Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
1980. november 13. KELET-MAGYARORSZÁG Integrált áramkörök A megszelídített atom Örményország népgazdaságának fejlesztéséhez jelentős mértékben járul hozzá az atomerőmű-építés. A rekordidő alatt elkészült második blokk már üzembe is lépett, írja a „Vecsernij Jereván”. Az örmény atomerőmű, amelynek építését az SZKP XXV. kongresszusának határozata alapján kezdték meg, jelentősen megnöveli a gazdaság teljesítőképességét. Több száz helyi villanytelep szolgál kiegészítő energiaforrásul a köztársaság ipari és mezőgazdasági vállalatai számára. Az új" erőmű üzembe helyezésével Örményország az energiával legjobban ellátott köztársaságok egyikévé vált, és energiát szállít a Kaukázuson túlra is. (BUDA- PRESS — APN) , Vákuum a mikrosebészet nek A mikrosebészeti technika eszköztára eredeti újdonsággal, az érvarró készülék tökéletesített modelljével egészült ki. Ezt az 1. számú leningrádi Orvostudományi Főiskola tudósai fejlesztették ki. A készülék megkönnyíti és leegyszerűsíti a szív megtámadott erein végrehajtott igen bonyolult műtéteket. Közben nem kell leállítani a szívet és bekapcsolni a mesterséges vérkeringés-készüléket, mint azelőtt. A különleges konstrukciójú miniatűrpersellyel ellátott új készüléket vákuumszivattyúhoz kapcsolják. A varróanyag voltaképpen a perselyben lévő mikroszkopikus méretű kapcsokból áll. A vákuumrendszer biztosítja az alkalmas és gyors felkészülést az erek összevarrásához, ami legfeljebb öt percig tart, vagyis ötödannyi ideig, mint korábban. így szerveznek Balkányban Harmincmillió a háztájiból A balkányi Szabolcs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ebben az évben kimagasló eredményt ért el, 30 millió forintos háztáji bevételhez jut a tagság. A háztáji gazdaság munkáját segítő, szervező tevékenységről Hudák András, a háztáji bizottság ágazatvezetője ad számot. — A háztáji ágazat 6 szakember irányítása alatt működik. Munkatársaim 1100 termelőszövetkezeti tagnak és több mint 400 alkalmazottnak adnak szaktanácsot és anyagi támogatást. Termelőszövetkezetünk sajátos helyzetben van, mivel tagjaink 80 százaléka a községet körülvevő tanyavilágban él. A háztáji munka körültekintő szervezését már ez Is indokolttá teszi, de ugyanekkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy termelőinknek kétharmada idős, nyugdíjas ember. Területünkön sokan foglalkoznak sertéstartással. Hízósertésből 700 darabot értékesíthettünk, 3 millió forint értékben. Süldőből 600-at adtunk el a továbbtartók- nak. A sertéstenyésztőknek segítséget adunk azzal, hogy emberünk a háznál leszerződi az állatot — mindenféle utánajárás nélkül. Kedvezmény az is, hogy termelőszövetkezetünk saját gépkocsijával és rakodóival ingyen szállítja el a termelőtől a felvásárlási helyre a sertéseket. Ez különösen az idős embereknek nagy segítség. — A sertésállomány fejlesztése érdekében a kocatartóknak kocát adunk, melynek az árát 18 hónapon keresztül kell letörleszte- niük. Az állattartóknak a táp és az egyéb takarmány beszerzésére sincs gondjuk. A forgalomba került valamennyi tápból az igényeket úgy mennyiségben, mint választékban ki tudjuk elégíteni. Ennek az a titka, .hogy az igényeket mindig időben kell felmérni és ennek megfelelően rendelni az árut. A takarmánykínálatot úgy bővitjük, hogy a termelőszövetkezetben termelt búza, árpa, kukorica egy részét is forgalomba hozzuk. Takarmányértékesítéssel a nagyközség boltján kívül még a tanyaközpontokban is foglalkozunk. — Szarvasmarhából 160 darabot adtunk át a húsipari vállalatnak levágásra, ez 2 millió forint bevételt hozott. Tejtermelésben a megyei elsők között vagyunk. Ebben az évben 1 millió 300 ezer liter tejet termeltünk. Négy tejbegyűjtő helyet működtetünk. A tanyákból géppel, háztól szállítjuk a tejet a begyűjtőhelyre. Ez nagy könnyebbség az embereknek, mivel a tejet így csak a saját kapujukig kell kivinniük. A tejpénzt a begyűjtőhelyeken osztjuk szét. Már több esetben előfordult, hogy ezt is a háznál fizettük. A szarvasmarha-tenyésztőknek legelőt, kaszálót és abraktakarmányt ad a termelőszö- vetkezfet kedvezményes áron. Hasonló módon adjuk a szalmát is, ennek 20 forint volt mázsája az idén. Az állatok szerződéséről, ingyenes szállításáról itt is a termelőszövetkezet gondoskodik. — Környékünk jellegzetes növénye a dohány. Tagjaink ebben az évben 150 hektár dohányt termeltek. Ebből a bevételünk 13 millió forint volt. Termelőinket a növénytermesztésben sem hagyjuk magukra. Szövetkezetünk itt úgy segített a tagoknak, hogy felvásárolta tőlük a zölddohányt — aminek a szárítását házilag nem lehetett megoldani —, ezt pajtáinkban szárítottuk, majd értékesítettük. — Ezek voltak főbb tevékenységeink. Ezenkívül egyéb szolgáltatásokat is végzünk. A kert és a háztáji föld talajművelését szintén kedvezményes áron végezzük. Műtrágyával, vetőmagvakkal, valamint aprómagvakkal is mi látjuk el a lakosságot. Nem feledkezünk meg a kisáruterme- lőkről sem, őket azzal támogatjuk, hogy saját boltunkban értékesítjük felesleges zöldségeiket és gyümölcseiket. Ezzel mentesítjük a termelőket a piacolás fáradalmaitól és az értékesítési gondoktól. — Elöregedett tagjainknak, ha kérik, háztájijukat nem természetben, hanem pénzben fizetjük ki. Ezenkívül ingyen kapnak szalmát. Tagjaink ezt a figyelmességet legtöbb esetben 1—2 hízott sertés leadásával honorálják. B. Sz. E. Körültekintő, gondos tervezéssel Környezetvédelmi kutatások Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében 1952 óta végeznek hagyományos és radioaktív környezetvédelmi kutatásokat. A földtudományok, agrártudományok a kémia és az orvosbiológia területét érintő kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását huszonöt ipari és mezőgazdasági intézménnyel együttműködve végzi az ATOMKI. Képünkön: a levegő ólomszeny- nyezettségének vizsgálata Debrecenben vett minták alapján. A vizsgálat röntgenemissziós analitikai módszerrel történik. (MTI Foto: Oláh Tibor felvétele — KS) Gyümölcsfák telepítése Gazdaságos a nedves tartósítás Kukoricatárolás olcsóbban Az idei esztendő hűvös, csapadékos időjárása alaposan késleltette a kukorica érését. A betakarítást azonban — a háromhetes késés ellenére — időben, gyorsan be kell fejezni, hogy a már megtermelt érték megmaradjon, hogy a kukorica beltar- talmi vesztesége a legkisebb legyen. A nagyüzemekben dolgozó kombájnok teljesítménye lehetővé teszi az optimális időben való betakarítást, ám a forrólevegős szárítók sokhelyütt nem győzik folyamatosan fogadni a táblákról beérkező nagy mennyiségű termést. A betakarítás gyorsításának érdekében tehát a szárítást kiküszöbölő kukörieatartó- sító eljárásokat szükséges alkalmazni. KAROS A TÜLSZARtTAS A forrólevegős szárítás mellőzését indokolja a drága tüzelőolaj-felhasználás is. Az állami gazdaságom például évente 800— 850 ezer tonna takarmánykukoricát termelnek összesen. Az elmúlt évben a kukoricatermelés összköltsége 1,9 milliárd forint volt, ennek 7,8 százalékát a szárítás eredményezte. Azaz a tonnánkénti 2340 forintos önköltségből 172,5 forintot jelentett a szárítás. Ugyanakkor a mezőgazda- sági üzemek nagy részében a kukoricát nem az optimális lt'szá- zalék nedvességtartalomig szárítják le, hanem ennél alacsonyabbra, a biztonságos tárolásra töA harminc évvel ezelőtt alapított Műszeripari Kutató Intézet a méréstechnika és a mérésautomatizálás fejlesztésén dolgozik. Az intézet fő tevékenységi köre az automatikus mérőrendszerek és műszeripari technológiák kidolgozása. Képünkön: az integrált áramköri lapok mérőelektronikáját vizsgálják. (MTI Foto: Balaton József felvétele — KS) Bányamentő öltözék Gáz és hő ellen védő öltözéket hoztak létre a Donyeckben működő Központi Bányászati Kutató Intézet munkafiziológiai és higiéniai laboratóriumában. A hűtő- rendszerrel és légzőkészülékkel ellátott ruhában 100—160 Celsius fokos hőmérsékleti tartományban több mint három órán keresztül dolgozhatnak a mentésben részt vevők. AUTÓ-MOTOR Elektronika a gépkocsiban Az Egyesült Államokban — a tervek szerint — 1980 őszétől minden új gépkocsit rúikroszámító- gépes gyújtásszabályozóval gyártanak. Ez a néhány évtizede még elképzelhetetlen pontosságot nyújtó szabályozás jelentős kutatási-fejlesztési erőfeszítések eredménye. A benzin árának rohamos emelkedése a takarékosságot az autósok első számú követelményévé tette. A benzinfogyasztás érdemleges csökkentése viszont csak elektronikus berendezések felszerelésével képzelhető el. A kezdet tehát a mikroszámítógé- pes gyújtásszabályozás. A jövő autójának kipufogását — azaz a véggáz összetételét — azonban már ellenőrizni fogja egy mérő- szonda, és ugyanígy állandó kontrollnak veti majd alá a motorhőmérsékletet, a fordulatszú- mot, a forgatónyomatékot, a sebességváltó állását, a kerekek légnyomását és a gumiköpeny profilmélységét is. Az autó komputere állandóan regisztrálni fogja a külső hőmérsékletet, a légnyomást és * a nedvességet, hogy azután a mért értékeket figyelembe vegye a gyújtás, a porlasztás vagy a sebességváltás vezérlésére. A kocsi vezetőjének minderre már semmi gondja nem lesz. Az elektronikával felszerelt autók azonban drágábbak lesznek. Nem a voltaképpeni minikomputer okozza az áremelkedést, hanem a sok mérőtapogató, amely a számítógépet a szükséges adatokkal ellátja, továbbá a komputer parancsait továbbító alkatrészek, amelyek mínusz 40 és plusz 120 C-fok közötti hőmérsékleten kifogástalanul kell, hogy működjenek. Amellett persze a légnedvességet és az erős vibrációt is el kell viselniük és rendszeres karbantartás nélkül is hosszú ideig kell megbízhatóan dolgozniuk. Az autóipar három olyan területet különböztet meg, amelyekben az elektronikának szerep juthat: az egyik a hajtóművezérlés (benzinbefecskendezés, porlasztás, gyújtás, kipufogás, sebességváltás), a másik az üzembiztonság (blokkolásgátlás a fékrendszerben, távközjelzés), a harmadik az ellenőrzés és információ (az összes funkciók jelzőműszerei, forgalomirányítás). Képünkön az elektronika egyik érdekes alkalmazási területére láthatunk példát. Az angol rendőrségi kocsiba beépített mikroszámítógép a „lelke” annak a készüléknek, amely a látómezejébe kerülő bármely jármű sebességét — függetlenül a haladási iránytól vagy a forgalom sűrűségétől — kiszámítja és feljegyzi. ÖJDONSÍtOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ! KISTERMELŐK-KISKERTEKi A gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyanazon a helyen, a telepítés munkáit ezért nagy gonddal kell előkészítenünk és elvégeznünk. A gyümölcsfák telepítésekor a család szükségleteinek figyelembevételével kell elsősorban számolnunk, de nem szabad elfeledkezni a közgazda- sági (piaci) és természeti tényezőkről sem. Rosszul szállítható, könnyen törődő gyümölcsöket lehetőleg nagyobb felvevőpiacok közelében termeljünk. A jól szállítható, nehezen romló gyümölcsfajok termelése viszont ott is gazdaságos, ahol természeti igényeik kielégíthetők. A gyümölcsös növényvédőszer-, trágya- és göngyölegellátása, illetve a gyümöles elszállítása sok munkát igényel, sokszor a legcsapadékosabb őszi, tavaszi hónapokban. Ezért gyümölcsöt lehetőleg jó útviszonyok mellett telepítsünk. Gyümölcsfák telepítésére általában a középkötött, mély rétegű, jól művelhető vályogtalajok és homoktalajok alkalmasak. A csapadék- és vízviszonyok a fa- jpk és fajták termesztését egyaránt befolyásolják. Termesztéstechnikai, növényvédelmi okok miatt helyes, ha Szabolcs-Szat- már megyében a kurrens almafajták mellett a csonthéjasok telepítéséről sem feledkezünk meg. Az erősen szeles, jégjárta, fagyzúgos helyekre semmi esetre sem szabad gyümölcsöst telepíteni. Telepítés előtt gondosan meg kell tervezni az oltványvagy más szaporítóanyag-szükségletet. A szaporítóanyagot a faiskolai lerakatokban, a KERT- FORG KFT árudáiban szerezhetjük be. A gyümölcsös létesítése „gyakorlatban” a terület beosztásával kezdődik. Kijelöljük a sorok mentét, az utakat, az épületek, a kút és a permetlékeverés helyét. Igen gyakran származik vita amiatt, hogy sokan nem tudják, milyen távolságra telepíthetők a gyümölcsfák, illetve gyümölcstermő bokrok a telek határától. A telek tulajdonosa, kezelője „belterületen és zárt kerten belül” szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és bokor esetében 0,50 métert; 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor esetében 1.00 métert; „külterületen — zárt kerten kívül” gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,80 métert; minden egyéb gyűmölesbokor „ , ecetében 2,^ -brrwaianyrá n dltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében 2,50 métert; törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva és mandulafa esetében 3,50 métert; vadalanyra oltott alma-, körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 métert; cseresznyefa esetében 5,00 métert; dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8.00 métert; „külterületen — zárt kerten kívül —, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zárt kert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével”, l méternél magasabbra nem növő bokor esetén 0,80 métert; 2 méternél magasabbra nem növő bokor esetében 1,20 métert; 2 méternél magasabbra növő bokor esetében 2.00 métert; fa esetében 8,00 métert köteles mindenki megtartani. „Közút és vasút mentén”, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zárt kert: minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1 méter, 3 méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább 3 méter távolságra kell ültetni. Az ütemterv szerint ott kezdjük a terület előkészítését, ahol a telepítést kezdeni akarjuk. Első munka az előző évi növénymaradványok letakarítása. Gondoskodjunk előre a terület trágyázásáról is. Helyes, ha a telepítést megelőző évben jó minőségű istállótrágyát művelünk be, mintegy tápanyaggal „feltöltve” a talajt. Jó talaj-előkészítést biztosíthatunk fáink számára gödörásással. Az ültetőgödör legalább 120x 120x60 cm legyen. Gyümölcsfáinkat mindig meghatározott ültetési rendszerben telepítsük. Ezzel az a célunk, hogy az adott i területen a lehgtö ;lP£több-fát lií) fessük iél. 'iAáa jegyije » légintenzlvebb koronaforma a „karcsú orsós”, ezzel a koronaformával lehet egységnyi területre a legtöbb fát ültetni; a terméshozamok is itt a legmagasabbak. Dr. Széles Csaba % Á szegfű betegségei Ha idős anyanövényekről szedünk dugványt, gyakran előfordul, hogy a dugványokon a törési helytől kiindulóan barna, lesüppedő felületi elhalások válnak láthatóvá. A beteg dugvány szára az alapi részből kiindulva ráncosodik, fonnyad, végül a dugvány elhervad. Ezt a jellegzetes kórképet különböző (fuzári- um nemzetségbe tartozó) gombák idézik elő. Sajnos, a gyökeres növények is fertőződhetnek, ilyenkor szártövükön barna, besüppedő elhalá-1' sok keletkeznek. A fiatal növények szártövé1 nedvesen rothad, az idősebb növények száralapja viszont rostokra bomlik ésr szárazon rothad. A betegség előrehaladottabb stádiumában a rothadó részeken fehér, vattaszerű gombafonalszö- vedék és narancsszínű, vánkos- szerűen kiemelkedő „penészpár- nák” képződnek. Ha a fertőzött növények szárát kereszt- és hosszirányban kettévágjuk, úgy a szár felületéről kiindulóan a szártövi részekre is ráterjedő bámulást észlelhetünk. Tudnunk kell, hogy a legveszélyesebb fertőzési forrás maga a talaj, mivel itt tenyésznek a gombák micéliumai (gombafonalai) és természetesen maguk a beteg növények. A gombák spórákkal is terjedne.k: a művelőeszközök, a légmozgás, valamint az öntözővíz segítségével. A tőrothadást okozó fajok elsősorban sérüléseken, sebzéseken hatolnak be a növényekbe. A magas hőmérséklet, szellőzetlen- ség és ennek következtében a dunsztos, párás levegő kedvezően hat a kórokozók fejlődésére.'Ezért ha valahol nagyobb volumenben foglalkoznak fólia alatti vagy üveg alatti szegfűtermesztéssel, ott feltétlenül szükség van a fertőzésmentes talajcserére. Ültetés előtt a dugványokat célszerű 0,12 százalékos Chinoin Fun- dazol 50 WP oldatában, legalább 10 percig csávázni. E kezelés után a dugványokat szakszerűen kell elültetni. A növényeket szel- lősen kell elültetni és mindig kerülni kell a „mélyültetést”! A termesztés, a kezelés során a szegfűállományt „szárazon” kell tartani, mert a magas talaj- nedvesség jó táptalaja a tőrothadásnak. A párásítást a reggeli órákban célszerű végezni, hogy a növények estig leszáradjanak. Ha az ágyúsokban fertőzött növényeket találunk, akkor a beteg töveket 0,12 százalékos Fundazol- lal kell beöntözni, a károsított töveket el kell távolítani, majd a vegyszeres kezelést meg kell ismételni. Sz. Cs. rekvés miatt. A túlszárítás viszont kárt okoz a kukoricaszemekben, vagyis a túlszárítás mértékétől függően . jelentős lehet a beltartalmi értékcsökkenés. A szárítás elhagyását indokolják a nagyüzemi állattartásban már kialakított etetési technológiák is, amelyek lehetővé teszik a kukorica nedves etetését. A nedves tartósítás elmélete viszonylag egyszerű. A 28—32 százalék nedvességtartalmú kukoricát levegőtől elzártan kell tartani; ezáltal a tejsavas erjedés következtében kiváló minőségű takarmány nyerhető. HAZAI SILÖTORONY A levegőtől való elzárás többféle módon lehetséges. A legjobb, de a legköltségesebb módszer a silőtornyos tárolás, amelyre a Szekszárdi Állami Gazdaságban találhatunk példát. A tornyos tárolás elterjedésének gátját eddig a drága HARVESTORE-tornyok jelentették, hiszen ezek a 600 tonnás tárolók — a jelenlegi árakon számítva — több mint 4 millió forintba kerülnek^ A Bor- sodnádasdi Lemezgyár által gyártott, Graboplast-béléssel készített silótornyok viszont jóval olcsóbbak. A 300 tonnás BN—N silótorony 620 ezer forint, ebből 120 ezer a Graboplast-bélés ára. A számítások szerint a beruházási költségek 2—3 év alatt térülnek meg. A tornyokat 24—36 óra alatt megtöltik. Ez egyébként minden nedveskukorica-tá- rolási eljárásnál követelmény a káros erjedések elkerülése miatt. FÓLIÁS GÖDRÜK A nedves tárolás minimális beruházással is megvalósítható. A csávolyi termelőszövetkezetben például fóliával bélelt gödrökbe rakják a nedves kukoricát, majd fóliával és földel takarva zárják el a környezeti levegőtől. A módszer azonban csak ott alkalmazható, ahol a talajvíz 3 méternél mélyebben helyezkedik el. A makói „Lenin” Tsz-ben kifejlesztett eljárás abban különbözik az eddigiektől, hogy a nedves kukoricát az átalakított SZK kombájnokkal zúzzák össze, majd prizmákban fóliával és 30 —40 cm vastagságú földréteggel takarva tárolják. A zúzás és tárolás a szárítás költségeinek csak 35—40 százaléka. A makói szövetkezetben ezzel az eljárással évente mintegy félmillió forintot takarítottak meg. Gyors betakarítás, jobb beltartalmi értékű takarmány, kevesebb költség — igy foglalhatók össze a nedves tárolás előnyei. Viszont ezzel a tartósító eljárással csak annyi kukoricát lehet tárolni, amennyire az adott gazdaság állatállományának takarmányozásához szükség van. Az elszállítandó, úgynevezett árukukoricát továbbra is szárítani kell. Ez pedig azt is jelenti, hogy az energiatakarékos szárítási eljárások kutatását, kifejlesztését továbbra is szem előtt kell tartani. Zala Simon Tibor
