Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
Szakszervezeteink számvetése t Ja, december 12-én IVj kezdi meg tanácskozását Budapesten a magyar szakszervezeték XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz küldött, négyszáz meghívott vendég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecserére, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmi választásoktól egészen az ágazati-szakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munkában töltött beszámoló időszakon átívelve számot vet az egész hazai szak- szervezeti mozgalom helyzetével és feladataival. A központi mérlegkészítés és a mozgalom egészének elkövetkező öt esztendejét érintő kérdések elemzése, az út további mérföldköveinek kijelölése — ez a XXIV. kongresszus feladata. A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munkahelyi vélemény formálta. Csak néhány gondolat e körből, éppen a véleményalakítás kapcsán. Felelősségérzet jellemzi mindazokat a nézeteket, javaslatokat, bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácskozások során — s a felelősségérzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szakszervezeti életének. A véleménynyilvánítás, a szakszervezet, mint érdekképviselet álláspontjának kifejtése nemcsak joga, hanem kötelessége is a mozgalomnak. I A megelőző, XXIII. szakszervezeti kongresszus óta egész sor területen történt jelentős változások, minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egyik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban; a bizalmiak hatáskörének gyarapítása, a bizalmi testületek, a főbizalmi rendszer „bejáratása”. A kor követelte meg ezeket a lépéseket, az élet igazolta a kongresszusi elhatározás helyességét. Nyilvánvaló — s most már esztendők sora erősíti, tapasztalatok gazdag tárháza ad neki nagyobb nyoma- tékot —, hogy a most következő kongresszus e tekintetben is továbblépést jelent. Ahogyan a SZOT főtitkára nemrégiben, utalva a testületi véleményezések sikerére, megfogalmazta: „olyan javaslatot terjeszthetünk a kongresz- szus elé, hogy erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére is.” Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától elvonatkoztatott célok ezek. Ellenkezőleg. A mozgalom munkájának érdekvédelmi és érdekképviseleti feladata rendszerének egyik fémjelzője, hogy nem öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetetlen — „szociális álmokat” kerget, hanem mindenkor számot vet (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok ajánlásai is), az ország teherbíró képességével, a nemzeti jövedelem alakulásával. Azzal: mennyit és miként tudunk, vagy kell megtermelnünk, s abból mennyi lehet a különböző rétegek, végsősoron az egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy is: célazonosság, állam és szakszervezetek között, a párt- és a szakszervezeti mozgalom között. Ez jellemzi ma az együttműködés különböző formáit; ez tükröződik abban a kapcsolatrendszerben is, ami partnerviszonyként jelentkezik a gazdasági és a szakszervezeti szervek között, vállalati, üzemi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósításának folyamatában — amely kemény, sokszor áldozatos munkák sorát jelenti! — mindig, mindenkor számolniuk kell a gazdasági vezetőknek a szak- szervezet véleményével, álláspontjával. Minden teendőbe, döntésbe „bele kell kalkulálni” a szak- szervezetek mozgósító, termelést segítő, munkaversenyre szervező és buzdító erejét, de érdekvédelmi tevékenységét, ehhez kapcsolódó lépéseit is. Mivel a küldöttek tekintélyes hányada nagyobb munkásközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi summázata a gazdasági munka országos céljaival cseng egybe, várható, hogy erős reflektorfény vetül — a munkára. A munkamódszereken belül is: a demokratizmus további útjára, finomítására, és erősítésére. A következő ötéves terv előirányzatai, adatai most már ismertek; a feszítettebb munka igényétől az ötnapos munkahét — szakszervezeteket-jelentősen érintő — előkészületeiig számos fontos kérdés felszínre kerülése várható. A kongresszus: számija vetés. Munka, érdekképviselet, érdekvédelem, életszínvonalpolitika, köznapi, mindnyájunkat érintő kérdéseiről esik szó megfontoltan a célok és lehetőségek ismeretében. Tehát, alkotó- an és a megtehető — megteendő lépéseket jelezve. Elutaztak a szakszervezeti kongresszus szabolcs-szatmári küldöttei A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát december 12-e és 14-e között tartják Budapesten. A kongresz- szuson megyénk szervezett dolgozóit tizenketten képviselik. A szabolcs-szatmári küldöttek csoportja.csütörtökön a déli gyorsvonattal utazott a fővárosba. Megyénk küldöttei a kongresszuson: Alexa László, az SZMT vezető titkára, Baján Antalné, a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat technikusa, Buzsáki László, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Csástyu Ilona, a mátészalkai áruház osztályvezetője, Caál Tiborné, az 5. sz. Volán Vállalat főelőadója, Hovánszki János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára, Lencsés János, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Oláh Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Petrikovics Istvánná, a Nyíregyházi Konzervgyár munkása, Pletyák Erzsébet, a megyei tejipari vállalat munkása, Szabó Imréné, a nagyhalászi politextilgyár szb-tit- kára és Tündik Andrásné, a tiszavasvári vegyészeti gyár művezetője. Napirenden: Külkapcsolataink— Á tudománypolitikai határozat végrehajtása — Szénbányászat — Szövetkezetek gazdasági tevékenysége — A gyermekélelmezés Ülést tartott a Minisztertanács Ülést tartott a TESZÖV küldöttközgyűlése Megyénk mezőgazdasága teljesíti V. ötéves tervét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek moszkvai találkozójáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségének Heng Samrin elnök vezetésével hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról adott beszámolót. A Minisztertanács megtárgyalta a tudománypolitikai határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Jóváhagyta az országos középtávú kutatásifejlesztési tervet, amely a tervidőszak főbb tudomány- politikai feladatait, a legfontosabb országos kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. Elfogadta a hazai kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztésére és az 1981—83-ban teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a szénbánya vállalatok önállóságának növelése érdekében megszünteti a Magyar Szénbányászati Trösztöt, tudomásul vette, hogy a szénbánya vállalatokat közvetlen minisztériumi felügyelet alá helyezik, s tevékenységük összehangolására egy, a trösztinél lényegesen kisebb létszámú koordinációs központot hoznak- létre. A kormány elfogadta az igazságügy-miniszter beszámolóját az 1975—80. közötti időszak jogalkotási feladatainak teljesítéséről, s javaslatát az 1981—85. közötti idő* szak jogalkotási programjára. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jogszabályok ösz- szességükben jól szolgálták a társadalmi-gazdasági élet, jogrendszerünk fejlődését. A következő ötéves időszakra elfogadott program szerint elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének munkálatait kell meggyorsítani. (Folytatás a 4. oldalon) Csütörtökön, Nyíregyházán az MHSZ székházában Major József jármi tsz-elnök vezetésével ülést tartott a TESZÖV küldöttközgyűlése, amelyen többek között megvitatták a XII. pártkongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásából adódó termelőszövetkezeti feladatokat. Az előterjesztéshez Faggyas Jenő, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Beszédében hangsúlyozta: a megyei pártértekezlet elismerően állapította meg, hogy a megye mezőgazdasági termelésének növekedése meghaladta az országos ütemet. Majd így folytatta — ugyanakkor a termelés gazdaságossága még több kívánnivalót hagy. A párt- és állami határozatok következetes betartásával, a tagság szorgalmával, a termelőszövetkezetek vezetésének korszerűsítésével elérték, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is az V. ötéves tervet már négy év alatt teljesítette megyénk mezőgazdasága. A mezőgazdaság elsőrendű feladata, hogy termelésével mennyiségben, minőségben és választékban elégítse ki a lakosság élelmiszer-szükségletét, lássa el nyersanyaggal a feldolgozóipart és fokozza exporttermelését. A lehetőségeket számba véve a megyei pártértekezlet a termelőszövetkezetek részére — az országos ütemet meghaladóan — az elkövetkezendő öt évre 25—30 százalékos termelésnövelést irányzott elő. A növénytermesztéshez jelentős tartalék rejlik a racionális földhasználatban, a belterjesség fokozásában, a specializá- ció szélesítésében. Az állattenyésztésen belül legfontosabb feladat a szarvasmarha-állomány növelése és ezzel párhuzamosan a háztáji férőhelyek közös tulajdonú állatok elhelyezésével történő kihasználása. A mezőgazdasági szövetkezetek politikai és anyagi felelősséggel tartoznak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséért. A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból adódóan további fontos feladatok vannak a szövetkezeti demokrácia és a kollektív vezetés erősítése, a szövetkezeti tagokról való gondoskodás, valamint az élet- és munkakörülmények folyamatos javítása terén. Az idei nehéz esztendőben a betakarításban, az őszi vetések munkálataiban nagy segítséget jelentett a közös gazdasá(Folytatás a 4. oldalon) Jó ütemben épülnék megyénkben az OTP közreműködésével létesülő lakások — hangzott el többek között azon a tervegyeztető megbeszélésen, amelyen az OTP és Szabolcs-Szatmár megye vezetői tekintették át a pénzintézet idei és jövő évi munkáját, s körvonalaiban a VI. ötéves tervidőszak együttműködésre számot tartó elképzeléseit. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára a megye helyzetét, terveit ismertette, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója a pénzügyi lehetőségekről, a megyei tervek megvalósításához kapcsolódó takarék- pénztári munkáról szólt, Körtély Sándor megyei igazgató pedig a gyakorlati tennivalókról, az együttműködés megvalósításáról beszélt. Elhangzott, hogy a megye idei lakásépítési terve megvalósul. A tervezett közel négyezerrel szemben 4100 lakás épül; ezen belül 720 állami. Az OTP beruházásában várhatóan 1232 lakás építése fejeződik be. Az év végén csaknem ezer QTP-lakás építésén dolgoznak majd a kivitelezők, tehát a jövő évben (amely egyben egy új középtávú tervidőszak kezdete is) folyamatos lesz a lakásátadás. Jövőre egyébként a takarékpénztár közreműködésével 4100 lakás építésére van lehetőség, ezen belül az OTP saját beruházásában előirányoz befejezésre 622, kezdésre 381, s a folyamatos átadás érdekében 1982 elején történő átadásra hétszáz lakást.- Ezek nagy többségét házgyári és alagútzsalus technológiával építik. OTP-hitelekkel 2800—3000 családi ház építését segítik. Az OTP tervei között szerepel a Vaján kikísérletezett, és az első tapasztalatok szerint bevált Velox technológia szélesebb körű elterjesztése. Ezzel a technológiával városokban is szeretnének sorházakat és kis társasházakat építeni. A megbeszélésen áttekintették az OTP különböző lakossági szolgáltatásaival összefüggő terveket, egyeztették a hitelezés irányelveit. Az OTP a most jóváhagyás előtt álló megyei középtáyú tervek megvalósításához is biztosítja a szükséges pénzügyi lehetőségeket — hangzott el a tervegyeztető megbeszélésen. Az OTP vezérigazgatója tájékoztatást adott a lakásépítés pénzügyi feltételeinek a takarékpénztár tevékenységi körét érintő főbb változásairól is, amelyek többsége január 1- től lép életbe. Ezek közül az egyik: a hagyományos családiház-építés jelenlegi három településkategóriája megszűnik, és ehelyett országosan 420 (megyénkben 28) fejlesztésre kijelölt településen kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételek. A hitel mértéke a fejlesztésre kijelölt településeken 60 százalék, az egyéb településeken 50 százalék. A nyújtható kölcsön felső határa 1981-ben a kiemelt településeken 200 ezer forint, másutt 160 ezer forint lesz. A három, vagy ennél több gyermeket eltartó építtetők számára fennmarad a kedvezményes kétszázalékos kamat és a 30 éves lejárat. A megyében a következő településeken építtetők vehetnek fel kölcsönt kedvezőbb feltételekkel: Nyíregyháza, Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosna- mény, Baktalórántháza, Tiszavasvári, Záhony, Csenger, Demecser, Domb- rád, Gávavencsellő, Ibrány, Jánkmaj- tis, Kölese, Mándok, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagykálló, Nyírbéltek, Rakamaz, Tarpa, Tiszalök, Üjfehértó, Balkány, Kemecse, Kótaj. Nyíregyháza, Szamuely tér. Épülnek a házgyári lakások. pMMMMppilll || KeletMagyarország ^ XXXVII. évfolyam, 291. szám ARA: 1.2<) FORINT 1980. december 12., péntek j| WkM Étk ' M Mm ■TI Két város között (2. oldal) Nem várnak sült galambra (3. oldal) Elvtársi közösség (3. oldal) Kedvezőbb hitelfeltételek 28 településen
