Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17. KELET-MAGYARORSZÁG A piaci standtól a világpiacig A megalakulása óta eltelt három évtized­ben milliárdossá fejlődött a Szabolcs-Szat- már megyei ZÖLDÉRT Vállalat. És megyénk egyik legnagyobb vállalata lett, hiszen az ár­bevétele ma már jóval meghaladja a kétmil­liárd forintot. A lakosság napi zöldség-gyü­mölcs ellátásán túl, évente mintegy tizen­ötezer vagon mezőgazdasági terméket szállít az országhatárokon túlra. Sőt, a 200 millió forinton felüli ipari termelésének is mintegy 70 százaléka exportra kerül. — Az 1980-as esztendővel véget ér az V. ötéves tervidőszak is. Milyen eredmények­ről adhatnak számot? — kérdeztük Hunyadi Jánostól, a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójától. — Vállalatunk árbevételének és ipari ter­melésének értékét csaknem megduplázta az V. ötéves terv időszakában — válaszolta Hu­nyadi János igazgató. — Az 1975-ben elért 1 milliárd 450 millió forinttal szemben az idei esztendő végére meghaladjuk a 2 milliárd 200 milliót. A közel egymilliárdos növekedést egyébként változatlan létszámmal értük el. A 2700 dolgozónk rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott gazdasági körülményekhez, to­vább javult a hatékonyság, fegyelmezett munkát végzett mindenki. A munkasikerek­ben nagy része van a szocialista brigádok­nak, melyekben dolgozóink fele tevékenyke­dik. A hatékonyabb munkát jól segítette az újítási mozgalom is, tavaly például országos elsők lettünk a kereskedelmi ágazatban. Az idén egyébként mintegy 14 százalékkal nőtt a beadott és elfogadott, bevezetésre került újítások száma. — Az V. ötéves tervben végzett munkánk eredményességét mindennél jobban bizo­nyítja az a tény, hogy a legutóbbi négy év- . ben háromszor érdemeltük ki a Kiváló vál­lalat címet. Mindezt úgy, hogy a nyereségünk csökkent!. A mezőgazdasági termeltetés érde­kében ugyanis az emelkedő költségeket nem .terheltük partnereinkre, hanem igyekeztünk mi „kigazdálkodni”. A nyereségünk egyéb­ként az 1976-os 35 millió forinttal szemben az idén 30 millió forint körüli lesz. S á ki­váló címek rangjához meg kell említeni azt is, hogy vállalatunk tevékenysége nagyban függ a mezőgazdasági terméseredményektől. — A lakosság zöldség-gyümölcs ellátásá­ban meghatározó szerepe van a ZÖLDÉRT vállalatnak. Hogyan sikerült ezt a kiemelt feladatot megvalósítani? — A lakosság igényeinek megfelelő zöld­ség-gyümölcs ellátás mennyiségét évente 5 százalékkal sikerült növelnünk. Amíg 1975- ben 15 ezer 300 tonna árut adtunk el, addig az idén várhatóan közel 18 ezer tonnányit vásárolhatott meg a lakosság boltjainkban. Egyébként 70 üzlettel állunk vásárlóink ren­delkezésére. Emellett Szabolcs-Szatmár me­gyében mintegy 300 kiskereskedelmi és ven- déglátóipari egységnek, valamint üzemi konyhának szállítunk zöldség-, illetve gyü­mölcsfélét. Azst hiszem joggal lehetünk elé­gedettek árpolitikánk alakulásával. Éves szintet alapul véve, valamennyi termékünk ára alacsonyabb volt az országos átlagénál, Csak a primőr áruk időszakában fordult elő, hogy azonosak voltak áraink, vagy eseten­ként — elsősorban a más megyei beszerzés miatt — meghaladták a nagyobb városokban kialakult árat. A lakosság napi ellátását vég­ző üzlethálózatunkat tovább bővítettük az el­múlt öt esztendőben. Hat új, korszerű boltot nyitottunk. Közel 10 millió forintot fordítot­tunk építkezésre. — Hallhatnánk a VI. ötéves terv üzlet­hálózat-fejlesztéséről? — Elképzeléseink szerint a következő tervidőszakban 15—16 millió forintot költünk majd a bolthálózat növelésére, korszerűsíté­sére. Ezenkívül 10 millió forint hozzájárulást adtunk a nyíregyházi új vásárcsarnok építési költségeihez. Az 1981 végén nyíló vásárcsar­nokban természetesen több ZÖLDÉRT-bolt is lesz. * — A ZÖLDÉRT vállalat a mezőgazdasági termékek nagy többségét a termelőszövetke­zetektől és az ÁFÉSZ-ektől vásárolja. Milyen a kapcsolat a partnerszövetkezetekkel? — Szabolcs-Szatmár megye 127 mezőgaz­dasági termelőszövetkezete közül kilen'cven- nel és 25 ÁFÉSZ-e közül huszonnéggyel van szerződéses kapcsolatunk. Sikerült megvaló­sítanunk a biztonságot nyújtó értékesítést, amely mindkét félnek igen fontos érdeke. Partneri kapcsolatunkra a legjellemzőbb, hogy a többcsatornás értékesítési rendszer­ben is meg tudta és meg tudja vállalatunk tartani kereskedelmi pozícióját. — Milyen segítséget, szolgáltatást adnak a partnerszövetkezeteknek? — A belföldi és az exportra történő érté­kesítésekhez szükséges anyagokat és eszközö­ket rendelkezésre bocsátjuk. Fizetjük, ma­gunkra vállaljuk azok úgynevezett holtidény- beü kamatköltségeit is. Ezenkívül támogat­juk azokat a kultúrákat, melyek iránt akár a lakossági, akár az élelmiszeripari, vagy az exportkereslet nagy. Így például a nyári zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozóhelyisé­geinek létesítéséhez és fejlesztéséhez hozzá­járulunk. Évente mintegy 2—3 millió forin­tot fordítunk erre a célra. És mint már em­lítettem, az emelkedő költségeket sem terhel­jük szövetkezeti partnereinkre. — Milyen kapcsolatuk van a háztáji és ki­segítő gazdaságokkal? — A kistermelőkkel, a háztáji gazdasá­gokkal az ÁFÉSZ-ek útján közvetett a kap­csolatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem adunk támogatást a kistermelőknek. El­sősorban azokat a szövetkezeteket segítjük, amelyek a termésszerkezetek korszerűsítésé­vel megfelelően, intenzíven foglalkoznak, a munkaigényes kultúrák meghonosítására nagy gondot fordítanak. így például kösz­métét, szamócát, uborkát, paprikát termesz- tetnek a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Együttműködésre törekszünk azért is, hogy növeljék a felvásárlóhelyek számát a hét vé­gi telkek, pihenőkörzetek környékén is. A na­gyobb termőterületeken pedig mindenütt le­gyen felvásárlótelep. Mindezen túl a fonto­sabb helyeken levő üzleteinket kijelöltük a kistételű zöldség- és gyümölcsfélék átvételé­re, felvásárlására. A kistételű termékeket — ha szükséges — túrajárataink gyűjtik össze, szállítják a feldolgozó helyekre, vagy értéke­sítjük más csatornákon. — Nem esett még szó az ipari tevékeny­ségükről. Hány féle terméket állítanak elő? — Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipari üzemeink konzervféléket, aszalványokat, al­maiét és sűrítményt, üdítő italt és szeszfé­léket állítanak elő. A termelési érték az idén várhatóan eléri a 270 millió forintot. Öt év­vel ezelőtt, 1975-tben még „csak” 110 millió­nál tartottunk. Konzervüzemünk van Nyír­egyházán, Mátészalkán, Nyírbátorban (elő­készítő, ' félkész termékeket előállító üzem), Demecserben, a kéki tsz-szel társulásban és most épül Fehérgyarmaton. Az utóbbi vár­hatóan a jövő év márciusára készül el. Lé­üzemeinkben 26 ezer tonna almát tudunk fel­dolgoztatni. Két nagy szeszfőzdénkben éven­te 500—600 ezer liter alma-, szilva- és ve­gyes gyümölcspálinka készül. Aszalóüzeme­ink kapacitása 15—16 ezer tonna zöldség- és gyümölcsféle évente. Almát aszalunk szovjet exportra, petrezselyemlevelet a tőkés orszá­goknak és sárgarépát, más zöldségfélét, bur­gonyát a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat­nak. A VI. ötéves tervben egyébként Nyírbá­torban konzerv-, Fehérgyarmaton pedig aszalóüzemet építünk majd. — Említette az exportot. Hány országgal állnak kapcsolatban? — Burgonyából, zöldségből és gyümölcs­ből az idén 14 ezer vagonnal szállítottunk exportra. Legnagyobb partnerünk a Szovjet­unió, de „utaztak” a szabolcsi mezőgazdasági termékek például Finnországba, az NSZK- ba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, sőt három arab országba is. összesen tíz országnak szál­lítottunk. A konzerv- és az aszalóüzemeink­ből kikerülő termékeket szintén 8—10 ország vásárolja rendszeresen. Termékeink minősé­ge alapján a HUNGAROFRUCT Külkereske­delmi Vállalat bázisüzemnek tekinti a sza­bolcsi ZÖLDÉRT-et. Örömmel mondhatom: termékeink az igényes tőkés országokban is népszerűek és keresettek. Legutóbb például Kanadából kaptunk levelet, melyben az ece­tes paprikánkat dicsérték meg. De szinte va­lamennyi termékünk részesült már hasonló elismerésben. A különböző sűrítmények 80" százalékát tőkés piacon értékesítjük. Kon­zervipari üzemeink termelésének 70—80 szá­zaléka szintén exportra megy. Az aszalvá- nyok nagy része is a határokon túl kerül ér­tékesítésre. A burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből, valamint az ipari termé­kekből évente másfél milliárd forinton felüli az export árbevételünk. Még az ipari terme­lésről: a közkedvelt Oázis üdítő italból min­den megyébe szállítunk. Az Oázis egyébként — mint ismeretes — kiváló áru. Ipari üze­meinkben közel 700 dolgozónk tevékenyke­dik, de a csúcsidőben számuk eléri az ez­ret is. — Milyenek a ZÖLDÉRT tárolási lehe­tőségei? — Ma már hűtőházakban, korszerű tá­rolókban vár az áru a sorsára. Az utóbbi években megszűnt nálunk a hagyományos tárolás. Téli almából 55 ezer tonnát tudunk hűtőházban elhelyezni. Tizennyolcezer tonna burgonyát raktározhatunk el korszerű, nagy­halmos burgonyatárolókban. A zöldségfélék szintén a hűtőházakban várják az értéke­sítést. — Egy tárolással összefüggő, utolsó kér­dés': milyen lesz a téli-tavaszi zöldség-gyü­mölcs ellátás? — Megfelelő ellátást tudunk biztosítani. A vállalati és az üzemi hűtőtárolókban 40 ezer tonna alma várja a téli-tavaszi értékesítést. Ez meghaladja az előző évek mennyiségét. Burgonyából 16 ezer tonna, fejes káposztá­ból 3300 tonna, sárgarépából és gyökérzöld­ségből 4200 tonna áll rendelkezésre. Mind­ezen túl: a megváltozott tárolási technológi­ák jóvoltából reméljük a minőséggel sem lesz probléma. Egyébként vállalatunknál már megkezdődtek, sőt vége felé járnak az 1981- re szóló termékértékesítési szerződések meg­kötése. A mezőgazdasági, termelőszövetkeze­tekkel és ÁFÉSZ-ekkel eddig 230 tonna bur­gonya, zöldség- és gyümölcsféle felvásárlásá­ra kötöttünk szerződést — mondta befejezé­sül Hunyadi János, a ZÖLDÉRT igazgatója. (X) 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents