Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

Törvények a holnapról m arom nagy jelentőségű törvényjavaslatot fo­gadott el az országgyű­lés most befejeződött téli ülésszaka, módosította a hon­védelemről szóló törvényt — tizennyolc hónapra csökkent­ve a sorkatonai szolgálat ide­jét —, s meghallgatta az in­terpellációkat, az azokra adott választ is, azaz kiemel­kedő fontosságú feladatokat oldott meg államéletünk leg­főbb vezető testületé. A há­rom törvény — a népgazda­ság VI. ötéves tervéről; az 1981. évi költségvetésről; a tanácsok 1981—1985. évi pénz­ügyi tervéről — nemcsak lo­gikai értelemben kapcsolódik szorosan egymáshoz, közös jellemzőjük: a realitások tisztelete a gazdasági teen­dők meghatározásában, a minőségi jellemzők előtérbe állítása a végrehajtásban. Társadalmunk a gazdasági építés nehéz szakaszában jár. A hosszú időn át megszokott módszerek, megoldások je­lentős részét fel kellett adni a tervezésben, gazdálkodás­ban, igazgatásban, ezt a kö­vetelményt fogalmazta meg sokrétűen mindhárom tör­vény. Üj módszereket, meg­oldásokat kell alkalmazni, kamatoztatni az élet minden területén; két napon át erről folyt az eszmecsere a parla­ment üléstermében. Lényegét tekintve egyaránt erről szólt a törvényjavasla­tokat előterjesztő miniszter­elnök-helyettes, miniszter; a vitában résztvevő gyárigazga­tó, a körzeti orvos, a Köz­ponti Bizottság titkára, a munkásnő, a tudós, mind­azok, akik nemcsak választó- kerületük, hanem városuk, megyéjük, munkaterületük sokféle gondját, tervét, két­ségeit és elhatározását szőt­ték bele felszólalásukba. A törvényhozó testület tanács­kozása éppen ezért egyszerre volt közvetítője és mérlege­lője a társadalom legszéle­sebb köreit képviselő állás­pontoknak. Ezért holnapunk­ról úgy beszélhettek képvise­lőink, mint akik túl a felada­tokon azzal is tisztában van­nak, hogy milyen cselekvő­készségre támaszkodhatnak majd e teendők végrehajtása során. Több, mint százötven kép­viselő fejtette ki véleményét az országgyűlés bizottságai, illetve a megyei képviselő- csoportok ülésein az előké­szítő szakaszban, s most, az országgyűlés tanácskozásán a népgazdaság hatodik ötéves terve törvényjavaslatának fi­nomításához huszonhatan já­rultak hozzá észrevételeikkel és javaslataikkal. Ez is bizo­nyítéka annak, miként for­málódott véglegessé a közép­távú népgazdasági program — mert az észrevételek, ja­vaslatok egy része beleépült a tervbe, a másik részét a végrehajtás során hasznosít­ják —, azaz miként nyílt szé­les tere a demokratizmusnak a döntés megszületésében. Ennek a demokratizmus­nak — s tágabban értelmez­ve: általában az emberi té­nyezőknek, a tudati elemek­nek — a végrehajtásban is meghatározó szerep kell, hogy jusson, mert a helyi cselek­vés iránya csak így alapoz­Napirenden: a társadalombiztosítás Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelettel módosította a társadalombiz­tosításról, szóló törvény egyes rendelkezéseit. Eszerint az öregségi nyugdíjra a 60. élet­évét betöltő férfi és az 55. életévét betöltő nő akkor jo­gosult, ha 20 évi szolgálati időt szerzett. A végrehajtási jogszabály szerint azonban, aki a nyugdíjkort 1990. de­cember 31-ig betölti, akkor is megszerzi az öregségi nyug­díjra való jogosultságot, ha addig az időpontig 20 évnél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szerez. így a jelenleg dolgozó idősebb kor­osztályok az új rendelkezés következtében nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Felhatalmazta az Elnöki Tanács a Minisztertanácsot, hogy a baleseti táppénz mér­tékét a napi átlagkereset tel­jes összegében állapítsa meg. Az új rendelkezés mentesíti a dolgozókat attól, hogy a táppénz és a munkabér kö­zötti különbözetet külön el­járás keretében kelljen érvé­nyesíteni. A törvényerejű rendelet a végrehajtási jog­szabállyal együtt 1981. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) Átadták a Cegléd—Kiskun­félegyháza—Kiskunhalas villamosított vasútvonalat Pénteken átadták a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza—Kis­kunhalas 104 kilométeres vil­lamosított vasútvonalat. A korszerűsített szakaszt Ceg­léden Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója avatta. Az ün­nepségen ott volt Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter. A MÁV ötödik ötéves terv- proaramiában eredetileg nem évente 10 000 tonna gázolaj takarítható meg. A felsővezetékek kiépítése két évvel ezelőtt kezdődött. A 356 millió forintos beru­házáshoz. az állam 200 mil­lióval járult hozzá, a KGST- bank pedig 1,3 millió transz­ferábilis rubel hitelt nyúj­tott. Ezen a vonalon bonyo­lítják le ugyanis a Szovjet­unió és Jugoszlávia közötti szerepelt e vonal villamosí­tása. Az ésszerűbb energia- gazdálkodás azonban indo­kolttá tette a terven felüli beruházást. A dízelről a vil­lamos vontatásra átállással tranzitforgalmat. Ezentúl Bu­dapest érintése nélkül közle­kedhetnek a két szomszédos ország között a tehervonatok. Az első, villamos mozdony vontatta teherszerelvény Ceg­lédről Kelebiára indult. Elfogadták az 1981. ávi tanácsi terveket Cél: az alapellátás, az életkörülmények javítása Ülést tartott a megyei tanács A MEGYEI TANÁCS DK. PÉNZES JÁNOS EL­NÖKLETÉVEL DECEMBER 19-ÉN ÜLÉST TAR­TOTT. A TESTÜLET TÖBBEK KÖZÖTT MEGVI­TATTA ÉS JÓVÁHAGYTA A MEGYEI TANÁCS 1981. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI ALAPTERVÉT, MEGHATÁROZTA A HELYI TA­NÁCSOK EGYES KŐTELEZŐ ELŐIRÁNYZATAIT. Az írásos előterjesztéshez László András általános ta­nácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között hangsúlyozta: az 1981. évi költségvetési és fejleszté­si terv része a VI. ötéves terv­nek, azzal összhangban ké­szült. Figyelembe véve a ne­hezebb gazdasági helyzetet, az új középtávú terv első évé­re az arányosnál valamennyi­vel kevesebb kiadást irányoz­tak elő. A gazdálkodás ered­ményétől függően a VI. öt­éves terv további éveiben mód lesz növelni a kiadáso­kat. Az előzőkkel szemben jellemzője-az 1981. évi terv­nek, hogy a tanácsok , na­gyobb önállóságokkal rendel­keznek, jobban kell támasz­kodniuk saját bevételeikre. A terv fő célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének foko­zatos javítása, az életszínvo­nal terén elért eredmények megőrzése és megszilárdítása. A rendelkezésre álló költ­ségvetési és fejlesztési esz­közök lehetőségein belül nagy hangsúlyt kaptak a tár­sadalompolitikai követelmé­nyek: a települések ellátási különbségének mérséklése, a kiemelt feladatok elsőbbsége. Ennek megfelelően az alap­vető egészségügyi ellátás, az általános iskolás gyermekek oktatásával összefüggő fel­adatok, a közegészségügyileg veszélyeztetett települések ivóvízellátásának biztosítása, a környezetvédelem elsőbbsé­get kapott a tervezési mun­kában. A megye tanácsai a követ­kező esztendőben 3,2 milliár­dos költségvetésből gazdál­kodnak. Ezen belül legjelen­tősebb a szociális, egészség- ügyi, valamint a kulturális feladatok ellátására biztosí­tott összeg, amely az összes előirányzatnak a 74 százalé­kát teszi ki. Az egészségügyi ágazatban elsősorban a járó­beteg-ellátás, az üzemegész­ségügy javítását célozzák. A kommunális feladatok meg­valósítására mintegy 33 mil­lió forinttal magasabb összeg áll rendelkezésre, mint az előző évben. Kiemelt feladat a környezeti kulturáltság, a köztisztasági, parkosítási te­vékenység megkülönböztetett kezelése. A lehetőségeken be­lül előtérbe került a termé­szetvédelmi területek, kas­télyparkok állagromlásának megakadályozása, a rekonst­rukciós munkák fokozatos végrehajtása. A fejlesztési tervben 1,2 milliárd forint kiadás szere­pel, melyből állami lakásépí­tésre 338 millió forintot fordí­tanak. Ebből mintegy 540 cél- csoportos lakás épül és kö­rülbelül ugyanennyi lakás­nak az építés-indítására ke­rülhet sor a jövő esztendő­ben. A víz-, csatorna- és köz­műfejlesztésekre 125 millió forintot fordíthatnak a taná­csok. Az egészségügyi létesít­mények fejlesztésére 148 mil­lió forintot költenek, melynek közel Háromnegyed részét kórházfejlesztésre fordítják. Többek között szerepel asza- kolyi szociális otthon, a máté­szalkai bölcsőde építésének folytatása, a vásárosnaményi, nyírcsászári, mándoki orvosi rendelők, valamint a penész- leki napközi otthon kivitele­zése. A kulturális ágazatban kö­zel 300 millió forinttal gaz­dálkodnak a tanácsok. Ebből az összegből elkészül a jövő évben a most folyamatban le­vő általános iskolai tanter­mekből 51 és mintegy 110 tan­terem kivitelezési, műszaki előkészítése. Kétszáz gyermek részére adnak át óvodát. Be­fejeződik a nyíregyházi Vas­vári Pál Gimnázium és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház felújítása. Elkészül a megyei művelődési ház. A ke­reskedelmi ágazat legjelentő­sebb építkezése a nyíregyházi piaccsarnok befejezése. Foly­tatják a Szabolcs-szálló re­konstrukcióját. A tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítésében fel­hívta a megyei tanácstagok figyelmét a költségvetésre, il­letve fejlesztésre szánt össze­gek ésszerű, takarékos fel- használására. Kérte, hogy a már hagyományos társadalmi munkával egészítsék ki az ál­lam által nyújtott öszegeket. Végezetül az 1981. évi tanácsi tervet elfogadásra javasolta, amely összhangban van a me­gyei pártbizottság közelmúlt­ban megtartott ülésének ál­lásfoglalásával. A vitában Sándor Géza ta­nácstag, a számvizsgáló bi­zottság nevében reálisnak ítélte meg a bevételi forráso­kat. Jövőre kisebb lesz az ál­lami pénzösszegek aránya, amelyből valamennyi jogos igény nem elégíthető ki, de az alapellátás szintentartása, egyes területen az életkörül­mények javítására megfelelő összeg áll rendelkezésre. Var­ga Zoltánná a fehérgyarma­ti városi-járási tanácstagi csoport nevében jónak ítélte meg az általános iskolák fej­lesztésére fordítandó össze­get. Ez arányban "van a nép­gazdaság teherbíró képessé­gével. Kérte a tanácsot: az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a kommunális feladatokra, hogy javuljon a községekben a lakosság ellá­tása. Kísérjék figyelemmel a nem székhely községek fej­lesztését. Erőss Károly a nyíregyházi városi-járási megyei tanács­tagi csoport nevében többek között a takarékosságról be­szélt. Vizsgálják meg a ta­nácsok, hogyan lehetne a te­lepüléseken a különböző in­tézményeket közösen, keve­sebb költséggel üzemeltetni. Alkalmazzák nagyobb mér­tékben a könnyűszerkezetes építkezéseket. Kása Barna ta­nácstag a tervgazdasági bi­zottság nevében arról szólt, hogy a rendelkezésre álló összegek a települések sze­repkörével arányosan kerül­tek felosztásra. A mindenna­pi alapellátás javítása segíti a községek lakosságmegtartó (Folytatás a i. oldalon) SZVT-filmnapok Nyíregyházán Pénteken délelőtt kezdő­dött a kétnapos II. vezetési és szervezési filmnapok Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házában. A film­napok célja — amelyet a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság megyei szervezete rendez —, hogy a vállalati felső- és középszin­tű vezetők, továbbá a szer­vezési munka területén dol­gozó szakemberek megis­merjék a már gyakorlatban eredményesen alkalmazott vezetési és szervezési mód­szereket. A megnyitón részt vett dr. Vajdovics Béla, a szervezési tárcaközi bizott­ság titkárságának vezetője, valamint a Kárpátontúli te­rület és a kelet-szlovákiai műszaki és természettudo­mányi egyesületek delegá­ciói. Pénteken először a Miből mire van energiánk? című ható meg. Ennek fontosságát a SZOT főtitkárhelyettese éppúgy hangsúlyozta, mint a megyei tanácselnök, a Haza­fias Népfront országos titká­ra, mert hiszen a helyes ter­melési, településfejlesztési el­gondolások összegzése nem automatikusan működő ga­rancia arra, hogy a vállala­toknál, a lakóhelyeken szin­tén az ésszerűség követelmé­nyének megfelelően döntse­nek. Ehhez a kollektív böl­csesség elengedhetetlen. Nélkülözhetetlen e bölcses­ség annak belátásához is, hogy a létbiztonság, valamint az elért életszínvonal megőr­zése, megszilárdítása bonyo­lult kölcsönhatásban áll egy­mással, s e hatások egészsé­ges arányainak megtartása nem lebecsülhető eredmény — se sikerekért keményen kell megdolgozni — a mai világgazdasági környezetben. Fontos, hogy félreérthetetlen álláspont alakult ki az úgy­nevezett kistelepülések, vala­mint a városok és a közsé­gek fejlesztése arányainak ügyében, mert ebből jelentős társadalmi rétegek olvashat­nak ki biztatást lakóhelyük jövőjét illetően. iba lenne azonban elfe­ledkezni arról — s ezt a Központi Bizottság titkára fejtette ki teljes vilá­gossággal a vitában —, hogy a feladatok végrehajtása közben nem szabad el­feledkezni a friss hatások­ról, az új elemekről sem. Mert korábban ezt tettük — késve vontunk le bizonyos ta­nulságokat —, a lehetséges­színes videoműsort vetítet­ték, amelyet a Nyíri Amatőr Filmklub stábja készített. Ezután az Élelmiszerek kon­téneres szállítása, a Felada­tok és megoldások és a Ter­melékenyebben, hatékonyab­ban című filmeket mutatták be, majd a külföldi testvér­szervezetek filmjeit vetítet­ték le az érdeklődőknek. Ma délelőtt újabb filmeket ' mu­tatnak be a II. vezetési és szervezési filmnapokon. Többek között levetítik a Termovizió című színes módszertani filmet, amelyet Bogdányi Ferenc, a Nyíri AFK tagja és a Raktárváros közös beruházásban című színes dokumentumfilmet, amelyet a MAFILM két munkatársa készített. Ezután értékelik az alkotásokat, s adják át a legjobbaknak a díjakat. nél kedvezőtlenebb a kezdő- sebességünk a hatodik ötéves terv küszöbén. Okulni kell abból, ami történt, s a hato­dik ötéves terv időszakában, de már annak első esztende­jében is gyorsan és mégis megfontoltan kell reagálni a társadalmi, gazdasági folya­matok részleteire, hogy e fo­lyamatok egésze összhangban álljon azzal, amit eltervez­tünk, amit célunk elérni. I II nbgyararszag XXXVII. évfolyam, 298. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 20., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents