Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
Újítás Á SZOT és a tisztségviselők megválasztásával Befejezte munkáját a szakszervezeti kongresszus Vasárnap reggel fél 9-kor plenáris üléssel befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nevében bejelentette a kongresszusnak, hogy a programnak megfelelően szombat délután megtartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában valameny- nyi küldött és a meghívottak jelentős- hányada részt vett. Mind a négy szekcióban sok értékes -javaslat hangzott el, ami egyben azt is jelenti, hogy a kongresszusi munkának ez az új módszere bevált. Bővítette azt a lehetőséget, hogy a küldöttek még szélesebb körben vehessenek részt egyes kérdések megvitatásában. A szekciókban elhangzott javaslatoknak egy részét átadták a kongresszus munkabizottságainak értékelés és feldolgozás céljából, más javaslatokat alapos rendszerezés után . a megválasztásra kerülő testületek vesznek fel programjukba, munka terveikbe. A délelőtti ülésen nyolc felszólalás hangzott el, majd ezután a kongresszus úgy döntött, hogy a vitát bezárja. Az elnök bejelentette, hogy a plenáris ülésen 52-en szólaltak fel, s kérte azokat, akik az idő rövidsége miatt nem kaptak szót, hogy szólásaikat, javaslataikat írásban nyújtsák be a kongresz- szus titkárságán. Ezután Gáspár Sándor vitaösszefoglalójára került sor. — A mostani kongresszussal lezárult periódus értékelése kifejezi, hogy a magyar szakszervezetek munkájának új minőségi jegyei az utóbbi években felerősödtek, s a kongresszus e folyamat gyorsítását sürgeti — mondta többek között Gáspár Sándor. 'A sok százezer szakszervezeti aktivista, dolgozó ember, aki a szocialista társadalom érdekében végzi munkáját, megelégedéssel nyugtázhatja, hogy volt értelme a sok erőfeszítésnek. Nyolc-tíz évvel ezelőtt azt mondottuk: a magyar szakszervezeti mozgalomnak szüksége van tíz esztendőre, két kongresszusra ahhoz, hogy erőteljesebben kirajzolódjanak munkájának az adott viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vonásai. Ma már elmondhatjuk, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom valóban elfoglalta helyét a társadalomban, a társadalmi munkamegosztásban önállóan végzi sajátos feladatait. Tevékenysége harmonikussá, egységesebbé vált. Túljutottunk azokon az időszakokon, amikor hol az egyik, hol a másik feladat került előtérbe oly módon, hogy túlzottan háttérbe szorította az egyéb teendőket, így szorult időnként háttérbe a szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi funkciója vagy nevelőmunkája. Ma éppen az az egyik fő követelmény a szakszervezeti munka iránt, hogy a sokféle feladatot harmonikusan és így eredményesen lássa el. Ez a megítélés az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vonása. — A szakszervezetek munkájának feltételei ma sokkal jobbak, mint voltak korábban, ereje is nagyobb, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden igényt kielégít, így ez nem is jelentheti munkájának értékmérőjét. A szakszervezeti mozgalom a társadalomnak szerves része, hat a társadalomra, a társadalom helyzetepedig meghatározza a szakszervezetek lehetőségeit. Munkájának fokmérője tehát az, hogy az adott viszonyok között kielégíti-e a lehetséges módon az igényeket. Ha ilyen mércével mérünk, akkor egyértelmű a válasz: a szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat. Ma sincs mód minden igény kielégítésére, de mód van arra, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket hatékonyabban használják ki a szakszervezetek. Ilyen adottság az üzemi demokrácia fejlődése, a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. Most már nem a jogkört kell bővíteni, hanem a meglévőt kell jobban hasznosítani. És erre a mindennapi életben nagyon gyakran lehet és van is szükség. Sok olyan esetről tudunk, amikor az üzemekben nem ismerik el a dolgozók igazát. Főként a bizalmiaknak kell fellépniük, hogy az embereket igazságtalanság ne érje. Nem arról van szó, hogy a szak- szervezet védje azokat is, akik kötelességüket nem teljesítik, arra azonban ügyelniük kell, hogy a dolgozók méltánytalanul ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. — Még ma is vannak olyan vezetők, akik azt képzelik,, hogy felsőbb érdeknek tesznek eleget, amikor figyelmen kívül hagyják az egyes dolgozók konkrét helyzetét. Szerencsére egyre kevesebb a különböző szinteken az olyan vezető, aki úgy véli, hogy a hatalom mindenre jogosít és semmire sem kötelez. Hatalmával senki sem élhet visz- sza, az mindenkit arra kötelez, hogy becsülettel végezze el munkáját, és tisztességgel intézze a rájuk bízott emberek ügyeit. Természetesen a vezetőknek is, a szakszervezeteknek is tudniok kell nemet mondani, amikor ez a reális válasz. A nyereségrészesedést például csak ott követelhetik meg, ahol azt megtermelték. Ahol ez nem történ* meg, ott nem lehet nyereséget osztani. Ha a szak- szervezetek a dolgozókat mindig helyesen tájékoztatják a dolgok okairól, akkor nincs illúzió és nincs csodavárás. Be fogják látni, nem valamelyik testület jóindulatán múlik, ki mikor mit kap, hanem attól, hogy az egyén, az iparág, az ország hogyan dolgozott. Gáspár Sándor végül a nemzetközi kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek a lengyel szakszervezeti mozgalomban segítenek minden (Folytatás a 4. oldalon) Nyíregyházán köszöntötték a segítőket Önként a közért Az önkéntes rendőrök ünnepségén az elnökség és a résztvevők Az önkéntes tűzoltói szolgálat 100 éves, az önkéntes határőri szolgálat 30 éves és az önkéntes rendőri szolgálat 25 éves jubileumát ünnepük ezekben a napokban Sza- bolcs-Szatmár megyében az önkéntes segítők. Vasárnap délelőtt az önkéntes rendőrök ünnepségére került sor Nyíregyházán, a Krúdy moziban. Az önkéntes testület tagjait dr. Gluchman László rendőrvezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője köszöntötte, majd dr. Rá- tonyi Sándor alezredes, rendőrfőkapitány-helyettes méltatta az önkéntes rendőrök tevékenységét. Elmondta: önkéntes rendőreink áldozatkész, szabad időben végzett sokrétű munkája átfogja szinte az egész rendőri alap- tevékenységet: az állambiztonsági, a közbiztonsági, az ifjúságvédelmi, a népgazdaság- és társadalmitulajdon- védelmi, valamint az igazgatásrendészeti szakfeladatokat. Fő feladatuk a megelőzés, ennek megfelelően jelzéseket adnak a bűncselekményeket előidéző okokról, körülményekről, a veszélyes, a konok bűnözők életviteléről. A főkapitány-helyettes ezt követően arról a konkrét segítségről beszélt, amelyet a megye önkéntes rendőrei adtak a hivatásos rendőri állománynak. Elmondta, hogy a megyében dolgozó több, mint 3000 önkéntes rendőr egy év alatt 100 ezret meghaladó számban teljesített szolgálatot, 57 bűncselekmény elkövetőjét érték tetten, 30 körözött személyt fogtak el és 254 embert állítottak elő. jogsértő magatartás miatt. Dr. Rátonyi Sándor méltatta az önkéntes segítők táborába tartozó ifjúgárda köz- biztonsági szakalegységei és az úttörő közlekedési rendőrök által végzett munkát, akik az ifjúságvédelemben, a rendezvények rendjének biztosításában, illetve a gyermekek helyes közlekedésre nevelésében nyújtanak hathatós segítséget. Az önkéntes rendőröket a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Hegedűs Lászlóné dr., a megyei párt- bizottság osztályvezetője köszöntötte. Mély talajon a kombájnok Metszik a gyümölcsfákat Küzdelem a földeken a rendkívül rossz időjárással. Talán így lehetne jellemezni az elmúlt hónapokban és a decemberben végzett mezőgazdasági munkákat. Még az év utolsó napjaiban is rendkívüli erőfeszítést igényel a megtermelt termék betakarítása. Ennek ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek a mező- gazdasági nagyüzemek. A cukorrépa kiszedését gyakorlatilag befejezték a gazdaságok. Még húsz hektár termése van a földben, de ennek a kiszedése szinte emberfeletti munkát igényel. A szállítás is a végéhez közeledik, hiszen már csak háromszáz hektáron termett répa vár elszállításra, ez pedig néhány százaléka az össznek. A kukorica betakarításával még korántsem állnak ilyen jól a nagyüzemek, habár minden lehetőséget kihasználnak a betakarításra. A 75 ezer hektárból még hatezer aratat- lan, s ezek nagyon mély, vizes területeken vannak. A gazdaságok azonban nem hagyják veszendőbe menni ezt a közel húszezer tonna szemes terményt. Egymáson segítve, közösen kom- bájnolják a kukoricát. A megyében tizenkét lánctalpas és lánctalppal szerelt kombájn van. Ahol befejezik a betakarítást, nem állnak le a gépek, átadják egy másik termelőszövetkezetnek. így Köleséről Penyigére és Tarpára kerül a rizskombánj. Jánk- majtistól a porcsalmai közös gazdaság veszi bérbe a kombájnt. A tisza vas vári Munka Termelőszövetkezet a Claas- Dominátorára szerelt lánctalpat, s innen a közeli szövetkezetekbe kerül majd a gép. Nemcsak a megyéből, hanem más megyékből is átcsoportosítják a lánctalpas betakarítógépeket. Tyúkodra két kombájn is érkezik Jászkisér- ről, a sényői termelőszövetkezetnek pedig az endrődi gazdaság adja kölcsön a gépét. Ezzel mindenképpen meggyorsul a betakarítás üteme. Megkezdték a gyümölcsfák metszését is. Elsőként a tisza- nagyfalui Üj Élet Termelőszövetkezetbe népesedtek be újra az almáskertek, de a hét végére már más gazdaságokban is elkezdődött a nagy munka. Hasonlóan nagy munkát jelent majd a téli gépjavítás. Most nagyob volt a gépek elhasználódása, mint két- három átlagos év során. A tervezett területen a vetést és a szántást sem tudták maradéktalanul elvégezni a nagyüzemek, ezért a várható tavaszi hajrá miatt megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gépek téli felkészítésére. (sb) Szombaton a Nyíregyházi Konzervgyár nagytermében emlékeztek meg az önkéntes tűzoltótestület megszervezésének 100. évfordulójáról. Az eseményen Juhász Lajos alezredes, megyei tűzoltóparancsnok köszöntötte a testület tagjait. Méltatta: milyen fontos szerepet töltenek be az önkéntes tűzoltók az ország javainak védelmében. Elmondta: 1976-tól az önkéntesek 165, a vállalati tűzoltók 20 esetben vettek részt évente tűzoltásban, de segítik munkájukkal a tűzvizsgálati tevékenységet is. Szakszerű, gyors beavatkozásukkal sok esetben az állami tűzoltók megérkezése előtt eloltják a tüzet, s ezzel jelentős értékeket mentenek meg a népgazdaságnak, az állampolgároknak. Mindkét tanácskozáson küldötteket választottak a résztvevők a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek II. országos tanácskozására. Az önkéntes rendőrök közül Bo- hács Jánost, Szabó Bélát, Bacskó Sándort, Máté Józsefet, Siklós Ádámot és Kur- sinszki Tündét, az önkéntes tűzoltók közül Kocsis Sándort, Hagymási Andrást, Nyircsák Jánost és Szilágyi Antalt választották meg küldöttnek. ■I KeletI nH * fllagyarorszag XXXVII. évfolyam, 294. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 16., kedd ' pn em szívderítőek an-; I ^ I nak a vizsgálatnak IÁI az eredményei, melyet az újítómozgalom helyzetét elemezve a népi ellenőrök folytattak le, Nyíregyházán és a nyíregyházi járás üzemeinél, vállalatainál. Az 1978-tól 1980 első félévéig terjedő vizsgálati időszak alapján ugyanis egyértelmű lett a megállapítás: „Az újítások a vizsgált időszakban mennyiségileg és minőségileg is csökkenő tendenciát mutatnak. Egyedüli növekedés az elfogadott újítások megvalósításánál állapítható meg.” Az okokat elemezve úgy tűnik, már az alapoknál baj van, hiszen a * Közúti Építő Vállalat és a papírgyár kivételével ismeretlen a találmányi szabályzat és a vizsgált 14 gyárból kilencben nincs önállóan dolgozó felelőse az újításnak. Még olyan nagy üzemekből is hiányoznak, mint a papírgyár, a gumigyár és a ; tejipari vállalat. Figyelmet érdemel, ; hogy az újítási pályázat j kiírásával sem minden- j hol élnek, de ahol alkalmazzák ezt, ott az a gond, | hogy az újítási feladattervek sokszor nem közérthetők, nem aktuálisak, j sőt, az előző évi feladató- j kát sablonosán építik be i következő évibe. így mindjárt érthetőbb az is, hogy a SZAVICSAV, va- ; lamint a VAGÉP kivételével az újításokkal nem számolnak a tervezéskor, ; nem veszik figyelembe, mint a jobb minőség, 1 vagy a többlettermelés lehetőségét. A DH-mun- j kamódszer sem tölti be a hozzá fűzött reményeket, ! ezt igazolja, hogy az ■ elemzett időszakban egyetlen számottevő újítást sem eredményezett a sokszor pedig oly hasznos munkamódszer. Nem először hangzott el a mindig visszatérő jogos panasz: hosszú az átfutási idő, sőt az újítások majdnem tíz százalékára egy év alatt sem kaptak választ kigondolói. A SZAVICSAV-nál • 13, a MEZŐGÉP-néL.9, míg a HAFE-ban 7 Ilyen javas- , latra akadták a népi eile- 1 * nőrök. J ri 1 y , r eltűri/a-jfizikai dolgozók V vállalkozó- kedvéinek visszae( sése^esvpáníaninden tize- • dik újdpnság származik tőlük, si aligha tévedünk, ha a visszaesés okát a kedvétszegő törődésben látjuk. Nebezen érthető az az elv is, amely egy áthághatatlan keretbe szorítja az újításokra évente kifizethető összeget, elméletileg kizárva ármak lehetőségét, hogy valami nagy horderejű azonnal alkalmazható újdonságot bevezethessenek, ha az a bizonyos keret, kiürült. Ráadásul olyan jelentős vállalatoknál, mint a MEZŐGÉP és a TAURUS, nem ismertetik az újítókkal az elutasítás esetére szóló jogorvoslási lehetőségeket sem. Végpl érthetetlen: miért lehetséges az, hogy néhány vállalatnál a munkaköri kötelesség címen — akár jogosan — elutasított újítások bevezetésére még csak kísérletet sem tesznek? Egyértelmű: túlságosan is sok a népgazdaság szempontjából oly fontos mozgalmat hátráltató tényező, amin mielőbb változtatni szükséges. S. Z.
