Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
1980. december 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Információ buborékban A Központi Fizikai Kutató Intézet — a Magyar Optikai Müvekkel együttműködve — a világ vezető műszaki nagyhatalmaival közel egy időben kidolgozta a mágneses buborékmemória előállításának technológiáját Az információ megőrzésének kcfrszerú számítástechnikai eszközével, amely nem nagyobb' mint egy fél gyuíásskatulya, körülbelül nydlc gépelt oldalnak megfelelő adát- sort lehet elraktárqzni. Az újdonság a forgólemezes memóriákat válthatja majd fel, amelyek érzékenyebbek a meghibásodásra, kopásra. A kutatómunkában közreműködtek a Híradástechnikai Kutató Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei ás. Képünkön.: a mágneses buborékmemóriában lejátszódó alapfolyamatokat gyorsfényképező berendezés segítségével vizsgálják. Az előtérben a buborékmemória kivetített képe látható. (MTI fotó: Tóth Bálint felvétele — KS) Koponyaműtét narkózis nélkül A trepanáció, a koponya meg- lékelése például daganatok eltávolításakor vagy törés esetén, a legrégibb sebészeti beavatkozások közé tartozik. Orvostörténészek most elsőízben bizonyították, hogy ilyen koponyaműtéteket Kelet-Afrikában még ma is narkózis nélkül végeznek és ezek szemmel láthatóan jó eredménynyel járnak. Hans Schadewaldt- nak, a düsseldorfi egyetem professzorának vezetésével egy kutatócsoport Kenyában 12 olyan afrikait fedezett fel, aki egyszer- háromszor trepanáción esett át. A nyugatnémet orvosok filmre vettek egy 9 éves fiún végrehajtott több órás koponyalékelést. Noha a műtéteket a beteg teljes öntudata mellett és a legegyszerűbb eszközökkel végzik, a halandóság „rendkívül alacsony”. A gyógyulást kíméletes gondozással és antiszeptikus gyógynövények alkalmazásával segítik elő. autó-motor Áz új Zaporozsec Nagyobb sebesség, kevesebb fogyasztás A ZAZ—968M. (Fotó: TASZSZ—APN—KS) Az új Zaporozsec 968M-et számos előnyös változtatás különbözteti meg elődjétől. A gépkocsi formája áramvonalasabb. Megszüntették a léghűtést biztosító kopoltyú- kat, miáltal a kocsi formája tetszetősebb lett. A motortér növelése következtében a pótkerék a csomagtartóból a motortérbe került. Az utastér tetszetősebb, korszerűbb lett a műszerfal és csökkent a zajszint. A fűtőberendezés szabályozhatósága lehetővé teszi a kívánatos mikroklíma megteremtését. A tervezők növelték a motor teljesítményét. A gépkocsi végsebessége eléri az óránkénti 130 kilométert. Csökkentették a benzinfogyasztást, ami jelenleg 100 kilométerenként 6 liter körül van. Az egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi szabályoknak tesz eleget a gépkocsi új típusú porlasztója. Az új Zaporozsec sikerrel állta ki a közép-ázsiai-félsivatagi és a kaukázusi hegyi terepen végzett próbákat is. Értékes fémek hulladékból Fém tartalmú szűrőporból, gal- vániszapból és alacsony értékű ócskavasból, amelyeket eddig gazdaságilag elfogadható értékesítési lehetőségek hiányában raktározni kellett, a közeljövőben gazdaságosan nyersanyagokat fognak kinyerni. Ahogyan Helmut Wörz (Brixlegg, Tirol) közölte, először fejlesztettek ki egy megfelelő eljárást a gazdaságilag értékes fémek — elsősorban a vörösréz — vegyi úton való visszanyerésére, hagyományos, eddig fel nem dolgozott hulladékanyagokból. Az új eljárás folyamán a kiindulási anyagokat először is ammóniákban vegyileg feloldják. Az értékfémek egy része itt folyékony ammóniákvegyületeket képez, más részük feloldatlanul visszamarad, ezt leszűrik, és aztán — például beolvasztással — hagyományosan tovább feldolgozzák. A fennmaradó folyékony ammóniákvegyületekbő! pedig speciális részeljárásokkal választják ki, szelektív módon az egyes értékfémeket. Ez — .egyszerűen kifejezve — ionkicserélő által, kénsavval való keverés által és ezt követő redukciós elektrolízis által funkcionál. Ellenálló faanyag A Belorusz Technológiai Intézet munkatársai speciális impregnáló anyagot dolgoztak ki, amely ellenállóvá teszi a faanyagot a nedvességgel és a magas hőmérséklettel szemben. A falánkságukról ismert termeszek sem támadják meg a fát. A polimer gyantákkal kezelt faanyag keményfához -hasonló szilárdságú lesz. 'Az így megmunkált fa a kísérletek alkalmával ellenállt a tűz, a víz és a férgek pusztításának. A minszki olimpiai stadion építésénél ezt az anyagot használták fel. Magyarországon kevés a termesztett gomba, mintegy évi 3— 3500 tonna. Ez sem kerül mind piacra, mert egy részét feldolgozzák, illetve exportálják. 1977-es adatok szerint friss állapotban 2200 tonna termesztett gombát értékesítenek, így egy lakosra csupán évi 22 dekagramm jut. Ennek legnagyobb része csiperke, a másik két termesztett gombafaj — a laskagomba és harmatgomba — mennyisége elenyésző. « Dr. Szabó István egyetemi adjunktussal, a Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézetének munkatársával arról beszélgetünk, milyen okok miatt kerül előtérbe a laskagomba termelésének bővítése. — A késő őszi laskagomba hazánkban a legtöbb lombhullató fán természetes körülmények között is előfordul, mind az erdőt alkotó, mind a gyümölcsfákon. Termőteste fiatal korban domború, majd a növekedés során fokozatosan ellaposodik, homorú, esetleg tölcséres alakú lesz. Átmérője 3-tól 35 cm-ig terjed. — A gombatermelés fejlesztésénél a termésmennyiség növelése és a választék bővítése egyforma súllyal esik latba. Az eddig vizsgált három gombafaj — bocsko- ros-, harmat- és laskagomba — közül a laskagomba felel meg leginkább ennek a kettős követelménynek. Ez a kedvező tulajdonságaiból fakad: tenyészideje a csiperkéénél rövidebb, 10—12 hét. Ebből 2—3 hét az átszövési, 2—3 hét az érlelési, és 6 hét a termő időszak. A két első szakasz feltételei fény nélküli, zárt létesítményekben is biztosíthatók, a termő időszakban leginkább napi nyolc órán át 40—80 lux fényt igényel (ez minimális értéket jelent, annyi fényt, amennyi egy bükkerdőben van). A közvetlen napfényt nem kedveli, erre utal a „késő őszi laskagomba” elnevezés is. — Milyen feltételek között termeszthető mesterségesen a laskagomba? — Viszonylag egyszerű berendezésekben termeszthető, akár pincében, akár fóliasátorban, vagy a lakóépületek melletti, használaton kívüli melléképületekben, ahol hő- és fényigényét ki tudjuk elégíteni. A fényigényről már szóltunk, a hőigény pedig a laskagomba két fajtacsoportjánál különböző; a „téli” (szabadban termő) változat 15 °C-nál magasabb hőmérsékleten nem terem, a „nyári” változat 20—25 °C-on is terem. A természetes körülményeket utánozza az extenzív eljárás, amelynek során fatörzsön, földben maradt tüskökön, rönkökön termesztik a téli változatot. A laskagomba előnye, hogy olyan anyagbkon, mezőgazdasági melléktermékeken is termeszthető, amelyek a gazdaságokban nagy mennyiségben adottak és nagy részük sokszor felhasználatlanul kerül a talajba (szalma, kukoricaszár). A gabonaszalmák közül legalkalmasabbnak a búza- és az árpaszalma bizonyult; 100 kg kazalszáraz szalmán 40—50 kg, 100 kg kukoricaszáron 60—80 kg, a szintén jó eredménnyel kipróbált kukoricacsutkán 30—40 kg termés érhető el. Az alapanyagot felhasználás előtt darálóval, szecskavágóval vagy más egyéb eszközzel fel kell aprítani. A kukorica- csutka legmegfelelőbb mérete a 0,5—2 em-es szemcsenagyság. — Ismeretes, hogy a csiperketermesztésben a termesztőközeget alapos hőkezeléssel kell fertőtleníteni. A laska esetében mi a helyzet? — Valamennyi alapanyagban nagy mennyiségű mikroszkópikus szervezet található (penészek stb.), amelyek — a laskagomba számára kedvező feltételek között — a gombánál hamarabb szaporodnak el. Oltás előtt a termesztőközeget vagy sterilizálni kell, vagy pedig olyan baktériumok elszaporodását kell elősegíteni, amelyek gátolják a fenti káros mikroorganizmusok szaporodását. E védőbaktériumok egy része penicillinjellegű antibiotikumot termel, amely a penészek terjedését gátolja, másrészt elfogyasztják az alapanyagokban levő cukrokat és keményítőt, amely a penészgombák fő tápanyaga, így azok nem jutnak táplálékhoz, és nem szaporodnak el. — Hogyan juthatunk * baktériumokhoz? a védőKörnyezetszennyezés helyett felmérhetetlen haszon Á gyorskomposztálás ]ól vizsgázott a nyíregyházi MEZŐGÉP — Ezek azonnal elszaporodnak, amint ehhez kedvező feltételeket teremtünk. Ha az alapanyag kb. 1 napig 30 C-fokos hőmérsékleten marad, ezek a mikroorganizmusok gyorsan elszaporodnak. Erre szolgál a merítéses eljárás. A felaprított alapanyagot 45—55 C-fokos vízbe kell meríteni, amelynek kémhatását oltott mészszel beállítottuk. A laskagomba a meszet jól tűri, így a túlme- szezés veszélyétől nem kell tartanunk. (A meszezés különösen a kukoricacsutka használata esetén fontos, mert ez a legsavanyúbb alapanyag. 100 liter nedvesítő vízre 70—100 deka szalonnás öltöt meszet számíthatunk.) Az anyag hőmérséklete tehát még egy nap múlva is 36—40 C- fok. A védőhatás kialakulásához ilyen feltételek között 1 nap elég, következő napon az anyag beoltható. Az új, korszerű, energiatakaré- kös vagy még inkább: az energiafeltáró módszerek kutatása, alkalmazása, bevezetése és a termelés szolgálatába állítása elsőrendű-feladat. Ilyen nagy jelentőségű energiafeltáró technológiát dolgoztak ki a mezőgépfejlesztő intézet szakemberei. A kutató-, fejlesztő munka eredményét a közelmúltban mutatták be a meghívottaknak. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben az új, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás és technológia sikeresen szerepelt és külön öröm számunkra, hogy a berendezés gépegységeit a nyíregyházi Mezőgép gyártotta le. A gyakorlati bemutató teljes mértékben igazolta a tervezők és gyártók elképzelésének helyességét. Az új technológia jelentőségéről csak annyit, hogy végre megoldja a hígtrágyázás technológiájából eredő problémákat, amelyek az állattenyésztőknek és a környezetvédő szakembereknek évek óta gondot okozott. Ezek a sürgető tennivalók, az egyre növekvő gondok és az energiatakarékossági irányelvek vezették az eredményes kutató-, fejlesztő munkát. Ma még szinte felmérhetetlen az új gyorskomposztáló berendezés haszna, értéke, hiszen abból az óriási mennyiségű híg trágyából nyer értékes, talajerőt pótló anyagot, amely ez ideig csak a környezetet szeny- nyezte. Az állattartó telepekről kikerülő híg trágyából és az ugyancsak mezőgazdasági mellékterméknek besorolt szalmából állítható elő az értékes komposzt. A növénytermesztő gazdaságokat a jövőben döntően befolyásolhatja a korszerű technológia bevezetése, mert a terméshozamok és a minőségi mutatók javulásán túl a gazdaságosság az, ami ezt az ésszerű lépést sürgetően megköveteli. Az igen drága kemikáliák felhasználása ugyanis ma már nagyon meggondolandó. A költséges és nem kevésbé anyag- és energiapazarló műtrágyázást is forradalmasíthatja, tökéletesen helyettesítheti a dúsított, speciális receptúrákkal összemixelt komposzt. A bemutató házigazdája az újat mindig példaihutatóan felkaroló dr. Tresser Pál, a-dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke igen elismerően nyilatkozott a gyorskomposztálásról: — Ma már elmondhatom, hogy minden elképzelésünk megvalósult. Módszerünket mindenkinek bátran ajánlom bevezetésre. Ezt nem bánhatja meg senki. Naponta mintegy 800 köbméter híg trágyát dolgozunk fel folyamatosan a látottak szerint. Az így nyert komposzt környezetvédelmi előnyei mellett kitűnően alkalmazható többek között például homoktalajok- javítására. Mód van arra is, hogy különböző tápanyagösszetevőkkel való dúsítással kiváló minőségű virágföldet, vagy gombatermesztésre alkalmas speciális táptalajt szállítsunk vásárlóinknak. örömmel mondhatom, hogy az új technológiánk mellett az új termékünk, a dúsított komposzt is az érdeklődés középpontjába került. Nyugati kereskedők is felkerestek bennünket vásárlási szándékkal, de Pécsről is érkeztek szakemberek, akik gomba- termesztéssel kívánják hasznosítani pince- és alagútrendszerüket. Az eredményes bemutató láttán mindenki meggyőződhetett arról, hogy helyes úton járnak a fejlesztők és gyártók. Természetesen további feladatokra összpontosítanak a szakemberek. A szarvasmarha-hígtrágya mellett a sertés- és a nyúl-hígtrágya sikeres komposztálását is kidolgozzák. A kísérletek e területen is sikerrel kecsegtetnek. A prototípus-technológia már messzemenően figyelembe veszi az egyszerűsítést, a gázdaságossá- got. Az előzetes számítások alapján a költségek csökkentése reálisnak látszik. Ez is és a megismert előnyök arra engednek következtetni, hogy rövid időn belül megtörténik az új gyorskomposztáló eljárás bevezetése, alkalmazása és elterjedése. A gépi feltételek ma már adottak, most már élniük kell a lehetőségekkel gazdaságainknak az egész népgazdaság hasznára. — És hol lehet beszerezni az oltóanyagot? — Jelenleg a Gödöllői ÁFÉSZ- nél és a csepeli Duna Mfszőgazda- sági Termelőszövetkezetién kapható. Mivel előállításához mintegy 4 hétre van síükség, 4 héttel a tervezett felhasználás előtt kell megrendelni. A \f.é$z .oltóanyag . felbontás nélkül, szobahőmérsékleten 4 hétig tárolható. — Milyen módszert ajánl azoknak, akik otthon, kis meny- nyiségben akarnak laskagombát termeszteni? — Háztáji termesztés esetén az alapanyagot ládában, rekeszben, vagy akár 5 literes uborkásüvegben is el lehet helyezni. Az átszövéshez 23—28, az érleléshez pedig 18—20 C-fokot kell biztosítani. A termő időszakban fényben, 18— 20 C-fokon kell tartani. Alkalmazható a konténeres termesztés is. A fedett színű (nem átlátszó) műanyag konténerekben a termesztőközeg átmérője 30 cm, magassága 50 cm legyen. A táptalaj megfelelő levegőztetésére a lekötözött konténert ki kell lyuggatni, majd a termő időszakban függőleges irányban be kell hasítani: — Hol lehet megtanulni a laskagomba termesztését? — A Kertészeti Egyetem zöld-> ségtermesztő intézete minden évben tanfolyamot szervez, és a jelentkezőket úgy képezik ki a csiperke-, laska-, harmat- és bocs- korosgomba termesztésére, hogy a hallgatók elejétől végigkísérik egy kultúra valamennyi munkafázisát. A jelentkezés időpontját és feltételeit a szaksajtó és a napilapok minden év július-augusztusában közlik. Gál Imre B. Geges Mária Örökzöldek a kertben A keverés és újraprizmálás műveletével ismerkednek a bemutató vendégei. (A szerző felvételei.) A házikertekhez tartozó haszonkertek mellé az utóbbi időben egyre több helyen csatlakoznak a díszkertek, amelyek legszebb büszkeségei az örökzöldek. Ha a díszkertben újabb örökzöldeket akarunk telepíteni, úgy nagy gondot kell fordítani a fák szakszerű ültetésére. A fák' helyének kijelölése után 70 cm mély és ugyanilyen nagyságú négyzetalakú gödröt célszerű kiásni. A gödörásás során a talaj felső, humuszban gazdag részét a gödör egyik, a gyengébb minőségű alsó földréteget pedig a gödör másik oldalára kell elhelyez-* ni. Ha a díszfákat gyengébb minőségű homoktalajba akarjuk telepíteni, úgy a gödör aljára 4—5 cm vastagságban terítsünk kom- posztot, mert így jelentősen javíthatjuk a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását. A fenyőféléket földlabdával ajánlatos vásárolni, mert így a fák eredése biztosabb lesz. Legjobban a 60—80 cm magas fe- nyőfácskák erednek. Ha vigyázunk arra. hogy a földlabda az- ültetés során ne hulljon szét, akkor biztosak lehetünk a sikerben. A gödör aljára mindig az értékes feltalajt szórjuk s erre rétegezzük a gyengébb minőségű altalajt. A talajt mindig tömörit- sük, hogy az ne legyen „levegős”, mert így a téli hideg nem tud kárt tenni az értékes és érzékeny gyökerekben. A fenyő a díszkertben is ugyanolyan magasan — a gyökérnyaki részt figyelembe véve — álljon mint előző helyén, a faiskolában volt. Házikertekben, száraz homoktalajokon is szépen díszük a szárazságot és meleget jól tűrő, kisebb tápanyagigényű feketefenyő. A feketefenyő fiatalon piramis alakú, idősebb korában szétterül, ernyő alakú lesz. Agai örvösek, \ kérge feketésszürke, mélyen repedezett ; kéregpikkelyei nagyok, laposak, hártyás szélűek. A hajtása fénylő, zöldessárga. Kéttűs fenyő. A tűk 10—16 cm hosszúak, 2 mm szélesek, merevek, hegyesek, sötétzöldek, a hegyük viszont sárgás színű. Tobozai 5—8 cm hosszúak, 2—4-es csomókban ferdén hátrahajlanak vagy elállnak. A feketefenyő átlagosan 10 m magasra nő meg, de a 30 m magas példányai sem ritkák. Gondos ápolás mellett a feketefenyő „gyorsan” fejlődik és szépen díszük. Dr. Széles Csaba fiJDONSM, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK-XIT" "J3PC'—lwia _ Sir- —MZ. Laskagomba termesztése — otthon is A berendezés stabil gépegysége
