Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 19. (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev kitüntetése tők azok az értékek, amelye­ket a jó üzemi légkör, az eredmények és gondok együt­tes vállalása jelent. Az a ma­gatartás, amelyet a hibák kri­tikus szemléletével, a szünte­len jobb megoldásokat kere­ső ember — a szocialista bri­gádtag, az újító és feltaláló, a nagyobb rendért síkra szálló és kockázatot is vállaló veze­tő — képvisel. Horváth Miklós (Vas m., 2. vk.), a Vas megyei pártbi­zottság első titkára az or­szágrész iparának megújulá­sáról számolt be, elmondva, hogy a megye iparában fog­lalkoztatottak 23 százaléka került új munkahelyre, mun­kakörbe a termékszerkezet korszerűsítése során. A dol­gozók ezrei vállalták az át­képzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Balogh László (Békés m., 15. vk.), a békési Egyetértés Tsz elnöke hangoztatta: nem­zeti kincsünket, a termőföl­det még hatékonyabban kell védeni, a gyakorlati tapaszta­tok ugyanis azt igazolják, hogy az erre szolgáló befek­tetések igen gyorsan megté­rülnek, ezért a szűkös ener­gialehetőségek ellenére sem szabad a komplex melioráci­ós programot lassítani. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter arról tájé­koztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvonala ki­elégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. A to­vábbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyugdí­jasok, a fiatalok, s általában a kiskeresetű rétegek ellátá­sára; az olcsóbb termékeknek is helyük van a boltok pol­cain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csoma­golásban, kisebb porciókban is kapható legyen. Űjvári Sándor (Zala m., 7. vk) megyei tanácselnök arról számolt be, hogy Zala me­gyében a termelőágazatok in­tenzív fejlesztését, az export­termékek nagyobb arányú gyártását, továbbá a falvak és városok lakossági alapel­látásának javítását jelölték ki a legfontosabb teendők kö­zött. Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár szerszámkészítője a magánerős lakásépítések villamosenergia-ellátásának gondjairól szólt, a főváros peremkerületeiben az elekt­romos hálózat teljesítőképes­sége kimerült, tehát az épít­kezésekkel párhuzamosan gondoskodni kell a fejleszté­séről. Fábián Márton (Szolnok m., 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke arról beszélt, hogy a hústermelés növelését a szarvasmarha-tenyésztés­ben és a juhászaiban célsze­rű szorgalmazni, az olcsó tö­megtakarmányt termő rétek, legelők hasznosításával. Borsos János (Baranya m., 9. vk.), a mohácsi városi pártbizottság első titkára rá­irányította a figyelmet az or­szágosan is kiemelkedő jelen­tőségű magánerős építkezé­sek körülményeire. Sokhe­lyütt gondot okoz az előké­szített terület hiánya, szinte áttekinthetetlen a hitelezési rendszer, jelenleg nyolc kate­góriában 41 féle kölcsönt kü­lönböztetnek meg. Dr. Fancsik János (Nógrád m., 1. vk.), a Nógrád megyei kórház osztályvezető főorvo­sa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi ágyak nem kis részét olyan betegek foglal­ják el, főleg szociális okok miatt, akiknek csupán szak­szerű ápolásra és gondozásra lenne szükségük. Rőder Edit (Budapest, 51. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyet­tese kiemelte: számos jel fi­gyelmeztet arra, hogy az „el­nőiesedett” szakmákban — kivált az egészségügyben, az oktatásban, a kereskedelem­ben és a szolgáltatások terü­letén — szükség lenne több férfi munkavállalóra, s nem­csak a vezetői beosztásokban. Cordos Péter (Fejér megye, Az országgyűlés ülésének második napján Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György. (Kelet-Magyarország telefotó) 12. vk.), a Fejér megyei Ba­uxitbányák kincsesbányai üzemének igazgatóhelyettese elmondotta: 21 dunántúli és két budapesti vállalat, intéz­mény egy éve alapított tár­sulásának eredménye a többi között az, hogy a korábbinál jobb az együttműködés, meg­ismerték és kölcsönösen át­vették a legkorszerűbb mun­kamódszereket, technológiai eljárásokat. Miskó István (Bács-Kiskun megye, 7. vk), a Tiszakécskei Nagyközségi Tanács elnöke olyan jogszobályokat javasolt, amelyek megkönnyítik, hogy falun különböző közművek, szilárdburkolatú utak, járdák kiépítésére társulásokat hív­janak életre. Faluvégi Lajos válasza Ezt követően Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese válaszolt a kétna­pos vitában elhangzott fel­szólalásokra. A vita jellemző vonásaként emelte ki, hogy a plénumon felszólalók nem­csak saját véleményüket mondták. el, hanem, tolmá­csolták a Hazafias Népfront, a SZOT, a TOT, az MTESZ ve­zető testületéinek álásfogla- lását és javaslatait is. Ez is gazdagítja az országgyűlési munkát — mondotta —, , s olyan kezdeményezés, amely előbbre visz, megalapozza a terv társadalmi hátterét. Az elhangzott 28 hozzászólásban fölvetődött megannyi kérdés­re a kormány két módon is visszatér: egyfelől a hatodik ötéves terv végrehajtásának megindítását, megszervezését szolgáló részletes intézkedési terv kidolgozásakor, másrészt pedig — a kialakult szoká­soknak megfelelően — a kor­mány, az illetékes szakmi­nisztériumok,.. illetve minisz­terek tételesen megvizsgálnak valamennyi elhangzott javas­latot. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde Ezután Hetényi István pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1981. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervé­ről szóló törvényjavaslatot terjesztette elő. 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat — hangsúlyozta —, hogy hatékonyabban dol­gozzunk. A feladat a nemze­ti jövedelem 2—2,5 százalé­kos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalé­kos növelése. A kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyor­sabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható ár­alakulás nyomán a népgaz­daság összes jövedelme mint­egy 5—6 százalékkal növek­szik. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai megha­ladják az előirányzatot, de a hiány a tervezett 4,5 milliárd forint körül alakul. A hiány a gyarapodó bevételek elle­nére azért nem csökken, mi­vel az életszínvonal megőrzé­sében, az életkörülmények javításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A miniszter befejezésül hangsúlyozta: a most elfoga­dott VI. ötéves terv, továbbá az 1981. évi terv és költség- vetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán az alap­vető célok azonosságában mutatkozik meg, hanem ab­ban is, hogy az 1981. évi gaz­dálkodás eredményei az ötéves terv végrehajtásának első eredményei is lesznek. Él­nünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy már meg­kezdett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettebb munkát követel. A jó tenden­ciákat folytatni, a remény­keltő kezdeményezéseket erő­síteni, a nem hatékony ter­melés visszaszorítását pedig gyorsítani kell. A pénzügyminiszter expo­zéja után Havasi Béla, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólt egyebek között arról, hogy a jövő esztendő­ben különösen az eszközök, tehát az energia, a gépek, az anyagok hasznosításában kell nagyobb mértékben előre­lépni. Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszéde Ezt követően — az ülésszak tárgysorozatának megfelelően — Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter terjesztette elő a honvéde­lemről 1976-ban alkotott tör­vény módosításáról szóló ja­vaslatot. — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvéde­lemről szóló 1976. évi I. tör­vényt — kezdte a miniszter. — Amikor most a Miniszter- tanács megbízásából a tör­vény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisz­telettel jelentem, hogy hon­védelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lé­pése óta a társadalmunkban végbement változások, ha­zánk, rendszerünk védelme, szövetségesi kötelezettségeink figyelembevételével széles kö­rűen megvizsgáltuk a sorka­tonai szolgálati idő csökken­tésének lehetőségét. Ügy ítél­tük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szol­gálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. — A 18 hónapos szolgálati időt 1981-ben kezdjük meg bevezetni és 1982-ben fejez­zük be az átállást. A jelen­leg sorkatonai szolgálatot tel­jesítőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy ők is — a folya­matba beillesztve — már némileg rövidebb időt fognak szolgálni. — A Magyar Néphadsereg, népköztársaságunk fegyveres erői hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt országgyűlést, népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan vállalják az új sorkatonai szolgálati idő bevezetéséből rájuk háruló többletfelada­tokat. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Miniszterta­nács nevében beterjesztett — a honvédelmi, valamint a jo­gi és igazgatási bizottság ál­tal támogatott — a honvédel­mi törvény módosítására vo­natkozó javaslatot fogadja el. Hozzászóló nem jelentke­zett, ezért a javaslat felett nem nyitottak vitát. Az or­szággyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény egy­hangú határozathozatallal módosította. Interpelláció Végh György (Zala megye, 5. vk.), a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem tanszék- vezető tanára az egészségügyi miniszterhez interpellált a mozgássérültek szervezett foglalkoztatása érdekében. Gilányi János (Szabolcs- Szatmár megye, 3. vk.), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági szakközépiskola igazgatója a középiskolás ta­nulók szabad szombatos munkarendjének megszerve­zése ügyében tett fel kérdést a művelődési miniszterhez Pozsgay Imre válaszában el­mondta: az interpelláló kép­viselő nyitott kapukat dön­get. összhangban ugyanis az ötnapos munkahétre való át téréssel, a kormány tervezi, hogy az egész közoktatásban — a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az 1982-es tanévtől — bevezetik az öt­napos tanítási hetet is. A művelődési miniszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés tudo­másul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülészaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János, Cservenka Ferencné — véget ért. (MTI) Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét 74. szü­letésnapja küszöbén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács el­nöksége és a minisztertanács külön üdvözölte Leonyid Brezsnyevet a magas kitünte­tés alkalmából. Az üdvözlet megállapítja: munkássága a haza, a párt, a kommuniz­mus ügye önfeláldozó szolgá­latának példája. Méltatja azt a tevékenységet is, amelyet Leonyid Brezsnyev a világ békéjének megszilárdítása, a Szovjetunió tekintélyének és befolyásának növelése érde­kében végzett. Az üdvözletei Mihail Szusz­löv, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára olvasta fel, s ő nyúj­totta át a kitüntetést. Brezsnyev a kitüntetést megköszönve kijelentette: munkásként, mérnökként, pártmunkásként, a Nagy Hon­védő Háború idején pedig tisztként és tábornokként egy­aránt munkája legfőbb értel­mének azt tartotta, hogy azo­kat a célokat szolgálja, ame­lyekért megvívták a 'Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat. Ez azt jelenti, hogy a szovjet nép boldogsá­gáért és jólétéért dolgozunk, a kommunizmus felépítésé­ért, a tartós béke és a hala­dás céljaiért — mondotta a többi között. A kitüntetés átnyújtásánál ott voltak az SZKP és a szov­jet állam vezetői. Tanácskozik a Kubai KP kongresszusa A Kubai Kommunista Párt második kongresszusa a Fidel Castro, a kb első titkára által előterjesztett beszámoló el­hangzása után szerda este bizottsági ülésekkel folytatta munkáját. Csütörtökön reggel — helyi idő szerint kilenc órakor (közép-európai idő sze­rint 15 órakor) — a kongresz- szus teljes ülésen kezdte meg a központi bizottság beszá­molójának megvitatását és meghallgatta a kongresszus alkalmából Havannába érke­zett küldöttségek üdvözletét. A kongresszus munkájában részt vevő 1772 küldött, a tár­sadalmi és tömegszervezetek mintegy száz képviselője nagy tapssal fogadta Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját, a központi bizottság tit­kárát, a szovjet delegáció ve­zetőjét. Csernyenko az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet nép nevében melegen köszöntötte a Kubai KP kongresszusát és tolmácsolta Leonyid Brezsnyev szívélyes üdvözletét. A szovjet pártküldöttség vezetője szólott a kubai nép történelmi vívmányairól, ar­ról a tényről, hogy a latin­amerikai földrészen elsőként rázta le az imperializmus igáját és lépett a szocialista építés útjára. Nagyra becsül­te a kommunista párt vezette kubai nép elmúlt öt évben el­ért eredményeit, majd mél­tatta a Szovjetunió és Kuba egyre mélyülő és szorosabbá váló kapcsolatait, a gazdasági együttműködés egyre jelen­tősebbé váló tényeit. Hangsúlyozta, hogy bár sok ezer kilométer választja el egymástól a két országot, Ku­ba bizton számíthat a Szov­jetunió támogatására, és so­ha sem marad egyedül az im­perializmussal vívott harcá­ban. A Kubai Kommunista Párt második kongresszusának kül­döttei nagy tapssal fogadták dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, aki a kong­resszus csütörtöki plenáris ülésén szólalt fel. Átadta Ká­dár János üzenetét, tolmá­csolta a magyar kommunis­ták és a magyar nép jókíván­ságait. Magyar felszólalás a madridi találkozón A madridi találkozón a hu­manitárius kérdésekkel, az információval, a kulturális és oktatási kapcsolatokkal fog­lalkozó munkabizottságban dr. Berényi Pál a magyar küldöttség nevében az előző­leg benyújtott önálló magyar, illetve más államok küldött­ségeivel társszerzőségben ki­dolgozott négy javaslathoz fűzött kiegészítő magyaráza­tokat. Ezek a javaslatok a követ­kezők: 1. Javaslat a kevéssé elterjedt vagy tanulmányo­zott európai nyelvek oktatá­sának fejlesztésére, illetve az ilyen nyelveken készült mű­vek fordításának és kiadásá­nak elősegítésére teendő in­tézkedésekről; 2. javaslat az ifjúsági szervezetek kapcso­latainak és a fiatalok külföl­di utazásainak ösztönzéséről; 3. javaslat a résztvevő álla­mok külföldön tartózkodó hi­vatalos képviselőinek és ál­lampolgárainak fokozottabb védelméről és az ezzel össze­függő konzuli intézkedések­ről; 4. javaslat a tömegtájé­koztatási eszközök hatéko­nyabb felhasználásáról a résztvevő államok kultúrájá­nak kölcsönös bemutatása ér­dekében. A magyar küldött a javas­latok szóbeli indoklása során hangsúlyozta: a kezdeménye­zések teljes összhangban van­nak a Magyar Népköztársa­ságnak az adott területeken folytatott következetes politi­kájával. Közvetlenül a hel­sinki záróokmányra épülnek, mivel az abban foglaltak gya­korlati alkalmazásának meg­könnyítését célozzák. A kevéssé elterjedt nyel­vek támogatásáról és a tö­megtájékoztatási eszközök ösztönzéséről szóló javasla­tok kapcsán rámutatott, hogy elfogadásuk esetén a résztve­vő államok jelentősen hozzá­járulhatnának a nemzetközi kulturális kapcsolatok terén fennálló méltánytalan arány­talanságok csökkentéséhez. Mindkét témával összefüg­gésben kiemelte, hogy az érintett szakmai intézmények — egyetemek, könyvkiadók, rádiók, televíziók és mások — mellett az egyes kormá­nyok is közvetlen felelősség­gel tartoznak e kapcsolatok további fejlesztéséért. Követ­kezésképp fokozottabban kell kihasználniok meglévő admi­nisztratív és pénzügyi lehető­ségeiket az együttműködés ösztönzésére. Az ifjúsági kapcsolatokról szólva a magyar delegátus emlékeztetett az októberben Budapesten megrendezett európai ifjúsági találkozó po­zitív eredményeire. Utalt ar­ra az ellentmondásra, amely a fiataloknak a más orszá­gok és más kultúrák iránti erőteljes érdeklődése, vala­mint a külföldi utazások anyagi feltételeinek általános romlása között mutatkozik. A javaslat indítványozza, hogy a résztvevő államok kérjék fel illetékes idegenforgalmi szerveiket, hogy biztosítsa­nak jelentősebb anyagi ked­vezményeket az ifjúsági tu­rizmus elősegítésére. » Befejezte munkáját a parlament téli ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents