Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

Nyíregyháza: Lenin-szobor (Elek Emil (elvétele) Éljen a Nagy Október eszméje! Október új távlatokat nyitott az emberiség előtt Korom Mihály ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban Dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója al­kalmából november 6-án, csütörtökön a Kossuth rádióban és a televízióban beszédet mondott. N ovember hetedike a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe. Ezen a napon emlékezünk ama nagy történelmi esemény 63. évfordulójára, amely a szó igazi értelmében megrengette a világot. 1917 előtt az emberiség sok forradalmat élt át, ame­lyek során a korábbi osztályuralmat egy másik kizsák­mányoló osztályé váltotta fel. A szocialista forradalom azonban a munkásosztály forradalmi elméletét valósította meg a gyakorlatban, a dolgozó osztályokat juttatta hata­lomra. November 7-én az addig elnyomottak arattak tör­ténelmi győzelmet, és hősies harcban megvalósították a forradalmárok előző nemzedékeinek álmát. Ezzel a világ- történelem korszakváltó for­dulója kezdődött. A Nagy Október győzelme olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely meg­szüntet mindenfajta kizsák­mányolást, elnyomást és a teremtő, alkotó embernek adja a munka minden gyü­mölcsét. Az emberiség előtt új távlatok nyíltak. S ma már sok évtizedes tapaszta­latként szólhatunk róla: a megvalósult szocializmus szabadságot, egyenlőséget, létbiztonságot nyújt a dol­gozó millióknak, és köz­kinccsé teszi a kultúrát. Azok a munkások, parasz­tok, katonák, akik a Téli Palotát megostromolták, hallgattak a lenini hívó szó­ra: megértették a forrada­lom lánglelkű vezetőjét, átérezték, hogy győzelmük­től a saját sorsuk és a vi­lág munkásainak, dolgo­zóinak sorsa is függ, embe­ribb módon akartak élni. A bolsevik párt vezetésé­vel az orosz munkások, pa­rasztok, katonák vállvetve a nagy ország minden né­pének fiaival kivívták, meg- védték, megszilárdították a dolgozók hatalmát. __ A forradalom eszméje és valósága hatalmas teremtő erőket szabadított fel, amelyek a dolgozók új társadalmá­nak fejlődésében, történelmi vívmányokban öltenek tes­tet. A világtörténelemben először a Nagy Október győzel­me biztosította egy országban az ember legalapvetőbb tár­sadalmi jogait. A különböző nemzetiségű emberek a teljes egyenlőség alapján hazára leltek Szovjet-Oroszországban. A Szovjetunió az eltelt több mint hat évtized alatt nagy utat tett meg. Ma a világ ipari termeléséből húsz százalék­kal részesedik. Hatalmas tudományos és műszaki eredmé­nyei lehetővé tették, hogy a világűr békés kutatásában az egész emberiség által elismert nagy sikereket érjen el. Abban az országban, ahol hajdan a lakosság negyvenhá­rom százaléka nem tudott írni-olvasni, ma a népgazdaság­ban foglalkoztatott dolgozóknak több mint háromnegyede felső vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Október eszméje és példája új fejezetet nyitott az em­beriség életében. Az új típusú forradalmi pártok létrejöt­te,-a szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a nemzeti felszabadító moz­galmak győzelme elválaszthatatlan a nagy októberi for­radalomtól. A szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatot hozott és hoz az emberiség békéjéért és a társa­dalmi haladásért. Elvitathatatlanok a Szovjetunió törté­nelmi érdemei. Példája lelkesítő volt és marad. Október a világ népeinek — társadalmi rendszerre való tekintet nélkül — a legnagyobbat és a legtöbbet adta: a békében élés lehetőségét. A szovjetek állama létezésé­nek első napjától következetesen küzd a békéért. Legelső intézkedése az imperialista háború befejezése, a békéről szóló dekrétum megalkotása volt. A szovjet állam békeszeretetében a több mint hat év­tizedes léte alatt következetes maradt. Akkor is, amikor a fasizmus elleni harc fő terheit vállalta, akkor is, amikor a második világháború után korábbi szövetségeseivel szem­ben állt ki a béke ügye mellett, amikor megtörte a hideg­háború dermesztő légkörét, amikor újabb áldozatvállalás­sal döntő részt vállalt a katonai erőegyensúly megteremté­sében. S következetes abban a harcában is, hogy az em­beriség békében és biztonságban éljen tovább. Ma Európa történelmének a leghosszabb háborúmentes korszakát éli. Naponta vagyunk tanúi a Szovjetunió erő­feszítéseinek, hogy holnap is békében élhessünk, és a béke reményével térhessünk nyugovóra. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek minden törekvése napjainkban arra irá­nyul, hogy kudarcot valljon az imperializmus enyhülés­ellenes kampánya, hogy ne kerüljön sor az új típusú, kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek Nyugat-Európába telepítésére, hogy ratifikálják a második SALT-szerződést, és eljussunk a fegyverzet csökkentéséhez. A világ béke­szerető erőivel együtt ezért küzd a magyar nép is. Az ünnep bennünket is számvetésre késztet, és köte­lez, hogy számba vegyük: nekünk, magyaroknak mit je­lent a szocialista forradalom győzelme. Október eszméi vezették a magyar munkásosztályt is, amikor kibontotta a forra­dalom zászlaját, létrehozta 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot, s akkor is, amikor a szovjetek országá­ban mintegy százezer ma­gyar internacionalista vett részt a fiatal szovjet ha­talom védelméért folyó élethalálharcban. Lenin esz­méi táplálták a jövőbe vetett hitet azokban a ma­gyar kommunistákban és más haladó emberekben, akik történelmünk legke­gyetlenebb korszakában, az ellenforradalom és a fasisz­ta diktatúra 25 éve alatt gyakran életük feláldozásá­val is a nép ügyét szolgál­ták, a szocializmusért har­coltak. Jól tudjuk, hogy népünk felszabadulása sem jött vol­na el 1917 októbere nélkül. Október eszméit követve történelmi mércével mérve rövid idő alatt nagy ered­ményeket értünk el. Kiala­kultak, megerősödtek a szo­cialista társadalmi viszo­nyok városon és falun egy­aránt. A magyar nép ma emberhez méltóan élhet, dolgozhat, alkothat saját hazájában. Magyarországon szi­lárd a néphatalom, jó a politikai légkör, nyugodt a társa­dalom közérzete. Szocialista társadalmat építő munkánk biztos irány­tűje a marxizmus—leninizmus forradalmi tanítása és al­kotó alkalmazása. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa ennek szellemében végezte el megtett útunk elemzését és jelölte meg azokat a nagy feladatokat, ame­lyeket a nemzeti felemelkedés, társadalmunk szocialista jellegének erősítése érdekében meg kell oldanunk. A szocialista építésben elért eredményeink és vívmá­nyaink megőrzése és megerősítése, további előrehaladásunk megalapozása jobb munkát követel egész társadalmunktól. Ez most jórészt azon múlik, hogyan tudjuk a munka haté­konyságát a kor színvonalára emelni. E feladatot tehát méltán tekinthetjük nemzeti ügynek és vállalkozásnak. Te­endőink elvégzése ma is forradalmi elkötelezettséget és el­szántságot, következetességet, kitartást, kezdeményező- és cselekvőkészséget kíván. O któber ma már történelem. De e történelem mai világunk minden tettét és szándékát átjárja, mert forradalmunk megajándékozott bennünket a meg­újulás lehetőségével, az emberi értékek mind magasabb színvonalú újrateremtésével, azzal, hogy október szellemét örökítő programunkkal győzzünk. A Szovjetunió népeit és a magyar népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspár­tot a közös célok, a közös harcban született internaciona­lista barátság és a sokoldalú együttműködés és szövetség eltéphetetlen szálai fűzik egymáshoz. Az ünnep napján valamennyi magyar kommunista, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép tisztelettel és hálával gondol azokra a szovjet emberekre, akik először vitték győzelemre a szocializmus ügyét. Tiszta szívből kö­szöntjük a Nagy Október méltó megvalósítóját, a Szovjet­unió Kommunista Pártját és a testvéri szovjet népet. Őszintén kívánjuk, hogy érjenek el újabb és újabb sike­reket építőmunkájukban közös ügyünk javára és mind­annyiunk boldogulására. |||KeletK 1 Wagyanirszág XXXVII. évfolyam, 262. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. november 7., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents