon át. A nyíregyházi Bethlen Gábor utca 2. sz. alatti ház lakói TELEFON KELLENE Benépesült Nyíregyházán a Csallóközben levő nyugdíSÖTÉTSÉG — Majd a farsangi lampionnal világítók... Nyíregyházán, a Törpe utcában nyár óta nem égnek az utcai lámpák. Több mint négy hónapja jelentettük a Titász- nak. Tudván kötelességünket: a hibát ott kell bejelenteni, ahol azt elháríthatják, akire az tartozik. Nem tudjuk mi lehet az oka, hogy jelzésünkre nem intézkednek immár hónapok óta. Takács Zoltán, Nyíregyháza, Törpe utca 2. sz. NINCS RAGASZTÓ Korábban arról panaszkodtunk, hogy nincs szigetelő- szalag, amellyel az ablakok, ajtók réseit elzárhatjuk, hogy a meleg a lakásban maradjon, s ne a szabadba távozzon. Most végre van szigetelő- szalag, igaz nem öntapadós, de a célnak megfelel, azaz megfelelne, ha volna hozzá ragasztó. Amolyan tubusos kellene, de helyettese — jobbik esetben — több évre is elegendő súlyú dobozos ragasztót ajánlanak, amit nem célszerű tartogatni, mert beszárad, jövőre tönkremegy úgyis. Kár tehát érte pénzt adni, a takarékosság ellen szólna éppúgy, mint az, hogy egy apró hiánycikk miatt a meleget az ablakok, ajtók résein kiengedjük. P. M., Nagyhalász, Mágasor 3. HOL A TURMIXGÉP? Turmixgépünk 1979 augusztusában elromlott. A garanciális javításra a Csengeri Vegyesipari Szövetkezetbe vittem el. A javítással még a mai napig sem készültek el. Többször érdeklődtem, sürgettem, de eredménytelenül. Mit tegyek most másfél év után, hogy a gépet visszakapjam, illetve most már az ellenértékét szeretném, mivelhogy időközben vettünk egy másikat, mert kisgyermek mellett szükségünk volt rá. Kiss Attila, Csengér, Határőr út 16. sz. Szerkesztői üzenetek Szondi József kántorjáno- si, Poór Zoltánná felsősimái, Barcsik Pál balkányi, Balogh Mihály tuzséri, Dudás Józsefné nyírteleki, özv. Szabó Gusztáváé tiszaszal- kai, Török Józsefné aranyosapáti, Dóka Ferenc jármi, Szélpál István tiszavasvári olvasóinknak levélben válaszoltunk. Dicsöné Dicső Éva újke- nézi, Veres Lajosné győrte- leki, Rékasi Andrásné tisza- szalkai, özv. Gajdos Jánosné nyírmadai, özv. Varjú Imrévé kisvárdai, Farkas Istvánná nyíregyházi, özv. Hadházi Mihályné nyírtéti, Simon Lajosné záhonyi, Soós János nyíribronyi, Halász István berkeszi, Bcsaki Sándorné újdombrádi, Pásztor István kisvárdai, Világosi Ernő mérki, Gyöngyösi András nyírmadai, Nyeste András nyíregyházi, Nagy Éva jánkmajtisi, Bessenyei István sóstógyógyfürdői, Czető Sándorné sza- bolcsbákai, Kovács Mihályné mátészalkai, Jáczku Mik- lósné nyírkércsi, Szabó Gáborné nagykállói, Demeter Miklós leveleki, Kovács Zoltánné beregdaróci és Hegymegi Józsefné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Lászióné nyírteleki olvasónk észrevételére a SZAVICSAV közölte, hogy a kérdéses időpontban műszaki hiba miatt volt zavar az ivóvízszolgáltatásban. A hibát elhárították. Tar. Gerzsonné tiszarádi lakos gáztűzhelyét készpénz euenében tudja a gázszolgáltató vállalat megjavítani, mivel javítási igényét a kötelező garanciális idő után jelentette. Kosztyu Györgyné tyuko- di levélírónk hűtőgépét a Csengeri Vegyesipari Szövetkezet megjavította. A javítás elhúzódásának okát az illetékesek vizsgálják, s a mulasztást elkövető dolgozót felelősségre vonják. KIFIZETTÉK A KABÄT ÁRÁT A Kelet-Magyarország november 19-i számában közölték Juhász Gézáné, Mátészalka, Szovjet hősök útja 1. sz. alatti lakos panaszát, hogy vállalatunk a ruhatárban elveszett kabátért nem hajlandó kártérítést fizetni. A cikkben közöltek alapján a kabát árát kifizettük. A késedelem az ügy vizsgálata miatt töregészen a szabályoknak megfelelően helyezte el a tulajdonos a ruhatárba és a tulajdonjog igazolása sem volt egyértelmű. Az említett ellentmondásokra való tekintettel is úgy döntöttünk — a vendéglátóegység objektív felelőssége alapján —, hogy a kártérítést kifizetjük. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat, Nyíregyháza A NYITVATARTÁST MEGHOSSZABBÍTOTTÁK „A váróterem zárva” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a nyíregyházi autóbuszállomáson a forgalmi szolgálattevők egy része vidéki, és hogy ők is az utolsó — 22,50-kor induló — járattal elindulhassanak, a várótermet 22,40 és 22,45 között bezárták. A cikk megjelenését követően intézkedtünk, hogy a jövőben a pénztárőr zárja be a várótermet, az utolsó járat kiindulása után. Köszönjük K. M.-né jogos észrevételét. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza A község vezetőitől megtudtuk, hogy a VI. ötéves tervben fő feladatuknak tekintik a község útjainak a rendbe tételét, szaknyelven: portalanítását és több korszerű kövesutat szeretnének építeni. Ezeket csak a rendelkezésre álló anyagi eszközök függvényében tudják végrehajtani. Addig pedig úgynevezett sárrázók építésével igyekeznek elkerülni a levélírók által szóvá tett körülményt. Egy javaslat is elhangzott a községi tanácson: a KPM engedélyezze, hogy a betakarítás időszakában „Vigyázat, csúszós út” jelzőtáblát helyezhessenek el a kritikus pontokra. Utána jártunk ennek is. A nyíregyházi KPM Közúti Igazgatóságon elmondták, hogy a javaslat helytelen. Ugyanis a KRESZ egyértelműen előírja, hogy az úttestre felhordott sarat az elkövető járművezetőknek kell eltávolítaniuk. Ha a jelzőtábla kikerülne, a felelősséget áthárítanák az út karbantartójáról a közlekedőkre. Ezzel a helyzet Tiszavasváriban is csak rosszabbodna, és ez megannyi veszélyt rejtene ebben a rohamosan növekvő gépjárműforgalomban. Mindenki tudja, hogy az útépítéshez pénz kell, mindig több kellene, mint ami van. Tehát az útépítés feladatát is rangsorolni kell. A rend viszont a közútakon fontos követelmény, ennek megtartásához esetenként nem is szükséges pénz. Soltész Ágnes jasok háza. Nyugalmas, kényelmes otthonra találtunk. Csupán egy dolog nyugtalanít bennünket: a házban, de még a közeli környéken sincs telefon. Gondunk tehát, ha sürgősen orvost, vagy mentőt kell majd hívnunk. Tudjuk, olykor mások is éveket várnak a telefonra, de talán itt az egyéni érdeket túlszárnyalja az a tény, hogy zömmel idős emberek lakinak. A jó közérzetükhöz, nyugalmukhoz feltétlenül hozzá tartozna a telefon. A nyugdíjasok házának lakói HOL „ÚSZIK” A SZEMÜVEG? Megyénkben az úszósport ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ezt az egészséges sportot már apró gyermekkorban megkedveltetik a gyerekekkel és íme az eredményeink bizonyítják: gyümölcsöző, eredményes az edzők, testnevelők fáradozása. A szülők pedig szívesen áldoznak olykor időt, ' anyagiakat is, ha e sportot szolgáló felszerelésre van szükségük a gyerekeknek. Most például szinte egymásnak adják a kilincset a gondos szülők, hogy úszószemüveghez jussanak. Az Ofotért-szaküzletben azonban már majd egy fél éve hiánycikk. Sok érdekelt szülő nevében Gy. P.-né nyíregyházi lakos Hz öröklésről D. Zs.-né mátészalkai olvasónk fele részben tulajdonosa volt egy házhelynek. Ezt a házhelyrészét odaajándékozta az egyik gyermekének. A férje meghalt, a másik fele részt a két gyermek örökölte, de a nagyobbik gyermek lemondott a házhely rá eső részéről a testvére javára. Olvasónk levelében azt közli, hogy neki a házhelyre haszonélvezeti joga van, azt azonban nem tudjuk leveléből megállapítani; hogy az egész házhelyre, vagy csak a férje részére, mint túlélő házastársnak, vagyis özvegynek. Olvasónk panasza tulajdonképpen az, hogy most ezt a telket kisajátítják, és azt közölték, hogy a haszonélvezet fejében ő nem kap semmit. Neki csupán arra van joga, hogy a kisajátítási kártalanítási összeget letétbe helyezik és ebből csupán az 5%-os kamat illeti meg. A klasszikus szabályok szerint a haszonélvezeti jog valóban azt jelenti, hogy a haszonélvező jogosult a dolgok hasznait szedni. Ilyen esetekben azonban ez a megoldás rendszerint mindkét fél részére hátrányos, mert a tulajdonos nem tud a pénzhez hozzájutni, a kamat pedig meglehetősen kis összeg. A törvényeink értelmében a haszon- élvezeti jognak van meghatározott értéke és kisajátítás esetén bármelyik fél kérheti, hogy állapítsák meg a haszonélvezet ellenértékét, ezt kapja a haszonélvező, a fennmaradó összeget pedig a tulajdonos. Az ellenérték megállapítását lehet kérni már az államigazgatási eljárásban, de a bírói eljárásban is. Amennyiben valóban van már folyamatban per, levélírónknak sürgősen fel kell lépni a perben és így kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a haszonélvezeti jogának az ellenértékét. Kovács Mihály baktalórántházi lakos írja, hogy egy üresen álló házhelyingatlana van, amelyet örökölt. Ezzel kapcsolatban több kérdésre kér választ, melyekre az alábbiakban válaszolunk: Az eladónak és a vevőnek akkor is meg kell egyeznie, ha a vevő a vásárláshoz kölcsönt kap. A helyi tanács az adásvételi egyezséget nem befolyásolja, az értékítéletnek nem szabhat határt, de a kölcsönt adó OTP megkívánja a hivatalos értékelést, vagyis a szerződés megkötése előtt már be kell szerezni az ingatlankezelő vállalat hivatalos értékelését. A tanács javasolja a kölcsön megadását, és ha az ingatlanra több vevő jelentkezett, kijelöli a vevőt. Az eladó a vevőt köteles.tájékoztatni az ingatlanra vonatkozó minden lényeges dologról, így természetesen arról is, hogy az ingatlan építési tilalom alatt áll-e vagy sem. Az a véleményünk, hogy amennyiben az ingatlan építési tilalom alatt áll, vásárlási kölcsönt erre nem fognak folyósítani és azt a tanács sem fogja javasolni, mert ez ellenkezne a községrendezés távlati tervével. Az adásvételi szerződést megírhatják maguk a felek is, ha értenek hozzá, és vállalják azt a kockázatot, hogy a szerződés esetleg nem lesz jó, ahhoz azonban, hogy egy szerződés szakmailag kifogástalan legyen, szakemberrel kell elkészíttetni, vagyis ügyvédi irodával, vagy közjegyzői irodával. Nincs olyan határidő, hogy a szerződést az eladástól számítottan mennyi időn belül kell elkészíteni, olvasónk az eladás alatt bizonyára a szóbeli egyezséget érti, mert ingatlanra vonatkozóan minden megállapodás, amelyik nem írásban történik, érvénytelen. Ezért az eladás akkor történik meg, amikor a szerződő felek a szerződést aláírják. A vagyonátruházási illetéket a törvény értelmében a vevőnek kell megfizetni. Nagy József nyírmadai levélírónk édesanyja meghalt. Tulajdonát képezte egy házasingatlan, de csak a telekkönyvön kívüli tulajdonát, ugyanis ezt az ingatlant olvasónk édesanyja is" örökölte, de a hagyatéki tárgyalást még nem folytatták le. A levélírónk édesanyja után sem volt még meg a hagyatéki tárgyalás, így nem tudja olvasónk, hogy ténylegesen fog-e örökölni, vagy sem? Azt is hallotta, hogy az édesanyjával együtt lakó fiútestvére állítólag egy ajándékozási szerződést csináltatott, amelyet aláírt az édesanyja is és két testvére. Az öröklésnek nem akadálya az, hogy az édesanyja még nem volt a telekkönyvben bejegyzett tulajdonos, sőt ha az édesanyja hamarabb halt volna el, mint olvasónk nagyszülője, akkor is örökös lenne, az édesanyja jogán. Az ajándékozási szerződést nem egészen értjük. Édesanyjának jogában állt elajándékozni az ingatlant, de ha ez történt, azt nem kellett aláírni sem levélírónknak, sem a másik két testvérnek. Lehetséges azonban, hogy itt egy tartási szerződésről volt szó. Ha történt ajándékozási szerződés, levélírónknak akkor is van követelnivalója a megajándékozottal szemben, mégpedig követelheti a törvényes örökrészének a felét, az adott esetben a ház 1/10 részét, ezt hívják köteles résznek. Dr. Juhász Barnabás