Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 17. Kommentár Ultimátum II jövőben is mindent megteszünk, hogy az ENSZ méltón tölthesse be hivatását és visszhang „PÉLDÁTLAN” — ezt a jelzőt használja a világ egyik legnagyobb példány- számú napilapja, a tokiói Jomiuri Simbun az amerikai hadügyminiszter minősíthetetlen hangú követelőzésével kapcsolatban. A jelző a japán közvélemény alaphangja. A búcsúzó Carter-kabinet képviselőjeként Harold Brown az elmúlt hét végén a japán fővárosban járt és körülbelül olyan ellentmondást nem tűrő stílusban adta elő nem is kívánság-, hanem parancslistáját, mintha még mindig Macarthur tábornok csapatai tartanák megszállva a szigetországot. Az amerikai megtorló lépéseket kilátásba helyező Brown-követelés tartalma összhangban volt az agresz- szív formával. Konkrét számokat szabott meg a japán katonai kiadásokra, ezek 9,7 százalékos „rendkívüli emelését” követelte és olyan apróságokat sürgetett, mint a japán alkotmány azonnali módosítását. természetesen a gyor§ hadseregfejlesztés érdekében. Nem egy hírügynökség és japán lap úgy fogalmaz, hogy „Brown tokioi Show-ja még a kormánypárt vezetőinek edzett idegeit is felborzolta”. Olyannyira, hogy a közmondásosan udvarias japánok kénytelenek voltak emlékeztetni magas vendégüket egy általa, a jelek szerint feledni méltóztatott szokásra. Mármint" arra, hogy egy ország költségvetési kulcsszámait mégsem egy másik ország fővárosában illik megállapítani... Szuzuki Zenko japán kormányfő a nemzeti felháborodás hatására kénytelen •volt-nyilatkozatban letenni a( jgarást' á , Ö'równ-ultimátúm-J ‘már széítibéri; Kijéltötytle? annak megvalósítása „gazdasági-politikai feszültséget” eredményezne á szigetországban. AZ AMERIKAI ULTIMATUM viharos fogadtatásának ebben a közegében különös figyelmet érdemel az a másik hírcsokor, amely az Indiában elhangzott, jó részt ázsiai irányzatú Brezsnyev- javaslat pozitív japán fogadtatásáról szól. A szovjet államfő indítványait még a kormánypárt vezetéséhez közelálló Japan Times a „párbeszédre irányuló készség megnyilvánulásának” nevezi. Egy másik nagy japán lap, a Mainicsi Simbun — nyilvánvalóan a távozó Carter-kabinet ismert elutasító álláspontjára célozva — úgy fogalmaz, hogy a szovjet javaslatot „nem szabad kézlegyintéssel elintézni”. A Tokióból áradó, kétféle fogadtatásról szóló hírek a világnak és nem utolsósorban az új amerikai kormányzatnak szóló üzenetként foghatók fel. Lényege: a földkerekségen mindenütt jobban szeretik a párbeszédet. mint a diktátumok és ultimátumok politikáját. Harmat Endre Szarka Károly nyilatkozata a Magyar Népköztársaság ENSZ-tagságának 25. évfordulóján Negyedszázada annak, hogy a Magyar Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes jogú tagjának felvették. Az évforduló alkalmából Szarka Károly külügyminiszter-helyettes — aki az első magyar ENSZ- küldöttséget vezette — nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. — Az 1950-es évek közepére megszűnőben volt a Szovjetunió és az újonnan létrejött szocialista országok nemzetközi elszigetelésére és a demokratikus haladó mozgalmak visszaszorítására szított hidegháborús légkör — idézte vissza a felvétel korszakát Szarka Károly. — 1955-ben az ENSZ-közgyűlés X. ülésszakán 16 állam, közöttük velünk együtt 4 szocialista ország felvétele már kimondottan a hidegháborús politika tarthatatlanságát jelezte, s elválaszthatatlanul összekapcsolódott a nemzetközi feszültség enyhítéséért indított szovjet diplomáciai offenzíva sikerével. — Huszonöt évvel ezelőtt a közgyűlés emelvényéről hangzott el az első magyar felszólalásban kormányom megbízásából, hogy a magyar ENSZ-küldöttség minden erejét latba fogja vetni az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása érdekében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés megvalósulása érdekében, támogat minden olyan javaslatot és törekvést, amely az emberi haladást elősegíti, amely az emberi jogok hathatósabb védelmére-,, az ;á,llamok' sek békés rendezésére, a fegyverkezés csökkentésére, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az emberiségnek a háború borzalmaitól való megszabadítására irányul. — Úgy vélem, hogy országunk ezen ígéretét, amely egyszersmind az ENSZ-ben folytatott negyedszázados tevékenységünk irányvonalaként is szolgált, maradéktalanul teljesítettük, s ezen az alapon munkálkodunk a jövőben is. Alapvető célunk volt, s ma az is, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival szorosan együttműködve, a nemzetközi békét és biztonságot szolgálva biztosítsuk a megfelelő külső feltételeket országunk építéséhez és fejlődéséhez. — Az ENSZ-tagság intézményes keretet biztosított külpolitikai aktivitásunk növeléséhez. Ezt a meginduló folyamatot szakította félbe a a külső és a belső reakció kirobbantotta ellenforradalom. Az ellenséges erők leverése után a nyugati hatalmaknak sajnálatosan sikerült elérniük, hogy az ENSZ- et — az alapokmányt megsértve — felhasználhassák a Magyar Népköztársaság bel- ügyeibe való beavatkozási kísérletükre, a Szovjetunió rágalmazására és ezzel a nemzetközi feszültség fenntartását célzó törekvésekre. A bennünket ért rágalmak és támadások ellenére mi hittünk és változatlanul hiszünk abban, hogy az ENSZ alapokmányában lefektetett célok helyesek. Abból indultunk ki: e célok megvalósulása — a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti békés kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági, a szociális, a kulturális és a humanitárius problémák megoldását szolgáló nemzetközi együttműködés kialakítása — történelmi szükségszerűség. E szükség- szerűség érvényesülését összhangban külpolitikánk alapelveivel — a szodialista országok közössége és a 154 tagállam egyikeként következetesen támogatjuk. Eddigi tevékenységünkről dr Kurt Waldheim, az ENSZ nagy tekintélynek örvendő főtitkára legutóbbi, 1979-es magyarországi látogatásakor is elismeréssel nyilatkozott. — Az utóbbi 25 esztendőben 'az ENSZ-nek a nemzetközi politikában betöltött szerepe olyan mértékben és jelleggel változott, amilyen mértékben és jelleggel módosult tagságának összetétele, amennyire változtak a nemzetközi erőviszonyok. Hozzá kell tennem, hogy a világszervezet természetesen nem tökéletes „építmény”. Állásfoglalásaiban nem mindig tükrözte és tükrözi hi- , ven a tényeket, a nemzetközi helyzetet, igaz az ENSZ előtt álló és megoldásra váró problémák száma a kát és fél évtized alatt nem csökkent, sőt ’ növekedett. Ezzel természetesen néflRr* "'ákaróm lebecsülni az ENSZ szerepét, hiszen több területen is számottevő sikereket mutathatott fel. Példaként említhetem a gyarmatosítás felszámolásáért tett erőfeszítéseket, amelyekkel politikai támogatást nyújtott a koloni- záció ellen küzdő különböző erőknek. E harc sikerei később kedvezően hatottak vissza a világszervezetre. Az újonnan függetlenné vált államok felvételével az ENSZ közelebb került ahhoz, hogy valóban egyetemessé váljon, és demokratikusabban, a tagállamok egyenlő jogú részvételével fogadja el a nemzetközi kérdések megoldását célzó ajánlásait. — Az ENSZ tevékenységét figyelemmel kísérve nyilvánvalóvá válik, hogy a szocialista országok teszik a legtöbbet azért, hogy a világ- szervezet valóban hatékonyan működjön, s a napirendjén szereplő kérdések igazságosan, az alapokmány szellemében oldódjanak meg. Ezzel egyidejűleg országaink határozottan védelmezik a szervezetet, s annak alapokmányát a túlzó reformkövetelésekkel szemben. A diplomácia eszközeivel a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy az ENSZ szerepe semmiféle vonatkozásban se csökkenjék, sőt növekedjék, hogy a világszervezet méltón tölthesse be hivatását az alapokmányban lefektetett elvek és célok valóra váltásában, elérésében, valamint az előttünk álló nemzetközi kérdések megoldásában. A mostani bonyolultabb nemzetközi helyzetben az ENSZ munkájában még nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a béke és biztonság, a leszerelés kérdéseinek, a viták békés úton, politikai eszközökkel történő megoldásának, a nemzetközi válsággócok felszámolásának. . A Magyar Népköztársaság kész arra, hogy megfelelő kezdeményezésekkel a jövőben is aktív tagállamként munkálkodjon, elősegítve ezzel a nemetközi haladást és a világ békéjét szolgáló határozatok megszületését — zárta nyilatkozatát Szarka Károly. __i_________________ Képtávírón érkezett Megérkezett a Csillagvárosba a Szojuz T—3 űrhajó legénysége (balról jobbra): Oleg Makarov, Leonyid Kizim parancsnok és Gennadij Strekalov. A kubai párt kongresszusa Havannában december 17—20 között tartják Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusát. Hónapok óta folyik a társadalmi vita, készül a számvetés, mit és hogyan sikerült megvalósítani az I. kongresszus célkitűzései közül. K uba Kommunista Pártjának I. kongresszusa, 1975-ben, történelmi fordulópontot jelentett a szigetország életében, összegezte a forradalom győzelme óta eltelt esztendők tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat, s egy merőben új utat vázolt fel: célul tűzte ki a közigazgatás átszervezését, a forradalom intézményesítését, vagyis a népi hatalmi szervek, a tanácsok rendszerének kiépítését. Űj gazdasági irányítási rendszert dolgoztak ki, amely előirányozta a gazdaságirányítás decentralizálását, a vállalati önállóság növelését, a tervezési rendszer tudományos alapokra helyezését az európai szocialista országok tapasztalatai nyomán, valamint az áru- és pénzvi- szonyok, a piaci mechanizmus fokozatos újjáélesztését. Az I. kongresszus óta eltelt öt évre visszatekintve elmondható, hogy e célok többségét elérték. Kidolgozták az ország új alkotmányát. Hatról tizennégyre növelték a megyék számát. Létrehozták a helyi, a megyei és a járási tanácsok rendszerét. 1976-ban községtanácsi választást tartottak, s megalakult az ország legfőbb törvényhozó testületé, a Nemzetgyűlés. Kulcskérdés: a gazdaság A gyengén fejlettség, gondjaival küszködő szigetország számára természetesen a gazdaság' maradt a kulcs- ii kérdés.. Az I. ötéves tervben előirányzott gazdasági célkitűzésektől azonban bizonyos fokig elmaradtak. A kubai vezető testületek az utóbbi másfél évben több fórumon elemezték, melyek voltak azok az objektív nehézségek és szubjektív hibák, amelyek akadályozták a terv teljesítését. A most befejeződött tervidőszakban Kuba számára hátrányosan alakultak a világpiaci cserearányok. A kubai export legfőbb tételének, a cukornak ára váratlanul mélyre zuhant, az olajár viszont emelkedett. Ezt a hatást csak részben ellensúlyozta, hogy Kuba a Szovjetunióval, fő cukorvásárlójával és olajszállítójával kedvezményes megállapodás alapján bonyolítja le az árucserét. Sok nehézséget okozott a kubaiak számára a természet. Különösen az idei év terméseredményét befolyásolták kedvezőtlenül a cukornádat és a dohányt pusztító betegségek. Ezek nagymértékben közrejátszottak abban, hogy többször csökkenteni kellett az I. ötéves terv célkitűzéseit. Az objektív nehézségek mellett azonban szubjektív hibák — a gazdasági vezetők hanyagsága, a munkafegyelem lazasága — is akadályozták az előrehaladást. Anyagi ösztönzés A gazdaságirányítási rendszer átszervezése sem volt mentes problémáktól. A vállalatoknál az önálló elszámolási és tervezési rendszert majdnem mindenütt kidolgozták, de a világpiaci realitásokat jobban tükröző új árrendszer bevezetése még csak a kezdetnél tart. Áthúzódik az új tervidőszakra a bérrendszer reformja is, amely az erkölcsi ösztönzők mellett az anyagi érdekeltség fokozására helyezi a hangsúlyt. A jövőben igyekeznek a teljesítmény szerinti bérezést bevezetni, új munkanorma alapján. Legjelentősebbek a sziget- ország eredményei a szociális vívmányok területén. Kubában ma minden harmadik ember tanul. Az alfabetizá- ciós kampány befejeződött. Most legalább a hat osztályos végzettség megszerzése sokak célja. Az egészségügyi ellátás eredményei Latin- Amerikához hasonlítva — páratlanok. Jelentősen csökkent a gyermekhalandóság, s minden 650 lakosra jut egy orvos. Erőteljes gépesítés A'>: II. pártkongresszus napé réndjéh/ tehát: 'a ’skárrtyetéS; valamint a párt szervezeti kérdéseinek megtárgyalása mellett az előretekintés, az 1981—85-ös időszakra kidolgozott társadalom- és gazdaságfejlesztési tervezet vitája szerepel. Termelékenység és hatékonyság — minden bizonnyal ezek lesznek az új ötéves terv leggyakrabban használt szavai. A tervcélok első helyre teszik az ellátás javítását. Az ötéves időszak végére fokozatosan felszámolják a jegyrendszert. Az élelmiszerellátást szolgálja a mezőgazdasági szabadpiac újraélesztése. A gazdasági fejlesztés motorja továbbra is a cukoripar lesz, Tervbe vették a cu- korriádaratás kemény munkájának nagyarányú gépesítését, s újabb cukorgyárak építését. A tervcélok teljesítésében Kuba továbbra is számít a KGST-partnerek bővülő együttműködésére. Elekes Éva Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Magyar—szovjet kulturális együttműködés Jegyzőkönyv és öt évre szóló munkaterv aláírásával kedden Moszkvában végétért a magyar—-szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVII. ülése. A magyar küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezette. A két delegáció, amelyben az egyes kulturális területek magyar, illetve szovjet szakértői is helyet kaptak, áttekintette az eddigi eredményeket, megvitatta és jóváhagyta a következő öt évre szóló együttműködési programot. A XVII. ülés munkájáról szóló jegyzőkönyvet a két, küldöttség vezető, Aczél György és Pjotr Gyemicsev, az 1981—85-ös munkatervet Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, illetve Igor Zemszkov külügyminiszter-helyettes írta alá. Az aláírási ünnepségen jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint a két tárgyalóküldöttség. A Magyar Nők Országos Tanácsa kedden ülést tartott a Parlamentben. Erdei Lászlóné időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a tanács tagjait, majd az országos tanács személyi ügyekben döntött. Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét — nyugállományba vonulása miatt, érdemei élismerése mellett — felmentette elnöki funkciójából. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnökévé Duschek Lajosnét választotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erdei László- nénak a szocializmus építésében kifejtett eddigi eredményes tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlamentben 'Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Milton Obote, Uganda megválasztott elnöke, hivatali minőségében megszemléli a biztonsági rendőrség díszalakulatát. (Kelet-Magyarország telefotó)
