Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

1980. december 14. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Áz élet minősége A Hazafias Népfront februárban sorra ke­rülő VII. kongresz- szusa küszöbén a mozgalom politikai számvetésére is sor kerül. Amikor a közsé­gek, városok népfrontbizott­ságai számot adnak az 1976 óta végzett munkáról, gaz­daság- és társadalompoliti­kai tevékenységükről, kü­lönleges hangsúlyt kap e helyeken az életmód, a mű­veltség, a közösségek szere­pe a mai magyar társada­lomban. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mindennapi politikai gya­korlatban jelentősen meg­növekedtek a szocializmus építésének szubjektív ténye­zői. Az emberi személyiség kívánatos kibontakoztatásá­nak elengedhetetlen feltéte­lei azok a közösségi formák, az életmód és a műveltség által determinált motívu­mok, amelyek segítik a ma emberét az értéket teremtő munkavégzésben és a társa­dalmi-politikai gyakorlat megvalósításában. Amikor a HNrimozgalonfrt számvetése során ezek • a- • kérdések felmerülnek, ami­kor a tapasztalatokat rög­zítjük és a jövő feladatait körvonalazzuk, arra keres­sük a választ, sikerült-e tár­sadalmi méretekben előbb­re jutnunk az élet minősé­gének javításáért. A problé­ma felvetése nem maradhat meg a költői kérdés szint­jén. Őszinte, igaz, a jövőt segítő választ követel. A szélesedő aktívahálózat kiemelt feladatának tekin­tette a szocialista életmód, az értelmes közösségi élet és az egyén tudatának fejlesz­tését. Nem véletlen, hogy igényelte a közművelődés változatos formáit, támogat­ta a művelődési kisközössé­gek szerveződését, az „Ol­vasó nép” és a honismereti mozgalmakat. Az elmúlt években kiala­kult megyénkben az olvasó­táborok profilja; általános iskolások, tanyai diákottho­nok lakói, szakmunkástanu­lók, és dolgozó fiatalok ré­szesültek a komplex esztéti­kai nevelést nyújtó közössé­gi művelődési formában. A széles körben kibontakozó honismereti mozgalom a szocialista haza megismer­tetésének és megszeretteté­sének alkotóműhelye. A szakköri munka szín­vonalát az éves pályázatok nagy száma és az e tárgy­körben megjelenő kiadvá­nyok, s nem utolsósorban az országban elsőként Sza­bolcsban megrendezett me­gyei üzemtörténeti konfe­rencia jelzi. Az iskola és a társadalom kapcsolatának kiteljesedé­sét elsősorban a szülők és pedagógusok dialógusa ké­pezte. Az oktatás-nevelés modern elmélete és a tár­sadalmi gyakorlat egymás­ra hatása segített a tanköte­lezettségi törvény, az okta­táspolitikai határozat és a nevelő iskola folyamatos megvalósításában. E sorokat olvasva joggal fogalmazódik meg minden­kiben a válasz, akik a ma­gyar társadalom művelődés- politikájáért, a kulturál­tabb, a minőségibb, embe­ribb életért felelősséget éreznek: eredményeink újabb munkára sarkallnak, sok még a tennivaló. Mert az élet minősége nemcsak az anyagi ja­vak termelésének és bir­toklásának mértékétől függ, hanem az életvitel számos összetevője között rangos helyet foglal el a kultúra és a műveltség is. Ez járul leginkább hozzá ahhoz, hogy a természeti és társadalmi környezetünket megismerjük, átalakítsuk, hasznossá, kellemessé és. széppé tegyük. Sokan a kul­túrát — helyesen — a tár­sadalom önmegvalósítása olyan területének tekintik, amely a társadalmi élet egyéb alkotórészeivel ösz- szefüggésben változik, fej­lődik és szerencsés esetben gyarapszik. Ezért nő egyre jobban azok felelőssége, akik az egyes ember és a közösség kölcsönhatásaként szerve­zik a kultúra egyes terüle­teinek'közelítését, ezért van szükség a tudatos irányítás­ra, a következetes megvaló­sításra. A kulturális eszmények vezérszavai között elsősor­ban a családot, az iskolát, az anyanyelvi műveltség ápolását, az olvasási kultú-1 rát, a könyvek megszerette­tését, a közösségeket for­máló közművelődést, a múltúnkat feltáró honisme­retet és az ének-zenei mű­veltséget említhetjük. S zorosan össze kell fogniuk mindazok­nak, akik akarnak és tudnak tenni a jövőben is a még tartalmasabb emberi életért, a cselekvő aktivitás kiteljesedéséért. Ez a leg­főbb társadalmi biztosíték arra, hogy a gazdasági gya­rapodásunkat, társadalmi, politikai progressziónkat szorosan kövesse nyomon a kulturáltabb emberi maga­tartás, a művelt közösségi élet. Dr. Csermely Tibor a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese Két traktor, húz egy ekét, csak így tudnak szántani a vásárosnaményi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet földjein. Túl a Tiszán, Gergelyiugornyán a hat traktor a három ekével is csak nehezen halad. (E. E. felvétele) Áldják vagy szidják termékeikért? Mennyit ér a meó? Csörgött a telefon és a hivatalában éppen mun­kához kezdő embert arról értesítették, úszik a laká­sa, elázott minden. Kilyukadt a radiátor. A kárval­lottnak otthonában gondja, baja keletkezett és kiala­kult egy nem éppen hízelgő véleménye a radiátor­gyártásról. A Vulkánban — az öntö­dei Vállalat kisvárdai gyára — idén. 440 ezer négyzetmé­ter radiátort gyártanak. Va­jon áldják-e, szidják-e ter­mékeiért? — Előfordul-e, hogy ra­diátorok kilyukadnak? Mit tettek, mit tesznek a minő­ségért? Akik a beszélgetésen part­nerek voltak: Dicső László, minőségellenőrzési osztályve­zető, Bucz Endre a radiáíör- öntő üzem vezetője, Csehi Ist­ván főkönyvelő. Dicső László mindenekelőtt felsorolt né­hány minőségrontó, selejt- gyártásra jellemző tényezőt. A gyorsbeszédű ember 20 éve meós a Vulkánban. Hihető, hogy mindent tud arról, ami a minőséggel, s selejttel ösz- szefügg. Az is biztos, hogy sem neki, sem az osztályhoz tartozó 42 minőségellenőrnek nincs könnyű dolga. Viták gyakorta — Kellemetlen feladat a miénk. Gyakran szállunk vi­tába az emberekkel és nehéz bizonyítani, hogy nemcsak az alapanyagban, de a végzett munkában van a hiba. A mi­nőségellenőr állandó harcban áll és sokan úgy gondolják szeszélyből, vagy tudom is én miért emel kifogásokat. Pe­dig hát mi a vállalat érdekei­ért, becsületéért tesszük, amit teszünk. — Nem régen tartottak műszaki konferenciát. A meónak volt-e ott szava? — De még mennyire, nincs olyan fórum, ahol én vagy a munkatársaim ne mondanák el a véleményüket. OQf. io H ivatott az üzem igazgatója és ezt mondta: — Ha két nap múlva nem tudod kiszoríta­ni a fogaskerekeket az elosztószekrények­hez, megáll az egész gyár. Ezért most rög­tön hívd fel a felesé­gedet, hogy készítse el a bőröndödet és in­dulj, ne is lássalak. Az egyik lábad itt le­gyen, a másik meg ott! Amikor megérkez­tem a repülőgéppel, fogtam egy taxit a re­pülőtéren és egy pil­lanat alatt már ott voltam a kereskedel­mi részlegnél. — Miért hagyták abba a fogaskerék- szállítást? — kérdez­tem komoran. — Hi­szen szerződést írtak alá velünk, vagy nem? — Dehogynem! És higgye el, olyan szí­vesen segítenénk — válaszolták —, de ne­hézségeink vannak az anyaggal. A kohá­szok cserbenhagytak minket. Sürgeti őket a terv, de bennünket is! Ügy döntöttem, hogy a helyszínen fo­gok meggyőződni az igazságról. Habozás nélkül vettem egy re­pülőjegyet és elutaz­tam az acélművekhez. Taxival mentem az üzemig és ott azonnal az irodába siettem. — Miért tartják fel az alkatrészgyártó­kat? Miért nem szál­lítanak nekik anya­got? Már minden mű­helyük berozsdásodik a várakozás alatt! — Megértem, elv­társam. megértem — nyugtatgatott az igaz­gató, miközben le­nyelt néhány csepp Valeriánát —, de a mi helyzetünk még rosszabb. Bennünket már csak az úttörők tartanak fenn, akik ócskavasat gyűjtenek nekünk. Nincs alap­nyersanyagunk ! Nem voltam rest és három óra múlva már a bányaművek­nél voltam. — Miért tartják diétán az acélkgmbi- nátot? — kérdeztem miniszteri stílusban. — Miért félnek ki­használni gazdag készleteiket? Hiszen maguknak az a dol­guk, hogy bányássza­nak! — Hogy bányász­H szunk? — mosolyog­tak gúnyosan. — Csakhogy szeretnénk tudni mivel! Minden gépünk áll, mert mindig rosszak. Szí­vesen a két kezem közé kapnám a ‘ gép­gyártókat! egnéztem a gé­pek cégjelzé­sét és elakadt a szavam. Hiszen ezeket a mi üzemünk gyártja! Ahogy ezt megálla­pítottam, azonnal re­pülőre szálltam és in­dulás haza! — Miért csinálunk olyan gépeket, ame­lyek miatt szégyen­keznünk kell? — kér­deztem szigorúan az igazgatótól. — Hát próbálj meg te jó gépeket csi­nálni akkor, ha nin­csenek fogaskerekek az elosztószekrények­hez... — sóhajtott egy nagyot az igazga­tó, (rohács) — Van foganatja? 1 Többnyire, jMiúíán na­gyon régen dolgozom ezen a területen, van összehasonlí­tási alapom. Idén két-három tized százalék volt a készter­mék utáni reklamáció. Vala­mikor nem tizedekben,, egész számokban jelentkezett a ki­fogás. Nem lehet belelátni Nem mondja senki, de tu­dott: az öntőformákba, önt­vényekbe nem lehet belelát­ni. — A minőséget nálunk sok minden, az embertől függet­len dolog befolyásolja. Pél­dául a nyersvas, vagy a hul­ladékvas, de a homokszemcse nagysága, nedvességtartalma is. Amilyen nyersvasat ka­punk néha Ózdról, nem cso­dálnám, ha több lenne a se­lejt. Ez Bucz Endre véleménye volt. Fél éve vizsgáztatják azt az újítást, amelyet ő és Boros Sándor műszaki osztályveze­tő dolgozott ki. Az újítással csökken a radiátor súlya. Éves szinten 4—5 millió fo­rint értékű anyag, energia takarítható meg. És a minő­ség? — Nem lesz rosszabb. Egyébként már épül az új forrószeles kuppolókemence, amellyel kisebb energiával nagyobb hőfokú vas olvaszt­ható, így a vékonyabb falú öntvények készítése is bizton­ságosabbá válik. — Ez még a jövő, de a je­len? — Alatta vagyunk a meg­engedett szintnek. — Volt idő. amikor a ra- diátoröntésnél 16—17 száza­lékos volt a rontott termékek száma. Mivel magyarázza a változást? — Sok az összetevője. Fej­lődtünk műszaki feltételek­ben, szigorúbb lett az ellen­őrzés, de az is sokat számít, hogy most már két műszak­ban dolgozik a laboratórium. — És a dolgozók? — A fegyelem is jobb. Persze az is döntő, hogy az üzem dolgozóinak 80 száza­léka törzsgárdatag. Értik, amit csinálnak. A minőségi munkának va­lóban sok az összetevője. A szigorú ellenőrzés, a követke­zetesebb fegyelmezés, az ér­dekeltségi rendszer. Csehi'István'főkönyvelő A te ér fejlesztést'Úgy alakított tűk, hogy több jusson mozgó­bérre, amellyel a többletter­melést és a minőségi munkát ismerjük el. A mozgóbér a jövedelem több mint 5 szá­zaléka és mivel a vállala­tunknál eléggé magas az át­lagkereset, nem mindegy senkinek, kap-e vagy sem prémiumot. — Előfordult, hogy selejt miatt elmaradt a mozgóbér kifizetése? — Nem is egyszer. — Hogyan fogadták a dol­gozók az új rendszert? — Sokan ellenezték, kifo­gásolták, nem mindenki örült egyértelműen. De hát az or­szág helyzete is megerősítet­te; több bért csak több és főleg jobb munkáért lehet kifizetni. Könyvelés és minőség — Mi köze van a könyve­lésnek a minőséghez? — Kitűnt, nagyon is sok. A könyvelésen keresztül törté­nik az anyagbeszerzés, kész­letezés, értékesítés. Ha baj van a minőséggel, a jelzés legelőször ott jelentkezik. Ha nő a selejt, az pluszanyag, plusz munkabér, felborul a havi ütemezésű szállítási rend, jelentkezik a kötbér. — ötszáz milliós termelési érték mellett egy százalék se­lejt 5 millió forint. Arról nem is beszélve, hogy egy tonna rossz készáru esetében a pót­lásra újabb 10 tonna anyagot kell beszerezni, megmozgat­ni, feldolgozni. A Vulkán idén jó évet zár. Sok egyéb tényező mellett döntő szerepe volt a minőségnek, annak, hogy tűréshatárokon belül marad a gyártási selejt. A vállalat teljesíteni tudta vállalásait, kifogástalan áruval látta el partnereit. Gyáron belül — mint a példák is bizonyítják — nem mindig zajlott konflik­tus nélkül az élet. De nem is a szélcsendes napokra, hónapokra van szükség, hanem a jó, kifogástalan mi­nőségű árura. Aligha képzelte valaki pár esztendővel ezelőtt, hogy a fuvaroztató válla­lat kopog be az ügyfél­hez, ajánlattal. A Volán­vállalatok kényelmes pozí­cióban válogattak, s jó­szerével diktálták a felté­teleket. Ez év elején kez­dett világossá válni: a helyzet gyökeresen válto­zik. Egy sor költségténye­ző, figyelembe veendő szempont, szervezési in­tézkedés módosította a piaci helyzetet. Sokan le­sajnálták, mások elsirat­ták, akadtak, akik kár­örömmel várták: van-e kiút ebből a dilemmából. A nyíregyházi 5. Volán is hasonló helyzetbe ke­rült. Egy év elteltével azonban azt is tudjuk: a fordulatba nem buktak bele. Az idén több mint 4 millió tonna árut szállí­tottak, többet, mint ta­valy, pontosabbak voltak, - mint valaha, s a szállítás minőségét sem kifogásolta senki. Elvállalták a Szat- már Bútorgyár közúton gazdaságos nyersanyag­szállítását, a készáru elfu- varozását. Az egész me­gyében ők szállítják a tett­helyre a Fehérgyarmati Téglagyár egyrakatos tég­láját. Irodát nyitottak Kisvácdáu a lakossági, .szolgáltatásra. Van-j..tehát példa, a fentieken kívül is arra: tudtak újítani. De vajon elég-e egy közgazdasági helyzet megváltozásakor az újí­tás? Aligha. Itt a szemlé­letet kell tökéletesen át­formálni. A fél fogadása után el kellett jutni a fél felkutatásáig, megkeresé­séig, igényének megisme­réséhez és az ahhoz alkal­mazkodáshoz. Más néven: a fuvarozás területén is a marketingszemlélet mel­lett kellett dönteni. Mindez egyformán érin­tette az igazgatót és a gépkocsivezetőt, a forga­lom szervezőjét és a ra­kodót. Önmagában az a tény, hogy az lett az úr, aki fizet a munkáért, meg­kívánta a fordulatot. A nemzetközi statisztikák a szállítást is a szolgáltatá­sok kategóriájába sorol­ják, ez a tény „begyűrű­zött” nálunk is. Márpedig a szolgáltatásnál nem mellékes, hogy a „szol­gál” alapszó érvényesül-e a tevékenység során. Udvariasság, szervezés, fáradhatatlan piackuta­tás, igényfelmérés és az adott lehetőség optimális összehangolása nem köny- nyű dolog, főleg emberi oldalai jelenthetnek gon­dot. Ezeken pedig még az itt működő számítógép sem tudott volna segíteni. Mert a korszerű piaci al­kalmazkodás nem egysze­rűen paraméterek dolga. A végrehajtó és elhatáro­zó embereken múlik. Igaz ez a Volán esetében, s mindenütt, ahol a jövő ha­sonló gondokat vet fel. Ebben az évben az 5. Volánnál mindvégig ko­moly és átgondolt politikai munka is folyt. így ala­pozták meg a gazdasági sikert. A tudatosság, a korkövetelmények széles ismerete jelentette az ala­pot. így lett felényi a kö­zös gond, s ma dupla öröm a közös siker. B. L. Seres Ernő Négy-

Next

/
Thumbnails
Contents