Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 13. A nagyhalász! zsákgyárban exportra készítenek polipro' pilén fóliából zsákalapanyagot. (Jávor László felvétele) FALUGYŰLÉS TYÚKODON Messze a főútvonaltól Tyúkod kissé messze esik a megye vérkeringésétől, köz­vetlen főútvonalak sem kötik össze a megye- vagy járás- székhellyel, mégis fontos sze­repet tölt be. A pár évvel ez­előtt ott létesített konzerv­gyár, a termelőszövetkezet meghatározó. Megfelelő mun­kalehetőséget biztosítanak az ott élőknek, nagyon sokan jöttek haza dolgozni Máté­szalkáról és a környékről. S ezt a munkalehetőséget még csak fokozza — különösen a nőknek — a nemsokára bein­duló ruhaüzem a szövetkezet­ben. Ezentúl — mint minden községben — itt is égető szükség van a közműhálózat fejlesztésére, a kulturáltabb lakhatási" körülmények meg­teremtésére. Mindezek a falugyűlésen hangzottak el. Nem volt hoz­zászóló, aki ne mondta volna el a vízmű szükségességét, ne vetette volna fel a másik or­vosi rendelő megépítését, ne szólt volna az áruellátás problémáiról. Jó volt hallani a felszólalókat, akik nem ön­célúan, hanem a közért be­széltek. Aki tesz is a község Január 1-től: Új Gelka-szolgáltatás Á pébégázfogyasztók figyelmébe Nemrégiben a rádió Reggeli krónikájában hallhattunk egy új in­tézkedésről, amely a GELKA és a TIGÄZ kö­zött jött létre. A rádió­esemenyre. Arra kertem Kalmár Lászlót, a TI- GÁZ debreceni üzem­igazgatóját, részleteseb­ben adjon tájékoztatást a Kelet-Magyarország olvasóinak az új intéz­kedésről. el, aminek következtében az 1980. évi tervezett bekapcso­lási számot teljesíteni sem tudjuk. A jövőben tehát e te­vékenységen belül a feladat döntően a szerviz ellátása, — Pontosítanom kell elő­ször is a kérdést: a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat és a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat között a közelmúltban megállapo­dás jött létre, amelynek ér­telmében a GELKA a TI­GÁZ gázszolgáltatási terüle­tén — hét megyében, közöt­tük Hajdú-Biharban és Sza- bolcs-Szatmárban — 1981. ja­nuár 1-től kezdődően ellátja a pébégázzal üzemelő beren­dezések gázszerelő, szolgál­tató és javító munkáit. — Mi indokolja a propán-bután szerviz­szolgáltatás átadás-át­vételét? — A TIGÁZ pébégáz-szol- gáltatási tevékenységet 1963 óta végez. 1968-ban Szabolcs- Szatmár megyében összesen 50 ezer volt a pébégáz-fo- gyasztói létszám, ez 1980. szeptember 30-án 140 ezerre emelkedett, az eltelt időszak­ban közel háromszorosára növekedett, azaz a TIGÁZ, mint szakvállalat, ha üggyel- bajjal is, a dinamikus felfu­tás időszakában kielégítette a lakossági igényeket. Az el­múlt év első negyedévére fel­számolta a sorban állást, s a jelentkező igényeket harminc napon belül kielégítette. Sza- bolcs-Szatmár megyében már egyébként 1977. évtől fokoza­tosan csökkent all kilogram­mos pébégázpalack-igénylők száma, s igen magas fokú fo­gyasztói telítettséget értünk ten tud ellátni, mint a TI­GÁZ azt tette. Ugyanakkora IV. és V. ötéves terv folya­mán a TIGÁZ fontos és leg­összetettebb tevékenységi köre a vezetékes földgáz­szolgáltatás, volumenben és területileg is jelentősen nö­vekedett. 1968-ban csak há­rom településen, 1980-ban pedig már 14 településen vé­gezzük ezeket a tennivalókat a hozzánk tartozó két megyé­ben. — Mi a biztosíték ar­ra, hogy a lakossági igé­nyek kielégítésében nem áll be törés 1981. január 1. után? — A tevékenység átadásá­val egy időben áthelyezik mindazon dolgozókat, akik jelenleg is végzik a szervizte­vékenységet. Átadjuk az anyagi eszközöket, a raktá­runkon lévő alkatrészeket. A TIGÁZ tehát biztosítja az in­dulás személyi és anyagi fel­tételeit. Az 1980. évi javítási munkákat úgy szervezzük meg, hogy 1981-re áthúzódó javítás ne legyen. Az idei évben elvégzett, de a meg­rendelőknek át nem adott javításokat 1981. január 1-től a GELKA adja át, biztosítva ezzel a folyamatos tevékeny­séget. A GELKA vállalja a TIGÁZ által elért javítási, szolgáltatási színvonal, átfu­tási idő, minőség és bizton­ság fenntartását, és célul tű­zi ki ezek folyamatos javí­tását. Az átadásról, a hiba­felvevő helyek változásáról a lakösságót, a pébégázfo- gyasztókat közös közlemény­ben tájékoztatni fogjuk a konkrét egyeztetések elvég­zése után, tekintve, hogy je­len tájékoztatás csak egyol­dalú, csak az átadó részéről hangzik el. A hibafelvételi helyek száma az átadás-átvé­tel után csak növekedhet, mi­vel a pébégáz-cserefelepeken a továbbiakban is vesznek majd fel hibabejelentéseket. — Hogyan fog bonyo­lódni a lakossági pébé- gáz üzemű vízmelegítők szerelése és új bekötése? — Addig, amíg a GELKA i nem készül fel a lakossági pébégáz üzemű vízmelegítők és falifűtő-készülékek fel­szerelésére, továbbra is a TI­GÁZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Kirendeltség Építési - Szerelési Üzeme végzi el az építőipari munkálatokat. Örömmel mondhatom el, hogy az év végére, tehát az átadás-átvétel előtt, a lakos­sági vízmelegítő-igénylőknél — ahol műszaki-biztonság­technikai hiányosságok nem lesznek — Szabolcs-Szatmár megyében megszüntetjük a sorban állást. K. D. P. A nyíregyházi dohány- fermentálóban exportra báláz virzslnia „A” mi­nőségű dohányt Miklós Lászlőné és Hanbovszki Jenőné. Ötvenkilós bá­lákban kerül holland, belga és NSZK-megren- delőkböz. (Jávor L. felv.) fejlődéséért, az nemcsak kér. Ékesen bizonyítja ezt a közel másfél millió forintos társa­dalmi munka is évente. Sok­szor az a baj, hogy vasárna­ponként túl sokan akarnak dolgozni, járdát építeni, par­kosítani. Nem szabad elmen­ni szó nélkül az önkéntes véradás mellett sem. Leg­utóbb olyan sokan jelentkez­tek véradásra, hogy kevésnek bizonyult a véradáskor elen­gedhetetlenül szükséges üvegedényke. Természetesen Tyúkod fe­lett sem mindig süt a nap. Ebben az évben különösen keveset sütött, ami nagymér­tékben befolyásolta az alma minőségét. Az átvételkor adódtak problémák a minő­ség megállapításánál, azon­ban a falugyűlésen egyönte­tűen megállapították, hogy nem a permetezések száma, hanem annak hatékonysága határozza meg a minőséget. Permetezni pedig minden kertben szükséges, átadáskor pedig közelebb kell hozni a termelőket a felvásárlókhoz. Gondot jelent a bolti háló­zat is. A meglévő ABC-áru- házakhoz szükséges lenne át­alakítani a most még nem önkiszolgáló üzletet. Ezt azonban annak méretei nem teszik lehetővé, bővítésre pe­dig csak a jövőben lehet szá­mítani. Ugyanígy a Tyúkod­hoz tartozó tanyákon is fej­leszteni kell az áruellátást. Az 1983-ban elkezdődő víz­hálózat építéséhez szükség lenne egy vas-műszaki lera- katra is, amire a Csengeri ÁFÉSZ elnöke ígéretet is tett. A második körzeti orvosi rendelő megnyitását a lakos­ság száma nem indokolja. Sokkal inkább fontosabb egy gyermekorvosi körzet létesí­tésé, amit egyelőre szakorvos hiánya gátol. Örömök és gondok. Mind­kettő velejárója az életnek, a fejlődésnek. Mert ahogyan nőnek az igények, úgy szapo­rodnak a gondok. Tyúkodon nem ülnek ölbe tett kezekkel. Ha kell, mindenki szerszámot fog és dolgozik a közért, a jobbért, a szebb életért. Emellett tett hitet akkor is az a háromszázötven ember — a falu lakosságának több mint tíz százaléka, akik részt vettek a gyűlésen —, amikor újjáválasztották a községi népfrontbizottságot, és meg­bízták az elkövetkezendő évek tennivalóinak ellátásá­val. Sipos Béla Telefonközpont-tartozékok Kispaládról Közel két hónapja, hogy a kispaládi volt általános is­kolai épületben a BHG-val való kooperáció alapján fél- száznyi leány és asszony 1 műszakban megkezdte a munkát. A közel kétmilliós beruházás nyomán szociális létesítmények- teszik majd még korszerűbbé a munkale­hetőséget. A betanulás 9 hó­napja alatt fokozatosan köze­lítik mind mennyiségben, mind minőségben az optimá­lis szintet. A szövetkezet éves szinten 46 ezer normaórát vállalt. A BHG részére az ex­portra gyártott Crossbar, telefonközpontok tartozékait szerelik. Lehetőséget kaptak a határszéli település lakói naponta 8—16 óra között az ipari munkára. A debreceniek segítségével svéd és NSZK piacra is eljutnak készítmé­nyeik. A felvételek Kispalá­don, a sávkábel összeszerelé­sénél készültek. Fagyapot exportra A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet túristvándi fafeldolgozó üzemében parkettát, furnérlemezt, fagyapotot gyártanak hazai és exportmegrendelésre. Képünkön: Min- dák Józsefné és Király Gyuláné 0,7 milliméteres tölgy furnérlemezből egymillió négyzetmétert készít a hazai bútorgyárak részére. (J. L.) II menyasszony felismerte őket Rablás a zebrán A Blaha Lujza téren par­koló XX-es autóban ketten ültek azon az este 7 óra táj­ban. Egy feltűnően szép nő, aki az egyik éjszakai szóra­kozóhelyen dolgozik, és egy külföldi férfi. Ez utóbbi ro­konát várták már türelmet­lenül, aki azért érkezett most hazánkba, hogy az iménti hölgyet nőül vehesse. Mivel pompázatos esküvőt akartak tartani, a férjjelölt éppen azért ugrott el valahová, hogy nála levő nem kevés „kemény” valutájából átvált­son 80 000 forintnak megfele­lő összeget. A parkolóval átellenben lé­vő Lottó Áruház felől kellett érkeznie, s végre jött is a Rókus Kórház és az áruház közt vivő zebrán a Rákóczi úton. De csak a közepéig ju­tott! Ott ugyanis két fiatal­ember kapta közre, s amíg az egyik — sokak szemében bizonyára úgy tűnt, hogy vé­letlenül — meglökte, a másik kikapta kezéből azt a papír­csomagot, amelyben ekkor már az esküvőre szánt pénz lapult; s máris eltűntek az Astoria irányában. Balszerencséjükre legyen azonban mondva, hogy a nő látásból ismerte őket, s mi­vel a Rákóczi út forgatagá­ban, amúgy is kilátástalan lett volna az üldözésük, a külföldi és menyasszonya a közelben lévő VIII. kerületi Rendőrkapitányság felé vette az útját, az XX-es autó bér­lője — a másik külföldi fér­fi — pedig budai IBUSZ-la- kására igyekezett. Ha tudja, hogy minek néz elé, bizonyára a másik kettő­vel tart! Szinte abban a pillanatban, hogy a szóban forgó házhoz ért, elébe fordult egy Zsigu­li. Két férfi ugrott ki belőle, s arra való hivatkozással, hogy ők rendőrök, a külföldi igazolványát kérték. Annak persze nem esett le ekkor még az a bizonyos tan- tusz, ezért készséggel nyúlt az útleveléért, de arra már nem jutott ideje, hogy előve­gye. A termetére nézve hóri- horgas „rendőr” szépszerével kirántotta a kocsiból, a másik pedig kikapta az autóból azt a táskát, amelyben dollárez­rek (27 ezer) várt további sorára. Miként azt külföldi krimi­filmekben látni, a két „rend­őr” máris elhajtott a Zsigá­val, a külföldi pedig miután felocsúdott rémületéből, se­gítségért kezdett kiabálni anyanyelvén. Mint pusztába kiáltott szó, annyit ért el vele, s miután megértette, hogy hiába kia­bál, tette azt, amit tenni kel­lett: meg sem állt a rendőr­ségig. Á Budapesti Rendőr-főka­pitányság központi ügyeletén „összefutott” e két bűnügy, hiszen a kapitányságok ügye­letes tisztjei nyomban jelen­tették a Blaha Lujza téri és eme budai eseményt — s miután ott valószínűsítették, hogy egyazon támadókról van szó, megkezdődhetett a forró nyomon üldözés. Mivel a menyasszony azt is tudni vél­te, hogy a zebrán történt pénzlopás egyik résztvevőjé­nek mi a gúnyneve, ezen a nyomozati szálon elindulva órákon belül elfogták a tette­seket. Kevéssel azután, hogy azok megálltak egyikőjük la­kása előtt a Zsigulival, s miután úgy vélték, hogy tisz­ta a levegő, beosontak. Így azután azzal védekeztek a nyomozók megjelenésekor, hogy miután nem jött álom a szemükre, ruhájukban üldö­gélve lesték az idő múlását. — Ehhez képest elég forró még a Zsiga motorja! — je­gyezte meg ekkor az egyik nyomozótiszt, s nem is kellett többet mondani ahhoz, hogy a két bűnöző megértse, imén­ti hazaérkezésüket kvázi pá­holyból figyelték a rendőrök. Mártinké Károly

Next

/
Thumbnails
Contents