Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
MA Visít a malac (2. oldal) „Hegyünk mind ii együtt... (3. oldal) Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk lapunk minden olvasójának x Család és társadalom J elképnek is felfogható, ahogyan a karácsonyt manapság — különféle módon, gyakran eltérő érzelmi töltéssel, nem egyformán — de egyaránt megünnepeljük. Valamennyien a béke, a család ünnepeként; sokan csak így; ám sokan mások őrizve e nap hagyományos, vallásos színezetét is. Ám akár így, akár úgy, kölcsönösen tiszteletben tartva egymás világnézetét. Nem azt nézve, ami elválaszt, hanem azt keresve, és megtalálva, ami összeköt bennünket. Szerencsére sok minden — egyre több minden — van, ami összeköt: eredmény is, amit közösen értünk el és csak közösen védhetünk-őrizhetünk meg; de gond és feladat is, amit csak együtt tudunk megoldani. A család boldogulása a tágabb közösség, a társadalom fejlődésétől, a nemzet előbbrejutásától függ mindenekelőtt az egyéni tervezgetések, elképzelések megvalósulása — népgazdasági programunk realitásától, megalapozottságától. Ismeretesek a hatodik ötéves tervünk főbb előirányzatai. A nemzeti jövedelemnek az ipari és mezőgazdasági termelésnek, a beruházásoknak, de a fogyasztásnak is csak szerény, a "korábbi időszakokban megszokottnál sokkal mérsékeltebb növekedési ütemét tűzhettük feladatul magunk elé. Tudjuk. milyen külső és belső okok — s ami fő: milyen célok — késztettek bennünket erre: népgazdaságunk egyensúlyának megszilárdítása, a népgazdaságilag jövedelmező termelés dinamikus fejlesztése (és persze, a nem jövedelmező munka visszaszorítása), gazdaságunk szerkezetének és műszaki színvonalának korszerűsítése, elért színvonalunk átlagának legalábbis a megőrzése. E látszólag szerény célkitűzések ellenére sem mondhatjuk, hogy „könnyű” ötéves terv ez; ellenkezőleg: teljesítéséhez valamennyiünk közös erőfeszítése szükséges. Joggal vetődik fel a kérdés, nem csak a politikai és gazdasági vezető és irányító fórumokon, de minden családban is: mi a szilárd alapja tervünknek? Mi a legfőbb feltétele annak, hogy megvalósíthassuk? A válaszért nem kell meszire visszanyúlnunk. Ez év tavaszán pártunk XII. kongresszusa állapította meg, hogy „ ... a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai-egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú legfontosabb tényezője a belső építőmunkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének ... A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pártonkí- vüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért”. Nos, 'oz a szocialista nemzeti egység valóban a legfontosabb tényezője, a legszilárdabb alapja terveink megvalósításának; legbecsesebb történelmi vívmányaink közé tartozik. Igaz, nem merőben új tényező, jelentőségét nem ez idén első ízben szögezte le a párt legfelsőbb fóruma. Miért szükséges mégis újólag hangsúlyozni, s ami több: időről időre munkálkodni erősítésén, megújításán, miért kell óvni, védeni, s elmélyítésén fáradozni ? Az egység, az összefogás, az alapvető politikai kérdésekben való egyetértés és az egységes cselekvés — nem állapot, hanem folyamat. Az egységet minden új kérdésben, minden új helyzetben, minden új feladathoz újra kell megteremteni, kikovácsolni. Szocialista fejlődésünk legutóbbi huszonnégy esztendejében a párt és a nép közötti bizalom, a párttagok és pártonkívüliek, a különböző dolgozó osztályok és rétegek, a különböző világnézetű emberek politikai egyetértése a legfőbb szocialista célok platformján és együttműködésük, közös cselekvésük ezek megvalósításáért, vagyis a szélesen értelmezett szocialista nemzeti egység — nem egy csapásra és nem egyszer s mindenkorra jött létre. Lépésről lépésre újra kellett kialakítanunk minden nagy történelmi tettünk végrehajtásához. Csakis ilyen módon tudtuk megvalósítani — hogy a legfontosabbakat említsük — a mezőgazdaság szocialista átalakítását és mai színvonalra emelését; szocialista iparunk korszerűsítését; a gazdálkodás intenzív útjára való áttérést; a gazdaságirányítás reformját; a szocialista demokrácia fejlesztését; az életkörülmények jelentős javítását és így tovább. A nemzetközi összefogás azonban nemcsak alapja, nemcsak előfeltétele e nagy tetteknek, hanem eredménye, gyümölcse is. Minden közösen elért siker, minden együtt megoldott nehéz feladat ugyanis tovább erősíti, gazdagítja a szocialista nemzeti egységet. Ha ez megvan, akkor a nehézségeken fs úrrá tudunk lenni. Természetesen egyetlen szocialista társadalom sincs bebiztosítva szubjektív hibák, esetleges tévedések ellen, a szükségszerűségek néha késedelmes felismerése ellen; és főleg nem élvez semmiféle védettséget a nemzetközi helyzet, a világgazdaság hatásai alól. De a bizalom nyílt és őszinte légkörében, a szocialista célokban való egyetértés talaján, a közös cselekvésre való készség birtokában a hibákat is lehet korrigálni, a legszigorúbb külső körülményekhez is lehet rugalmasan alkalmazkodni, a legkellemetlenebb nehézségeket is el lehet viselni, a legbonyolultabb feladatokat is sikerrel lehet megoldani. Ezért becses és nélkülözhetetlen vívmányunk, legféltettebb és legdrágább kincsünk a szocialista nemzeti egység. Nem arról van szó, hogy társadalmunkban ne lennének eltérő, esetenként ellentétes részérdekei a dolgozó osztályoknak, ré-' tegeknek, csoportoknak, üzemi kollektíváknak, vagy az egyes embereknek. Gazdaságunk szerkezetének halaszthatatlan korszerűsítése éppenséggel a sokféle — ágazati, vállalati, területi stb. — érdekek ütköztetése útján megy végbe. Nem konfliktusmentes, esetenként fájdalmas folyamat ez; emberek, családok sokaságának sorsát érinti. Szocialista viszonyok között azonban nem csak mód van rá, de parancsoló kötelesség is ezeket a konfliktusokat az emberekről való legmesszebbmenő gondoskodás szellemében föloldani. Végső soron pedig valamennyiünk egyéni érdeke — a nehézségeket vállaló kollektívák tagjainak egyéni érdeke is — egybeesik a nagy, közös társadalmi érdekekkel. Mai társadalmi és gazdasági feladataink bizonyos terhelési próbának teszi ki a szocialista nemzeti összefogást; de meg is erősítik azt, szálait még szorosabbra fonják. Társadalmunkban a nemzeti, összefogás immár csaknem negyedszázad óta töretlenül érvényesül. Ezzel együtt az is igaz, hogy időről időre új, aktuális tartalommal gazdagodik. A jelenlegi körülmények között az a legfontosabb, hogy a népünkben rejlő alkotó- készség, fizikai és szellemi képességeink teljessége minél gazdagabban táruljon fel és hasznosuljon. Ez a mi legfőbb energiaforrásunk, energiatartalékunk, többet érő bármely természeti kincsnél. Minden becsületes magyar dolgozó tudásának és szorgalmának javát kell, hogy nyújtsa; világosan ismerje föl, hogy csakis a közösség odaadó szolgálatával biztosíthatja saját maga és családja boldogulását. B ékés, boldog ünnepeket kívánunk egymásnak, de e hagyományos formaságon túl azért valamennyien azt is érezzük, tudjuk: szocialista építőmunkánkhoz, nemzeti céljaink megvalósításához mindenekelőtt valóban a béke és a nemzetközi enyhülés megvédésére van szükség. A világot ismét a hidegháborús légkörbe taszítani igyekvő imperialista törekvésekkel szemben a béke legfőbb biztosítéka ma is a szocialista országok ereje, együttműködése. Óriási jelentősége van annak, hogy valamennyi szocialista országban szilárd legyen a néphatalom, kölcsönös a bizalom a párt és a nép között, belső rend, stabilitás uralkodjék. Mi erre törekszünk hosszú idő óta következetesen és eredményesen; ezt tesszük a jövőben is. Ez a mi legfőbb — szerény, de hazánk méreteihez képest nem csekély — hozzájárulásunk az emberiség legszentebb közös ügyéhez. Napirenden a hitelpolitika, az energiagazdálkodás, a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártás, a nyugdíjalap 11 kormány ülése A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981—1985. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar—szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogadta Aczéí György miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves tervtörvény, valamint a jövő évi költségvetés végrehajtását szolgáló határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányelveket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában a kiemelt feladatok között szerepel az energiatakarékos termelési szerkezet kialakításának gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkentése és az import tüzelőanyagok helyettesítési lehetőségeinek feltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- (alapanyag-) gyártás központi fejlesztési programját. A következő tíz évre szóló program megvalósításának célja: növelni a gyógyszeripar és a növényvédő- szer-gyártás világpiaci versenyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyagbázisát. A Minisztertanács határozatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és hatáskörét, módosította äz Országos Anyag- és Árhivatal feladatkörét és rendeletet alkotott a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981-től kezdődően — 1990 végéig megfelelő átmenetet biztosítva — változik az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő és a nyugdíjalapba beszámítható jutalom mértéke. A nem fizikai munkakörökben megszűnik az úgynevezett továbbdolgozásra ösztönző évi háromszázalékos nyugdíjpótlék. Egyetértett azzal, hogy a munkaügyi miniszter 1981. január 1-i hatállyal módosítsa a bértarifarendszert. A Minisztertanács elhatározta, hogy 1980. december 31-i hatállyal megszünteti az Ütépítő Trösztöt. A 14 újonnan alakuló vállalat felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja el. A kormány módosította az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. \ lilts'»« I payarirsjág I XXXVII. évfolyam, 302. szám ÄRA: 1,60 FORINT 1980. december 25., csütörtök
