Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 6. nmiHANG EBÉDCSEKK ÉS NAPKÖZI Üzemi lapokban olvastak Intézkedés az üzemi demokrácia erősítésére Az „Óvott a főbizalmi” címmel megjelent cikkünk alapján Önökhöz intézett vá­laszlevelem másolatát a ti- szavasvári telep vezetésével ismertettem. A telep társa­dalmi és gazdasági vezetése egyöntetűen tudomásul vette az újságcikkre és egyéb ügyekre vonatkozó központi állásfoglalást. Ezt megelőzően az általam tartott igazgatói értekezleten Páger János munkásküldött az újságcikk megjelenésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az elha­markodott és nem kellő in­formáción alapult. Itt közlöm, hogy az üzemi demokrácia fórumainak ha­tékonyabb működésére intéz­kedést tettem. Felhívtam a vállalat szakszervezeti szer­veinek figyelmét, hogy a ti- szavasvári telep szakszerve­zeti munkájához gyors és ha­tékony segítséget adjon. Meg­jegyzem, hogy az általam el­rendelt kivizsgálás során nem lehetett megállapítani, hogy szakszervezeti jogokat sértet­tek meg a telepen, sőt azt sem, hogy Kunzer Gyula fő­bizalmi hová és milyen óvást jelentett be. Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy a telep munkaruha- és szer­számellátottsága megfelelő és hogy a munkafeltételek biz­tosítottak. Úgy vélem, hogy az egész üggyel kapcsolatban az álta­lam végeztetett kivizsgálás megállapításain túlmenően a tiszavasvári dolgozók 1980. szeptember 16-i és október 28-i állásfoglalását kell mérv­adónak tekinteni, amelyeket már ismertettem. Végezetül szíves tájékozta­tásukra közlöm, hogy Kuik Bálint telepvezető a hozzám intézett, 1980. november 21-én kell levelében telepvezetői beosztásából’ Való felmentés . iránti. kérelmet nyújtott be ■ vállalatunkhoz. * * ' 1 Lipták Sándor igazgató „VOSZK” Szövetkezetek Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Közös Vállalata (A szerk. megjegyzése: a szép- tember 28-án megjelent cikkünk után többszörös levélváltás és személyes megbeszélés volt a vál­lalat vezetésével. Ügy véljük, hogy az esetleges téves informá­ciók ellenére sikerült felhívni a figyelmet a telepen levő viszo­nyokra és vitákra, s így hozzájá­rultunk azok megoldásához.) Gyermeknevelés, vagy pénztárca? Néhány napja terjedt el a hír Nyíregyházán: megszű­nik az általános iskolákban az ebédcsekk, ezentúl csak azok a gyerekek részesülhetnek iskolai ebédétkeztetésben, akik a teljes napközis ellátást igénybe veszik. Szerkesztőségünk is­kolai témákkal foglalkozó munkatársai megdöbbenve hall­gatták a közvélemény által napirendre tűzött iskolai intéz­kedések visszhangját, hiszen nemrégiben még arról számol­tunk be: nincs hely a napközikben, több iskola megszün­tette a napközit a felső tagozatosoknak stb. Hogy elejét vegyük a szó­beszédeknek, mindenekelőtt az idei tanévkezdésig kell visszamennünk, s újra felvá­zolnunk azt a képet, mely megyeszékhelyünk általános iskoláira ez év szeptemberé­leg ételt, ráadásul elfogadha­tó áron. A felsősök 11 forint 20 fillért fizetnek egy ebédért. Szabad idő a téren? napközis csoportot működtet­tek, másutt hármasával, vagy éppen egymás ölében ültek a padok mellett, ami a más­napra való felkészülést még­iscsak a szülők esti foglala­tosságává tette, hiszen a gyerekek a napköziben egy­szerűen nem tudtak felké­szülni a másnapi órákra. Nem tudjuk egészen pon­tosan, mi az oka, hogy meg­csappant a napközis ellátást igénylő gyermekek száma, de gyanítható, hogy az előbbiek­ben jellemző volt. Ebédcsekket vásárolnak Nyíregyházán ebben a tan­évben 13 ezer 450 gyermek jár általános iskolába. Az alsó tagozatosok napközis ellátá­sát mindenütt megoldották, a felsősökét annál kevésbé, tekintve, hogy a demográfiai hullám és a tantermek szá­ma nem áll egymással arány­ban. A tanév elején össze­sen hétezer-kétszázhetven gyermek napközis ellátását sikerült megoldani, közülük mindössze 1200—1300 a felső tagozatosok száma. Rajtuk kívül még további ezernégy­száz gyermek étkezik az is­kolákban, úgy, hogy ebéd­csekket vásárolhatnak a vál­lalati étkeztetés nyersanyag- normájának megtérítésével. Kinőtte a megyeszékhely ifjúsága az iskolákat, nincs annyi tantermünk, mint amennyi gyermek iskolai ok­tatását, illetve napközis elhe­lyezését meg kellene oldani. Szükségmegoldás volt az ebédcsekk bevezetése, ám a dolgozó szülők többsége még ennek a félmegoldásnak is örült, hiszen az egyébként magukra maradó gyermekek így nevelői felügyelet mel­lett mégiscsak szervezett ke­retekben kapták meg a me­Hogy valami nincs rend­ben,-az mindjárt szeptember­ben kezdett kiderülni. Az ebédelésből hazafelé tartó, felügyelet nélkül maradó gyermekek sorsa nyilvánvaló­an nyugtalanná tette a mun­kahelyükön az esti órákig dol­gozó szülőket, lapunkban is foglalkoztunk a témával, ja­vasolva, hogy több délutáni lekötöttségre, iskolai szakkör­re, tanórán kívüli foglalkoz­tatásra lesz szükség. Külö­nösen a Jósavárosban vető­dött fel a legélesebben ez a probléma, ahol a lakótelepi gyermekek szabad idejüket a köztereken töltötték, ellenőr­zés nélkül, kedvük szerint éppen a fákat tördelve, vagy lakáskulcsokkal a zsebükben egymás lakásain randalíroz­va. Sok szülő sóhajtott fel akkoriban — bárcsak napkö­zis lenne a gyermekem, ak­kor nyugodtan dolgozhatnék, mert a tanár felügyel a gyer­mekre, a napköziben felké­szülhet a másnapi órákra stb. Ám a napközikben sem volt aranyélet — erről azok a tanárok, gyermekek és szü­lők .tudnának referálni, akik tapgsztalatoka); szerezték. Mi­vel az érvényes rendelkezé­sek csak azt teszik lehetővé, hogy negyvenes létszámtól indítható és működtethető napközis csoport, elképzelhe­tő, mi várt arra a pedagógus­ra, aki negyven gyermekkel egyedül maradt egész dél­utánra. Nem akarjuk a rém­híreket terjeszteni, de szer­kesztőségünkbe egészen el­képesztő hírek érkeztek a napközis foglalkoztatások­ról. Több helyen összevont ben felvázolt tények ebben szerepet játszottak. Mind több szülő jelentkezett azzal a kérelemmel, hogy csupán ebédcsekket szeretne, a nap­közis ellátást nem igényli, így alakult ki az a helyzet, melyről a bevezetőben szól­tunk. Néhány iskola beje­lentette ebédcsekkes tanulói­nak, hogy a továbbiakban csak akkor kaphatnak ebé­det, ha a teljes napközis el­látást igénybe veszik. Nyúljon mélyebbre a pénztárcába Mi ennek a következmé­nye? Először is mélyebben kell a szülőknek a pénztár­cába nyúlniuk, hiszen a 11,20- as ebédjeggyel szemben a napközis ellátás — tízóraival, uzsonnával — a kereset ará­nyában zömmel 18—20 fo­rintba kerül. Másrészt a2zal is számolni kell, hogy gyer­mekeink a jó napközis szo­kások szerint a tízóraira, uzsonnára kiosztott száraz kifliket, valamint a savanyú tejet stb. kidobják a szemét­kosárba. Marad tehát az az ebéd, amit eddig a legna­gyobb többség a fele árért megkapott. Ez nyugtalanítja a leginkább az ügyben érde­kelt szülőket Mi lehet a megoldás? — kérdeztük Fodor Gézától, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjétől. Tájékoz­— Fél tizenkettő körül kez­dődik a műszak. Hat éve, hogy először felöltöttem a Télapó-ruhát, s akkor, mivel futva próbáltam a szabónál, hát passzosra sikerült. Ügy látszik, hízom, mert idén már alig jött rám a ruha. Újat ké­ne csináltatni, de most nincs pénzem rá. Idén már csak kibírom valahogy ebben. A 133-as számú ABC-áru- ház Télapója vagyok, tudja, amelyik a Centrummal szem­ben van. Náluk öltözhetem. Tavaly szaloncukrot is adtak, s azt osztogattam. Idén még nem kaptam. Mindennap ve­szek két-három zacskó cuk­rot, és abból adok, ha jönnek a gyerekek. Sok szülő hozza el a csemetéjét megnézni a Télapót. Beszélgetek velük — olyan is volt, aki lefény­képezett a gyerekével —, megkérdezem, nem voltak-e év közben rosszak? Meget- ték-e a spenótot is, vesze- kednek-e otthon a testvérük­kel? — Nekem örömet jelent, hogy én vagyok a Télapó. És ahogy azt a sok gyermeket elnézem, hát nekik is biztos, hogy örömet szerzek. Nem kapok én ezért egy fillért sem. Senkitől. Ez a hobbym. A ruha is saját. Van, hogy odanyomnak valamit, most is beletettek a zsebembe pár forint aprót, meg se néztem, mennyit. Meg hétfőn, mikor először kijöttem, egy férfi, pedig egyedül volt, odajött és adott egy húszast. — Tavaly, ha üzemekbe hívtak, oda is elmentem. Hi­vatalos tarifám nincsen. Sok helyen semmit sem ad­nak. A legtöbb eddig 280 fo­rint volt, amit egy háznál kaptam. De ez csak egyszer fordult elő. Trabanttal járok, ha több helyre hívnak. Ma még csak a 110-es szakmun­kásképzőben jártam, az iga­zi nagyüzem 5-én, meg 6-án van, de biztos jut még vasár­napra is. Ahová tudok, el­megyek. Csak részegekkel ne találkozzam. Rengeteg a dur­va, goromba ember. A minap az Annából jöttek ki négyen. Már menni is alig bírtak, ta­lán ezért akarta az egyik olyan erőszakosan elvenni a botomat. Én meg visszamar­koltam és egy akkorát húz­tam a hátára, hogy menten elinaltak. — Meddig akarok még Tél­apó lenni? Amatőr színját­szó vagyok, ez is egy alka­lom a gyakorlásra. Csinálom, amíg bírom, amíg kedvem tartja. 70—80 éves koromig. Szeretném elérni, hogy én le­gyek az ország igazán legöre­gebb Télapója. Csendes Csaba tatása alapján a következők­re derült fény. Nafiközis cso­port csak legalább negyven gyermek jelenlétében működ­tethető. Ha ennél kevesebb a létszám, a csoportokat össze kell vonni, vagy meg kell szüntetni. Másrészt: a nap­közis csoportokban a néhol tapasztalható rendhagyó ese­tek ellenére is biztosított a gyermekek tanórán kívüli felügyelete, sőt, ami annál sokkal lényegesebb, a peda­gógiai gondozás, a gyermek személyiségének további fej­lesztése. Közoktatási szem­pontból pedig ezt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni! Felmérik az igényeket Kérdésünk nyomán az is­kolák igazgatói ezekben a na­pokban mérik fel az igénye­ket, a döntés tehát ezután születik meg. Szerkesztősé­günk javaslata: találjanak olyan megnyugtató megol­dást, mely a legésszerűbb, mely a családokat fölösleges költekezésre nem kényszeríti, mely a napközit nem erőlte­ti. Ám ott, ahol az' iskolák­ban mind a technikai, mind a személyi feltételeket te­kintve jók a lehetőségek, a gyermekek személyiségfej­lődését tekintsék elsődleges feladatnak. Ennek a döntés­nek az ismertetésére pedig szeretnénk lapunkban né­hány nap múlva visszatérni. Baraksó Erzsébet Az üzemi lap legújabb szá­ma a munkaidő-kihasználás tapasztalatairól számol be. A törvényes munkaidőből 1978- ban 12,49 százalék esett ki, míg 1980. I. félévében 12,37 százalék. Ebben benne van a szabadság, betegség, fizetés nélküli szabadság, állampol­gári kötelezettség stb. A vál­lalattól függő okok miatt egy­re kevesebb a kiesett munka­idő, csökkent az igazolatlan mulasztások száma, viszont növekedett a vállalattól füg­getlen okok miatt kiesett idő, amely 1980 első félévében 1980-ban a vállalattól és a dolgozóktól függő kiesett munkaidő 67 millió forint termeléskiesést okozott a vál­lalatnak. büszkélkedhet már, és egy részük elnyerte az ezüst, il­letve az arany fokozatot. Több KISZ-alapszervezet tart rendszeres kapcsolatot más KISZ-szervezetekkel, iskolák­kal, s ezek a kapcsolatok nem formálisak. Figyelmet érdemel ellenben, hogy míg a szövet­kezetek gazdasági vezetése jó kapcsolatban van a szakmun­kásképző intézetekkel, ugyan­ez nem mondható el a KISZ- esekről... Az elmúlt öt év eredmé­nyeire alapozva a termelés­fejlesztés reális lehetőségeit figyelembe véve a termelő- szövetkezet elkészítétte a VI. ötéves terv irányszámait. Ezek szerint a VI. ötéves tervben erőteljesen kívánják fejleszteni a fafeldolgozást, ezzel mintegy négyven fő ré­szére teremtődik munkalehe­tőség. Járulékos beruházás­ként a két szakosított tehené­szeti telephez szervestrágya- tárolót építenek. A 210 hektár termőalmáshoz manipuláló­épületek készülnek, összessé­gében a termelőszövetkezet 1985 végéig az üzemi terme­lési értéknövekedést 150 mil­lió forintban tervezi. Ebből a növénytermesztés 64 millió­val, az állattenyésztés 42 mil­lióval, az alaptevékenységen kívüli termelés 44 millió fo­rinttal részesedik. A VI. öt­éves tervre tervezett beruhá­zások összege 39 millió fo­rint, ebből építés jellegű be­ruházás 12,5 millió forint. A nyíregyházi ipari szövet­kezetek KISZ-szervezeteinek tevékenységéről olvasható összegző írás a lap novembe­ri számában. Megtudjuk, hogy a KISZ-tagok létszáma az ipari szövetkezetekben 528 fő, ez több mint 23 százalékos szervezettséget jelent. A tag­ság több mint fele nő, 57 szá­zaléka fizikai dolgozó. A KISZ-szervezetek éves akció- programjai kétharmad rész­ben általában megvalósulnak. A nyíregyházi ipari szövetke­zetekben tizenhat ifjúsági brigád dolgozik, nagy többsé­gük szocialista címmel is összegezték az üzemfőnök­ség területén végzett őszi tár­sadalmi munkát, amelyet a mezőgazdaság megsegítésére ajánlottak fel a dolgozók. Eszerint az almaszüreten 1550-en vettek részt, mintegy tízezer órát dolgoztak, össze­sen 9452 láda almát szedtek, a társadalmi munka értéke 60 ezer forint. Létszámához vi­szonyítva különösen kiemel­kedett a szertárfőnökség, amelynek dolgozói szinte tel­jes számban kivették részü­ket a munkában. Megtudjuk az üzemi lap novemberi szá­mából azt is, hogy az átrakó­körzetben összesen 125 ezer forint értékű szolidaritási bé­lyeget vásároltak a dolgozók. A Szabolcs-Szatmár megyei Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezet nem tarto­zik a „felkapott” cégek közé — olvastuk a lap legfrissebb számában. Pedig itt valutát hoznak az országnak. Főál­lásban 560-an dolgoznak a Szövetkezetben. Ennek 70 százaléka fiatal. A kollektíva 92 százaléka nő. Évente 90— 92 millió forint a szövetkezet termelési értéke. A takaré­kosságra a minőség javítására itt nagyok a lehetőségek. Az elmúlt évben kilencszáz kg fonalat takarítottak meg a dolgozók, úgy hogy az nem ment a minőség rovására. Az elmúlt két évben két száza­lékkal javult a minőség. A szövetkezet egyik fő részlegét a textilkonfekció üzemet bő­víteni akarják, létszámbőví­tés nélkül. Jelenleg 150 kis­mama van gyesen, s nagy ré­szüket a visszatéréskor a bő­vített üzemben állítják mun­kába. A KISZ-esek őrködnek majd felette, hogy a bővítés és az átállás zökkenőmentes legyen. Kiderül a cikkből, hogy jelenleg nem kevesebb mint hatvan szövetkezeti fia­tal tanul, szaktanfolyamokon és különböző oktatási intéz­ményekben. Kisstílű tolvajok PÁLINKA Lopás vétségéért ítélte el a bíróság Farkas Sándor 36 éves balkányi lakost. A tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyekért eddig négyszer bün­tetett Farkas április 19-én reggel bement a Balkányi ÁFÉSZ ABC-jébe, s kihasz­nálva a csúcsforgalmat, a bevásárlókosár helyett tás­kájába és zsebeibe rakta a polcokról az árut. Amikor tá­vozni akart, fülöncsípték és 478,20 forint értékű holmit szedtek el tőle. A bíróság hat­hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki rá. VETÖKRUMPLI Értékben többet lopott, de büntetlen előélete miatt ki­sebb büntetést kapott a 46 éves balkányi Kondor László. Kondor jó ismerőse volt Sza­kács Antal helybeli lakosnak és olyan megállapodást kö­töttek, hogy Kondor felesben megműveli Szakács kertjét. " Mivel vetőmagja sem volt, a kert gazdája ezzel is ellátta. Egy idő múlva a gazda beteg lett. kórházba került, de hogy ne késsen a vetés, odaadta a lakás kulcsát Kondornak. Mi­re kiengedték a kórházból, a kertben elvetett vetőmagon kívül 2 mázsa vetőburgonya, 10 mázsa vegyes tűzifa és 50 kiló szemes kukorica is hi­ányzott a portáról. A közel kétezer forint érték ellopásá­ért a bíróság 3 hónapi sza­badságvesztésre ítélte Kon­dort, de a büntetés végre­hajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. ROZS Sokba került egy zsák rozs a 22 éves nyírmihálydi Far­kas Istvánnak és a 26 éves nyírmihálydi Bodolai Sán­dornak. A két fiatalember augusztus 9-én késő este Bo­dolai kocsijával elment a nyírmihálydi Üj Élet Tsz gyü­mölcsösébe és az ott levő rak­tárból elloptak két zsák ro­zsot, amit Farkas már előző nap elkészített. A két zsák gabonán testvériesen megosz­toztak, de nem sokáig maradt kamrájukban a termény, mert a rendőrség lefoglalta náluk. A bíróság Farkast 3600, Bodolait 3200 forintra büntette. Mindhárom ítélet jogerős. Ha hívják, Trabanttal megy... „Én vagyok a Télapó"

Next

/
Thumbnails
Contents