Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 12. Kommentár Taps és tenyér A közhelyekben általában van igazság, az pedig régi közhely, hogy a világpolitikai porond két legfontosabb sze­replője a Szovjetunió és az Egyesült Államok. így aztán érthető, ha a két nagyhata­lom vezetőinek beszéde min­dig a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, mintegy „kisajátítja” a világsajtó első oldalait. Az a beszéd, amit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió államfője mondott az indiai parlament két házának ösz- szevont ülésén, a szokásosnál is nagyobb visszhangot kel­tett. Ennek két legfontosabb oka a helyszín és az időpont. Ami a helyszínt illeti, a szovjet államfő a földkerekség má­sodik legnépesebb országának törvényhozása előtt szólt, olyan állam választott képvi­selői előtt, amelynek erköl­csi-politikai tekintélye nem­csak az úgynevezett harma­dik világban, az el nem köte­lezettek mozgalmában szá­mottevő, hanem igen sokat számít a világpolitika egyéb fórumain is. Ami az időpon­tot illeti, elég néhány alapve­tő tényre gondolnunk: az Egyesült Államok a hatalom- váltás kényes és fontos idő­szakát éli; a Közel- és Közép- Keleten veszélyes tűzfészkek várnak eloltásra, a Távol-Ke­leten pedig változatlanul szá­molni kell egy nyíltan expan­zív hatalom — Kína — ve­szélyes lépéseivel. Leonyid Brezsnyev e nem akármilyen szószékről egy­szerre adott általános világ- politikai helyzetelemzést és speciális ázsiai körképet. Nemcsak a -színhely, hanem ama tény tudatában, hogy a kontinensen immár az embe­riségnek jóval több mint fele él, így Ázsia jövője minden­képpen’ meghatározó jelentő­ségű. A szovjet államfő a „kinek használ?” ősi kérdés- feltevése alapján szólt a tra­gikus és értelmetlen iraki— iráni konfliktusról, bizonyos nem ázsiai erők pakisztáni és perzsa-öbölbeli aknamunká­járól, amelyet egy nem léte­ző „szovjet fenyegetés” ezer­szer hazugnak bizonyult jel­szavával végeznek. Emlékez­tetett arra a veszélyre, amit a hírhedt Carter-doktrína je­lent a Közel- és Közép-Kele­ten : ennek alapján a sok ezer kilométerre levő Egyesült Ál­lamok „létfontosságú érdekei­re” való hivatkozással fenn­tartja beavatkozási szándékát a Perzsa-öböl térségében. Volt a Brezsnyev-beszéd- nek egy képe, amely villám­gyorsan bejárta az étert és a világsajtót. „Mi a nehézségek felszámolásáért küzdünk, de mint azt egy indiai közmon­dás tartja, egy tenyérrel nem lehet tapsolni.” Alighanem ez a mindenkinek szóló üzenet a Brezsnyev-beszéd lényege. Az üzenetet meghallhatta min­den illetékes — most már „csak” az kell, hogy meg is értse. Ettől függ, hogy.bol- dcg, békés új éve lesz-e jö­vőre a világnak. H. E, Visszautasított meghívás Nincs semmi dolgom nem kívánt vendégekkel, akik meghívtak — jelentette ki szerdán Ramon Sainz de Va- randa, a spanyolországi Za­ragoza szocialista polgármes­tere válaszul arra, hogy a vá­rosban levő amerikai támasz­pont egyik alakulatának pa­rancsnoksága őt és a környék több községének polgármeste­rét meghívta „karácsonyi koktélra”. Hozzá hasonlóan a környéki falvak polgármeste­rei is elutasították a meghí­vást. Losouczi Pál és Lázár Gyürgy fogadta a Sri Lanka-! külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameed-et, a Sri Lan- ka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminiszte­rét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú találko­zón részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Je­len volt R. C. A. Johnpulle, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, csütörtökön fo­gadta Shahul Hameed Sri Lanka-i külügyminisztert. (Kelet-Magyarország telefotó) tanács elnöke a Parlament­ben fogadta A. C. Shahul Ha- meed-et. Részt vett a talál­kozón Púja Frigyes külügy­miniszter, valamint R. C. A. Johnpulle. A megbeszéléseken áttekin­tették Magyarország és Sri Lanka kapcsolatainak alaku­lását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. (Folytatás az 1. oldalról) gok számára a szocialista bri­gádok és a tagok versenyvál­lalása. Beszéde végén Fagy- gyas Jenő felhívta a figyel­met: az eddigi lendületes munkát kihasználva mindent kövessenek el a termelőszö­vetkezetek, hogy az idei ter­mést — a cukorrépára és ku­koricára gondolva — az utol­só szálig takarítsák be. A mezőgazdasági szövetke­zetek vezetésének és a szak­emberek helyzetének elemzé­séről .'&65Ő' elotérjésif éséhez Makrai László, a szövetség titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Többek között ismer­tette, hogy az utóbbi években gyors ütemben javult a ter­melőszövetkezetek szakem­ber-ellátottsága, ma már át­lag egy-egy termelőszövetke­zetre 11 felsőfokú végzettségű szakember jut. Az elnökök 70 százalékának érettséginél magasabb végzettsége van. A közgyűlés megvitatta a szövetség ellenőrzési irodájá­nak, az ellenőrző bizottság­nak, a szövetség nőbizottsá­gának az éves munkáról adott előterjesztést, . majd elfogad­ta a költségvetés teljesítésé­ről és a testület 1980. évi munkaprogramjáról szóló je­lentéseket. A különböző napirendek vitájában felszólalt Nagy Mi- hályné Baktalórántházáról, Farkas András Üj_fehértóról, dr. Szűcs Lajos Hodászról, dr. Belincs István, a TOT el­lenőrzési főosztályának he­lyettes vezetője, Gyergyói Gyula, a NEB megyei elnök- helyettese, Fórizs Miklós, a TESZÖV ellenőrző bizottsá­gának elnöke, Kovács Kata­lin Nagyhalászról és Hajdú Paine, a megyei pártbizottság munkatársa. Leonvld Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Csütörtökön Űj-Delhiből visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke. A szovjet párt és állam vezetője az indiai államfő és a kormány meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatást tett Űj-Delhiben. Leonyid Brezsnyevvel együtt visszaérkezett Moszk­vába Andrej Gromiko, az SZKP KB. PB tágja, külügy­miniszter, és Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. Leonyid Brezsnyevet és kísé­retét a repülőtéren a Szovjet­unió párt- és állami vezetői fogadták. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) A kormány újraszabályoz­ta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét. Az 1981. január 1-én hatályba lépő jogszabály — a népgazdasági és ellátási érdekeknek megfe­lelően — lehetőséget teremt a tevékenységi kör eddiginél szabadabb megválasztásához, indokolatlan korlátozásainak feloldásához, a rugalmas pro­filváltáshoz. A Minisztertanács módosí­totta és részben egyszerűsí­tette a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán vég­zett pályakezdő szakemberek pályázat útján való elhelyez­kedését .előíró korábbi ren­delkezéseit. A kormány elfogadta a bel­kereskedelmi és a művelődési miniszter jelentését a gyer­mekélelmezés továbbfejlesz­téséről 1976-ban hozott hatá­rozat végrehajtásának helyze­téről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általános iskolások étkeztetési feltéte­leinek további javítását. Rotterdam a világ leg­forgalmasabb tengeri ki­kötője a hetvenes évek közepén hatalmas fejlő­désnek indult. Az árufor­galom mennyisége elérte a 300 millió tonnát. Az utóbbi években a világke­reskedelemben és az ener­giaellátásban bekövetke­zett visszaesés hatására valamelyest csökkent a forgalom, de megtartotta vezető helyét a kikötők rangsorában. Rotterdam vezetői fel­készülnek a kereskedelmi politikában várható válto­zásokra, s ennek megfele­lően alakítják a kikötő fejlesztését. Nem hanya­golják el a kőolaj fogadá­sával és átszivattyúzásával kapcsolatos teendőket sem, de nagyobb gondot fordí­tanak a szénre. Hollandia a tervek szerint 2000-ben az elektromos energia 40 százalékát fogja szénből előállítani az 1980-as 6 százalékkal szemben. En­nek megfelelően 200 millió gulden felhasználásával új szénkikötő építését terve­zik még ebben az évtized­ben. Felkészülnek a tenge­ren túlról érkező takar­mánynövények fogadására, melynek mennyisége az évtized végére eléri a 35 millió tonnát. Átmeneti csökkenés után növekedni fog a ten­geren túlról — elsősorban mélyebb járatú hajókon — érkező vasérc mennyi“ sége is, s az 1980-as 32 millió tonna szállítmány várhatóan eléri az 50 mil­lió tonnát. Ehhez növelni kell a víziutak mélységét is 20,5 méterről 22,6 mé­terre, s ez a munka újabb 200 miliő guldent igényel. 240 millió gulden ráfordí­tással új csatorna építé­sével, illetve meglévők bővítésével a kikötő és a belvízi hajózási forgalmat bővítik, elsősorban a Raj­na irányában. A kikötő szárazföldi megközelítésének javítása — új utak és alagutak építésére — 300 millió guldent terveznek beru­házni. Fejlődik a kikötő­ben telepedett ipar is. Több milliárd gulden rá­fordítással bővítik az olaj- finomítókat, földgázelosz­tókat és széngázosító üze­meket. Rotterdam kikötő­jében halad át az európai forgalom túlnyomó része; a szén 27, az olaj 41, a konténer 38, a gabona 51, valamint az ércek 42 szá­zaléka. A jelek és a ter­vek szerint szerepe a kö­vetkező húsz évben is meghatározó lesz Európa tengeri forgalmában. A legnagyobb kikötők: Rotterdam (holland) 288 millió t, Ameriport (USA) 138 millió t, New Orleans (USA) 136 millió t, Kobe (japán) 136 millió t, New York (USA) 117 millió t, Chiba (japán) 116 millió t, Yokohama (japán) 114 millió t, Marseille (fran­cia) 104 millió t, Nagoya (japán) 99 millió t, Kita- kyushu (japán ) 85 millió t. összehasonlításul: Bu­dapest évi vízi áruforgal­ma 8 millió tonna. A XVI. században épült Mennybemenetel székesegy­ház. A moszkvai olimpia meg­nyitásakor — mondja Júlia Csernyahovszkaja, a „Kolo­menszkoje” műemlékvédelmi terület igazgatónője —, a lá­togatók nemcsak a „Menny- bemenetel” templomot te­kinthetik meg, hanem 16 egyéb építészeti műemléket is. Kolomenszkoje falut a XIII.. században alapították. Ma már Nagy-Moszkva terü­letén belül helyezkedik el. Körülötte modern toronyhá­zak, a közvetlen közelében metróállomás is van, Kolo- menszkojének hívják. A moszkvai olimpia kultu­rális objektumai között két­ségkívül az egyik legvon­zóbb a XVI—XVII. század­ban épült Kolomenszkoje, a volt cári és főhercegi reziden­cia lesz. A Moszkva folyó meredek partján emelkedik a karcsú „Mennybemenetel” székes- egyház. 1532-ben, a templom építésének befejezésekor a krónikás ezt jegyezte fel: „Ilyen még nem volt ez ideig Oroszországban ...” A 62 mé­ter magas templomot ország­szerte a legszebbnek tartják. Idézzük a nagy francia zene­szerző, Hector Berlioz sza­vait: „Az életben még semmi nem ejtett oly ámulatba en­gem, mint a Kolomenszkoje faluban lévő ó-orosz építésze­ti műemlék. Sok mindent lát­tam már, sok mindenben Kslnnszkije «»lékei gyönyörködtem, sok minden ejtett ámulatba, de az az oroszországi kor, amely ezt a műemléket hagyta ránk e fa­luban, számomra a csodák csodája volt. Láttam stras- bourgi székesegyházat, amely évszázadokig épült. Álltam a milánói dóm mellett, de az oda illesztett díszítéseken kí­vül semmi rendkívülit nem találtam rajta. Itt, ebben a faluban viszont a teljesség szépsége állt előttem...” Régi korok tanúi: ten található a kecses, kör alakú Georgijevszkij harang­torony, amely a XVI. század­ban a Mennybemenetel szé­kesegyház közelében épült. Lejjebb, a Moszkva folyó partján, mély vízmosás mel­letti dombon emelkedik egy másik neves építészeti mű­emlék — a XVI. században épült Keresztelő János temp­lom. Ez az elődje a híres Pok- rovszkij és a moszkvai Vaszi- lij Blazsennij székesegyhá­zaknak. A turisták Kolomenszkojé- ban a féltő gonddal védett ó-orosz faépítészeti műemlé­keket is láthatják. A legérde­kesebb az a vastag gerendák­ból, széles ablakokkal és fa­ragott lépcsővel, tornáccal épített házikó, amely Nagy Péter cáré volt, 1702-ben épült az Észak-Dvina torko­latában, nem messze Arhan­gelszktől. A ház igen jó álla­potban maradt meg. Helyre­állították és berendezték a dolgozószobát, a hálót, az ebédlőt és a többi helyiséget is. Amikor a XX. század ötve­nes éveiben megkezdték a bratszki vízierőmű - építését, az elárasztás övezetéből meg­mentették ezt az 1652-ben, vörös fenyőből épült várat. A torony a „Kolomenszkoje” műemlékvédelmi területre került. Kolomenszkoje parkjáról, és az 'épületeket körülvevő kertekről is híres. Négy régi tölgyfa maradt meg a park­ban, amelyek a tudósok szá­mításai szerint kb. 800 éve­sek. A moszkvai tanács a terü­let rendezésére és a restau­rálásra több mint hárommil­lió rubelt biztosított. A cári udvari Kazan szkij székesegyház. A műemlékvédelmi terüle­800 éves tölgy a kolomenszkojei parkban. A legforgalmasabb kikötő: ROTTERDAM

Next

/
Thumbnails
Contents