Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-11 / 264. szám
Magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petr Mladenov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai, és Boncso Pen- csev Mitev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. Petr Mladenov hétfőn délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök em.'ékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban Púja Frigyes és Petr Mladenov megkezdte a tárgyalásokat. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a magyar— bolgár kapcsolatok alakulásáról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Jenő és Boncso Pencsev Mitev. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Petr Mladeno- vot. A szívélyes, elvtársi légJő minőségben gyártják a mezőgazdasági abroncsokat: Gadnai József és Gerbár József hatbetétes abroncs alapanyagát készíti elő. Termékek a Taurusból Kádár János fogadta a hazánkban tartózkodó Petr Mladenov bolgár külügyminisztert. (Kelet-Magyarország teiefotó) Automata gépsoron vulkanizálják a gumiabroncsokat. Képünkön: Pethő László a berendezések működését ellenőrzi. Naponta háromezer gumimatrac kerül le a szalagról. (Jávor László felvételei) körű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak hétfőn, a Parlamentben fogadta a bolgár külügyminisztert. Bolgár vendége tiszteletére Púja Frigyes este vacsorát adott. DECEMBER 12-14: A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott. Gál Lászlónak, a SZOT főtitkár-helyettesének előterjeszté- ben megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának a XXIV. kongresszus elé kerülő jelentését, valamint a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítására vonatkozó tervezetet. Megvitatta és elfogadta Jakab Sándornak, a SZOT főtitkár-helyettesének előterjesztésében a kongresszusi határozati javaslattervezetet. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a XXIV. kongresszus szóbeli referátumának főbb gondolatait. A tanácsülés megbízást adott a jelölést előkészítő bizottságnak és a kongresszuson működő munkabizottságoknak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy- döntött, hogy a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát december 12, 13, 14-re hívja össze. A tanácsülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Sürgős a kukorica, a cukorrépa betakarítása Szükség van most minden percnyi munkára, minden gép üzemeltetésére, hiszen az időjárás ismét az ember ellen fordul. A november eleji havazás ugyan még nem tett nagy kárt a mezőgazdaságban, de a fákra rakódott hó súlya alatt megtörtek az ágak, s a kukoricacsövek is letöredeztek helyenként. Az utóbbi napok csapadéka olyan nagy menyiségű volt, hogy még a homoktalajon gazdálkodó termelőszövetkezetek területén is áll a víz. A legfontosabb betakarítási munka jelenleg a zöldség-, a cukorrépa- és a kukoricaföldeken adódik. Sárgarépából, petrezselyemből és káposztafélékből ugyan már nem nagy terület vár betakarításra, de egy esetleges fagy után nagy kár érheti a mezőgazdasági nagyüzemeket. Jól halad a cukorrépa felszedése, de ezt is mindenképpen gyorsítani kell. Már most is sárosak a talajok, ami óriási energiát igényel a szállítójárművektől. A kukorica kombájnolását még csak 45 százalékban végezték el a gazdaságok. (Tavaly november közepére befejezték.) Ez is égetően sürgős feladat. Lassítja a betakarítást az is, hogy magas a szem nedvességtartalma, így szárítás nélkül nem kerülhet a termény magtárba. Ezért egyre több gazdaság nedvesen tárolja a kukoricát, ami energiamegtakarítást is jelent. Még mindig nagy terület vetetlen a tervezett búzatáblákból. Ennek oka ismert, azonban még november közepéig, 20-ig van lehetőség a vetésre. A szántással ugyanígy elmaradtak a mezőgazdasági nagyüzemek. A lehullott csapadék nagymértékben hátráltatta a szántó gépek munkáját, amelyeket kedvező idő esetén éjjel-nappal üzemeltetnek a gazdaságok. (sb) IKPVDSZ napirendjén Javuló munkakörülmények November 10-én Nyíregyházán ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága. Napirendre került az ergonómiai követelmények végrehajtása, jelentés hangzott el a XX. KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozatának lebonyolításáról. A megyei bizottság az ergonómiai követelmények végrehajtásit, vagyis a munka gazdaságos megszervezését, a munkakörülmények alakulását a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnál, valamint a Mátészalkai, a Kisvárdai és a Vá- sárosnaményi ÁFÉSZ-nél vizsgálta. Általános tapasztalat, hogy a szakszervezeti vezetők a vállalati tervek elkészítésénél, az üzletpolitikai célok meghatározásánál jól képviselik a dolgozók érdekeit. A munkakörülmények az utóbbi három évben sokat javultak, de a gépesítésre nem fordítottak kellő gondot. A vállalati tervek elkészítésénél elsősorban a lakossági ellátás és a munkakörülmények javítását vették figyelembe. Az úgynevezett minimális szociális ellátott- ságú egységek aránya négy év alatt 39 százalékról 27 százalékra csökkent. Mindenütt kellő gondot fordítottak a képzésre és a továbbképzésre, így a dolgozók mintegy 75 százaléka rendelkezik az előírt képesítéssel. A megyei bizottság ülésén kitüntetések és jutalmak átadására is sor került. A KPVDSZ elnöksége emlékplakettet adományozott Vidra Istvánnak és Vonza Irmának. SZOT-oklevelet kapott Koroknál Károlyné és Vadász Miklós Lajosné. Munkásművelődés Vásárosnaményban Lengyel áruházi hét Hyíregyházán Hétfőn délelőtt ünnepi aktussal nyitott Nyíregyházán a Kelet Áruház. A Kelet-Szöv- ker. Vállalat bonyolításában, első alkalommal rendeztek lengyel áruházi hetet Katowice és Opole városok szövetkezeti kereskedelmi egységeinek együttműködésével. A lengyel áruházi hét alkalmával Csécsi György, az áruház igazgatója köszöntötte a megnyitásra váró vásárlókat. Az áruház valamennyi osztályára, bő választékban, mintegy százféle áru érkezett ez alkalomra, közel hatmillió forint értékben. Többek között férfi téliesített ballon, kigombolható béléssel, korcsolyacipők, gyermekpapucsok, levéltárcák, gyermekzoknik, műanyag áruk, gyermekpulóverek, flanellpizsa- mák és így tovább. A november 15-én véget érő lengyel áruházi hetet még ebben az évben újabb, a két nép barátságát is mélyítő kereskedelmi rendezvény követi. Az első érdeklődők. (J. L. felv.) Hogyan segítik a közművelődési intézmények a munkásművelődést a város üzemeiben? — többek között ezzel a témával foglalkozott a Vásárosnaményi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága november 10-i ülésén. Megállapították, hogy a kultúra tudatos és tervszerű fejlesztése nélkül elképzelhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai előrehaladásunk. Erre hívta fel a figyelmet a párt XII. kongresszusa, a munkásművelődés jelentőségével együtt ezt hangsúlyozta a legutóbbi közművelődési párthatározat, illetve a köz- művelődési törvény is. Vásárosnaményban jelenleg mintegy ötezer munkás dolgozik a város üzemeiben. E létszám csaknem fele bejáró dolgozó, akik közművelődési szempontból speciális feladatok megoldására késztetik a közművelődési intézményeket. Az üzemek többségében adottak a munkahelyi művelődés feltételei, a személyi feltételek viszont kialakulatlanok. Ezért fontos a közművelődési intézmények szerepe, ahol mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelőek. A fiatal városban a munkásművelődés alapvető kérdése a munkássá válás folyamatában a szakmai, illetve az általános és politikai műveltség növelése. Például a VOR helyi gyárában alig tíz év alatt közel négyszáz dolgozót képeztek betanított munkássá, az IGV-ben kétszázan szereztek szakmunkás-bizonyítványt, illetve lettek betanított munkások. Sajnos még mindig közel nyolc- százán nem rendelkeznek általános iskolai bizonyítványnyal a város üzemeiben. Az intézmények a legtöbbet a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséért tettek. Évek óta jól működik a brigádvezetők klubja. A művelődési központ, a könyvtár és a múzeum sajátos eszközeivel segíti az üzemi művelődés céljait, kiállítások, vetélkedők, íróolvasó találkozók stb. szervezésével. A vb-ülésen összegezték: a közművelődési intézmények egyre javuló tevékenységet fejtenek ki a munkásművelődésért. Ez a munka azonban jelenleg még szétforgá- csolódott, nem eléggé tudatos és összehangolt. Ezért a köz- művelődési intézmények munkásművelődést segítő tevékenységéről a hatékonyabb munka érdekében intézkedési tervet dolgoznak ki. [|| KeletS^fl magyarnrszág XXXVII. évfolyam, 264. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. november 11., kedd
