Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
1980. december 14. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Áz élet minősége A Hazafias Népfront februárban sorra kerülő VII. kongresz- szusa küszöbén a mozgalom politikai számvetésére is sor kerül. Amikor a községek, városok népfrontbizottságai számot adnak az 1976 óta végzett munkáról, gazdaság- és társadalompolitikai tevékenységükről, különleges hangsúlyt kap e helyeken az életmód, a műveltség, a közösségek szerepe a mai magyar társadalomban. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mindennapi politikai gyakorlatban jelentősen megnövekedtek a szocializmus építésének szubjektív tényezői. Az emberi személyiség kívánatos kibontakoztatásának elengedhetetlen feltételei azok a közösségi formák, az életmód és a műveltség által determinált motívumok, amelyek segítik a ma emberét az értéket teremtő munkavégzésben és a társadalmi-politikai gyakorlat megvalósításában. Amikor a HNrimozgalonfrt számvetése során ezek • a- • kérdések felmerülnek, amikor a tapasztalatokat rögzítjük és a jövő feladatait körvonalazzuk, arra keressük a választ, sikerült-e társadalmi méretekben előbbre jutnunk az élet minőségének javításáért. A probléma felvetése nem maradhat meg a költői kérdés szintjén. Őszinte, igaz, a jövőt segítő választ követel. A szélesedő aktívahálózat kiemelt feladatának tekintette a szocialista életmód, az értelmes közösségi élet és az egyén tudatának fejlesztését. Nem véletlen, hogy igényelte a közművelődés változatos formáit, támogatta a művelődési kisközösségek szerveződését, az „Olvasó nép” és a honismereti mozgalmakat. Az elmúlt években kialakult megyénkben az olvasótáborok profilja; általános iskolások, tanyai diákotthonok lakói, szakmunkástanulók, és dolgozó fiatalok részesültek a komplex esztétikai nevelést nyújtó közösségi művelődési formában. A széles körben kibontakozó honismereti mozgalom a szocialista haza megismertetésének és megszerettetésének alkotóműhelye. A szakköri munka színvonalát az éves pályázatok nagy száma és az e tárgykörben megjelenő kiadványok, s nem utolsósorban az országban elsőként Szabolcsban megrendezett megyei üzemtörténeti konferencia jelzi. Az iskola és a társadalom kapcsolatának kiteljesedését elsősorban a szülők és pedagógusok dialógusa képezte. Az oktatás-nevelés modern elmélete és a társadalmi gyakorlat egymásra hatása segített a tankötelezettségi törvény, az oktatáspolitikai határozat és a nevelő iskola folyamatos megvalósításában. E sorokat olvasva joggal fogalmazódik meg mindenkiben a válasz, akik a magyar társadalom művelődés- politikájáért, a kulturáltabb, a minőségibb, emberibb életért felelősséget éreznek: eredményeink újabb munkára sarkallnak, sok még a tennivaló. Mert az élet minősége nemcsak az anyagi javak termelésének és birtoklásának mértékétől függ, hanem az életvitel számos összetevője között rangos helyet foglal el a kultúra és a műveltség is. Ez járul leginkább hozzá ahhoz, hogy a természeti és társadalmi környezetünket megismerjük, átalakítsuk, hasznossá, kellemessé és. széppé tegyük. Sokan a kultúrát — helyesen — a társadalom önmegvalósítása olyan területének tekintik, amely a társadalmi élet egyéb alkotórészeivel ösz- szefüggésben változik, fejlődik és szerencsés esetben gyarapszik. Ezért nő egyre jobban azok felelőssége, akik az egyes ember és a közösség kölcsönhatásaként szervezik a kultúra egyes területeinek'közelítését, ezért van szükség a tudatos irányításra, a következetes megvalósításra. A kulturális eszmények vezérszavai között elsősorban a családot, az iskolát, az anyanyelvi műveltség ápolását, az olvasási kultú-1 rát, a könyvek megszerettetését, a közösségeket formáló közművelődést, a múltúnkat feltáró honismeretet és az ének-zenei műveltséget említhetjük. S zorosan össze kell fogniuk mindazoknak, akik akarnak és tudnak tenni a jövőben is a még tartalmasabb emberi életért, a cselekvő aktivitás kiteljesedéséért. Ez a legfőbb társadalmi biztosíték arra, hogy a gazdasági gyarapodásunkat, társadalmi, politikai progressziónkat szorosan kövesse nyomon a kulturáltabb emberi magatartás, a művelt közösségi élet. Dr. Csermely Tibor a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese Két traktor, húz egy ekét, csak így tudnak szántani a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein. Túl a Tiszán, Gergelyiugornyán a hat traktor a három ekével is csak nehezen halad. (E. E. felvétele) Áldják vagy szidják termékeikért? Mennyit ér a meó? Csörgött a telefon és a hivatalában éppen munkához kezdő embert arról értesítették, úszik a lakása, elázott minden. Kilyukadt a radiátor. A kárvallottnak otthonában gondja, baja keletkezett és kialakult egy nem éppen hízelgő véleménye a radiátorgyártásról. A Vulkánban — az öntödei Vállalat kisvárdai gyára — idén. 440 ezer négyzetméter radiátort gyártanak. Vajon áldják-e, szidják-e termékeiért? — Előfordul-e, hogy radiátorok kilyukadnak? Mit tettek, mit tesznek a minőségért? Akik a beszélgetésen partnerek voltak: Dicső László, minőségellenőrzési osztályvezető, Bucz Endre a radiáíör- öntő üzem vezetője, Csehi István főkönyvelő. Dicső László mindenekelőtt felsorolt néhány minőségrontó, selejt- gyártásra jellemző tényezőt. A gyorsbeszédű ember 20 éve meós a Vulkánban. Hihető, hogy mindent tud arról, ami a minőséggel, s selejttel ösz- szefügg. Az is biztos, hogy sem neki, sem az osztályhoz tartozó 42 minőségellenőrnek nincs könnyű dolga. Viták gyakorta — Kellemetlen feladat a miénk. Gyakran szállunk vitába az emberekkel és nehéz bizonyítani, hogy nemcsak az alapanyagban, de a végzett munkában van a hiba. A minőségellenőr állandó harcban áll és sokan úgy gondolják szeszélyből, vagy tudom is én miért emel kifogásokat. Pedig hát mi a vállalat érdekeiért, becsületéért tesszük, amit teszünk. — Nem régen tartottak műszaki konferenciát. A meónak volt-e ott szava? — De még mennyire, nincs olyan fórum, ahol én vagy a munkatársaim ne mondanák el a véleményüket. OQf. io H ivatott az üzem igazgatója és ezt mondta: — Ha két nap múlva nem tudod kiszorítani a fogaskerekeket az elosztószekrényekhez, megáll az egész gyár. Ezért most rögtön hívd fel a feleségedet, hogy készítse el a bőröndödet és indulj, ne is lássalak. Az egyik lábad itt legyen, a másik meg ott! Amikor megérkeztem a repülőgéppel, fogtam egy taxit a repülőtéren és egy pillanat alatt már ott voltam a kereskedelmi részlegnél. — Miért hagyták abba a fogaskerék- szállítást? — kérdeztem komoran. — Hiszen szerződést írtak alá velünk, vagy nem? — Dehogynem! És higgye el, olyan szívesen segítenénk — válaszolták —, de nehézségeink vannak az anyaggal. A kohászok cserbenhagytak minket. Sürgeti őket a terv, de bennünket is! Ügy döntöttem, hogy a helyszínen fogok meggyőződni az igazságról. Habozás nélkül vettem egy repülőjegyet és elutaztam az acélművekhez. Taxival mentem az üzemig és ott azonnal az irodába siettem. — Miért tartják fel az alkatrészgyártókat? Miért nem szállítanak nekik anyagot? Már minden műhelyük berozsdásodik a várakozás alatt! — Megértem, elvtársam. megértem — nyugtatgatott az igazgató, miközben lenyelt néhány csepp Valeriánát —, de a mi helyzetünk még rosszabb. Bennünket már csak az úttörők tartanak fenn, akik ócskavasat gyűjtenek nekünk. Nincs alapnyersanyagunk ! Nem voltam rest és három óra múlva már a bányaműveknél voltam. — Miért tartják diétán az acélkgmbi- nátot? — kérdeztem miniszteri stílusban. — Miért félnek kihasználni gazdag készleteiket? Hiszen maguknak az a dolguk, hogy bányásszanak! — Hogy bányászH szunk? — mosolyogtak gúnyosan. — Csakhogy szeretnénk tudni mivel! Minden gépünk áll, mert mindig rosszak. Szívesen a két kezem közé kapnám a ‘ gépgyártókat! egnéztem a gépek cégjelzését és elakadt a szavam. Hiszen ezeket a mi üzemünk gyártja! Ahogy ezt megállapítottam, azonnal repülőre szálltam és indulás haza! — Miért csinálunk olyan gépeket, amelyek miatt szégyenkeznünk kell? — kérdeztem szigorúan az igazgatótól. — Hát próbálj meg te jó gépeket csinálni akkor, ha nincsenek fogaskerekek az elosztószekrényekhez... — sóhajtott egy nagyot az igazgató, (rohács) — Van foganatja? 1 Többnyire, jMiúíán nagyon régen dolgozom ezen a területen, van összehasonlítási alapom. Idén két-három tized százalék volt a késztermék utáni reklamáció. Valamikor nem tizedekben,, egész számokban jelentkezett a kifogás. Nem lehet belelátni Nem mondja senki, de tudott: az öntőformákba, öntvényekbe nem lehet belelátni. — A minőséget nálunk sok minden, az embertől független dolog befolyásolja. Például a nyersvas, vagy a hulladékvas, de a homokszemcse nagysága, nedvességtartalma is. Amilyen nyersvasat kapunk néha Ózdról, nem csodálnám, ha több lenne a selejt. Ez Bucz Endre véleménye volt. Fél éve vizsgáztatják azt az újítást, amelyet ő és Boros Sándor műszaki osztályvezető dolgozott ki. Az újítással csökken a radiátor súlya. Éves szinten 4—5 millió forint értékű anyag, energia takarítható meg. És a minőség? — Nem lesz rosszabb. Egyébként már épül az új forrószeles kuppolókemence, amellyel kisebb energiával nagyobb hőfokú vas olvasztható, így a vékonyabb falú öntvények készítése is biztonságosabbá válik. — Ez még a jövő, de a jelen? — Alatta vagyunk a megengedett szintnek. — Volt idő. amikor a ra- diátoröntésnél 16—17 százalékos volt a rontott termékek száma. Mivel magyarázza a változást? — Sok az összetevője. Fejlődtünk műszaki feltételekben, szigorúbb lett az ellenőrzés, de az is sokat számít, hogy most már két műszakban dolgozik a laboratórium. — És a dolgozók? — A fegyelem is jobb. Persze az is döntő, hogy az üzem dolgozóinak 80 százaléka törzsgárdatag. Értik, amit csinálnak. A minőségi munkának valóban sok az összetevője. A szigorú ellenőrzés, a következetesebb fegyelmezés, az érdekeltségi rendszer. Csehi'István'főkönyvelő A te ér fejlesztést'Úgy alakított tűk, hogy több jusson mozgóbérre, amellyel a többlettermelést és a minőségi munkát ismerjük el. A mozgóbér a jövedelem több mint 5 százaléka és mivel a vállalatunknál eléggé magas az átlagkereset, nem mindegy senkinek, kap-e vagy sem prémiumot. — Előfordult, hogy selejt miatt elmaradt a mozgóbér kifizetése? — Nem is egyszer. — Hogyan fogadták a dolgozók az új rendszert? — Sokan ellenezték, kifogásolták, nem mindenki örült egyértelműen. De hát az ország helyzete is megerősítette; több bért csak több és főleg jobb munkáért lehet kifizetni. Könyvelés és minőség — Mi köze van a könyvelésnek a minőséghez? — Kitűnt, nagyon is sok. A könyvelésen keresztül történik az anyagbeszerzés, készletezés, értékesítés. Ha baj van a minőséggel, a jelzés legelőször ott jelentkezik. Ha nő a selejt, az pluszanyag, plusz munkabér, felborul a havi ütemezésű szállítási rend, jelentkezik a kötbér. — ötszáz milliós termelési érték mellett egy százalék selejt 5 millió forint. Arról nem is beszélve, hogy egy tonna rossz készáru esetében a pótlásra újabb 10 tonna anyagot kell beszerezni, megmozgatni, feldolgozni. A Vulkán idén jó évet zár. Sok egyéb tényező mellett döntő szerepe volt a minőségnek, annak, hogy tűréshatárokon belül marad a gyártási selejt. A vállalat teljesíteni tudta vállalásait, kifogástalan áruval látta el partnereit. Gyáron belül — mint a példák is bizonyítják — nem mindig zajlott konfliktus nélkül az élet. De nem is a szélcsendes napokra, hónapokra van szükség, hanem a jó, kifogástalan minőségű árura. Aligha képzelte valaki pár esztendővel ezelőtt, hogy a fuvaroztató vállalat kopog be az ügyfélhez, ajánlattal. A Volánvállalatok kényelmes pozícióban válogattak, s jószerével diktálták a feltételeket. Ez év elején kezdett világossá válni: a helyzet gyökeresen változik. Egy sor költségtényező, figyelembe veendő szempont, szervezési intézkedés módosította a piaci helyzetet. Sokan lesajnálták, mások elsiratták, akadtak, akik kárörömmel várták: van-e kiút ebből a dilemmából. A nyíregyházi 5. Volán is hasonló helyzetbe került. Egy év elteltével azonban azt is tudjuk: a fordulatba nem buktak bele. Az idén több mint 4 millió tonna árut szállítottak, többet, mint tavaly, pontosabbak voltak, - mint valaha, s a szállítás minőségét sem kifogásolta senki. Elvállalták a Szat- már Bútorgyár közúton gazdaságos nyersanyagszállítását, a készáru elfu- varozását. Az egész megyében ők szállítják a tetthelyre a Fehérgyarmati Téglagyár egyrakatos tégláját. Irodát nyitottak Kisvácdáu a lakossági, .szolgáltatásra. Van-j..tehát példa, a fentieken kívül is arra: tudtak újítani. De vajon elég-e egy közgazdasági helyzet megváltozásakor az újítás? Aligha. Itt a szemléletet kell tökéletesen átformálni. A fél fogadása után el kellett jutni a fél felkutatásáig, megkereséséig, igényének megismeréséhez és az ahhoz alkalmazkodáshoz. Más néven: a fuvarozás területén is a marketingszemlélet mellett kellett dönteni. Mindez egyformán érintette az igazgatót és a gépkocsivezetőt, a forgalom szervezőjét és a rakodót. Önmagában az a tény, hogy az lett az úr, aki fizet a munkáért, megkívánta a fordulatot. A nemzetközi statisztikák a szállítást is a szolgáltatások kategóriájába sorolják, ez a tény „begyűrűzött” nálunk is. Márpedig a szolgáltatásnál nem mellékes, hogy a „szolgál” alapszó érvényesül-e a tevékenység során. Udvariasság, szervezés, fáradhatatlan piackutatás, igényfelmérés és az adott lehetőség optimális összehangolása nem köny- nyű dolog, főleg emberi oldalai jelenthetnek gondot. Ezeken pedig még az itt működő számítógép sem tudott volna segíteni. Mert a korszerű piaci alkalmazkodás nem egyszerűen paraméterek dolga. A végrehajtó és elhatározó embereken múlik. Igaz ez a Volán esetében, s mindenütt, ahol a jövő hasonló gondokat vet fel. Ebben az évben az 5. Volánnál mindvégig komoly és átgondolt politikai munka is folyt. így alapozták meg a gazdasági sikert. A tudatosság, a korkövetelmények széles ismerete jelentette az alapot. így lett felényi a közös gond, s ma dupla öröm a közös siker. B. L. Seres Ernő Négy-
